Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-02 / 282. szám
Vasutas újítók A pályamester Január tizediké után rendezik a vasutas újítók országos tanácskozását. Az elmúlt hetekben Tolna megye vasútüzemeiben megválasztották azokat az újítókat, akik majd képviselik társaikat a fővárosi tanácskozáson. Sorozatunkban négy újítót mutatunk be olvasóinknak. A szekszárdi pályafenntartá_ si főnökségnek „jutott5’ az ország egyik legtöbb gondot adó vonalszakasza. A Pécs—Báta- szék közötti vasútvonal, de a Sárbogárd—Bátaszék közötti vonalrész is sok gondot ad a pályát fenntartó munkásoknak, mérnököknek. A vasút — töltés, sín, műtárgy, váltórendszer — karbantartása, rendszeres felújítása a pályamunkások dolga. Hég ezen n munkaterületen is nyílik lehetőség újítani. Baka József szekszárdi pá- lyamester a szakma legjobb újítói közé tartozik. Számos újítását országosan is elterjesztették. Munkaterületén több tucat újítását- rendszeresen al_ kalmaznak. így többek között ä vágányrendszerek felújítása, egyes vasúti berendezések további megbízható használata Eaka József újítása nyomán vált lehetővé. A szekszárdi pályafenntartási főnökség dolgozóit képviseli majd a vasutas újítók országos értekezletén. Bezerédj István a nők egyenjogúságáért — Ügy érzem ezekben a napokban, amikor országszerte megemlékeztünk a nők teljes egyenjogúságát kimondó törvény 25 éves évfordulójáról — illő és időszerű megemlékeznünk röviden — megyénk egyik kiváló reformkori haladó szellemű politikusának e kérdésben elfoglalt álláspontjáról. Mint ‘ e korszakban megyénknek egyik országgyűlési képviselője, s a Beöthy Ödön körül csoportosult liberális ellenzék egyik vezető tagja többször is felszólalt e tárgyban „mivel a nők emancipációját a nemzet érdeke sürgeti és így sokkal könnyebben fog a nemzeti jólét, s szabadság sajkája révbe érni!” — Amikor 1843-ban Beöthy Ödön egy indítványt terjesztett elő a nők szavazati jogával kapcsolatban — ő azt teljes mértékben helyeselte. Fő érve, akárcsak a jobbágykérdésben — melyben amint köztudott — igen haladó, s példamutató magatartást tanúsított — az volt, hogy az erősebbek, s a tehetősebbeknek kötelessége a gyengébbek védelme, jogainak „felsegítése”. — „A nők, mint gyengébb nem, nem tűzheti Napóleonként a saját fejére a jogok vaskoronáját”. — Felidézi ebben az 1843. májusában elmondott beszédében — a bosszuló „nemezis” karjainak átkos szellemét is, amely sokak szerint ez ideig megakadályozta az emberi nem jogainak teljes kivívását, amikor is „azokat saját egyik felétől oly sokáig megtagadta, nem ismervén fel azt az asszonyokban, kik szinte emberek, s az személyiségüknek eltulajdoníthatatjoga!” Szerinte a „női emancipáció igazsaga, jogos követelménye . olyany- nyira egyszerű és világos igazság, melyet alig lehet cáfolni, s érvekkel támogatni szinte felesleges!” — Valóban nem rajta, s haladó szellemű követtársain múlott, hogy a magyar nők csak jóval később kaptak szavazati jár got és csak a népi demokráciában lett biztosítva a teljes egyenjogúságuk. Kosinszky László A mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete A Minisztertanács november 22- én tárgyalta a KEB elnökének jelentését a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó nők helyzetéről. Megállapították: ,,A mezőgazdaságban dolgozó nők életkörülményei az általános társadalmi fejlődés, különösen pedig a mezőgazdaság átszer- v®z®.s? ®s a nagyüzemi termelés térhódítása Következtében alapvetően megváltoztak. A nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról 1970-b§n hozott kormányhatározat végrehajtása minden területen megkezdődött. A határozatban foglaltak végrehajtásához azonban még számos feladatot kell megoldani.'