Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
A mezőgazdasági termelés koncentrációjának, szakosításának főbb kérdései A mezőgazSaságl ferine-. lés fejlődésének egyik jellemző tendenciája és az ed- diai t’p-kz'alatok szerint bevált, továbbra is követendő öt ja a koncentráció és a szakosítás. Megyénk mezőgazda- sági üzemei — állami gazdaságok. termelőszövetkezetek — eddig és a jövőben is törekednek a? ebből eredő el én vök kihasználására. Szükségessé teszi ezt az igen gyors technikai, technológiai változás és a —üzemek eszközigényességének növekedése, amely maga után vonla az úribb és újabb megoldások, hpivo« utak keresésének szükségességét a hatékonvság ja- vu’á-a ás a termelékenység emelkedése érdekében. Azon- bp- «-»rn i koncentráció, sem a szakosítás nem lehet öncél, hanem olyan eszköz a termeié, fejlesztéséhez, amely lehetővé teszi a termelés volumenének gyorsabb ütemű növelését, s ezzel egyidejűleg a hatékonyság javulását és a termelékenység emelkedését. A megyénkben működő mezőgazdasági üzemek a termelés koncentrációja és a szaegy gazdaságra jutó á. g. állóeszlsözérték (1000 Ft) tsz egy gazdaságra jutó á. g. halmozott term. érték tsz (1900 Ft) egy gazdaságra jutó á. g. halmozatlan term. ért. tsz (1080 Ft) A termelőszövetkezetek átlagos területnagysága kisebb az állami gazdaságokénál, de ez az elmúlt évtizedekben történt területi koncentrációk következtében nőtt. (Jelenleg 2800 hektár.) Az átlagterület e gvaVtp-npj ,-s nagy differenciáltságot takar. Jelentős még a 2009 hektáron aluli szövetkezetek száma. , kosítás terén jelentős előrehaladást értek el. Az elmúlt évek során végrehajtott területi koncentrációk, gazdaságok egyesítése célszerűnek, helyesnek bizonyult. Jelenleg az állami gazdaságok átlagos területnagysága 5329 ita. (az országos átlag 5391 ha), s annak ellenére, hogy ez nagv differenciáltságot takar, többségüknek jelenlegi méretei alkalmasak arra, hogy megteremtsék a legkorszerűbb termelés kereteit, biztosítsák az intenzív fejlesztést, a szakosított termelési szerkezet mellett a korszerű termesztési és tartási technológiáit széles körű alkalmazását. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a termelés koncentrációjának gyors növekedését bizonyítják az alábbi adatok:. 1968 19« 1973 130 458 239 874 258109 18 566 34 347 38 206 90 761 129 850 134 702 21 264 35 806 37 820 59 068 92 127 94 565 13 294 25 691 30 374 útjai az üzemek számára széles körű választási lehetőséget nyújtanak. Az eddig is alkalmazott egyik út a mezőgazdasági üzemek méreteinek növelése. A gyakorlati tények azt igazolják, hogy a megyében történt eddigi egyesülések túlnyomó többsége elérte célját. Politikai állásfoglalás alapján a sajátos helyzetnek, adottságoknak megfelelő, önkéntes egyesüléseknek nincsen elvi és gyakorlati akadálya. Ügy is fogalmazható, hogy: a területileg kis méretű termelőszövetkezetek számára előbb, vagy utóbb létkérdés lesz az egyesülés, mert a felhalmozási, fejlesztési lehetőségeik olyan kicsik. hogv ez még a társuláshoz sem biztosítja a szükséges saját forrást. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a feltételek — politikai, gazdasági, személyi, stb. — megvannak, a helyi vezetők, párt- alapszervezetek foglalkozzanak az egyesülés kérdéseivel, elsősorban a kis területen működő szövetkezetekben. Az anyagi—műszaki erők és a beruházási eszközök koncentrálása ilyen formában lehetőséget biztosít a külön-külön kis volumenű fejlesztési alapok célszerű felhasználására, a gyorsabb ütemű előrehaladásra. A mezőgazdaság fejlesztésének nagy lehetősége rejlik a gazdasági társulásokban. Ennék a szervezési módszernek több változata alakult ki és terjedt el a megye élelmiszer- gazdaságában, az egyszerű gazdasági együttműködéstől a közös vállalatig, több-kevesebb eredménnyel: — szövetkezeti közös vállalat (a TOLNAKER), — közös vállalkozások (TöVÁL-ok, KAHYB, tamási szőlőtársulás. Regöly—Szakály sertéstelep, VEPEX), «— társulások (tsz-ek egymás közötti, tsz-ek—állami gazdaságok és más vállalatok közötti társulások). (Műtrágya- és növényvédőszer-ellátásra, .felhasználásra. pecsenyebá- rány-előállításra, -értékesítésre, vízügyi társulások, termelési rendszerű kukoricatermesztési társulás, stb..). — egyszerűbb