Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-09 / 262. szám
< A tanácsi vállalatok üzemszervezése, a munkaverseny i pénzügyi osztály tevékenysége és ti megyei tanúé» vb napirendjén Tegnap délelőtti ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága több fontos kérdést tárgyalt. Bevezetőben Szabó- pál Antal, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a vb tagjait a tanácsi koordinációs bizottság és a tárcaközi koordinációs bizottság üléseiről, melyeken gorrdos megelőző vizsgálatok nyomán a megyei tanácsi szerveknek a tanácstör“ vény végrehajtása során kifejtett munkáját tárgyalták, Illetve utóbbin a cigányság megyebeli helyzetével foglalkoztak. A pozitív vélemény mellett több figyelembe veendő javaslat is elhangzott, melyekkel kapcsolatban a tanácsi szervek intézkedési terveket dolgoznak ki. Második napirerídi pontként a végrehajtó bizottság a 24 tanácsi vállalatnál az MSZMP KB 1971. decemberi, a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről, valamint a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről hozott határozata végrehajtásának megyebeli helyzetével foglalkozott. A tanácsi vállalatok mintegy hatezer embert foglal kozta tiíak, akik közül 3152-en vesznek részt a munkaverseny, elsősorban csoportos formáiban. Az üzemszervezés korszerűsítése érdekében komoly erőfeszítések történtek, rtem egyszer tudományos intézetek bevonásával is. (Bűtoripari Vállalati Szén fejlődést mutat fel többek közt a Nyomda, a Vasinari Vállalat, a Simon- tornvai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat, mely utóbbi a munka verseny-feltételek kidolgozásánál. a teljesítések konkrét - értékelésénél is élen jár. Hiba az egyéni verseny pránvának csökkenése, az újí- tómozealom visszafeilődése. Az előterjesztett beszámolót a végrehajtó bizottság csak számos kiegészítéssel, pontosítással fogadta el és úgy döntött, hogy azzal, illetve a maid mérhető fejlődéssel a jövő év második feléberf ismét foglalkozni kíván. A megyei tanács pénzügyi osztályának tevékenységét elemző vitán részt vett Kenyér István is, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. A jelenlévők egyértelműen jónak, alaposan elemzőnek, az eredményeket és hibákat egyaránt őszintén, konkrétan feltárónak ítélték Kibllng Ferenc osztályvezető beszámolóját A pénzügyi osztály munkája örvendetesen féjlődött az utóbbi 2—3 évben, noha nem csekély személyi problémával küzd, főleg idősebb dolgozók nyugdíjba vonulása révén. Nem megnyugtató viszont az ügyiratok intézési ideje, amtt a másodfokú hatóságként történő elbírálások az utóbbi időben a törvényes határidőn« lényegesen hosszabbra nyújtottak. Ugyancsak nem megnyugtató, hogy a pénzügyi osztály 9ok adóügyi fellebbezésnek kényszerült helvt adni, ami egyformán összefüggésben van az alsóbb szinteken dolgozó szakemberek munkájával, az adómorállal és az adó- közíjsséei adózás bevezetése kezdeti lépéseinek bízónvta- larfsáiával is. Kenvér István, a Pénzügyminisztérium különböző főosztályainak a végrehajtó bizottság taeiaival egybehangzó elismerő véleményét tolmácsolta, de külön aláhúzta az elemző, szintetizáló munka fontosságát, melvre egyébként a beszámoló is önkritikusan kitért. Az elemző munka egyre naevobb súlvt kap. amivel eevfitt jár a tovább- kénzés fontossága. Erre egyébként ez osztályon idáig Is igényes figyelmet szenteltek. A végrehajtó bizottság jóváhagyólag tudomásul vett számos bejelentést. ígv a Reeölv— maisantifsztai szociális otthon átszervezésével kapcsolatosat, a szekszárdi egészségügyi szak- közéniskola