* A termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetéről, munkájuk megbecsüléséről, a nőmozgalom eredményeiről és tennivalóiról beszélgetünk Barabás Lajosnéval, a hőgyészi Űj Barázda Tsz főkönyvelőjével, a szekszárdi TESZÖV nő- bizottságának elnökével. — Mi dolga? a nőbizottság elnökének a — Ezt a munkát elsősorban társadalmi munkában végzem, a papírmunka a tsz-szövetség nőreferensének a dolga. A munkaterv értelmében évente négy-öt nőbizottsági ülést tartunk, ezenkívül havonta másmás járásban találkozunk a terület termelőszövetkezeteinek nőbizottsági elnökeivel. Ezeken az értekezleteken ott vannak a tsz-elnökök, a párttitkárok, a szocialista brigádvezetők is, mégpedig azért, hogy szemtől szembe lássák a szövetkezetben dolgozó nők helyzetét, ismerjék problémáikat. Az úgynevezett kihelyezett járási értekezletekre azért volt szükség, mert nőbizottság minden termelőszövetkezetben van. s egy_ egy negyedéves értekezletre olyan sok mondanivaló gyűlt össze, hogy ritkán jutottunk a végére. Jártunk már Pakson, Sióagárdon, legutóbb pedig Zombán. Zombán például ott voltak a tamási szövetség nőbizottságának tagjai is, és elmondhatom. hogy sokat tanultunk egymástól. Ezen at értekezleten csáknem minden nőfelelős hozzászólt, s a Szokásos témákon kívül — a nőhatározat végrehajtása, feladatok, eredmények — többek között önkritikusan beszélgettünk ar_ ról is, hogy bármilyen furcsa, nőkkel bánni nem könnyű dolog. Decemberben a szövetség területén két-három napos továbbképző tanfolyamot tervezünk. ahol szakelőadók tartanak előadásokat az ifjúság helyzetéről, népesedéspolitikai határozatról, s a nőhatározat végrehajtásáról. Én magam is részt vettem nemrégiben a TOT szervezésében tartott egyhetes továbbképző tanfolyamon, Keszthelyen. Itt elsősorban az országos helyzettel ismerkedtünk, gazdaságpolitikai előadásokat hallgattunk, s megtudtuk, hogyan élnek más szocialista országokban a mezőgazdaságban dolgozó nők. Jártunk a balatonedericsi termelőszövetkezetben — egyike azoknak a szövetkezeteknek, ahol rengeteget tesznek a nők helyzetiének javításáért. Többek között korszerű csirke- és libafarmot láttunk, s elmondták, hogy az asszonyok foglalkoztatása miatt az elkövetkező években szőlőt telepítenek. — Az értekezletek, tanácskozások minden bizonnyal hasznosak. De mit tesznek konkrétan a szövetség területén azért, hogy a már meglevő könnyítések mellett még tovább javuljon, elsősorban a fizikai munkát végző nők helyzete. — A szövetség nőbizottsága ajánlásokat dolgoz ki a nőbizottsági elnökök részére, a zár- számadási beszámoló készítéséhez. Ezen túl ajánljuk például, hogy a szövetkezetek szervezzék meg az asszonyok rendszeres foglalkoztatását, kooperáljanak más mezőgazdasági, vagy ipari üzemmel. Igyekszünk elérni, hogy a tsz-elnökök. a vezetőség komolyan beszéljen az asszonyokkal, azok problémáiról, hisz gyakran fordulnak hozzájuk kérésekkel. — S teljesítik o kéréseiket? — Ezt az- adottságok határozzák meg. A mözsi termelő- szövetkezetben például már ott tartanak, hogy az ebédet kiviszik a munkahelyekre, s ebédhozzájárulást fizetnek. Sajnos kevés helyen van tsz üzemi konyha, egyelőre Mö- zsön kívül Bölcskén van szó üzemi konyha létesítéséről. Óriási haladásnak tartom, hogy csaknem minden termelőszövetkezetben ponyvás teherautón szállítják az asszonyokat a határba, és nem kell órákat gyalogolniuk, vagy biciklizni. — Mit kellene, mit lehetne még tenni. Mi az* ami a leg&ürgetőbb? — A gyermekintézmények. Igen sok fiatal anya kénytelen igénybe venni a hároméves Az ingadozások megszüntetése Tejporító üzem épül Dombóváron Tőkés devizát takarít meg — Márciusra készek az épületek Tovább bővül a sajtgyártás Megyénket a tej aktív országrészek közé sorolják. Ez érthető is, hisz a nagy múlttal rendelkező, s napjainkban intenzíven korszerűsödő mező- gazdaságunk sokkal több tejet ad, mirít amennyit a megye lakossága elfogyaszt. így a Tolna megyei Tejipari Vállalat már évek óta részt vállal a főváros tej ellátásának biztosításában, s ezen kívül a sajt- gyártás is jelentős. Az igények, s a mezőgazdaság kínálata is igen sok tényező függvényében, de egymástól függetlenül állandóan ingadozik. Ez nemegyszer gondokat okozott a megyei tej-' ipari vállalatrfak. Ennek megszüntetése érdekében született a döntés: Tolna megyében tejporító üzemet építenek^ A Dombóvári Tejüzem reü konstrukciója során új, nagy teljesítményű kazánokat helyeztek