Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
Az alább felsorolt betűket írjátok be az üresen hagyott mezőkbe úgy, hogy a folyamatosan összeolvasott szöveg Petőfi Sándor egyik verséből adjon idézetet. AAAAAÄGHHIIJLLL MMNNOOORSV Úttörők és KISZ-esek Úttörőcsapatunk, a dombóvári 738. számú József Attila Úttörőcsapat tavaly decemberben szerződést kötött a Dombóvári Vegyesipari Szövetkezet KlSZ-alap- szervezetével. A KISZ-alapszervezetek novemberi csúcsértekezlete értékelte az áprilistól októberig tartó időszak munkáját. Ezen az értekezleten részt vettek csapatunk képviselői is. Eredmények: a KISZ-alapszervezet ifiket adott a csapatnak, mi pedig részt vettünk a vállalat ünnepségein. A vállalat napközink udvarán játékparkot szerelt fel, részben elkészült a légpuska lőtér is. Közös mozilátogatáson és klubdélutánon vettünk részt. A kapcsolatot a következő évben is szeretnénk megújítani. Kovács Ágnes Csupa szem-riporter Expedíció Dombóváron Az idei úttörőparlamenten elhatároztuk, hogy az országos versenyeken belül egy városi expedíciót is indítunk. Az expedíció témája Dombóvár és környéke történelmi, gazdasági és társadalmi múltjának felkutatása. A benevezések megérkeztek. Vannak, akik üzemek^, gyárak, szövetkezetek felfedezését vállalják, vannak, akki a régi uradalmi pusztákat keresik meg és kutatják föl. A tanév végén a legjobb és legszebb expedíciós- naplók egy kincsesládában kapnak helyet, melyet majd a létesítendő dombóvári múzeumban helyeznek el. A sok kutatást igénylő munkáért az elsők jutalmat kapnak majd. Simon Zsuzsa úttörőriporter Riporterőrs Ozorán ,,Az ozorai iskolában is megalakult a riporterőrs, tíz fővel. Vezetője igazgatónk: Schlauch Ede. Az őrs feladatai riportok készítése, tudósítások írása és a technikai eszközök megismerése. Az első foglalkozást szeptember 29-én tartottuk. Megbeszéltük terveinket, és megismerkedtünk a magnó-, filmfelvevő- és fényképezőgép-fajtákkal. Rendelkezésünkre áll egy kisméretű sötétkamra, 'felszereléssel együtt, így fényképes riportokat is készítünk majd" — írja Németh Ágnes és Gáli István úttöfő- riporter Ozoráról. Hamarosan pedig megérkezett az ozorai riporterek első tudósítása is: NEM TÉRKÉP E TÁJ Ozorán az úttörők minden évben megünneplik a fegyveres erők napját. Az idén vendégeket is fogadtak. A mezőszilasi és dégi pajtások örömmeí tettek eleget a meghívásnak. A díszszemlén, a vár előtt Miklós Eszter csapatvezető köszöntötte a pajtásokat. Rövid műsor után a pajtások felkészültek a nehéz feladatokkal bővelkedő expedíciós túrára. A rajok ötpercenként indultak a négy kilométer hosszú, útszakaszra. A túra befejeztével kiadós ebéd következett. Amikor mindenki jóllakott, a szabad ég alatti ebédlő percek alatt kiüresedett. Megkezdődött a délutáni sportműsor, a kézilabda- és a labdarúgó-mérkőzések. Az egész napos program után fáradtan, de elégedetten tértek otthonukba a részt vevő pajtások. Gáli István és Molnár Erzsébet úttörőriporterek Csa paf otthon Bonyhádon Bensőséges ünnepség keretében, november hatodikán adták át a bonyhádi kettes számú általános iskolában a szülői munkaközösség, a megyei úttörő- elnökség, a helyi szervezetek és üzemek támogatásával létesített csapatotthont. Ebben a helyiségben tartjuk a csapattanács-üléseket és .a kisebb úttörőrendezvényeket. Koch Róbert csapa ttanács-titkár Egy vidám délután Dombóváron az ének-zenei általános iskolában egyik alkalommal munkatanács-gyűlés volt. Vendégül láttuk Magyarszéki Bandi bácsit, a városi úttörőtitkárt. Először a munkatervet tárgyaltuk meg, majd élménybeszámoló következett. Sliszka Erzsi tartotta, aki tíz napot töltött Zánkán a nyáron. Mesélt élményeiről Simon Zsuzsa, aki a Szovjetunióban járt és Nagy Klára, aki a hatodik országos úttörőtalálkozón vett részt, Pető Mária úttörőriporter Pajtások! Ti is tudjátok, hogy oldalunk csak minden második hónapban jelenik meg. így aztán leveleitek, tudósításaitok egy kicsit pihennek fiókunkban, mire napvilágot látnak. Néhány pajtás türelmetlen, és amikor nem olvassa már másnap írását, ahogy feladta, azt hiszi, nem érdemes írnia. Reméljük, elpárolog mérgük ezeknek a tudósítóinknak, és továbbra is rendszeresen írnak nekünk. Látjátok, egyetlen levél sem vész el, — csak várakozik. Van egy kérésünk tudósítóinkhoz. írjatok nyugodtan vonalazott papírra, füzetlapra. Senkitől sem várjuk el, hogy órákat töltsön levele lemásolásával, hiszen sima papírra gyakran a felnőttek is nehezen írnak egyenes sorokat. Azt azonban minden kisdobostól és úttörőtől elvárjuk, hogy rendes n írjon, ne