Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-09 / 262. szám

Családjogi törvényünk módosításáról Megkezdődött az új jogszabály tervezetének társadalmi vitája Orvostovábbképzés „menetrend” szerint Napirenden a népesedéspolitikai határozat végrehajtása Napirendre került — rövi­desen törvényhozó testületünk, az országgyűlés témája lesz — a családjogi törvény módosí­tása. Kézenfekvő a magyará­zat: a társadalmi-gazdasági vi­szonyok fejlődése lényegesen érinti, befolyásolja a családok helyzetét — s családjogi törvé­nyünket több mint két> évti­zeddel ezelőtt. 1952-ben alkot_ ta meg az országgyűlés. Az Igazságügyi Minisztérium — amelynek törvényelőkészítő fő­osztálya a témában vitaanyo- got készített — felkérte a Ha­zafias Népfrontot, hogy bo­csássa .társadalmi véleménye­zésre a törvénymódosítás ter­vezetét. A fővárosban ezekben a napokban valamennyi kerü­leti népfrontbizbttságnál — el­méleti és gyakorlati jogászok részvételével, s egyebek között a bírósági tapasztalatok köz­readásával — megvitatják a születőben lévő jogszabály ré­szeit és egészét. Pénteken vi­tatja meg a törvénytervezetet a Hazafias Népfront budapes­ti alkotmányjogi munkabizott­sága. * Tóth Ferenc, az MTI igaz­ságügyi tudósítója írja: November 6-án este Szek- szárdon, a megyei könyvtár olvasótermében ismét elkezdő, dött az az ankétsorozat, mely már két éven át megérdemelt sikert aratott. A cél közös be­szélgetés figyelmet érdemlő, a kor problémáit valamilyen fór. mában tükröző irodalmi mű­vekről. A bevezető előadást minden esetben hozzáértő, a művel, vagy annak szerzője munkásságával behatóan fog­lalkozó szakember tartja. Ked­den este dr. Hajdú Ráfis egyetemi tanársegéd, irodalom_ történész mondott jól sikerüli bevezetőt Sarkadi Imre: A gyáva című kisregényének megtárgyalásához. Hajdú Ráfis előadása már csak azért is ro­konszenves volt, mert hiány­zott belőle minden elvont „iro- dalmiaskodás”, hanem a művet keletkezése időpontjával (1961) szinkronban tárgyalta, elhe­lyezte a társadalmi valóság- ' bán és írója életében. Sarka- dit — aki a felszabadulás utá­ni magyar prózának legalább olyan súlyú alakja, mint a már ugyancsak néhai Váczi Mihály volt a lírában — em­beri életében ezekben az évek­ben érték a , legsúlyosabb megpróbáltatások. Kossuth-dí- jasként az irodalmi „közélet” perifériájára szorult, s volt idő, amikor segédmunkával kereste kenyerét. Ugyanakkor ez leg­jobb alkotásainak időszaka is, az Oszlopos Simeoné és a Gyá­váé. A család és a házasság vé­delme, a gyermek fejlődésé­nek. nevelésének előmozdítása széles körű. sok ágú feladat. Ez igen sok esetben társadal­mi szokások leküzdését, elma­radt, helytelen nézetek felszá­molását. tehát lényegében tár­sadalmi problémák megoldá­sát jelenti. A megoldás össze­függ a családot érintő újszerű problémákkal — például: a népesedés alakulásával — is, és gazdasági, szociálpolitikai meg más intézkedéseket tesz szükségessé. A jogi intézkedés sek is hozzájárulhatnak a he­lyes megoldásokhoz. A család­jogi intézmények mellett sze­repet játszhatnak az egészség- ügyi, társadalombiztosítási, munkaügyi, lakásügyi jogsza­bályok. A családjogi törvény a csa­lád. ezen belül a gyermek vé­delmével kapcsolatos felada­toknak tehát csak egy részét, de fontos részét határozza és oldja meg. Családjogi törvé­nyünk több mint húsz év óta van hatályban. A megszületése óta eltelt idő megmutatta, hogy helyesek voltak azok az alapvető elvek, amelyekre a törvény épült. A társadalmi­gazdasági