üzembe, s ez lehetővé tette, hogy ellássa hőenergiával a porítót is. Ennek alapján határoztak úgy, hogy a berendezést második városunkba telepítik. Az építést — az új létesítmény nem fér el a jelerilegi üzem területén — a területkisajátítási eljárások befejezését követően, 1974. első napjaiban kezdi meg a Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet. Ezt követően az első negyedév végén szerelik fel a Goudsche Maschinefabriek holland cég berendezéseit. A gép naponta — 16 órás üzemet számítva — 20 ezer liter tejet tud feldolgozni. Ezt a teljesítményt később egy elősűrítő beállításával tovább növelhetik. ' rA forgódobos berendezés takarmányozási tejport állít elő, amit az intenzív állattenyésztéssé* foglalkozó gazdaságok, mint igen magas tápértékű takarmányt hasznosíthatnak. Ezt jelenleg importáljuk, így a gép üzembehelyezésével a tejfeleslegek feldolgozásán kívül tőkés devizát is megtakarítunk. A 7 millió 100 ezer forintos dombóvári beruházás beilleszkedik az iparági programba, melynek során az ország tejaktív területein tizenkét ilyen porító üzemet létesítenek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy beállurík a tejport előállító megyék sorába. A gép csupán puffer szerepet tölt be, feldolgozva az időnként jelentkező tejfelesleget. Tolna megye továbbra is a sajtgyártás jelentős bázisa lesz. Sőt, a következő tervidőszak során ezt a tevékenységet tovább fokozzák, ugyanis iparági szinten megyénket jelölték ki egyedül a sajtgyártó ka- gacitós bővítésére. gyermekgondozási segélyt, mert egyszerűen nincs hol elhelyezze a gyerekét, jóllehet, szívesebben dolgozna a közösségben. A bölcsődék, a napközik. főleg a kisebb községekben időszakosak. Kalaznóa például június 1-től október közepéig tart nyitva a napközi, s így a tavaszi munkacsúcs, bán nem tudnak dolgozni a kisgyerekesek. Ritka, mint ’ a fehér holló: Hőgyészen jövő évtől minden jelentkezőt fel tudnak venni. — A termelőszövetkezetek nem lé« tesítenek gyermekintézményeket? — önállóan nem. De gyakori. hogy a szövetkezet hozzájárul óvoda, bölcsőde építéséhez, vagy valamelyik alkalmazott fizetését fedezi. — A tsz-törvény a szövetkezetek] alapszabályai testreszabottak-e, igazodnak-e és mennyire a nők speciális helyzetéhez? — A 250 tízórás munkanapot törvény írja elő. De vannak szövetkezetek, ahol ettől eltérnek, s 150—200 munkanapot állapítanak meg alapszabályukban a nőknek. A szövetkezetek igyekszenek olyan munkát biztosítani az asszonyoknak, ami nem túlzottan megerőltető és rendszeres, jó kereseti lehetőséget biztosír. Ettől függetlenül változatlanul megoldatlan az asszonyok téli foglalkoztatása — különösen azokban a szövetkezetekben, ahol 100—150 nő is dolgozik. Mindenesetre az is nagy eredmény, hogy ma már a fizikai munkában nem tekintik egyenrangúnak az asszonyokat a férfiakkal. Néhány éwel ezelőtt erről még nem beszélhettünk. Az „egyenlő munkád ért egyenlő bért” nálunk nem, elv, hanem gyakorlat — Somogy megyében például gyakori a megkülönböztetett fize., tés. — Személy szerint maga mÜyefP nek látja a fizikai munkát végző asszonyok helyzetét? — Lényegesen jobbnak, mint három éve, a nőpolitikái határozat megjelenése előtt. Egyik legnagyobb eredménynek tartom. hogy nemcsak a férfiakat; hanem az asszonyokat is tájékoztatják a isz ügyeiről, arról, hogy például miről voll; szó egy-egy vezetőségi ülésen. Sokat változott a nők szaktudása is. A különböző szakmunkásképző tanfolyamokon nemcsak a fiatalabbak, hanem az idősebbek is az iskolapadba ülnek. S ennek még nem értünk a végére, mert változatlanul nagy az érdeklődés a szaktanfolyamok iránt. Persze a tudnivágyáson kívül az is sarkallja az asszonyokat, hogy a korszerű, komplex telepeken ideális körülmények között dolgozhatnak, s szakképesítéssel magasabb fizetést kapnak. — A szekszárdi tsz-szövetség területén hány nő dolgozik? — A dolgozó tagok 22 százaléka nő. Ennél magasabb az arány, ha a besegítő családtagokat is hozzászámítjuk; így a dolgozók 50—55 százalékát teszik ki a lányok és az asszonyok. V. M. Népújság 3 1973. december 3,