küldje el maszatosan levelét. Bizony van néhány pajtás, aki nagyon szégyellné magát, ha cikke úgy jelenne meg, ahogy ideküldte hozzánk, rendetlenül, hibásan! Tudósításaitok mellé írjátok le, hogy miről szeretnétek olvasni oldalatokon, milyen javaslataitok vannak. Rajzokat is küldhették, és persze várjuk írásaitokat a csapat életéről, könyvélményeitekről, gondjaitokról, örömeitekről. Cserébe a következő alkalommal meglepetést fogunk szerezni nektek! Vendégeink a dombóvári Csupaszemek A teveli Csupaszem őrs meghívására látogatást tett az úttörőcsapatnál Magyarszéki Bandi bácsi, a dombóvári úttörőriporterek vezetője Bérdi Ági alapító taggal, és a legfiatalabbak közül Sliszka Erzsivel. Először az őrsök munkájáról, tevékenységéről folytattunk tapasztalatcserét. Bandi bácsi bemutatta a dombóvári Csupaszemek lapját, az Előrét, és elmesélte, hogyan szerkesztik a lapot. Beszélgettünk egymás munkájáról, aztán Bandi bácsi kubai útjáról beszélt. Mutatott onnan hozott érdekes tárgyakat, fényképeket, filmet is vetített. Végül Sliszka Erzsi riportot készített velünk. A találkozó érdekes és hasznos volt, sok tapasztalatot szereztünk. Erős Vilmos úttörőriporter A BETŰPÓTLÓ-JÁTÉK MEGFEJTÉSE: No, ha ihatnál, hát majd ihatol, Akad még bor számodra valahol. Pedró és Karló (Mese) Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer két jó barát: Pedró és Karló. A két zsiráf éppen mindennapi sétáját tette, amikor Karló felkiáltott: — Meneküljünk Pedró! — Mi van, hogy így megijedtél, tán erdőtűz? — Igen! — felelte kétségbeesett hangon Karló. — Biztosan az egyik indián törzs ad füstjelzést valakinek — mondta nyugodtan Pedró, és tovább csámcsogott a falevélen, melyet már egy ideje leszakított, de Karló mindig megzavarta a zagyvaságaival. — Könyörgök, Pedró, nézzük meg, én úgy félek! — Na jó, essünk túl rajta! Gyere Karló. De vágtában, mert nem akarom temiattad huzamosabb ideig félbehagyni az étkezést. Már nagyban vágtattak a füst felé, amikor égy cérnavékony hang így kiáltott: — Állj! Mellső és hátsó pár lábakat gyors iramban leállítani! A két zsiráf nem tudta ki lehet ez, de azért leállt, és egyszerre kérdezte: — Ki vagy te, aki merészül meg mertél bennünket állítani? — Hi-hi-hi! Úgy beszéltek velem, azaz Szitakötő Zizikével, mintha ti lennétek az erdő nagyhatalmú királyai! — Ááá! Te vagy a fecsegő Zizi — kiáltott fel Pedró. — Kikérem magamnak ezt a hangot — felelte sértődötten Zizike. — Mondd Züzüke, illetve na, Zizike, hol vagy? — kérdezte Karló. — Itt az orrod hegyén. — Aha — felelt Karló, és egy nagyot kancsalított, hogy meglássa a fecsegő Zizit Aztán úgy gondolta, hogy kihasználja a szitakötő fecsegését: — Te mondd Zizi, mi az a füst ott a távolban? — Hi-hi! Még ezt sem tudjátok? Az erődbe érkezett a híres Piff-Puff Jae, a zsiráfvadász. — Mi! Zsirófvadász! — rezzent meg a két zsiráf. — De mi köze van ennek a füsthöz? — kérdezte még felocsúdva Pedró. — Tudjátok, nagy pipás az öerg. Különben azt ajánlom, hogy meneküljetek, mert közeledik Piff-P.uff Joe! Pá, aranyoskáim — köszönt el Szitakötő Zizike. — Szervusz — viszonozták a köszönést a zsiráfok, és hoszszasan nézték az elrepülő jótevőt. . — Te Karló, van egy zseniális ötletem, biztosan tetszeni fog neked. — Mi az? — Fának fogjuk álcázni magunkat. — Tényleg! Hogyan fogjuk csinálni? — Majd sok gallyat aggatunk magunkra és mozdulatlanok maradunk. Ezzel a csellel el is bújhatunk, és meg is leshetjük a vadászt Aztán öt percen belül felöltözött a két zsiráf a jelmezbe. Megjelent a vadász. — Hű, a mennydörgős rézangyalát, sehol egy zsiráf! Erre a fára fel kéne mászni! — és ránézett Pedró jelmezére. — Igen! Azt hiszem, megfelel a célnak —- és már kezdett is mászni Pedró nyakán. Először fel se vette Pedró a dolgot, de amikor a vadász a fülére akasztatta a puskáját, és az orra hegyére verte az elégett pipadohányt, akkor már felmérgesedett Szép lassan, hogy Piff- Puff Joe nehogy észrevegye, behúzta a nyakát, ahogyan csak tud. to, és a lábát is behajlította. Miközben Joe így morgott: — A mkidenit ennek a szélnek, az ember tengeribetegséget kap. Ebben a pillanatban Pedró a fejével úgy meglökte a vadászt, hogy csak az őserdő legtávolabbik pontján ért földet, és ott rögtön megfogadta, hogy ezentúl nem fog vadászni. Miután meggyőződött a két zsiráf arról, hogy Piff-Puff Joe jó messze van tőlük, levetették a jelmezüket és egy nagyot sóhajtottak: hát ezt megúsztuk! — Nem hittem volna, hogy ilyen könnyen meg lehet szabadulni egy vadásztól! — nevetett Karló. RÉGER GÁBOR VI. osztályos Garay Általános Iskola
