Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

A párt Politikai Bizottsága 1973. július 3-án határozatot hozott, melyben ériékeli a vá_ rosi pártbizottságok munkáját és több szempontból megszab­ja a továbbfejlesztés felada­tait. Ebben a határozatban, a többi között, feladatul jelölik ki a pártbizottságok számára a területfelelősi rendszer ki­alakítását. A szekszárdi váró. si pártbizottság a területfelelő si rendszert már 1965-ben megszervezte, s sok, tapaszta­latot szerzett e módszer beve­zetése óta. Az elmúlt időszakban szá­mos alapszervezet titkára nyi­latkozott elismerően a terület­felelősök tevékenységéről. Bí­ráló, vagy elmarasztaló érté­keléssel nem találkoztunk, az­zal viszont inkább, hogy a munka további szélesítését, fi­nomítását igénylik a pártalap- szervezeték titkárai, vezetőségi tagjai. Erről a kérdésről beszélget­tünk Rúzsa Jánossal, a Szek- szárd városi pártbizottság első titkárával és dr. Háromházi Jánosnéval. a városi pártbi­zottság párt- és tömegszerve­zeti csoportjának vezetőjével. KÉRDÉS: A Politikai Bizott­ság 1973. júliusi határozata előírja, többek között, a terü- letfeleiősi rendszer kialakítá­sát. Mit tett enneir érdekében a városi pártbizottság? VÁLASZ: Valóban, a Politi. kai Bizottság határozatában, amely a városi pártbizottságok helyzetét, munkájukat értékeli és a munka továbbfejlesztésére ad újabb feladatokat, a terü­letfelelősi rendszer megszerve­zését is célul tűzi. ki. A határozat kimondja, hogy a városi pártbizottságok appa­rátusában. a szervezeti felépí­téstől függetlenül, biztosítani kell, hogy minden politikai munkatárshoz meghatározott számú, és reszortjuknak meg­felelő jellegű pártszerv, illet­ve alapszervezet tartozzék. A pártbizottságok munkatársai felelősek a hozzájuk tartozó alapszervezetek rendszeres helyszíni segítéséért. A Politi. kai Bizottság vonatkozó hatá­rozata e módszer további al­kalmazásának helyességéről győzött meg bennünket. KÉRDÉS: Milyen elvek sze­rint történt a területfelelősi rendszer kialakítása, hogyan biztosítják a reszortok alapján végzett munka és a területfe- telősi rendszer egységét? VÁLASZ: Az a cél vezérelte a pártbizottságot, hogy a párt­munka hatékonyságának, a határozatok következetesebb végrehajtásának érdekében jobban kell segíteni az alap­szervezetek munkáját. A párt. bizottság irányító tevékenysé. leüjoiii liím a rajzos hirdetés 4 területfelelősi rendszer szükségességét az élet igazolta A szekszárd’ városi pártbizottság első titkárának nyilatkozata ge 88 alapszervezetre és há­rom csúcsvezetőségre terjed ki. Természetesen a pártbizottság apparátusa szervezeti felépíté­sének alapja a reszortbeosztás. De emellett kívánatos Volt, hogy az apparátus dolgozói szorosabb kapcsolatba kerül­jenek az alapszervezetekkel. így a beosztásunk szerint egy- egy elvtársunk 8—13 alapszer- vézettel tart kapcsolatot. Vagy­is ennyi alapszervezetnek a te. rületfelelősé. Természetesen ez az elv, ez a beosztási rendszer nem oldja fel a reszortfelelős­ség elvét. Hogy csak néhány példát mondjak: a pártbizott­ság vezetése a legteljesebb mértékben figyelembe ' 'vette, hogy a munkatársakhoz a re­szortjuknak megfelelő jellegű alapszervezetek tartozzanak. Vagy a pártbizottság csoport- vezetői maguk is felelősek né­hány alapszervezet munkájá­nak egészéért, ugyanakkor a pártpolitikai, gazdaságpolitikai, ideológiai irányításuk, segít­ségadásuk és ellenőrzésük va­lamennyi alapszervezetre ki­terjed. Természetesen ez mind a végrehajtó bizottságtól, mind a csoportvezetőktől nagy ru­galmasságot igényel. A végre­hajtó bizottságnak mint ope­ratív. irányító testületnek kell az adott helyzetben ismernie a' pártbizottság előtt álló fő politikai feladatokat. Ezeknek a feladatoknakta végrehajtása, bán az egész apparátus részt vesz. És a végrehajtás haté­konyságának nagyon jó segí­tője a területfelelősi rendszer. Üjólag hangsúlyoznám, hogy a tefületfelelősi rendszer beve­zetésének alapvető célja volt, és marad is. az alapszerveze­tek munkájának javítása, fej­lesztése. Ugyanakkor viszont azt is hangsúlyozni kell, hogy nem sérthetjük