Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

Bemutatjuk t a nagykőrösi Toldii Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolát és Szakmunkásképző Intézetet A Tolna megyében dolgozó élelmiszeripari szakmunkások, szaktechnikusok és szakveze­tők előtt nem ismeretlen a nagykőrösi szakközépiskola, szakmunkásképző intézet A húszéves fennállását ünneplő iskola végzett diákjai között, szép számmal vannak Tolna megyeiek is. Elsőként a Pak­si Konzervgyár három dolgo­zója. Kónya Katalin, Rüff Ka­talin és Weisz Magdolna szer­zett is képesítést 1955-ben. A későbbiekben is sok Tolna megyei ismerkedett a szakma alapjaival Nagykőrösön; 1962_ ben például 26-an, 1964-ben ?4 -“n kaptak szakképesítést az ' % legkorszerűbb élelmi- ipari intézetében. Az utóbbi években kissé lanyhult az érdeklődés, ami­nek Gyaraky Jenő igazgató szerint az oka: Tolna megyé­ben nem Ismerik eléggé ezt az iskolát annak ellenére, hogy Tolna megyei érdekeltségű, a megye ennek az iskolának a vonzáskörébe tartozik. Pedig mindig szívesen látják a Tol­na megyeieket, s a háromszo­ros túljelentkezés ellenére, a megyénkből ide pályázó diáko. kát biztos hely várja. Nem csupán szakmunkásokat és szaktechnikusokat nevelnek, hanem itt történik az élelmi- szeripari dolgozók szakmai to­vábbképzése. a vezetőtovább- képzés, valamint itt zajlanak a technikus minősítő vizsgák is. Idén decemberben Eisenber- ger Teréz, Rein Ferencné, Debreceni Ferencné és Bálint Ferenc á Paksi Konzervgyár dolgozói vizsgáznak a techni­kusi oklevélért. ,■;; ■ in A hároméves szakmunkás- képzés során a tanulók a«11 csupán a manuális művelete­ket tanulják meg, hanem meg­tanulnak bánni a gépekkel, az automata berendezésekkel is. Az iskolában három szakmá­ban folyik szakmunkásképzés, A sütő- és a baromfihús-fel­dolgozó szakmunkások hagyo­mányos formában tanulnak, a konzervgyártó szakon pedig emelt szintű képzés folyik. Az emelt szintű képzés magasabb követelményeket ír elő mind a közismereti, mind a termé­szettudományi tárgyakban, s lehetővé teszi, hogy a végzet­tek a szakmunkás-bizonyít­vány megszerzése után. tanul­mányi időkedvezménnyel esti, vagy levelező tagozaton elvé­gezzék a szakközépiskolát A hagyományos tagozaton vég­zők többet kapnak a gyakor­lati oktatás során, s tovább­tanulás esetén különbözeti vizsgával léphetnek a szak- középiskola esti, vagy levelező tagozatába. Bármelyik tago­zaton is tanul valaki, a hang. súly a szakmai képzésen van. vagyis olyan szakmai képzett, séget kell szerezni, hogy az iskola elvégzése után közvet­lenül bekapcsolódhassanak a termelésbe. A szakmák küzül a konzerv, gyártó szakma az, ami első­sorban megyénkben tanuló fia. talokat, s főleg a Paks környé. kén tanuló általános iskoláso­kat leginkább érdekli. Elhe­lyezkedési lehetőséget a ter­melőszövetkezetek, feldolgozó üzemek és a Paksi Konzerv­gyár biztosít. A konzervüze­mek többsége modern nagy­üzem. ahol a termelés, a ne­héz fizikai munka kiküszöbö­lésével nagyrészt félautomata és automatizált gépsorok fel- használásával történik. A kon. zervgyártó szakon többek kö­zött kémiát, biológiát, táplál­kozáséi ettan-mikrobiológiát, gép. és műezerismeretet, üaefá­gazdaságtant tanulnak a fia­talok. ezen kívül