diákotthonának beruházási programjáról szólót. Jóváhagyta a megyei tanács vb igazgatási osztálya ügyrendjét, a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége alapszabály-módosítását, a tűzoltóság létszámváltozási igényét, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek negyedszázados tagsági viszonnyal rendelkező tagjai részére kormánykitüntetésre való felterjesztést és egyebeket. A vezetői anyagi érdekeltséggel kapcsolatos jogszabálynak megfelelően, a végrehajtó bizottság elutasította a megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalat igazgatójának és volt főmérnökének fellebbezését, akiknek veszteséges gazdálkodás miatt tavalyi személyi alapbérük 25 százalékát vissza kell fizetniük. 1973. december 9*én időközi tanácstagi választásokra kerül sor Felsőnána 1., Závod 34., Grá- bóc 18., Nagymányok 26., Bölcske 1., Decs 33., Medina 11., Gyönlc 12., Nagykónyi 53. és Simontomya 4. sz. választókerületeiben az ottani tanácstagok elköltözése, illetve elhalálozása miatt. Ülése befejező részében a végrehajtó bizottság fegyelmi ügyeket tárgyalt. Jelentés a bátaszéki vázkerámiagyár üzembe állításáról Az MSZMP szekszárdi járási végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. A vb-ülésen három. napirend szerepelt; tájékoztató a két vb közötti munkáról — Tatár Lajos első titkár előterjesztésében; jelentés a bátaszéki vázíkerámiagyár üzembe állításának tapasztala, tairól — Csáki Béla gyárvezető készítette a jelentést; a hústermeléssel kapcsolatos határozat végrehajtásáról Majzik íjászló informálta a vb tagjait. Részt vett a végrehajtó bíJ zottság tegnapi ülésén Tarján! Lajos, az MSZMP megyei vb- nak tagja, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója. és Zaccomer János — meghívottként — igazgató, a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat igazgatója is. A végrehajtó bizottság a jelentések alapján a napirend során kialakította álláspontját, és megfelelő határozatokat hozott. Végül különféle ügyekben horiak döntést. Járási KISZ-küldöttértelcezlet Dombóváron Megyeezerte befejeződtek a KISZ-veze tőségválasztások, amelyeknek során megyénk mintegy négyszáz KlSZ-alap- szervezetének vezetőségét választották újjá. Az alapszervi vezetőségválasztó taggyűléseket városi és járási szintű küldöttértekezletek. követik. Tegnap Dombóváron, a városi tanács nagytermében tartották az első küldöttértekezletet, amelyen a járás 76 küldött fiatalján túl megjelent Lukács Gyula. az MSZMP KB munkatársa. Markov András, a KISZ KB szervezési osztályának helyettes vezetője. Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára, valamint Cserép Imre. az MSZMP dombóvári járási bizottságának első titkára is. Első napirendi pontként a járási KISZ-bizottság és a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolója hangzott el, amelyet vita követett. A küldött- értekezlet második napirendjének keretében a jelenlévők megválasztották az új járási KISZ-bizottságot. Szocialista brigádvezetők és újítók tanácskozása a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál Tervezni felelősségteljes és nehéz dolog. Különösen, ha egy negyedmilliárdot termelő vállalat egész évi munkáját kell előre számokban meghatározni. Egy ember, sőt egy kis közöeség sem képes erre, még akkor sem, ha rendelkezik a megfelelő információkkal. Szekszárdon, a Vasipari Vállalatnál éppen ezért egy újszerű és követendő kísérletet vezettek be. Tegnap összehívták a vállalat összes üzemegységeiben dolgozó szocialista brigádok vezetőit, a vállalat újítóit, s közösen kezdték elkészíteni a jövő évi munkát meghatározó tervet. Németh Antal, a vállalat igazgatója beszélgetés formájában ismertette azokat az elképzeléseket és lehetőségeket, amelyek irányadók lehetnek a következő év termelési feladatainak meghatározása során. Az őszinte és tárgyilagos eszmecsere folvtán fejtette azokat a kérdéseket, melyekre a válaszok alapvetően befolyásolják a termelési struktúrát. A legnagyobb kérdőjel;meddig gyárthatják az olajkályhát? Az országos számok a piac jelentős csökkenését mutatják. 