meg az alap­szervezetek önállóságát, önte­vékenységét. Nem gyámkodás, ról, vagy a feladatok átválla­lásáról van szó, hanem segíté­sükről. A párt politikája meg­valósításának letéteményesei az alapszervezetek. A pártbi­zottság apparátusa — a terü­letfelelősi rendszeren keresztül is — ezt kívánja támogatni. KÉRDÉS: Hogyan értékelik az alapszervezeti titkárok a területíelelősi rendszer kiala­kítását és a területfelelős ap­parátusi dolgozók munkáját? VÁLASZ: Itt legelőször is azt kívánom hangsúlyozni, hogy az alapszervezetek irá­nyításának egyik alapvető módszere a titkári értekezlet, ahol feladatmeghatározás, tájé. koztatás. véleménykérés és be­számoltatás is történik. Ugyan­akkor a területfelelősi rend­szer elfogadását és helyeslését bizonyítja az a tény. hogy tit­káraink gondjaikkal, kérdése, ikkel elsősorban a területfele­lős elvtársakat keresik fel. P£r§ze Tgz jem jelenti azt, hogy .a reszortfelelős most. már nem tart kapcsolatot az alapszervezeti vezetőségekkel, de nemegyszer éppen a terü­letfelelősök hívják fel az egyes csoportok figyelmét 'az1 alap- szervezeteikben jelentkező problémákra. Mi. azt tapasztaljuk, hogy a pártalapszervezetek vezetői he­lyesük a területfelelősi rend­szert. Egyrészt a területfelelős az adott alapszervezet tevé­kenységének egyre jobb isme. rője. Javaslataival segítséget ad a határozatok végrehajtá­sának megszervezéséhez. Más­részt azonnal közvetíti az alap­szervezet minden problémáját az illetékes reszortfelélősökhöz. (Zárójelben: ugyanez volt a mi tapasztalatunk is. Vala­mennyi megkérdezett alap­szervezeti titkár és veze­tőségi tag jónak találta az ismertetett rendszert, elfo­gadták a területfelelősi beosz­tást és igénylik az ilyen irá­nyú segítséget, sőt annak to­vábbi finomítását kérik. Vé­leményünk tehát megegyezik a városi első titkár nyilatko­zatával.) KÉRDÉS: Terveznek-e to­vábbi javításokat, finomításo­kat a területfelelősi rendszer­iben? VÁLASZ: Igen. Mindenek­előtt azonban arra szeretnék rámutatni, hogy továbbra is megfelelőnek tartjuk a pártbi. zottsági apparátus kialakult szervezeti felépítését, a reszort, felelősi elv szerinti csoportfel­osztást és a vele párhuzamos személyi területfelelősi rend­szert. A reszort- és terüTetfele- ---------------------------------------------­I ősi tevékenység végzése azt igényli, hogy az apparátus minden tagja az össz-pártpoli. tikai munka jó ismerője le­gyen. A területfelelősök ter­mészetesen nem univerzális emberek, nem érthetnek min­den kérdéshez egyaránt. Jel­zéseik viszont beérkeznek a pártbizottságra, ahol megfele­lő erők bevonásával ki tudjuk alakítani a helyes állásfogla­lást A Politikai Bizottság július 3-i határozata mélyrehatóan elemzi a városi pártbizóttságok helyzetét és megszabja mun­kájuk továbbfejlesztésének fel­adatait. Ez az elemzés a szek­szárdi városi pártbizottságra is vonatkozik. A határozat alap­ján pártbizottságunk a közel­jövőben pontosítani fogja a reszort- és terüleífelelősi mun­kából adódó feladatokat. A gyakorlati teendőkről azonban még korai lenne beszélni, hi­szen testületi döntés még nem született, az azonban biztos, hogy a területfelelősi munkát tovább kell finomítani, a többi között ■ abban is. hogy a terü­letfelelős ne csak a pártalap- szervezet titkárával tartson szoros kapcsolatot, hanem a vezetőség tagjaival is. Az alap- szervezetek viszonylag nagy száma megköveteli, hogy az apparátus dolgozói mellett a jövőben, az eddiginél is na­gyobb mértékben, vonjunk be társadalmi aktivistákat. To­vábbá szükséges az is, amire már határozat is született, hogy a pártbizottság tagjai a jövőben az eddiginél is. többet tartózkodjanak a párttagság és a dolgozók között. Befejezésül, a területfelelősi rendszer jogosultságát és szük­ségességét az élet igazolta, to. vábbfejlesztésén munkálkodni viszont kötelességünk. LETENYEI GYÖRGY si Felügyelőség igazgatója fog­lalta össze a lótenyésztés jelen­és jövőbeni helyzetét. — Csökken, kipusztul a ló­állomány — mondja a lószere­tők tábora. Még ez is sok — hangoztatja az ellenvélemény — idézte a lótenyésztés körül kialakult