élelmiszer- vizsgálati, géptani, technoló­giai gyakorlatokon vesznek részt. De nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb dolgozók is megszerezhetik a szakmunkás, bizonyítványt. A dolgozók szá_ mára a vállalatok, a feldolgo­zó üzemek szakmunkásvizsgá­ra előkészítő tanfolyamokat szerveznek. Ezeket a tanfolya­mokat is az iskola irányítja, s itt kell letenni a szakmun­kásvizsgát is. A szakmunkás- vizsgára egyénileg is fel lehet készülni, ehhez az iskola min­den segítséget megad. A fel­nőttképzésre jelentkezhetnek azok, akik betöltötték a 21. évüket, és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendel­keznek. Az élelmiszeripari szakkö­zépiskola korszerű általános műveltséget és középfokú szakmai képzést nyújt. Az el­méleti és gyakorlati ismeretek elsajátításával felkészíti a ta­nulókat arra, hogy áttekintsék az élelmiszeripar különböző ágazataiban folyó termelést. Az élelmiszeripari szakközép­iskolai érettségi bizonyítvány a középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, középfokú szakmai végzettsé­get igénylő termelési, minő­ségellenőrzési, forgalmazási munkák végzésére képesít, és valamennyi felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgá­ra jelentkezésre jogosít. Az is­kola szakirányának megfelelő két iparágban, a konzervipar­ban és a hűtőinarban szak­munkás-munkakört is betölt- hetnek a végzett tanulók. Azok, akik az érettségi vizsga után az iparban helyezkednek el, kétéves gyakorlati munka után, középfokú technikusi vizsgára jelentkezhetnek. Csak­úgy, mint a szakmunkáskép­Gerenesér Miklóst zésnél, a szakközépiskolába is jelentkezhetnek felnőtt dolgo­zók. A dolgozók szakközépis­kolai képzése esti, vagy le­velező tagozaton történik. To­vábbtanulhatnak mindazok, akik a nyolc osztályt elvégez­ték. vagy szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkeznek, és munkaviszonyban állnak. A nyolc osztályt végzetteknek magyarból, matematikából és rájzból felvételi vizsgát kell tenni. Az iskolában minden ren­delkezésre áll, ami szükséges az ifjúság fejlődése érdekében. A tanulást tanulószobák, kor­repetálások segítik elő. de le­hetőség van az egyéni képes­ségek fejlesztésére is. Külön­féle szakkörök, sportkörök, if­júsági könyvtár, irodalmi szín­pad, technikai felszerelések sokasága, színházlátogatások, tanulmányi kirándulások bő­vítik az ismeretszerzés lehe­tőségeit és a kultúrált 6ZÓrako. zást szolgálják. Az iskolával egy tömbben épült az ötszin­tes. hétszáz férőhelyes korsze­rű diákotthon, ami a vidéki tanulók elhelyezésére szolgál. A tanulók négv-hat személyes szobákban, kulturált körűimé, nyék között tanulnak, laknak! Az iskolában az elméleti ok­tatás mellett széles körű gya­korlati képzés folyik. A tech­nológiai gyakorlatok az iskola tanműhelyében, ezenkívül a Nagykőrösi Konzervgyárban, és a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalatnál folynak. A gyakorlati oktatást a tanév végén, a nyári termelési gya­korlat egészíti ki. Az iskola bemutatását azért tartottuk célszerűnek, mert a különböző élelmiszeripari fel­dolgozó vállalatok és az egy­re nagyobb számban alakuló szövetkezeti feldolgozó üzemek egyre több és egyre nagyobb felkészültségű szakembert