1972-re rohamos emelkedéssel az éves igény majdnem elérte a félmilliót, s ezután a csúcs után, a piac telítődöttsége miatt rohamos csökkenés következett. Idén már csak 397 ezer volt a kereskedelem igénye, s a három Adminisztrátor ismerősöm a hónap utolsó napjain, negyedév végén, év végén hatalmas paksamétákkal tér haza. Az estéit, a vasárnapjait ilyenkor szorzással, osztással, kimutatások készítésével tölti. Évek óta nem szilveszterezett: janu_ ár elsejére „naprakészen” kell lennie. Természetesen a túlórákat lecsúsztatja, csakhogy mire visszamegy, kezdheti visszamenőleg kitölteni a papírjait. A határidők eltolódásából biztos észrevették volna, ha két ember helyett dolgozna. De nem így van. mert a munkacsúcs csak az említett időszakokban jelentkezik, más napokon simán, egyenletes munkával telik a nyolc óra. A hiba a szervezésben van. Abban, hogy a nyilvántartások elkészítéséhez csak egy ember ért. a többiek nem tudnak, vagy nem akarnak segíteni. vagy nem kaptak rá utasítást. Legfőképpen pedig abban. hogy a szorzást, osztást, összeadást többször végzi papíron, mint gépen: kevés az irodagép, az adminisztrátorok valósággal vadásznak a szabad gépekre, az sem ritka, hogy összevesznek miatta. Az adminisztráció, az ügyvitel, a bizonylati rend igen fontos része a vállalat, a szövetkezet munkájának. Minden folyamat szervezése és vezetése a kimutatásokon alapszik. Ügyvitele van a termelésnek. Ügyvitel az anyagellátásnak, a karbantartásnak. s a bizonylati rend. szer alapján készülnek a statisztikák. kimutatások. S bizonylatokból is van elég: alap és továbbfeldolgozási. egyszerű, összetett, külső és belső. Jól tudjuk, hogy a jó kimutatás mennyire segíti a vezetést. hisz jó döntést hozni az adatok, az adottságok alapján lehet. S hogy mennyire sike. rül hibátlanul dönteni, nem csupán a vezetők értelmi képességeitől függ. hanem attól is. hogy milyen gyorsan jutnak egy-egy termelési információhoz. s hogy ezek áramlása mennyire gyors, vagy lassú. Természetes követelmény: a technika fejlődésével korszerűsödjék az ügyvitel is. Korszerű ipari, mezőgazdasági üzem. ben nem lehet alsótagozatos szinten végezni az alapműveleteket. Kilószámra rúgnak a papírok. melyek egy-egy közepes nagyságú vállalatnál, szövetkezetnél havonta keletkeznek. Bizonylatok vándorolnak kézről kézre. Bizonylatot kell kiállítani az anyagvásárlásról, a kiadásról, a pénztári be- és kifizetésekről, a kiküldetésről, s ki tudná összeszámolni mi mindenről. Ez így helyes, a vállalat, az üzem ügyrendje így követeli meg, s kitöltésük többnyire nem az adminisztrátorok dolga, hanem a raktárosé. a pénztárosé, szakvezetőké. Viszont a bizonylatok feldolgozása rengeteg felesleges munkát igényel. Egy kiküldetési utasításon — egyszeri utazás esetén — 35— 40 rovatot kell kitölteni. A bizonylatot aláírja még, aki kiküldi az illetőt, aki az előleget utalványozza, ezenkívül ellenőrzik, felülvizsgálják, utalványozzák. kifizetik az összeget, három számlára könyvelik, valamint igazolják a kiküldetésben