Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

A párt Politikai Bizottsága 1973. július 3-án határozatot hozott, melyben ériékeli a vá_ rosi pártbizottságok munkáját és több szempontból megszabja a továbbfejlesztés feladatait. Ebben a határozatban, a többi között, feladatul jelölik ki a pártbizottságok számára a területfelelősi rendszer kialakítását. A szekszárdi váró. si pártbizottság a területfelelő si rendszert már 1965-ben megszervezte, s sok, tapasztalatot szerzett e módszer bevezetése óta.

Az elmúlt időszakban számos alapszervezet titkára nyilatkozott elismerően a területfelelősök tevékenységéről. Bíráló, vagy elmarasztaló értékeléssel nem találkoztunk, azzal viszont inkább, hogy a munka további szélesítését, finomítását igénylik a pártalap- szervezeték titkárai, vezetőségi tagjai.

Erről a kérdésről beszélgettünk Rúzsa Jánossal, a Szek- szárd városi pártbizottság első titkárával és dr. Háromházi Jánosnéval. a városi pártbizottság párt- és tömegszervezeti csoportjának vezetőjével.

KÉRDÉS: A Politikai Bizottság 1973. júliusi határozata előírja, többek között, a terü- letfeleiősi rendszer kialakítását. Mit tett enneir érdekében a városi pártbizottság?

VÁLASZ: Valóban, a Politi. kai Bizottság határozatában, amely a városi pártbizottságok helyzetét, munkájukat értékeli és a munka továbbfejlesztésére ad újabb feladatokat, a területfelelősi rendszer megszervezését is célul tűzi. ki.

A határozat kimondja, hogy a városi pártbizottságok apparátusában. a szervezeti felépítéstől függetlenül, biztosítani kell, hogy minden politikai munkatárshoz meghatározott számú, és reszortjuknak megfelelő jellegű pártszerv, illetve alapszervezet tartozzék. A pártbizottságok munkatársai felelősek a hozzájuk tartozó alapszervezetek rendszeres helyszíni segítéséért. A Politi. kai Bizottság vonatkozó határozata e módszer további alkalmazásának helyességéről győzött meg bennünket.

KÉRDÉS: Milyen elvek szerint történt a területfelelősi rendszer kialakítása, hogyan biztosítják a reszortok alapján végzett munka és a területfe- telősi rendszer egységét?

VÁLASZ: Az a cél vezérelte a pártbizottságot, hogy a pártmunka hatékonyságának, a határozatok következetesebb végrehajtásának érdekében jobban kell segíteni az alapszervezetek munkáját. A párt. bizottság irányító tevékenysé.

leüjoiii liím a rajzos hirdetés

4 területfelelősi rendszer szükségességét

az élet igazolta

A szekszárd’ városi pártbizottság első titkárának nyilatkozata

ge 88 alapszervezetre és három csúcsvezetőségre terjed ki. Természetesen a pártbizottság apparátusa szervezeti felépítésének alapja a reszortbeosztás. De emellett kívánatos Volt, hogy az apparátus dolgozói szorosabb kapcsolatba kerüljenek az alapszervezetekkel. így a beosztásunk szerint egy- egy elvtársunk 8—13 alapszer- vézettel tart kapcsolatot. Vagyis ennyi alapszervezetnek a te. rületfelelősé. Természetesen ez az elv, ez a beosztási rendszer nem oldja fel a reszortfelelősség elvét. Hogy csak néhány példát mondjak: a pártbizottság vezetése a legteljesebb mértékben figyelembe ' 'vette, hogy a munkatársakhoz a reszortjuknak megfelelő jellegű alapszervezetek tartozzanak. Vagy a pártbizottság csoport- vezetői maguk is felelősek néhány alapszervezet munkájának egészéért, ugyanakkor a pártpolitikai, gazdaságpolitikai, ideológiai irányításuk, segítségadásuk és ellenőrzésük valamennyi alapszervezetre kiterjed.

Természetesen ez mind a végrehajtó bizottságtól, mind a csoportvezetőktől nagy rugalmasságot igényel. A végrehajtó bizottságnak mint operatív. irányító testületnek kell az adott helyzetben ismernie a' pártbizottság előtt álló fő politikai feladatokat. Ezeknek a feladatoknakta végrehajtása, bán az egész apparátus részt

vesz. És a végrehajtás hatékonyságának nagyon jó segítője a területfelelősi rendszer.

Üjólag hangsúlyoznám, hogy a tefületfelelősi rendszer bevezetésének alapvető célja volt, és marad is. az alapszervezetek munkájának javítása, fejlesztése. Ugyanakkor viszont azt is hangsúlyozni kell, hogy nem sérthetjük meg az alapszervezetek önállóságát, öntevékenységét. Nem gyámkodás, ról, vagy a feladatok átvállalásáról van szó, hanem segítésükről. A párt politikája megvalósításának letéteményesei az alapszervezetek. A pártbizottság apparátusa — a területfelelősi rendszeren keresztül is — ezt kívánja támogatni.

