Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-25 / 276. szám
Készül hazánk pillangótérképe „Tökéletesített" kender Magyarország első pillangótérképe készül Pécsett. A Janus Pannonius Múzeum fiatal munkatársa, dr. Uherkovich Ákos entomológus (rovardész), a nagylepkék hazai elterjedését kutatja és térképezi. Munkája egy nagy nemzetközi vállalkozás része, amelynek során — angol és belga kezdeményezésre — elkészítik Európa teljes rovartani térképét. Ebbe az akcióba a magyar entomológusok is bekapcsolódtak. Dr. Uhrekovich Ákos eddi*» hatvan-hetvenezer lepkét gyűjtött az ország különböző területein, és több. mint százezer lepkészeti adattal rendelkezik már. Hazánknak igen gazdag és változatos n lepkefaunája, éppen a természeti- földrajzi körülmények sokfélesége miatt. A magyar szak- irodalom mintegy 1200 fajt tart számon, s különösen színes pillangóvilága van a budai hegyvidéknek, a Bükk- hegységnek, az Észak-borsod; karsztnak, Sopron—Kőszeg környékének, a Balatoni Felvidéknek és a Dráiva mentének. Minden egyes lepkefaj e 1terjodéséról külön térkép készül. Az első — 19754g megjelenő — térkép a nappali lepkék előfordulását tünteti fel és ezt követően folyamatosan adják ki a többi lepkefaj térképét • ■ A pécsi entomológus munkája alapkutatásnak számít. Ame lett, hogy hozzájárul Magyarország és Európa ro- varfaunájának tökéletesebb megismeréséhez, adatait a mező- és erdőgazdaság szakemberei is jól hasznosíthatják majd, kiváltképpen a növény- védelem területén. Ilyen ia megtörténik Egy angliai kisváros. Jedburgh tanácsa elhatározta, hogy megsemmisíti a városról nemrégiben megjelent turisták szénára szolgáló ismertetőt, amelyben nagyon dicsérték a város szépségeit. A címlapon vonzó felirat volt: „Itt önt barátok várják, szíves vendégfogadás.” Sajnos a feliratot illusztráló fénykép a helyi temetőt mutatta be. Száz év — majd három emberöltő. Az átlagos életkor emelkedésével párhuzamosan azonban nő azok száma is, aki elérik, vagy túlhaladják századik életévüket. A KSH népesedés-statisztikai főosztálya pontos kimutatással rendelkezik a tizedik „X”*et elért magyar matuzsálemekről. Listájuk szerint pillanatnyilag 75 olyan állampolgárunk él, aki elérte vagy meghaladta a száz évet. Közülük 64 nő és 11 férfi. A nemek szerinti megoszlás világosan tükrözi azt a tényt, hogy a nők átlagos életkora világszerte meghaladja a férfiakét. Ezt egyedül Nógrád statisztikája cáfolja: ott két százon felüli férfira egyetlen n$: jut. Igaz, hogy a nógrádi matróna — életkorát tekintve — az abszolút rekorder. Az ország legidősebb asszonya, özvegy Sztreho Boldizsárné, Fiikor Mária, pásztói lakos ugyanis ez év augusztus 2-án ünnepelte 107. születésnapját. Mária néni öregségi járadékos, és magas kora ellenére kitűnő egészségnek örvend, eljárogat bevásárolni, s szívesen tesz- vesz Szabadság utcai házának kertjében. Vele szinte egyidős volt a nemrég elhunyt Pénzes Géza pápai lakos, aki tavaly szeptemberben töltötte be a 106-ot, de idei születésnapját már nem érhette meg. Az említett KSH-lista a „százonévesek” megyénkénti megoszlását is mutatja. EszeGluhov városában található az a rostnövények vizsgálatával foglalkozó intézet, ahol a szovjet tudósok kifejlesztették a jó minőségű kender előállításának módszerét. Az újfajta magok terméshozama majdnem 2,5 mázsával múlja felül a korábbit. Emellett a vetés- területen maradt szárból is jóval többet nyernék. A termesztés gépesítésének eddig legfőbb akadályát a kender biológiai sajátosságai rint — a lista lezárása utáni néhány adatváltozástól eltekintve — Bácsban egy férfi, hét nő, Borsodban egy férfi, öt nő, Békésben, Csongrádban, Szolnok megyében egy-egy férfi, négy-négy nő élte, vagy haladta meg a századik életévét. Győr-Sopronban ez az arány 1:3, Baranyában pedig 1:2. Több megyében csak nők tartoznak a legmagasabb korosztályhoz : Pest megyében öten, Vasban, Hevesben, Veszprémben, Szabolcsban hárman- hárman élnek közülük, Fejérben, Komáromban, Zalában, Somogybán, és Hajdú megyében pedig egy-egy. Nincs százévese Tolnának. A centenáriumát ünneplő jelentették, mert a növényen különböző időben jelenik meg a porzó és a bibe. A hímpor eltávolítása pedig rendkívül munkaigényes. Ezért törekednek a jelenleg is folyó kísérletek során az „egylaki növény” kitermesztésére. Emellett főleg a rost terméshozamának növelésére fordítanak gondot. Ezt a célt a „Juszo—4” nevű fajta alkalmazásával sikerül elérni. Budapest — nagyjából népességének megfelelő arányban — 14 százévessel dicsekedhet: két férfi és 12 nő lakik matuzsálemeink közül a fővárosban. Júliusban töltötte be a 104-et a zuglói Bartha Gizella nyugdíjas vasúti segédtiszt, aki jó egészségben tölti 105. évének napjait a Tábornok utcában. Két nappal Gizella néni születésének évfordulója után, július 7-én lett 103 éves Pest legöregebb férfija, Vincze József, volt vegyiüzem-vezető, aki a Fürst Sándor utcában lakik és kedvenc időtöltése a televízió. (Csorna Béla) A „Leopárdok”-at egymillió dollárra biztosították Az egyik New York-i áruház raktárában a közelmúltban Rubens egyik remekművét fedezték fel a por és korom rétegei alatt. Megtisztítás és gondos tanulmányozás után kiderült, hogy az a 6,5x11 láb_ nyi „Leopárdok” című festmény. Három játékos leopárdot egy nimfát, egy szatírt és két gyermeket ábrázol, tájképpel a háttérben. A festmény a Princeton Egyetem művészeti múzeumába került, e múzeum egymillió dollárra biztosította a november 3-tól december 16-ig nyitva tartó kiállítás idejére. Dr. Julius Held, a „Rubens in America” (Rubens Amerikában) című könyv szerzője kijelentette: ez a kép szerepel azon a listán, amelyet Rubens Anglia hágai nagykövetének, Sir Dudley Carletonnak küldött el 1618-ban. A listán azokat a műveit sorolta fel, amelyeket hajlandó volna elcserélni bizonyos görög és római régiségekre. Held szerint a „Leopárdok”-at maga Rubens festette, míg a háttérül szolgáló tájkép valamelyik tehetséges tanítványának műve. Köztudomású ugyanis, hogy Rubens művészete iránt oly nagy volt az érdeklődés a maga idejében, hogy műtermében serényen dolgoztatta több tanítványát. A neki tulajdonított műveket, legalábbis részben, tanítványai festették meg, az ő vázlatai alapján. Michael Jaffe, Európa egyik legismertebb Rubens-szakértö- je a cambridge-i egyetem művészettörténet tanára kijelentette, hogy a „Leopárdok” előkerülése a legutóbbi évek legjelentősebb műtörténeti felfedezései közé tartozik. Rubens egyébként az említett levélben ajánlotta fel cserére „Dániel az oroszlánbarlangban” című festményét is, amelyet jelenleg a washingtoni Nemzeti Galériában őriznek. Újfajta sporteszköz „Ugráló bot” — így nevezték el a készüléket annak az amerikai cégnek a mérnökei, akik különleges játékszernek beillő sporteszközt találtak fel a gyermekek és a felnőttek számára. A „bot” lényegében egyhengeres, kétütemű belsőégésű motor. Ha az ember ráül a „bot” tetején lévő két oldallemezre, akkor testsúlyával bekapcsolja az égés rendszerét A hengerben robbanás megy végbe és a „bot” megugrik. A földhöz való ütődés, amelyet masszív rugó enyhít, még egy ugrást idéz elő. A gép üzemeltetéséhez szükséges benzin fél órára elegendő, ezalatt 600 ugrást lehet végezni a szerkezettel. A játéknak, vagy sportszernek egyaránt tekinthető szerkezet a „zsoké” súlyától függően 30— 75 centiméter magasságba tud felemelkedni a földről. A siker fő feltétele: a jó egyensúlyérzék. Egry lejgy nyelve Hetvenöt tagú a százon túliak magyar klubja Butdapeait 12 matróna, 2 agglegény Erkel-koncert betyároknak Fejezetek a kondorosi csárda történetéből Ma már csak kétnyílású kéménye áll annak a csárdának, ahol 125 éve még itta a bort az öreg bojtár a csárdabeli szépasszonynál. Akkoriban a kémény egyik szárnyán a füst, a másikon a betyárok távoztak, ha úgy adódott. De azt is mesélik — kérdés, igaz-e —, hogy ez a „vészkijárat” alul egy hatalmas pincébe vezetett, ahol lovaikat rejtették el a betyárok. Mindezt ma már talán csak egyedül Szepesváry Iván, vasdiplomás főmérnök tudja, aki nem sajnálta a fáradságot, hogy a legkülönbözőbb forrásokból — nem utolsó sorbarí a családi szájhagyományból — kibányássza mindazt, ami a nevezetes kondorosi csárda históriájából ma még rekonstruálható. A csárdabeli szép- asszony ugyanis, Bagi Pálné, Adamik Anna, a kitűnő idős műszaki szakember dédanyja volt. Amint a dédunoka az újságírónak elmesélte, a csárdát az 1770-es évek táján még pusztai környezetben építették. Azért ide, mert itt találkoztak össze az országutak Szarvas, Endrőd, Gyoma, Békéscsaba és Szentes felől. Attól kezdve itt pihentek meg az utasok, s itt ütöttek tanyát időnként a betyárok is, gyakran éppen a csárda jópénzű vendégeit várva. A XIX. században ez volt az egyik főhadiszállása Rózsa Sándornak, Kanalas Menyhértnek és sok más híres betyárnak. Voltak a csárdának másfajta vendégei is. Járt itt Petőfi Sándor és Arany János, Erkel Ferencnek pedig egészen különleges élményben lehetett része a kondorosi csárdában. Egy ízben éppen akkor utazott erre, amikor Rózsa Sándor és cimborái itták a bort a szépasszonynál. Mikor a betyárok megtudták, micsoda nevezetes vendég érkezett a csárdába, nemhogy kifosztották volna, hanem a „deli* zsáncról” becipelték zongoráját az ivóba, s ott Erkel valóságos hangversenyt adott a pusztai vendégeknek. A fizetség a műélvezetért nem maradt el. A betyárok szinte bandériumba szerveződve elkísérték a nagy művészt egészen Szentesig, nehogy más betyárok részéről valami kellemetlenség érhesse. Mert ezt kívánta a betyárbecsület... Vagy száz esztendő is eltelt, mire a pusztán a régi csárda köré letelepedett a falu is, Kondoros. Ma pedig a csárda —■ bocsánat: vendéglátóipari egység — már nem a betyárok tanyája. Időnként a cigány vagy egy-egy magnó muzsikál benne. Nem a puszta lovagjai iszogatják a szépasszony borát, hanem a környékbeli tsz-tagok söröznek, boroznak — uram boesá’ — fe- ketéznek, s néha, néha eldúdolják a régi nótát, hogy kondorosi csárda mellett gulya, ménes ott legelget... (Dr. Török Zoltán) A bostoni Smithsonian-intézetben új, minden eddiginél jobban nagyító elektron-mikroszkóp segítségével készített fényképeket mutattak be. Amit látunk, nem autónyom a hóban, hanem egy légy nyelvének nagyítása... (Telefotu — AP—MTI—KS)