gazdasági együttműködések a megyében széles körben alakultak ki túlnyomórészt az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tevékenységet kifejező vállalatok és termelőszövetkezetek között. (Pl. gabonafelvásárló, állat- forgalmi és húsipari. vetőmagtermeltető vállalatok, Paksi Konzervgyár, cukorgyárak, Iregszemcsei Takarmánytermesztő Kutató Intézet és a termelőszövetkezetek. állami gazdaságok közötti együttműködések.) Az egyszerűbb gazdasági együttműködéseknek a felsorolt jelentősebb formáin kívül még számos változata alakult ki és van kialakulóban. E gazdaságszervezési módszer számos változata lehetőséget nyújt a jövőben is a sajátos viszonyoknak legjobban megfelelő forma kiválasztására. A fokozott koncentráció azonban nemcsak a kis gazdaságoknak előnyös, hanem a nagy területűeknek is. A gazdasági együttműködések sok kedvező vonása és az e területen történt fejlődés ellenére a lehetőségeket még korántsem használták ki, különösen a termelőszövetkezetek. Továbbra is szükséges a tertnef&f; ^növénytermesztés; l*s lattenyésztés, zöldségtermesz^ tés) feldolgozási, szárítási, tárolási, építési és egyéb együttműködések létre'’ -ása. gyakorlati alkalmazása, A mezőgazdaság fejlődésének gyorsabb ütemét segíti elő az utóbbi években megjelent új szervezési formája az iparszerű termelési rendszer. Az ebben rejlő lehetőségek rendkívül nagyok, ezt az eddigi eredmények alapján is megállapít, hatjuk. Jellemző a különböző termelési rendszerek gyors terjedése. (Kukorica, cukorrépa, szója, takarmány termesztés.) Az anyagi ráfordítások hatékonysága kedvező. a szellemi kapacitás kihasználására nagyobb le- hetőséget biztosít. a termés^ átlagok évről évre magasabbak. E rendszerek fejlődésének elengedhetetlen feltétele a specializáció és az eszközök kihasználásához szükséges te. rület és egyéb nagyságrendek kialakítása, mert ezek az eljárások kis területen gazdaságosan nem alkalmazhatók. Egy-egy gépsor kihasználásához 400—QOQ ha szükséges, de már olyan gépsor is van, amelynek működtetéséhez ennél nagyobb területegységre van szükség. Az iparszerül termelési rendszerek szervező, sere a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani, mind a mezőgazdasági üzemeknek, mind az irányitó szerveknek. A felsorolt formák, megoldások érzékeltetik, hogy a változatok sokasága miatt nem könnyű a helyileg legjobb formát kiválasztani. Nagyon lényeges dolog, hogy a módszerek megválasztása helyben történjen. Az elhatározások, döntések tekintetében nagy felelősség hárul a gazdaságok vezetőire, dolgozóira és a párt. szervezetekre, perei Dániel Az egv gazdaságra jutó állóeszközérték, halmozott és halmozatlan termelési érték növekedése kézzelfogható bizonyítékai az előrehaladásnak. A termelékenység emelkedése is kielégítő. Az egy foglalkoztatottra jutó halmozatlan termelési érték 1968. évhez viszonyítva mindkét szektorban jelentősen emelkedett. Az állóeszközök rohamos növekedése mellett azok hatékonysága nem kielégítő. A szakosítás és a koncentráció továbbfejlesztése e téren is eredményekre vezethet. A mezőgazdasági nagyüzemek átlagos mérete szakosított termelés esetén jelenleg a legtöbb ágazatban alkalmas a fellett, korszerű tej^uolópín alkalmazására. Az átlagosnál kisebb méretű gazdaságokban azonban er-e kevésbé van lehetőség. Ilyen esetekben a társulás, vagy egvéb kapcsolati formák létesítése szükséges. Az elmondottakon túlmenően több konkrét tény alátámasztja, hogy a koncentráció, a szakosítás gazdaságilag elengedhetetlenül szükséges. A további fejlődés érdekében fokozni kell ez irányú erőfeszítéseinket, gondosan megválasztva a helyes utat. E feladatok megoldására a koncentráció és szakosítás ismert---------------------------------------------------------------------------------------------— ----- — | m^r most is 55 mázsa búza ' terem, van-e még lehetőség? Van, mert nálunk nagyobb mezőgazdaság is létezik a világon, ahol az országos átlag 50 mázsa búza. Csakhogy az már más kategória. Ha egy gazdaság 50 helyett 70 mázsát akar termelni hektáronként, akkor újra végig kell zongorázni az egész skálát. Olyan fajtát találni, amely többre képes, ehhez kiszámítani a műtrágyaadagot, megkeresni, megvásárolni azt a gépet, amely ezt a hatalmas meny- nyiséget