KÉRDÉS: Hogyan értékelik az alapszervezeti titkárok a területíelelősi rendszer kialakítását és a területfelelős apparátusi dolgozók munkáját?

VÁLASZ: Itt legelőször is azt kívánom hangsúlyozni, hogy az alapszervezetek irányításának egyik alapvető módszere a titkári értekezlet, ahol feladatmeghatározás, tájé. koztatás. véleménykérés és beszámoltatás is történik. Ugyanakkor a területfelelősi rendszer elfogadását és helyeslését bizonyítja az a tény. hogy titkáraink gondjaikkal, kérdése, ikkel elsősorban a területfelelős elvtársakat keresik fel. P£r§ze Tgz jem jelenti azt, hogy .a reszortfelelős most.

már nem tart kapcsolatot az alapszervezeti vezetőségekkel, de nemegyszer éppen a területfelelősök hívják fel az egyes csoportok figyelmét 'az1 alap- szervezeteikben jelentkező problémákra.

Mi. azt tapasztaljuk, hogy a pártalapszervezetek vezetői helyesük a területfelelősi rendszert. Egyrészt a területfelelős az adott alapszervezet tevékenységének egyre jobb isme. rője. Javaslataival segítséget ad a határozatok végrehajtásának megszervezéséhez. Másrészt azonnal közvetíti az alapszervezet minden problémáját az illetékes reszortfelélősökhöz.

(Zárójelben: ugyanez volt a mi tapasztalatunk is. Valamennyi megkérdezett alapszervezeti titkár és vezetőségi tag jónak találta az ismertetett rendszert, elfogadták a területfelelősi beosztást és igénylik az ilyen irányú segítséget, sőt annak további finomítását kérik. Véleményünk tehát megegyezik a városi első titkár nyilatkozatával.)

KÉRDÉS: Terveznek-e további javításokat, finomításokat a területfelelősi rendszeriben?

VÁLASZ: Igen. Mindenekelőtt azonban arra szeretnék rámutatni, hogy továbbra is megfelelőnek tartjuk a pártbi. zottsági apparátus kialakult szervezeti felépítését, a reszort, felelősi elv szerinti csoportfelosztást és a vele párhuzamos személyi területfelelősi rendszert. A reszort- és terüTetfele- ---------------------------------------------I

ősi tevékenység végzése azt igényli, hogy az apparátus minden tagja az össz-pártpoli. tikai munka jó ismerője legyen. A területfelelősök természetesen nem univerzális emberek, nem érthetnek minden kérdéshez egyaránt. Jelzéseik viszont beérkeznek a pártbizottságra, ahol megfelelő erők bevonásával ki tudjuk alakítani a helyes állásfoglalást

A Politikai Bizottság július

3-i határozata mélyrehatóan elemzi a városi pártbizóttságok helyzetét és megszabja munkájuk továbbfejlesztésének feladatait. Ez az elemzés a szekszárdi városi pártbizottságra is vonatkozik. A határozat alapján pártbizottságunk a közeljövőben pontosítani fogja a reszort- és terüleífelelősi munkából adódó feladatokat. A gyakorlati teendőkről azonban még korai lenne beszélni, hiszen testületi döntés még nem született, az azonban biztos, hogy a területfelelősi munkát tovább kell finomítani, a többi között ■ abban is. hogy a területfelelős ne csak a pártalap- szervezet titkárával tartson szoros kapcsolatot, hanem a vezetőség tagjaival is. Az alap- szervezetek viszonylag nagy száma megköveteli, hogy az apparátus dolgozói mellett a jövőben, az eddiginél is nagyobb mértékben, vonjunk be társadalmi aktivistákat. Továbbá szükséges az is, amire már határozat is született, hogy a pártbizottság tagjai a jövőben az eddiginél is. többet tartózkodjanak a párttagság és a dolgozók között.

Befejezésül, a területfelelősi rendszer jogosultságát és szükségességét az élet igazolta, to. vábbfejlesztésén munkálkodni viszont kötelességünk.

LETENYEI GYÖRGY

si Felügyelőség igazgatója foglalta össze a lótenyésztés jelenés jövőbeni helyzetét.

— Csökken, kipusztul a lóállomány — mondja a lószeretők tábora. Még ez is sok — hangoztatja az ellenvélemény — idézte a lótenyésztés körül kialakult véleményeket.

Az idei, márciusi összeírás szerint az ország lóállománya 189 000, amelyből 81 000 a kanca, 31 709 a csikó. Igaz, hogy mint igaerőre, kevesebb lóra van szüiiség viszont a sportlóra egyre nagyobb az igény. Az országban 54 lovasiskola működik, rendkívül népszerű a lovas turizmus, és az utóbbi évek nemzetközi fogatversenyein elért magyar sikérek mutatják, fémjelzik a sportló- > tenyésztés létjogosultságát, szükségességét.

— Tolna megye világosan látja a lótenyésztés útját — állapította meg az OLF igazgatója — ezt kifejezi a bemutatott kanca- és csikóállomány, a magyar félvérfajta sok, szép példánya, és a csikókban az ideális sportló-típus leendő kancái. Ezen az úton kell járni a jövőben is.'

p 1 n %c.

Célirányosai* „ülni a nyeregben”

Megyei lótenyésztési nap Szedresen

— Hát a Vilma lánya, a Cső. pi hol van?

— Nyugat-Németonszágban.'

— Mennyit kaptatok érte^

— Harmincnyolcezret

— Mit tudtok róla?

— Semmit. Sajnos, így van ez... Az ember felneveli,' elviszik, aztán vége. Utána -semmit nem tudni róla, hogyan vált be.

Ez a beszélgetés nem lelket, len leánykereskedők között folyt, hanem lelkes lótenyésztők folytattak eszmecserét, összetalálkozván pénteken Szedresen, nemcsak a megyéből, hanem más megyékből, de itt voltak az ausztríái, burgenlandi lótenyésztési felügyelőség képviselői is. Látszik, egy Tolna megyei lószemle: még a „szomszédból” is idecsaljú a szakma értőit.

A tamási lovasnapoknak már hagyománya van, a mostanihoz hasonló lószemlének inkább múltja — de feltehetően jövője is lesz. A jövőt az ígéri, hogy a megye termelőszövetkezetei visszaülnek a nyeregbe, lóügyben nem esnek át a ló túlsó oldalára, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A szedres! lótenyésztési napra — amelyet a Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőig, a MAE ''megyéi állattenyésztési szakosztálya' és a helybeli tér.' melőszö vetkezet rendezett — a ló törzstenyésztő, lótenyésztő közös gazdaságai hozták el legszebb törzskancáikat, 1970, 1971, 1972 és 1973-as évjáratú csikaikat bírálatra.

Először a. tengelici Petőfi mutatta be négy hidegvérű kancáját, azok fjord-méntől származó, Fl-es csikaival együtt. Utánuk következdek a megye lótenyésztését reprezentáló magyar félvérek. Harminc kanca — „főállásban” derék igásló — kezdte meg körsétáját

vetkezet ugyancsak Csinos

kancája.

A harmadéves csikók rangsorában az első és a másodéveseknél is regölyi került az első helyre, az első éveseknél bogyiszlói, az ideieknél páifai. A helyezettek közt szedresi, bogyiszlói, páifai csikók szerepeltek.

Nagy érdeklődést váltott ki a kettes fogatok ügyességi hajtása. Ezen a versenyen tíz fogat indult: regölyi, bogyiszlói, paksi, szedresi, tengelici, felső nyéki, nagydorogi. A felsőnyé. ki fogat teljesítette először a távot hibapont nélkül, csak lassan, több mint fél perccel túllépve a szintidőt. A nagydorogiak két feketéje szinte repült1 az akadályok között — a szíj istráng kilógó vége döntött fel egy oszlopot, és amiatt elúszott az első hely — viszont fél perccel jobban futott a szintidőnél. Utolsóként indult a tengelici fogat, és győzött.

A szemlét követően Pál Já.

T'*'*’ 0---' " "

a bíráló bizottság körül, és a száznál több nem hivatalos bíráló előtt.

Az eredményhirdetés egyértelmű regölyi sikert hozott.

Az első helyre a regölyi termelőszövetkezet Gazdaasszony nevű kancája került, elsősorban a múltja alapján. A tizenhat éves igásló 14 csikót adott, .mindegyik igen jól.bevált, hiszen á szemlén ott volt a lánya és az unokája is. Második helyre a szedresi Petőfi Holló, nevű, hatéves kancája került — három csikót ellett már —a harmadik helyre ismét regölyi kanca az Iram. Mindössze négy éves, két csikóval, küllemre a legszebb az összes között. Ez lesz a jövő lova — állapította meg a bíráló bizottság és minden külső szemlélődő. — Modern lótípus, szép, erős, olyan utódokat nevelhet, amelyek sportlónak is alkalmasak lesznek. Negyedik lett a paksi termelőszövetkezet Csinos, ötödik a bogyiszlói sző- ,

ó<5 r> »-kifejj S7Ö-