Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

\agy Viktorét karácsonya ] Sovány, fiatal férfi. Messzi­ről jött, mélyről. Nagy Viktor­nak hívják és a felszabadulás előtt nyolc nappal született Hajdú-Biharban, Kábán. Apja cseléd volt, 1947-ben meghalt, — Mit szólna, ha látná ezt a lakást? — Szóhoz sem tudna jutni. Kéremszépen, mi tizenöten voltunk testvérek, mondom, voltunk, hiszen csak heten élünk a sok gyerek közül. Vol­tak, akiket a háború, másokat gyerekbetegség vitt el. Én er­ről nem sokat tudok, anyánk emlegeti. — Milyen volt a házuk Ká­bán? Emlékszik-e rá? — Hogyne emlékeznék. Szo- ba-konyhás, nádtetős, vert falú ház volt. Máig sem felejtem el, hogy nálunk mindenütt fekvőalkalmatosságok voltak, a sok gyereknek sok hely kel­lett. Azt mondja, hogy mi nagy család voltunk és va­gyunk? Igaz, de van egy só­gorom, ők húszán voltait test­vérek. Nagy Viktorné, Váradi Ka­talin kávét hoz be, karján a legkisebb fiú, Attila. , — Nézzünk körül. — Tessék, lehet Nagy Viktor zoknis lábával székre áll, s villanyégőket csa­var vissza. — Spórolni kell. Elég az egy lámpa is, a három sokat eszik, — Szép, tágas szoba. 1 — Az. A lakás ötvenhárom négyzetméter. Minden van benne, aminek lennie kell. Ezek a bútorok itt újak. El­engedték az első törlesztést, a spórolt pénzből vettük meg. Bejárjuk Nagyék birodal­mát. A kisebbik szoba a gye­rekeké. Viktornak, Jánosnak, s a kicsi Attilának külön fek­vőhelye van. — Ez a gyerekszoba, — mondja az apa. Meleg van, jó a központi fűtés. — Persze, volt itt már kel­lemetlenség is. Nem működött egy ideig a központi fűtés. Attila még most is azt nyögi, láthatta, náthás. A lakásnak sajátos történe­te van. Erre már az ajtón el­helyezett réztábla is figyel­meztet. „Az 1000. OTP-lakás Szekszárdon.” — Kis ünnepség volt az átadáskor. Ajándékokat kap­tunk a tanácstól, az OTP-től, meg a vállalatomtól, a 11-es Volántól. Nagy Viktorné megmutatja az automata mosógépet a gáz­tűzhelyet, az ajándékokat. — Nyugodtan elmehetek a boltba, a gép mos magától is, *— mondja nevetve. — A lakás háromszázhúsz­ezer forint volt, de a külön­böző kedvezmények, támoga­tások után „csak” 144 ezer fo­rint maradt. Most ezt törleszt- jük. A vállalati kamatmentes kölcsönt tizenöt, az OTP- kölcsör.t meg harminc évig. — Mennyi a család havi bevétele? Megjelent a Tolnai Könyvtáros új száma Az év utolsó hónapjának utolsó napjaira jelent meg a megyei könyvtárosok ismert szakmai közleményének új szá. ma. Benne nem a szakmához tartozó szerzők is képviselte­tik magukat. így Ordas Iván. az újságírók és könyvtárosok kapcsolatának fejlesztéséről ír, és egy könyvismertetést közöl, Csányí László a versolvasás „művészetére” hívja fel a fi­gyelmet. rövid, magvas 'kis ta­nulmányában. A Babdts-évfor_ d ulóra dr. Gál István emléke­zik a nagy költőnek a forrada. lommal és az orosz klassziku­sokkal való kapcsolatát eie­1 rodal mi est, fenyőünnepség Pakson „Csúcsforgalom” volt pénte­ken délután és este a kiváló címmel kitüntetett paksi járá­si könyvtárban. Először az AFÉSZ-dalgozók gyerekeinek immár hagyományos fenyőfa­ünnepét rendezték1 meg. Az apróságoknak lengyel rajzfil­met vetítettek, lemezről klasz- szikus zenét játszottak nekik, amit saját műsorukkal — ver­sekkel — viszonoztak. Ezt kö_ vetően — az általános iskolá­sokkal együtt — meghallgatták Margittay Ági színművész és Vitay Ildikó gitárművész ,, Akóm - bakom” című gyer­mekműsorát. Este — felnőtt közönség rész­vételével kezdődött. Margittay Ági önálló előadói estje, „Talp­ra, Petőfi! Sírodat rázom” címmel. A műsorban elhang­zottak Bella István, Béres At­tila, Csoóri Sándor, Juhász Ferenc, Kormos Sándor. Ladá_ nyi Mihály. Nagy László, Ör­kény István és Weöres Sándor művei, valamint rés/Cetek Lu­kács György műveiből, mezve. Gyarmati György re­formátus lelkész egy könyv- ankéthoz fűződő megjegyzései a lapunkban azzal foglalkozó tudósítással vitatkoznak. A változatlanul jó színvonalú ki­advány értékes anyaga Nádor Ivánné elemző tanulmányá­nak második része „A tolnai változások az Illyés-d műben”. A könyvespolc-rovatot — sze­rencsésen — a megyebeli szo­ciográfiáknak szentelték. Se­bestyén Adóm ismert művé­nek, Varga—Boda: Mözs köz­ség történetének és Ulrich Ká­roly: Pálfa község krónikájá­nak. Ez utóbbiban található a kiadvány legbántobb. értelem­zavaró sajtóhibája. Szerencsés a 3-ifc szám illusztrálása, me­lyet a szokásosnál magasabb színvonalra emel a fényképes oldal és Erdélyi József költő ceruzára.j zárnak reprodukciója. legjoiili hírverés a rajzos hirdetés — Feleségem semmit nem kap, nyolc napja hiányzott az egyéves munkaviszonyhoz, — mondja Nagy Viktor. — Fize­tésem általában két és fél ezer, plusz kilencszázhatvan a családi pótlék. — Kiadások? — Részlet ötszázhúsz, fűtés kétszázötven, lakóházi közös kiadásokra száz, a két gyerek után az óvoda háromszáz, tévé ötven, villany kéthavonként kétszáz. — Járat valamilyen újságot? — Arra nem jut — Mikor voltak utoljára moziban? — Lehetetlen három gyerek mellett — Hol laktak egy évvel ez­előtt? — Szükséglakásban, Palán­kon. Tudniillik én ottT kezdtem valamikor, fejőgulyás voltam a gazdaságnál, napjában har­minc tehenet fejtem, kézzeL A szabadságról beszélgetünk. Nagy Viktor azt mondja, nem ér rá pihenni. A tavalyi sza­badságát is fakitermeléssel töltötte. — Harminc köbméter fát termelt ki, nehéz volt igaz, de megérte. A felesége közbeszól, és el­meséli, hogy Nagy Viktor be­teg lett, talán éppen a faki­termelés miatt, aztán Duna- földvár felé menet a volán mellett kapta el a rosszullét. —- Ha nincs mellette a ra­kodó, talán meg is halhatott volna. Hogyan állt volna meg az autó? — mondja az asszony és nézi a férfit. Későre jár. A kis Attila mind nyűgösebb. — Fürödni akar. , — Majd most megnézheti, mi van itt nálunk esténként! Alig, hogy ez elhangzik, a két nagyobbik fiú, Viktor és János eltűnnek a fürdőszobá­ban, ahonnan később vízcso­bogás hallatszik. — Attila is áll már. Úgy fél­tik a nagyok, hogy egész für­dés alatt kézen fogják. Akár rájuk is bízhatnám. Az asszony a karácsonyról beszél. Mondja, ezer forintot költhet el. Halat vesz, sava­nyú káposztát, darált húst és oldalast. A fenyőfát meg a rávalót a férj szerzi be. Gye­rekzsivaj, viháncolás, játék a kádban. Közben karácsonyo­kat elevenítünk fel. Az elmúlt évit is, amit még Palánkon töltöttek — szükséglakásban. — Mit gondolnak, mi a bol­dogság? Egyszerre mondják: — Nekünk a gyerekeink. — Azt hiszem, nem volt még ilyen boldog karácsonyunk, mint ez a mostani lesz, — mondja az apa. Aztán kikísér. A lépcsőháziján meleg van. Autók sora fut a Rákóczi utcai ház előtt-. VARGA JÖZSEF MEZŐGÉP központi gyár­egysége Szekszárd, Kese­lyűst út FELVESZ: ÉRETTSÉGIZETT NŐDOLGOZÖKAT ÉS GÉPIRÖNÖT. (395) Tudomásom szerint roppant változatos az operettek témája. Van, amelyik nagyhercegről, a másik nagyhercegnőről, a har­madik csak egyszerű herceg­ről szól. A bonyodalmak is változatosak: az egyikben a hősnő szerelmét érti félre a hős, a másikban éppen a hő­sét a szépséges hősnő. Egy azonban biztos: minden ope­rettnek heppiend a vége. Ha nem, akkor az nem ope­rett, hanem musical. Nálam értőbbek szerint — rengetegen vannak, lévén, hogy én nem értek hozzá — csak ez külön­bözteti meg a kettőt. Vagy ez sem, mert van boldog végeze- tű musical is... Ebből is látszik, hogy mi­lyen bonyolult dolog az ope­rett. Nem kevésbé összetett rajongóinak viselkedése. Szek­szárdon legutóbb — pénteken este — Huszka Jenő: Mária főhadnagy című nagyoperettjét játszotta a szegedi társulat. A közönség, viharos tapssal ju­talmazta 'a hat hervatag höl­gyet, akik koszorúslányként pipiskedtek tánclépésekben a színpadon, és ugyanilyen tel­kesen tapsolt akkor, amikor valóban szép, tiszta éneklést élvezhetett, vagy Király Le­vente ízes Uomédiázásái, Krasznói Klári „profi” mozgás sát csodálta. A nagyoperett nemes tartan lommal, nemes környezetben játszódott. Az első részben egy osztrák tábornok előkelő sza­lonjában, a második felvonás­ban Buda alatt, huszárok tá­borában, a harmadik részben a délibábos Hortobágyon ke­rekes kút és köcsögfa árnyé­kában. Az osztrák főúri kör­nyezet világos képet adott szá­munkra az elnyomók rom­lottságáról, a huszártábor a negyvennyolcas vitézek hősies­ségéről, a hortobágyi udvar pedig a nép romlatlan kedé­lyéről. Ráadásul Mária kisasszony} aki mundérba bújt, hőstetteket hajtott végre Jancsó hadnagy szerelméért, végül is elnyertei a konok férfiú kegyét. Mindemellett — erre aztán már senki sem számított! —• a boldog frigy után is a harc-* téren marad Mária főhadnagyj hogy tovább harcoljon a ma­gyar hazáért Nem csoda, hogy a finálét vastapssal kísérte a megható-j dott közönség. A szerelem győzedelmeske■» dik, a jó elnyeri jutalmátJ Érdemes élről tv féj ] A Kossuth Kiadó új donságaiból Ä MAGVAR SAJTÓ KÉPESKÖNYVE Ötszáz éve 1473. június 5-én jelent meg a budai Hess- nyomdában készült első ma­gyarországi nyomtatott könyv, a Budai Krónika. Erre az év­fordulóra 'jelent meg ez a vá­logatás. A mintegy kétszázöt­ven fotó, az egyes lapok jelen­tőségét megvilágító, történek mi szerepüket jelző szöveggel együtt átfogó képet ad a ma­gyar sajtó évszázadairól. A nemzeti függetlenségért, a ha­ladásért, a forradalomért csa­tázó újságok, hetilapok, folyó­iratok bemutatását az első hír- nyomtatványokkal, a Rákóczi Ferenc Mercurius Veridicusá- val kezdi és a felszabadulás utáni 6ajtó rövid áttekintésé­vel zárja. A kötet első ízben mutatja be századunk forradalmi saj­tójának képes krónikáját is. A FŐBB FILOZÓFIAI IRÁNYZATOK TÖRTÉNETÉHEZ Ojzerman nem ismeretlen a hazai olvasóközönség előtt. 1970-en magyarul is megjelent kötetének nagy sikere volt. Ennek a munkának gondo­latmenetét folytatva most megjelent művében azt vizs­gálja, mit jelent a materializ­mus és idealizmus megkülön­böztetése a filozófia történe­tében. Az, hogy Arisztotelész és Leibniz vagy Schopenhauer idealisták — mondja, — lé­nyeg® megjelölés; 8e néni utal elméleteik különbségére; amelyek nem kevésbé lénye-; gesek. A filozófiatörténet nagy alakjainak egyik vagy másik alapvető filozófiai irányzathoz való tartozása csak elméletük teljességében, konkrét törtéi nelmi meghatározottságában; gondolatrendszerük sajátos voltában nyer értelmet. A fi­lozófiai gondolkodás fejlődéséi nek általános összefüggéseit á szerző imponálóan gazdag fi­lozófia- és művelődéstörténeti ismeretanyagon követi nycL mon, úgy, hogy az egyes rész­letek, fejezetek önmagukban' is élvezetes, tanulságos olvas­mányok. A kifejtés szigort» belső logikát követő közvet­lensége, könnyed stílusa is a filozófiai esszéhez közelíti a könyvet. A filozófia, a műve­lődéstörténet iránt érdeklődő olvasók széles körének szerez öröifiet. Ezúton mondok köszöne­tét munkatársaimnak, ro­konoknak, jóbarátoknak Szekszárdon és Kétyen egyaránt, akik drága édesapám elhunytával ér­zett mély gyászomban osztoztak és segítségem­re voltak. Köszönöm a koszorúkat, részvétnyilvá- nításokat külün-külön mindenkinek. Péter Ernő (372) KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, BOLDOG ÜJ ESZTENDŐT KÍVÁN a vállalat minden dolgo­zójának és kedves vevői­nek. Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat vezetősége, párt- és KISZ-szervezete, szakszervezeti bizottsága. 1974. évben készséggel ál­lunk vevőink rendelke­zésére. (392) Katonás operett

Next

/
Oldalképek
Tartalom