időben le is tudja hozni a földről. Nyilván napirendre kerül előbb-utóbb ez a fajta-útkere, sés is. Egyelőre azonban úgy tűnik, járhatóbb út a most még alacsonyabb hozamok felLehet 5 mázsával több? JláLa agrárpolitikánknak, a búza ma már hazánkban ném „politikai növény”, termesztése nem igényei társadalmi segítséget; nem kell országos kampányokat szervezni azért, hogy minél több gazdaságban vessenek Bezosz. tája búzát. Búzaföldjeinken az idén hektáronként átlag 34,7 mázsa termett, ami pillanatnyilag a világranglista elején biztosít számunkra helyet. Csupán egy. két szocialista és néhány kapitalista állam előz meg bennünket termésátlagok tekintetében. Tavalyról idénre négy mázsával fokoztuk a hektáron, kénti hozamot. Ebből az alkalomból kerültem ismét kapcsolatba a búzatermesztés gondolatával. Megkérdeztem a legjobb szakembereket. hogy érdemes-e, lehet-e még ezeket a hozamokat fokozni? Nemcsak dr. Kasza Béla minisztériumi főosztályvezető-helyettes, de a töb. biek is a leghatározottabban igennel válaszoltak. Speciális helyzetben vagyunk ugyanis, számos ponton tárhatunk fel tartalékokat. A közel 35 mázsás hektáronkénti búzatermésünk húsz és 55 mázsa közötti hozamok átlagából adódik. Egyforma persze nem lesz soha. Borsodból 50 esztendő múlva se várhatunk annyi búzát, mint Fejér' 'megyéből. He mozdulni azért lehet. Hol vannak a tar. talékok ? Kezdjük talán a Bezosztájá- val. Ez a szovjet fajta megfizethetetlen szolgálatokat tett nekünk. Hozzásegített, hogy több évtizedes egyhelyben topog ás után az élvonalba lendüljünk. Azonban eljárt felette az idő, a minisztérium már 1970-ben új, jobb.- fajtákat ajánlott. A Bezosztája el is vesztette hegemóniáját, nagy területen termelik ma már az ugyancsak szovjet Auróra. Kavkáz, Jubilejnaja fajtákat és ezek többre képesek. (Sajnos a magyar fajták csak kicsi területen lelhetők fel, mert alig versenyképesek.) Másik „titok” a műtrágya. Ma 233 kilót használunk hektáronként. hatóanyagban számolva. Tíz-tizenöt évvei ezelőtt még nyers-súlyban se használtunk ennyit. Az igazi •titok azonban talán nem is ez. hanem. hogy a legjobb gazdaságokban laboratóriumi vizsgálatok alapján állítják össze az adagokat. A sereghaj. tők sajnos nem használnak sok műtrágyát, nem is nagyon jut rá pénzük, de amit kiszórnak, -azt is csak úgy találomra. Kémia. A gyomirtó és talajfertőtlenítő szerek arzenálja áll már az agronómus rendelkezésére. Nem mindenki él a lehetőségekkel. Technika. A kép vegyes. Annyi traktorunk, ekénk és vetőgépünk már van. hogy jó talaj munkát végezzünk, a legkedvezőbb pillanatban tegyük •talajba a magot. Sajnos az aratás, ami régebben egy hónap volt. még mindig 16—18 napig tart, mért a mai termésátlagokhoz nincsenek megfelelő teljesítőképességű kombájnjaink. Tíz-tizenkét nap lenne az eszményi, mert akkor az időjáráshoz is alkalmazkodni tudnánk. Néhány éven belül talán megoldjuk. A már kicsépelt magot esetleg szárítani, de mindenképpen tárolni kell. Szárítónk sajnos inkább csak a gazdagabb vidékeken van, a magtárkapacitás pedig mindenütt kevés. Sok mindent tehetünk tehát azért, hogy több búza teremjen (fajta, műtrágya stb.) és még többet azért, hogy ami megtermett, az meg is marad. jón (növényvédelem, betakarítás, szárítás. tárolás stb.). Adott lehetőségeiket a kiváló gazdaságok már ma is csaknem teljes mértékben kihasználják. A mostohább adottságú. vagy gyengébb szakértőkkel rendelkező gazdaságoktól az úgynevezett optimumot nem kívánhatjuk. De ha ezeken a helyeken is több figyelmet fordítanak a lehetőségek felhasználására és főleg a tökéletesebb összehangolásra, akkor már a jövőben sem kell húszmázsás termésekről beszélnünk. A kukoricatermesztósben csodákat művelő zárt rendszereket végeredményben a búzaföldekre is át lehet telepíteni. Olcsóbb és gyorsabb megoldás azonban, ha a zárt rend. szerek tudományos logikáját és szigorú fegyelmét általánosítjuk a búzatermesztésben. Szakemberek óvatos becslése szerint az átlag alatt termelő gazdaságok felzárkóztatásával néhány év alatt — persze nem ingyen — hektáronként akár öt mázsával is fokozhatjuk az országos átlagokat. És a felső sávban? Ott. ahoj emelése. városiasodik Tolna. ŰJ OTP-házsor a vásártér mellett. ©■«tés GottvaM Károly* FÖLDEÁK! BÉLÁ
