Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
kftró jwtieseföb 11 a gondos háziasszony körültekintő beosztással biztosítja, hogy á család élelmezésére, ruházkodására, legszükségesebb kiadásaira legyen pénz, lényegében hasonlóan történik ez a nagyobb családnál. áss államnál is. A kormányzat az éves gazdálkodás eredményei. tapasztalatai alapján összeállítja a következő év; bevételek és kiadások jegyzékét, körvonalazva ezzel egy-egy esztendő gazdasági fejlődésének útját-módját is. Az állami költségvetés azt a nagy központi pénzalapot jelenti amelyből az állam különböző szervezi útján gazdálkodik. Ebbe gyűlnek össze az állam bevételei; ebből teljesítik az állami feladatok megvalósításához szüksége® Jeladásokat. A költségvetésben természetesen csak olyan, bevételeket lehet előirányozni, amelyeknek előteremtése törvényes, amelyre jogszabály ad lehetőséget. Ami az állami köUségrveté* megjelenési formáját Illeti, a bevételek és kiadások számszerű összeállítását a pénzügyminiszter készíti el. c azt ia kormány előterjesztésére az országgyűlés hagyja jóvá. Ez a mechanizmus ismétlődik meg ebben a hónapban, is: a sok évas hagyományoknak megfelelően az ide, utolsó ülésszak plénuma elé kerül a Magyar Népköztársaság költségvetése, melvet pz orszáz^vűlés megvitat, majd törvényerőre emel. MIT T'tR't'AEMAZ A KÖLTSÉGVETÉS? Az állami költségvetés magában foglalja valamennyi állami szerv, továbbá a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága összes előirányzatát, ide értve az üdültetéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat is. Az állami vállalatok nem valamennyi bevételükkel és kiadásukkal szerepelnek a költségvetésben, csupán az állami költségvetés javára előirányzott befizetésekkel, illetve az állami költségvetésből számukra előirányzott támogatás összegével. A költségvetés útién történik lényegében a nemzeti jövedelem jelentős elosztása, illetve újraelosztása. Az állami költségvetés alapvető feladata, hogy felmérje a társadalom szükségleteit, és biztosítsa a kielégítésükhöz szükséges pénzügyi fedezetet. Ilyen értelemben fontos szerepe van a vállalatok, a szövetkezetek, továbbá a különböző társadalmi osztályok és rétegek jövedelmének szabályozásában. Az állami költségvetés lényeges funkciója, hogy — a bevételek alakulásától függően — kellő összeget biztosítson a különböző népgazdasági ágak fejlesztésére: az egyes állami vállalatok, továbbá a külkereskedelem tevékenységének támogatására; a közös társadalmi fogyasztásra ezen Hogyan koszol a illséptés? belül I ségleteiaek kielégftáaéx«. végül pedig a nemzetközi szerződésekből erodő él egyéb Atomi kötetoaetteégek teljesítésére. A kdltaégvwtés kát réz«« tagozódik: « központi szervek és a tanácsok költaéevetéBé*. A MUNKA SOUBNDJS A költségvetés összeállítása a Péreaügyiminisztérium által évenként kiadott úgynevezett költségvetési körirat alapján kezdődik meg. Er felhívj* a figyelmet az aktuálu gazdaságpolitikai irányelvekre, tájékoztat a népgazdasági terv főbb céljairól, útmutatást tarérvényauftésére. Meghatárcxszfe. a bevételek és a kiadástúr tervezésének főbb szempontjait, a vállalatok és a szövetkezetek költségvetési kapcsolatai- aek alapelsvett A költségvetés tervezése két ütemben történik, A tervezés első ütemében a Pénzügyminisztérium — együttműködve a többi minisztériummal, az országos hatáskörű szervekkel, a megyei tanácsaikkal. — felső srmten kialakitja költségvetési javaslatát. Ez történt meg a deeemtarei ülésszak elé kerülő állami kölsóg- vetéasel is, amelynek előzetes terveit a pénzügyminiszter, illetve helyettesei is•BerteiSSfc az onszágagyOüs 3b laadó BtaiMiágáwBL E ti- zotífágok aza3a?X»intorniáciá. a vezető pénzügyi szakemberekkel folytatott közvetlen kcru Bulíáció során külőniböző észrevételeket tettek', tobíanyire fontos feladatok gyorsabb ütemű fejlesztésére kértek nagyobb anyagi támogatást. A pénzügyi szakemberek avsután gondos elemző munkával megvizsgálták: hogyan lehetne a valóban reális igényekre valamivel több pénzt eiétsrembeni? így a mezőgazdasági áöiandó bizottság tagjainak kérése alapjára az eredetileg tervezettnél nagyobb összegeket irányoznak elő az állami költségvetésben a meaőgaacfasági bekötő intek eprié j sére. s a mezőgazdasági hutáé tások fejlesztés éré; p kuiturá- lis ibsztátBág igénye alapján az iskolák: felszereléséneh felújítására; az egészlégügyi bizottság jariaasJaJáca, a vérellátás. n váa’ar.tfjűzolgálat és a meratősaolgáiRt fejesztéséro; TÖRVÉNYBE FOGLALJÁK Ez a néhány péüda is meg-’ győzőén bizonyítja, hogy az állami költségvetés szám - adatait sok-sok konzultáció, tanácskozá<5 során úgy alakítják ki, hogy ez valóban egész társadalmunk. az egész ország egyéves gazdálkodásának törvénybe foglalt szabályzata leÚJLAKI LÁSZLÓ Magyarként a Kaukázusban "Jerevánban, az Arménia * Szálló éttermében asztalhoz ültünk, s Jtíssé szorongva vártuk, hogy milyen meglepetést tartogat számunkra az örmény konyha. Otthon más. Otthon az ember élőre érzi az étel ízét. felkészül rá, s legfeljebb bosszankodva átállítja magát, amikor a pincér közli: a pacalpörkölt elfogyott, töltött káposztát ajánl helyette a kedves vendégnek. De itt? Hát majd adnak valamit. Módos Péter író rám néz. — Mit ennél földi? — kérdezi. — Mit? Tudod mit pajtás, bablevest, túró® palacsintával. De nem itt, hanem a hőgyé. szi kisvendéglőben. Egy jó erős halásziét, de nem itt, hanem a paksi halászcsárdában. És egy marhapörköltet Tévéién... Szigorúan rá,mszól: — Elég. Erről többet nem beszélünk. Egy szót sem. — Jó. Erről nem beszélünk többet. Forgatja, nézegeti az örmény nyelvű étlapot. „na mit válasszunk?”. s szórakozottan érdeklődik. — Mikor vágsz. Karácsony előtt? — Karácsony előtt. Tegnap is mondtam tegnapelőtt is mondtam. Hányszor mondjam. Sült hurka, sült kolbász. de erről többet nem beszélünk. — Ne félj nem hivatom meg magam. — Pedig meghívlak —mondom komoran, mert eszembe jut, hogy még négyórás repülőút előtt állunk Moszkváig és isten tudja. A pincér felvillan yozódva oroszul kérdezi: maguk magyarok? Igen. magyarok vagyunk és már két hete úgy ülünk asztalhoz, hogy gondolatban végigesszük a szekszárdi Kispipa teljes ételválasztékát. — Dankó Pista, Dankó Pista — mondogatja ragyogó arccal a pincér és boldog, hogy a két magyart meglephette Dankó Pistával Moszkvában, a szovjet írószövetség szikh ázá bán az egyik íróasztal magvar íróasztal. Magyar újságok, könyvek, folyóiratok. S a zömök ember, aki ennél az íróasztalnál dolgozik. a kérdésekbe1 kifogyhatatlan. Minden érdekli és mindent tudni szeretne Magyarországról. Első utunk hozzá vezetett, Iván Vaszáljevics- hez. a szovjet f-ósc'ivett^g magyar referenséhez. Gondoltam, hogy maid főleg kulturális kérdésekről beszélgetünk: könyvekről, színház"kről, filmekről, tévéműsorokról, ilyesmikről. Iván Vasziljevics ezzel kezdte: — Mi újság Tolnában? Milyen volt a termés? Helyben vagyunk, — Iván Vasziljevics, Tolnában búzából és kukoricából az országos átlagot évek óta felülmúljuk néhány mázsával. Kevés eső esett az idén. de az aszályt a termelőszövetkezetek az állami gazdaságok észre se vették. Tudja, Iván Vasziljevics, Tolna gazdag. Nálunk minden van: sok napfény, búza. bor, szőlő, erdő, hal, vad, minden. Beszéltem megállíthatatlanul. Magam előtt láttam a zombai határt, a pálfai aratást, a rnözsi kombájnszérűt, Szek- szárd szól ősk értjeit, a tamási kilátót, a traktorosokat. az elnököket, a jókat, az okosokat, a nagyhangúnkat, a ravaszokat, a csendeseket, a bőbeszédűeket. s örültem, hogy amit Moszkva szívében szőkébb hazámról elmondok, abban nincs semmi túlzás, az mind — igaz. Nagyon belejöttem, s attól tartok. Iván Vasziljevics arra a magyar szólásmondásra gondol, hogy messziről jött ember azt mond, amit akar. Külföldön mindig arra figyelem legjobban, hogy milyen hatást vált ki az emberekből az az egyszerű és természetes tény, hogy magyar vagyok. Miként reagálnak erre, s mi az első szavuk, amikor mondom. Ez nagyon fontos. Ügy gondolom, külföldön veheti észre az ember, hogy mit jelent és „mennyi” magyarnak lenni. Lengyelországban, Finnországban, Bulgáriában, és most két hétig Grúziában. Örményországban éreztem, rang magyarnak lenni. Mikoján aircú örmény gépkocsivezetőnk négy napig járta velünk az országot és ahányszor magyar autóbuszt látott, mindannyiszor felkiáltott: Ikarusz. Ikarusz. Olyan hangsúly- lyal mondta, hogy kiéreztük abból az őszinte elismerést. Írók. művészek, munkások a gazdasági reform eredményei, ről beszéltek. Érezni lehetett, hogy nagyra becsülik azt, ami megfelel a szocializmus építésében a mi magyar sajátosságainknak. © Palánkon épUI a mesterséges megtermékenyítő állomás. A mintegy tizenötmillió forintos beruházó3 kiviolezője a bogyiszlói Dunagyöngyc Tsz építi'j-igádja. Még ez évben átadásra kerül a garázsépület. » nyári szállás és a hídmérleg. A központi épület jövő év júliusában készül el. ^komáromi) A török határ közelében, az Araráit lábánál, ahol úgy éreztem hogy ez a világ vége, egy kicsiny kolhozfalu vendégei voltunk reggeltől késő estig. A párttitkár házában hosszú és bizony fárasztó beszélgetés után egyedül indultam el, hogy a faluban kicsit körülnézzek. Beszívjaip levegőjét, s meg- érezzem. lássak valamit abból, amit a kolhozelnök elmondott. Közelről akartam látni a kerteket, az udvarokat, az ólakat, a gyerekéket, az öregeket, szóval a faluit. Nem tudom miért meghökkentő. de meghökkentő, hogy a falu itt is falu. Minden más, ám mégis minden ugyanaz, ami Murgán. Bonyhádon, vagy Szálkán. Az ember talán a nagy távolság miatt, meg a három óra időkülönbség miatt kicsit becsapva érzi magát, amikor 'látja, három fiatalember garázsépítéssel foglalatoskodik, s szól a Táskarádió, egy asszony vizet ereszt az utcai csapból, libák gágognak. a kér. fp:V Ö1'£'Tember áll a sarkon, beszélgetnek. Máit otthon. Hozzájuk lépve oroszul kii-i szónok. Az egyik vénember rám mii. tat. — Moszkva? — Nyet. Budapest. Magyar, Szekszárd, Hungária — s lesem az arcokat. A vénember karon fog. bevezet a házába, konyakkal kínál. Poharát koccintásra emeld, s örmény nyelvű szavaiból kiveszem: Kádár János egészségére iszik. Oroszul nagyon keveset tud. Törökország, ról mond valamit, azt hiszem szidja a törököket, s veregeti a vállam. Barátságosan. Kádár elvtárs nevét tisztelettel mondják mindenütt, ahol megfordultam: Tbilisziben Koka Ignatov festőművész. a Szevan-tó partján az üdülőgondnok, amikor meghallotta. hogy magyarok vagyunk, azonnal Kádár elv társat éltette. Tizennyolc nap után jöttem haza és Záhonytól Szeltszárdig más szemmel néztem a hazát. a mi kis országunkat, mert amit mi itthon csinálunk, arról távoli tájakon élő emberek tudnak és elismeréssel beszélnék. Azzal feltétlenül gazdagabb vagyok, hogy tapasztaltam: „kint” rang magyarnak lenni. S hogy ez így van, azt munkánknak, eredményeinknek köszönhetjük Sz. P. Ajándékozzon wm On is; Kedves ajándék a Budapesti Harisnyagyár korszerű terméke, a KATI és KITTY márkájú NŐI HARISNYANADRÄG. Több színben és nagyságban kapható az összes ruházati áruházban és szaküzletben. (20) Néon’ságf 5 1973. december