eltöltött idő szükségességét és a feladat elvégzését. Kérdés, hogy csupán ebben az egy esetben mennyi, re van arányban a papírt kézbevevő adminisztrátorok létszáma az adminisztráció hatékonyságával. Lehet, hogy a bizonylati fegyelem miatt szükséges egyetlen papírt env. nyi embernek kézbe venni, de kétségtelen az is, hogy van módja az egyszerűsítésnek. A vezetők döntéseik előtt nyolcvan-kilencven százalékban saját üzemükből kapják az információt. A könyvelés adatai tehát nélkülözhetetlenek a gazdaságos termeléshez; egy-egy vállalat csak jél szervezett könyvvitel esetén működhet hatékonyan. Ehhez gyors és pontos adatokra van szükség. A nagyobb üzemeknél nincs is ebben hiba. legtöbb helyen a könyvelés gépesített. s sok helyütt- megoldott a gépi adatfeldolgozás. A kisebb üzemeknél azonban még sokszor kell kifaragni a ceruzát, s túlórában végezni az adminisztrációt. Még. pedig azért, mert a termelés gépesítettsége jóval túlhaladja az ügyvitel gépesítettségét. Természetes, hogy a termelés korszerűsödjék korábban; ellenkező esetben nem lenne mit feldolgozni az irodagépeknek. De egyiknek követnie kell a másikat, mert egy bizonyos „küszöb” után az iroda képtelen követni a műhelyeket. Az ügyvitelszervezés gépei ma még többnyire a kiállításokon láthatók, de minden „bizonnyal általánossá válnak a jövőben. Méghozzá úgy, hogy egy-egy körzet azonos jellegű kisüzemeinek gépi munkáit a földrajzilag központi helyen fekvő számítóközpontodban végzik. Szükség van erre mielőbb. Hisz az ügyvitelszervezés az üzem- és munkaszer. vezés tartaléka. S ha ezt kiaknázzuk, lehetőség nyílik a belső munkaerő-tartalékok fel_ Rzabadítására, átképzésére és átcsoportosítására. V. M. olajkályhát előállító vállalaí szerződéseinek összegeként jövőre már csak 330 ezer olaj- kálvha wártása szerepel. Ez még nem érintette, és jövőre sem érinti a vasipari vállalat termelését. Temékeik ugyanis stabilan megállják a helyüket, s ennek tudható be, hogy jövő évben tovább növelve százezer darabra emelik a termelést. A későbbi éVek azonban mindenképpen itt is. ennek a gyártmánynak csökkenő tendenciáját ígérik. Emiatt új termékek gyártását kell bevezetni, így a szerelőkocsi, a gépkocsiba való pót benzin tartály, valamint az újszerű fűtőberendezések, az olajtüzelésű sütő-főző készülék termelését kell megkezdeni. Ez szükségessé teszi a géppark olyan fejlesztését, melynek alapján lehetővé válik a későbbiek során is a gyártmányszerkezet változtatása. Ezeknek megalapozása. előkészítése az 1974-es tervek jelentős részét képezik. A vállalat igazgatója ezeknek elkészítéséhez kérte a dolgozók segítségét. Több ja- vas'at elhangzott a tanácskozáson is. Ezeket nem is felszólalások formájában, hanem a megbeszélés közvetlen voltára jellemzően szinte közbeszólva tették a jelenlévők. A tegnapi megbeszéléssel ez a közös munka korántsem ért véget. A résztvevők írásban megkapták azokat rz alapelve- ket, amelyek mintegy vázát alkotiák a iövő évi feladatokat megalapozó tervnek. A jövő évi tervet meghatározó előzetes tanácskozás után az újítók feladatairól beszéltek az értekezlet résztvevői. Berkesi Mihály, a vállalat főmérnöke ismertette azokat a technológiákat, melyeknek módosítása, javítása érdekében az újítók segítségét kérik. Ugyanitt megválasztották az újítók és feltalálók jövő tavasszal megrendezendő, negyedik országos tanácskozására delegált küldötteket. A Szekszárdi Vasipari Vállalatot ezen a fórumon Dömötör Béla szerkezeti lakatos csoportvezető és Pókai László, a szerszámműhely csoportvezetője fogja képviselni.