viszonyok fejlődése Az előadást követő beszél­getés, vita során a jelenlévők ugyan kissé túlságosan a női főszereplő gyávaságának tag­lalásánál ragadtak meg, de így is hasznos, értékes gondolato­kat cseréltek ki. Az ilyesfajta beszélgetéseknek természete­sen él az a veszélye, hogy az olvasók több és más szándékot feltételeznek az íróról, mint amennyi és amilyen benne va. lóban volt. Emlékeztetünk ar­ra, hogy Arany János egy ró­la szóló tanulmány margójára, mely valamelyik művével el­érni óhajtott célokat részletez­te, odajegyezte: „Akarta a fene!” Mindezzel nem csök­kenteni akarjuk az ismét bíz­tatóan indult ankétsorozat ér­tékét, hanem később elkerül­hető veszélyekre felhívni a figyelmet. Maga az ötlet, konk­rét irodalmi művek közös elemzése révén kerülni közel a kor problémáihoz, kitűnő és még nagyon sok lehetőséget kínál. Pacsai László igazgató- helyettes zárszavában bejelen, tette, hogy a következő talál­kozóra a jövő hónapban kerül sor, amikor is Bulgakov: Mes. tér és Margeritája lesz a be­szélgetés tárgya. A későbbiek­ben, jól értelmezett lokál­patriotizmusból is, sort kerite. nék megyebeli szerző, Czakó Gábor valamelyik könyvének, vagy Szekulity Péter riport­kötetének megvitatására. azonban egyre jobban feszítet­te a családjogi törvény kere­teit. és így ma már szembe kell néznünk azzal, hogy a család fejlődése számára a meglévő jogi rendelkezések még e rendelkezéseket tovább­fejlesztő bírósági gyakorlattal együtt sem megfelelőek. Három fő célkitűzést ötvöz a családjogi törvény módosítása: A házasság intézménye fo­kozott védelmet igényel; nö­velni kell a házasulok és a házastársak egymás iránti és a társadalommal szembeni fe­lelősségét. Erősíteni kell a családi kapcsolatokat; mozdít, sák elő a jó családi környezet, a társadalmi fejlődéssel ösz- szehangolódoít jó családi kö­zösség kialakulását, a nő vé­delmét a családon belül. Jogos igény továbbá, hogy fokozot­tan védjék a gyermekek ér­dekeit. biztosítsák a családi környezetben való nevelésüket, mozdítsák elő helyes irányú fejlődésüket; a közvélemény szerint a tartási igényeket so­ron kívül kell kielégíteni. (MTI) Jó néhány új magyar tv- játék forgatását fejezték be és újabbakhoz kezdenek hozzá a közeljövőben. A tévéstúdióban Kassák Lajos elbeszélése nyo­mán Horváth Z. Gergely ren­dezésében láthatjuk majd az Egy ember és a többiek című produkciót, amely a 20-as években játszódik. Sarkadi Imre „Hannibál” című drámá­ja töredékként maradt fenn kéziratban, eddig sehol sem jelent meg. Most Siklósi Olga készített forgatókönyvet a mű. bői, amelyet Hajdufy Miklós irányítása alatt rögzítenek képszalagra. Fejes Endre „Cserepes Mar. git házassága” című drámájá­ból kétrészes feldolgozást mu­tatnak be Szőnyi G. Sándor rendezésében. A mű az író ke­gyetlenül kemény kitárulkozá. sa, tükörbe nézése, ars poeti­cájának drámai megfogalma­zása. Császár István a „Gyil­kosok” című tv-játéka a való. ság erejével és hitelességével elevenít meg egy bírósági tár- * * 31„ Ezzel bizonyította, hogy semmi sérelmet nem hordoz magában Görgey ellen. . Bátyja, a másik Knézich, a mi tábornokunk. Szerencsés ember. Hozzánk tartozhat. Ad­ja isten, hogy örvendezni tud­jon a szerencséjének. De at­tól tartok, nem fogja tökéle­tesnek érezni a szerencséjét * Eddig még soha nem mer­tem megkérdezni magamtól, miért nem' szeretnek bennün­ket. Alig van nép a birodal­munkban, amelyik nem nyúlt volna fegyverhez ellenünk. Mi osztrákok jó szándékú, becsü­lésre méltó