véleményeket. Az idei, márciusi összeírás szerint az ország lóállománya 189 000, amelyből 81 000 a kan­ca, 31 709 a csikó. Igaz, hogy mint igaerőre, kevesebb lóra van szüiiség viszont a sportló­ra egyre nagyobb az igény. Az országban 54 lovasiskola mű­ködik, rendkívül népszerű a lovas turizmus, és az utóbbi évek nemzetközi fogatverse­nyein elért magyar sikérek mutatják, fémjelzik a sportló- > tenyésztés létjogosultságát, szükségességét. — Tolna megye világosan látja a lótenyésztés útját — állapította meg az OLF igaz­gatója — ezt kifejezi a bemu­tatott kanca- és csikóállo­mány, a magyar félvérfajta sok, szép példánya, és a csi­kókban az ideális sportló-típus leendő kancái. Ezen az úton kell járni a jövőben is.' p 1 n %c. Célirányosai* „ülni a nyeregben” Megyei lótenyésztési nap Szedresen — Hát a Vilma lánya, a Cső. pi hol van? — Nyugat-Németonszágban.' — Mennyit kaptatok érte^ — Harmincnyolcezret — Mit tudtok róla? — Semmit. Sajnos, így van ez... Az ember felneveli,' elvi­szik, aztán vége. Utána -sem­mit nem tudni róla, hogyan vált be. Ez a beszélgetés nem lelket, len leánykereskedők között folyt, hanem lelkes lótenyész­tők folytattak eszmecserét, összetalálkozván pénteken Szedresen, nemcsak a megyé­ből, hanem más megyékből, de itt voltak az ausztríái, bur­genlandi lótenyésztési felügye­lőség képviselői is. Látszik, egy Tolna megyei lószemle: még a „szomszédból” is idecsaljú a szakma értőit. A tamási lovasnapoknak már hagyománya van, a mostani­hoz hasonló lószemlének in­kább múltja — de feltehetően jövője is lesz. A jövőt az ígéri, hogy a megye termelőszövetke­zetei visszaülnek a nyeregbe, lóügyben nem esnek át a ló túlsó oldalára, mint egy évti­zeddel ezelőtt. A szedres! lótenyésztési nap­ra — amelyet a Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőig, a MAE ''megyéi állattenyésztési szakosztálya' és a helybeli tér.' melőszö vetkezet rendezett — a ló törzstenyésztő, lótenyésztő közös gazdaságai hozták el leg­szebb törzskancáikat, 1970, 1971, 1972 és 1973-as évjáratú csikaikat bírálatra. Először a. tengelici Petőfi mutatta be négy hidegvérű kancáját, azok fjord-méntől származó, Fl-es csikaival együtt. Utánuk következdek a megye lótenyésztését reprezen­táló magyar félvérek. Harminc kanca — „főállásban” derék igásló — kezdte meg körsétáját vetkezet ugyancsak Csinos kancája. A harmadéves csikók rang­sorában az első és a másodéve­seknél is regölyi került az el­ső helyre, az első éveseknél bogyiszlói, az ideieknél páifai. A helyezettek közt szedresi, bo­gyiszlói, páifai csikók szerepel­tek. Nagy érdeklődést váltott ki a kettes fogatok ügyességi haj­tása. Ezen a versenyen tíz fo­gat indult: regölyi, bogyiszlói, paksi, szedresi, tengelici, felső nyéki, nagydorogi. A felsőnyé. ki fogat teljesítette először a távot hibapont nélkül, csak lassan, több mint fél perccel túllépve a szintidőt. A nagy­dorogiak két feketéje szinte re­pült1 az akadályok között — a szíj istráng kilógó vége döntött fel egy oszlopot, és amiatt el­úszott az első hely — viszont fél perccel jobban futott a szintidőnél. Utolsóként indult a tengelici fogat, és győzött. A szemlét követően Pál Já. T'*'*’ 0---' " " a bíráló bizottság körül, és a száznál több nem hivatalos bí­ráló előtt. Az eredményhirdetés egyér­telmű regölyi sikert hozott. Az első helyre a regölyi ter­melőszövetkezet Gazdaasszony nevű kancája került, elsősor­ban a múltja alapján. A ti­zenhat éves igásló 14 csikót adott, .mindegyik igen jól.be­vált, hiszen á szemlén ott volt a lánya és az unokája is. Má­sodik helyre a szedresi Petőfi Holló, nevű, hatéves kancája került — három csikót ellett már —a harmadik helyre is­mét regölyi kanca az Iram. Mindössze négy éves, két csi­kóval, küllemre a legszebb az összes között. Ez lesz a jövő lova — állapította meg a bí­ráló bizottság és minden külső szemlélődő. — Modern lótípus, szép, erős, olyan utódokat ne­velhet, amelyek sportlónak is alkalmasak lesznek. Negyedik lett a paksi termelőszövetkezet Csinos, ötödik a bogyiszlói sző- , ó<5 r> »-kifejj S7Ö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom