Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
Kölcsönzőholt Tanreaktor a környezetvédelemért Kisiskolás koromban az én feladatom volt elhozni a mosógépet. Egy kétkerekű kis kocsira szíjazták fel, s húztam a kölcsönzőtől hazáig. Nem sokkal később felmentettek tisztségemből. Vettünk .mosógépet, S ahogy az évek tönkretették, egy újat. majd megint egyet, s ma anyáméinál a fürdőszobában a harmadik tisztítja, kavarva, forgatva a ruhát. A napokban, mintha régi énemet láttam volna: kisgyerek húzta a mosógépes kocsit. Vitte vissza a kölcsönzőbe. Szekszárdon, az Arany János és Csokonai utca sarkán a mosógépek, porszívók, tányérok, poharak, evőeszközök, hajszárítók, s felsorolni is nehéz lenne, hányféle iparcikk várja az átmeneti gazdákat. Hogy igény van az ilyenekre, azt a számok bizonyítják. A forgalom évente 150—200 ezer forint között ingadozik. — Mit visznek el legtöbbször? Pegler Sándor, a bolt vezetője az üres edényespolcokra mutat. — Tányérokat, tálakat, poharakat, evőeszközöket. Most is van öt lakodalmam. Valóban, egy száz, kétszáz személyes lagzihoz — s az ilyen nem ritka Szekszárd környékén — egy vagyonba kerülne a hatalmas étkészlet S utána nem tudnának mit csinálni véle. — Újabban áláger lett a HILTI szögbeverő szerkezet. A panellakások betonfalaiban a hagyományos vasszög elgörbül. Ezzel a kis szerkezettel az acélhegyeket könnyedén be lehet kalapálni. Most is csak egy Ilyen szerszám van benn, U többit kikölcsönözték. — S mi az. amit hiába kérésnek itt az emberek? — Sokszor jönnék esküvői ruháért. Ilyennel nem foglalkozunk. A majdnem félmillió forintos árukészlet jó része a polcokon pihen. Legfelül több tucat sátor. Ilyen időben ki vetemedne arra, hogy a szabadban aludjon? Odébb pihennek a ventillátorok, permetezőgépek. Várják a nyarat. Lekerültek azonban a magasból a hurkatöltők. A disznóölések szezonja hamarosan itt lesz. Persze, nemcsak az évszakok; határozzák meg a kelendő cikkek listáját. Változtatja azt a társadalmi mozgás is. Most például gyakrabban jönnek porszívóért. S a kölcsönzők legtöbbje a nemrég benépesült Kinizsi utcai Outinord-házban lakik. — így volt eZ akkor is, mikor a 160 lakásost átadták. Az albérletbe, földes szobába nem nagyon kellett padlókefélő, porszívó. S addig, míg az új lakásban a vásárláshoz ösz- szegyűlt a pénz, a kölcsönzőből vitték a háztartási gépeket. A mosógépek forgalma alaposan Zuhant az évek során. Ma már legtöbb háztartásban megtalálni ezeket. Azok viszik inkább, akik a közelben laknak, s a cipelés nem jelent gondot. Nyílik az ajtó. Fiatalember csecsemőmérlegért jön. — Sajnos nincs. Harminc darab van, de mind kikölcsönöztük. — És mi van a babakocsikkal? A boltban egyetlen egyet Sem látok. — Három hónapja abbahagytuk a kölcsönzésüket. Itt hevertek állandóan, szinte senkinek sem kellett. A miértet inkább a Népbolt Vállalat áruforgalmi osztály- vezetőjének szavaiból veszem ki. Senki sem tette szívesen az újszülött trónörököst egy olyan kocsiba, amin már alaposan látszott, hogy más is utazott benne. Gyakran kiszakadt a huzat, megkarcolódtak a nik- kelezett, krómozott részek, s javíttatni kellett örökösen. Ha pedig a reparálás után nem újnak nézett ki a kis jármű, nem vitték el. A nyár végén felszámolták a készletet Hasonló sorsra jutott még régebben az ORIONTON rádió. Mert nem volt alkatrész a javításához. S a teenagerek bűne, hogy a magnószalag- kölcsönzést be kellett szüntetni. Ugyanis a felvett számokat letörölték, s helyette néha fülsértő szövegeket rögzítettek. Belenézek a panaszkönyvbe. Ezek a lapok általában elárulják azokat a titkokat, amikről a kereskedelem dolgozói inkább nem beszélnek. Itt 1966-ból van egy panasz. Rossz mosógépet kapott az ügyfél. S ez is hozzájárult, hogy a kölcsönzőbolt akkori vezetője fegyelmi úton vált meg a vállalattól. Azóta egy Á rosszindulatú pizsama vallomása „Fékonnak hívnak. Bűneim arra a megaláztatásra vezethetők vissza, amit a drágalátos tervezők tettek velem.. Mert kérem, én éppen olyan Fékem vagyok, mint az elő- ' kelő Fékon rokonok, az ingek. ök azonban színházba járnak, presszóban mutogatják őket, nagy gonddal mossák, öblítik őket. És engem? Engem csak éjszakára húznak fel. össze sem hajtogatnak, úgy dobnak az ágynemű tetejére reggelenként. Ki törődik azzal, hogy szép fényem legyen mosás után? Nem, velem nem törődnek. Ezért találtam ki a bosszút. Amikor éjszaka másik oldalára fordul gazdám, egyet sercegek. Ilyenkor felfut rajtam egy szál, a gazdámon meg karcolás keletkezik. Reggel csak csodálkozik, hogy a pizsamán vércsöppek vannak, a testén meg seb. Mentségemre mondhatom, hogy nemcsak én teszek ÍQV. Tudomásom szerint az összes Fékon-pizsama. Olyan Fé- kon-pizsama társamról is hallottam, akit már nem is használ a gazdája, annyi karcolást ejtett o testén. Nem és nem. Nem ígérek javulást. Ahányszor megfeszül anyagom gazdám testén, annyi karcolást ejtek rajta! Míg csak el nem dobnak! Ha nekem már ilyen mostoha sors jutott, hogy éjszaka viselnek, legalább az utódok, a jövendő Fékonjai érjék el, hogy belőlük ing legyen.” —9 dicséretet írtak be. s egy minden valószínűség szerint, izgá. ga-szekszárdi ügyfél, két ízben panaszkodott a kölcsönzési díjak miatt. Nyílik az ajtó. Fiatalasszony, újdonsült férj, meg az örömszülők jókora fás-, és kéngye- les kosarakban tányérokat, üvegeket, poharakat még evőeszközöket hoznak. — Na. ez sem keli már több. szőr! ' De jöhetnek még porszívóért, meg babamérlegért. Vajon meddig? Mert Tolnán a napokban zárták be végleg a kölcsönzőboltót. Ismét az áruforgalmi osztályvezetőtől kapjuk a választ: Szekszárdon csak akkor húzzuk le a rolót, ha a Belker Kölcsönző átveszi tőlünk a stafétabotot. A megyei tanács kereskedelmi osztályán elmondták: Szerepe] a tervekben, hogy a kórházzal szemben megnyitnak egy korszerű kölcsönzőboltot. Itt az üzemeltető már az országos vállalat lesz. Mert, bár tény, egyre több háztartást gépesítenek, s inkább vesznek, mint kölcsönöznek rádiót, lemezjátszót az emberek, a kölcsönzőt ennek ellenére még hosszú ideig sokan felkeresik. — szepesi — A Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorában 5 egyetem 18 tanszékének diákjai szerezhetik meg a magfizikai ismeretekhez szükséges gyakorlatukat. Az egyetemi reaktor az oktatási és tudományos feladatokon kívül bekapcsolódott a környezetvédelmi kutatómunkába is; a felszíni vizek szeny- nyezettségét és az élővízi halak szervezetének higany tartalmát mérik az aktivációs analitikai módszerrel. Képünkön; sugárvédelmi műszer hitelesítése sugárforrásnál. (MTI foto — Kovács Sándor — KS) Kerttulajdonosok uborkatermesztéséröl Napjainkban elég sokat foglalkozik a sajtó, rádió, televízió, valamint az országos szerveink a zöldségellátás gondjaival. Nemcsak a lakosság igényei nincsenek kielégítve folyamatosan zöldségfélékkel. de még a konzerviparnak is egy-két növényből a jövőre nézve hiánya mutatkozik — főleg a munkaigényesebb zöldségfélékből. Tudott dolog, hogy termelőszövetkezeteinkben évről évre csökken a kézi munkaerő. a csökkenés azt is magával hozza, hogy mindig drágább is lesz. Ezért okoz gondot a Paksi Konzervgyárnak a gyár nyersanyagellátása, s főleg az uborkatermesztés. Az értékesítésnél korlátlan lehetőségek vannak, akár a nyugati piacokon, vagy a szocialista piacokon. Az uborka gépi betakarítása még nem megoldott — a fajta miatt. Habár a konzervgyár három éve keresi és kísérletezik 1— a kutatókkal közösen — olyan fajtáért, mely egy menetben katasztrális holdanként 30—40 mázsa méretes uborkát megteremne. Bízunk benne, hogy egy-két éven belül sikerül megtalálni az egyszerre érő, gépi betakarításra alkalmas fajtát. A Paksi Konzervgyár 5—6 bázisgazdasága nagy mennyiségű konzervuborkát termel, persze ott, ahol kellő kézi munkaerő áll rendelkezésre. Ilyen például Zornba, Tenge- lic, Siőagárd termelőszövetkezete, ahol hagyományai vannak az ubórkatermeSztésfiek. Ezek a termelőszövetkezetek jó eredményt érnek el a termesztés folyamán, amely forintban is realizálódik. Például a zombai tsz 12 hektárról 30 vagon termést adott át a gyárnak. 65 000 forintos hektáronkénti jövedelmet értek el, a tengelici tsz-nek 17 hektáron 72 000 forint a hektáronkénti bevétele. A jövő évben a tengelici Petőfi Tsz korszerű uborkaválogató gépet vásárol, melynek alapján sok dolgozó felszabadul, akiket át lehet irányítani a sze- dési munkálatokra. Ez a magas terméseredmény a fent említett két termelőszövetkezetnél öntözés nélküli, száraz kultúrában termett. A fent nevezett termelőszövetkezeteknél, valamint a kisebb területtel rendelkező termelőszövetkezeteknél a magas átlagtermést a Paksi Konzervgyár termelési szakemberei által javasolt technológia alapján érték el. Már három éve javasoltuk a termelőszövetkezeteknek, hogy a hagyományos széles sorú vetés helyett az ikersoros vetéssel végezzék az uborkatermesztést, dupla vetőmagmennyiséggel. Persze, nem szabad szem elől téveszteni, hogy a konzervuborkát rendszeresen, minden másnap szedni kell, mert így apró, méretes uborkát tudunk értékesíteni. A rendszeres, lelkiismeretes szedés a hozam növelését segíti elő. nem beszélve, hogy a méretes uborkának az ára is magas. Megyénk sok községében elég nagy házikertekkel rendelkeznek, ahol 100—200 négyszögöl, vagy nagyobb területen gazdaságos az uborka térGörbe Miklós bogyiszlói termelőszövetkezeti tagnak a Du- nagyöngye Tsz 1972-re 1200 négyszögöl háztáji területet biztosított. A gazda ezzel szemben 1600 négyszögölet kívánt Követelését arra alapította, hogy — a tsz számításától eltérően — 164 tízórás munkanapnál többet dolgozott; nem 300, hanem 540 négyszögöl répát művelt meg. Mivel Görbe Miklós kívánságát a tsz nem teljesítette, az ügy a Szekszárdi Járásbíróság elé került. A járásbíróság a bizonyítási eljárás során igyekezett a megművelt répaterület nagyságát rekonstruálni; ezen kívül azt is vizsgálta, hogy ki és milyen munkát végzett a répában. A helyszíni szemléből a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a répa területe meghaladta ugyan a 300 négyszögölet, de mesztése. Szedres községben például már 15 éves hagyománya van a konzervubörka házikertekben való termesztésének. A konzervgyár évente 8—10 vagon uborkát vesz át a község kerttulajdonosaitól, sőt a tolnai hűtőház is termel ugyancsak 8—10 vagon uborkát ezen községben, A kerttulajdonosok 100 négyszögölenként 3000—4000 forint bevételhez jutnak, ami nem lebecsülendő bevételt jelent a kerttulajdonosoknak. Ezt a munkát július derekától augusztus derekáig a család apraja-nagyja, illetve nyugdíjasai, vagy az iparban dolgozók munka után 1—2 óra alatt másnaponként könnyedén elvégzik. Ezt a szervezési munkát a konzervgyár termeltetési szakemberei elkezdték a községekben. Ehhez kérjük a helyi tanács, tsz és ÁFÉSZ-ek vezetőinek hathatós segítségét, hogy a munkánkat zökkenőmentesen tudjuk elvégezni. nem bizonyos, hogy elérte az 540-et. Az ültetvény nagyságától függetlenül, elutasította a járásbíróság Görbe Miklós keresetét, mivel megállapította, hogy a répa sarabolását és egyelését kizárólag a gazda felesége, aki nem termelőszövetkezeti tag, végezte. Ennek a munkának ellenértékére az asszony igényt tarthat ugyan, de azt a férj javára nem szabad elszámolni. A 6/1967. MÉM. számú rendelet ugyanis kimondja, hogy a családtag teljesítményét akkor sem lehet a tag javára írni, és munkadíját másnak kifizetni, ha a családtag kiskorú vagy a tsz-taggal közös háztartásban él. Ebből okszerűen következik, hogy az 1600 négyszögöles háztájiért Görbe Miklósnak személyesen kellett volna megdolgoznia. NYIRATI ISTVÁN Paks, Konzervgyár Személyeseit kell dolgozni a háztájiért