igé­nyelnek. Számítani lehet arra. hogy a jövőben még több élel­miszer-feldolgozó közös vállal­kozás, társulás jön létre. Hisz köztudott, hogy a gépesített termesztéstechnológiák egyre inkább elterjednek: a hazai gépgyártás fejlesztésével, va­lamint importgépek beszerzé­sével az ötödik Ötéves tervben gyorsabb ütemű gépesítés-fej­lesztésre lehet számítani. Eh­hez kapcsolódik többek között a fajtakérdés is: a nemesítők nagyhozamú. egyszerre érő zöldségfajták kialakításán dol­goznak. Mivel a konzervipari feldolgozó gépek, gépsorok nagy kapacitáisúak és hatal­mas tömeget tudnak feldolgoz­ni, kizárólag több termelőszö­vetkezet társulásával oldható meg a gyümölcs-, a zöldség­félék feldolgozása. Ehhez ter­mészetesen jólképzett szakem­berekre van szükség, s róluk, képzésükről megérné jó elő­re gondoskodni. A mezőgazdasági termelő­üzemek jó vésze nem csupán a lehetőségét, hanem a szük­ségességét sem ismerte fel an_ nak, hogy milyen nagy hasz­nára válik az üzemnek, akon- zervgyártásban, a hűtőiparban jártas szakember. Azokban a szövetkezetekben, ahol a kon­zervgyáraknak termelnek, aa előkészítés, manipulálás, elő- feldolgozás folyamán nélkülöz« hetetlen a szakértelem. Remélhetőleg sokan kapnak kedvet ahhoz, hogy tanulmá­nyaikat ebben az intézetben folytassák, s az is bizonyos, hogy a mezőgazdasági terme­lőüzemek is előbb vagy utóbb felfedezik maguknak ezt az is« kólát. Az iskola látogatása során mi magunk is meggyőződhet­tünk arról, hogy nemhiába tartják az ország legkorsze­rűbb középfokú intézményé­nek a nagykőrösi szakközép- iskolát , és szakmunkásképző intézetet. De megh’~~nvoRod- hattunk arról is, hogy nem csupán a tanulók magas szin­tű képzéséről gondoskodna]?:, hanem feladatuknak tekintik a fiatalok erkölcsi, ízlés- és magatartásbeli nevelését, és segítik a tanulók egyéni haj­lamainak. képességeinek a ki­bontakozását is. teket szerzett létszámukról; tagozódásukról, felszereltsé­gükről. érthető hát, ha a magyar hadvezetőség fontos szerepet szánt neki egy eset­leges összecsapásban, Jellasics! kikényszerítette az alkalmat. Tétlenséget parancsolt a ki­rály, mégis támadott. Schwei- del Józsefre egy hadosztályt bíztak és a magyar johbszámy vezére lett. Csapata élén sú­lyos vereséget mért a bán hadrendjére. Ez a győzelem — az egész magyar honvéd­sereg pákozdi diadalának ré­szeként — több volt, mint katonai fegyvertény, önbizal­mat adott Kossuth-éknak a rebellió kiterjesztéséhez. A győzelem jelentőségéhez mér­tén sietve elküldték a tábor­noki kinevezést a pákozdi csata egvik hősének, Schwei- del Józsefnek Ám az újdonsült tábornok­nak nem szállt fejébe a dicső­ség. Továbbra is óvatos ma­radt. Ellentétben Nagysándor Józseffel, aki illúziómentesen leszámolt magában az osztrá­kokhoz fűződő mindenféle nosztalgiával, 6 nem tudott ilyen gyökeresen szakítani az­zal a harmincnégy esztendő­vel, amelyet közöttünk töltött a birodalom fővárosában. A vérében volt. hogy engedel­meskedjék az uralkodónak — az uralkodónak, akiben ilyen hosszú bécsi katonáskodás után önkéntelenül is elsősor­ban az osztrák császárt, s csak azután a magyar királyt tiszteli a hadsereg tagja, (Folytatjuk.) Aradi napló 28) Ez a parancs ellenére ki­erőszakolt csata végképp