embereknek is­merjük magunkat. Erényeink számosak és szembetűnőek. Civilizáljuk a felelősségünk alá tartozó országokat, pártoljuk a szorgalmat és a műveltsé­get, közigazgatásunk minta­szerű, védelmezzük a hit és a tisztesség érdekeit, tehát az erkölcsi közjót, tekintet nélkül az anyanyelvi hovatar­tozásra. Épp így a nemzeti esetlegességtől függetlenül bol­dogulást kívánunk mindenki­nek, aki helyesli missziónkat Alig két hónap múlva, ja­nuár 1-én lép életbe az egész­ségügyi miniszter rendelete a terhességmegszakítás új rend­jéről. A készülő jogszabály végrehajtási utasítása csak no­vember 30-án jelenik meg. A rövid határidő alatt azonban a rendelet végrehajtásában érintett orvosok és egészség- ügyi dolgozók továbbképzése már megkezdődött és pontos menetrend szerint — csaknem az év végéig tart. Az Egészségügyi Miniszté­rium vezetői részletesen tájé­koztatták a megyei főorvoso­kat a kormány népesedéspoli­tikai határozatáról és az azzal kapcsolatos tennivalókról. A megyei főorvosok a tájékozta­tón megkapták a felkészülési ütemtervet is. A továbbkép­zésben elhangzottakról már tá­jékoztatták területük szakigaz­gatási apparátusát, valamint a tanácsok egészségügyi osztá­lyainak dolgozóit, a városi és járási szakigazgatás embereit gyalást, amelynek vádlottja egy gyilkossá lett fiatal anya. Gyárfás Miklós „A legna­gyobb szemtelenség” című ko­médiája egy családról, illetve a család nagypapájáról szól, aki makacsul vonakodik meg­halni, sőt általános megrökö­nyödésre egyre fiatalabb... „A négylevelű lóhere” és „A sírköves tragédiája” című fil­mek egy-egy megtörtént bűn. esetet dolgoznak fel. Kuczka Péter „A rejtélyes égitest” című játéka tulajdon­képpen tudományos-fantaszti­kus történet, amely napjaink­ban játszódik Budapesten. Fő­hőse egyik nagy tudósunk, aki egy rejtélyes, eddig sohasem tapasztalt kozmikus jelenséget fedez fel. A cselekmény során krimibe illő nyomozásnak és érdekes „tudományos” kísér­letnek lehetünk tanúi Nemere László rendezésében. A Nyitott könyv sorozatban Újhelyi János „Svédország messze van” című alkotását ismerhetjük meg. és cselekvéssel vállaljá össz- emberi ideáljainkat. És mégsem szeretnek ben­nünket. Legalábbis kevesen szeretnek bennünket. Miért? A leghelyesebb lenne, ha nem kíváncsiskodnék. De hi­szen maga a kérdés árulja el kíváncsiságom okát. Sóvár- gunk azért, hogy szeressenek bennünket. Fogadjanak el mindent, amit mi akarunk, amit véghez viszünk. Fogad­ják el boldogan, feltétlen he­lyesléssel. A szeretet osztat­lan mosolya fogadjon bennün­ket mindenütt, ahol jelen va­gyunk, S mert nincsen így. sértő­döttek vagyunk. Ki nem elé­gített hiányéreztünk átfordul valamiféle szentimentális fáj­dalomba Ezt a fájdalmat le­hetetlenség bevallani, nincs hát egyéb választásunk mint a gőg. A leckéztető gőg: meg­büntetlek ha nem veszed tu­domásul, hogy kötelező sze­retned Ausztriát. Minden felhozható érv sze­rint kötelező lett volna a sze­retet gróf Leiningen-Westen- burg Károly részéről. Család­ját nemzedékek óta hűséges és a kórházak, rendelőintéze­tek, KÖJÁL-ok igazgatóit. Az eligazításnak ez a szakasza október utolsó napjaiban feje­ződött be. A közelmúltban újabb to­vábbképzés indult a rendelet végrehajtásában érdekelt szü­lészek,' nőgyógyászok tájékoz-, tatására: november 1-én és 2- án Egészségügyi Minisztérium, bán a megyék vezető szülész­nőgyógyász főorvosainak és te­rületi helyetteseiknek, vala­mint a megyei egészségügyi osztályok anya-, csecsemő- és gyermekellátással foglalkozó orvosainak tartottak eligazí­tást. A tájékoztatón a család- tervezés legfontosabb demográ­fiai és szakmai kérdéseiről esett szó, a megyei főorvosok­kal azonban azt is közölték, hogy milyen ütemterv szerint kell felkészíteniük a rendelet végrehajtására a területükön dolgozó körzeti és üzemorvo­sokat. akik korábban nem vet­tek részt a családtervezés egészségügyi feladatainak el­látásában. Ezzel párhuzamo­san november 23-ig a megyei szakfőorvosok tájékoztatják a kórházak osztályain dolgozó szülész-nőgyógyászokat, vala­mint a család- és nővédelmi tanácsadók dolgozóit a rájuk váró feladatokról. A Központi Egészségügyi To­vábbképző és Szakosító Inté­zet tart eligazítást a megyei vezető védőnők részére, amely­ről otthon ők is beszámolnák a városi, járási és a körzeti védőnőknek. Január elejétől azonban — a kormányhatáro­zat értelmében — meg kell kezdeniük működésüket a ter- hességmegszakítási kérelmeket elbíráló bizottságoknak is. November közepén az Egész­ségügyi Minisztériumban a fel. lebbviteli megyei és fővárosi áb-bizottságok vezetőit tájé­koztatják feladataikról. Az el­igazítás anyagát valamennyi bizottság minden tagja még ebben az évben írásban is megkapja, s közben elkészül­nek azok az útmutató-tájékoz­tató nyomtatványok is, ame­lyek a körzeti és üzemorvo­soknak nyújtanak segítséget a családtervezéssel összefüggő új feladatok ellátásában. (MTI) katonai szolgálat köti birodal- munkhóz. összes férfiági fel­menői magas parancsnoki posztokat töltöttek be őfelsége hadseregében. Még az sem fogható rá, hogy szoros egyéni érdekek fűznék a magyar re- bellióhoz. Szülőföldje a hesse- ni tartomány, csupán házasság révén kapcsolódik Magyaror­szághoz. Igaz. egyik dédanyja szülte II. Rákóczi Ferenc fe­leségét, de hát lehet-e jelen­tősége ennek a romantikus emléknek olyan osztrák kato­natiszt életében, akinek vala­mennyi kötődése Ausztria szilárdságát kívánja meg? Arisztokrataként, hesseni né­metként, osztrák tisztként egyaránt bizalmatlanul kellett volna szemlélnie a magyarok lázadását. Kossuth-ék republi- kanizmusa főnemesi érdekeit, születési előjogait veszélyez­tette, németellenességüket ele­ve el kellett volna utasítania, katonaként pedig sokkal több dicsőségre számíthatott a mi oldalunkon, mint a magyarok kezdettől kudarcra ítélt pol­gárháborús kalandjában. (Folytatjuk^ (ordas) Szállások a megyében Megyénkben nem egy idegenforgalmat vonzó látvá­nyosság van, de részben a fővároshoz való viszonylagos közelségünkből is következik, hogy a nagy utazási irodák ezeket általában csak beiktatják programjukba, de több­nyire se időt, se energiát nem szentelnek annak, hogy ven­dégeiket huzamosabb ideig itt tartsák. Logikus a kérdés, hogy ha ezt óhajtják tenni, akkor hol nyílik rá mód? A legfrissebb felmérés szerint a megye úgynevezett „fogadó­kapacitásának" helyzete a következő. Szekszárdon a Ge­menc hotelben van 164 férőhely, a Garay Szállóban 44, az Idegenforgalmi Hivatal turistaszállójában 15 és továb­bi 60 személy részére egyszerű, csoportos turistaelhelye­zés. A bonyhádi Béke és a Tamásiban lévő Dám Szálló 36—36 ágyas, a dombóvári Hotel Dombóvár 50. A dom­bon motelek befogadóképessége 80 személyre szóló, a megyeszékhelyen, Dombóvárott és Tamásiban megszerve­zett fizetővendég-szolgálaté 153. Ez összesen 578 helyet, továbbá 60 turistaférőhelyet jelent. Egy ankétsoroaat folytatása Korunk problémái Uj magyar tv-filmek Gerencsér Miklós : Aradi napló

Next

/
Oldalképek
Tartalom