el­mérgesítette a két tábornok viszonyát. Olyannyira, hogy Görgey meg sem hívta Nagy­sándort a fegyverletételt el­határozó haditanácsba. Csak délután rendelte magához a világosi Bohus-kastélyba, és ott Rotov orosz tábornok je­lenlétében közölte vele a lá­zadó vezérek döntését. Nagy­sándor József állítólag fáj­dalmas gúnnyal jegyezte meg: — Ezt a győzelmet., már Komáromnál is megkaphattuk volna, kár volt ilyen hosszú utat megtenni érte. Tudván, hogy irgalmat nem remélhet, Kossuth-ék után akart emigrálni. Előbb azon­ban búcsút kívánt venni a vi­lágosi mezőn megadásra fel­sorakozó katonáitól. Mire visszaért övéi közé. a kozák lovasság már közrefogta a fegyverletétel négyszögét. • Némi bonyodalom támadt tavaly augusztus elején a bé­csi negyedik huszárezred kö­rül. Amikor az új törvények értelmében haza kellett volna térnie Magyarországra, gróf Apponyi ezredparancsnok nem volt hajlandó új állomáshe­lyére vezetni az alakulatot Pedig az ezred — legénysége színmagyar — jönni akart. Felsorakozott legtekintélyesebb őrnagya, Schweidel József mögé és augusztus tizenhar­madikán elhagyta Bécset Minden látszat szerint jog­gal hihette Schweidel, hogy vállalkozását a legfelsőbb pa­rancsoló is szívesen látja, míg Apponyi gróf magatartását a katonai esküvel összeegyeztet­hetetlennek minősíti. A for­dítottja történt. Apponyi gróf megdiesőült a tenyerünkön hordozzuk, Schweidel Józsefre pedig kimondtuk a halálos ítéletet felség- és hazaárulás­ért. ötvenhárom éves. Zom bor­ban született, öt gyermek aty­ja. Legidősebb fia honvédszá­zados volt Már említettem, hogy szintén itt raboskodik Aradon és ma délután meg­látogathatta végső búcsúra édesapját. Schweidel Józsefre kötél általi halált mondott ki a hadbíróság, de felesége két­ségbeesett könyörgésére Hay- nau kegyelemből agyonlőve- tésre változtatta az ítéletet. Miért kell meghalnia min­denáron Schweidel Józsefnek? A magyar király és a ma­gyar kormány közös rendel­kezésére, az osztrák hadügy­minisztérium hivatalos bele­egyezésével Verbászt jelölték ki a volt bécsi negyedik hu­szárezred új körletéül. Mivel azonban aggasztó jelekkel hív­ta fel magára a figyelmet Jellasics, menetközben érke­zett az ellenparancs, hogy Verbász helyett a Drávához vonuljanak a négyes huszá­rok As foglaljanak kordont a folyó bal partján, Schweidel Józsefet megerősítették ezred­parancsnoki posztján, előlép­tették alezredessé. Óvatos volt, nem akart harcba bocsátkoz­ni. Éppen elég furcsa tünettel találkozott ahhoz, hogy kerül­jön mindenféle elhamarko­dottságot. Inkább visszavo­nult, amikor a bán átkelt se­regével a Dráván. Szemmel tartották a Magyarországra özönlő horvát csapatokat, gon­doskodtak az állandó harci készültségről, hogy adott eset­ben — vagy felsőbb parancs­ra vagy a • kikerülhetetlen helyzet miatt ■— fölvehessek a harcot. Schweidel ezredpa­.rancsnok parlamentereket kül­dött a bánhoz: ne nyomulja­nak tovább, mert a magyarok kénytelenek felhagyni a hát­rálással. Jellasics mosolygott az üzeneten és folytatta útját Pest-Buda felé. Pákozdnál megelégelték könnyű diadalmenetét. Schweidel már a Drávától megfigyelés alatt tartotta a kurvátokat, részletes ismere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom