Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

Fiatal ember ül a sajátos módon felszerelt fogorvosi széken., Holt szemeit egy leány­ra „szegezi”. Kezével kis tv- kamerát állít be feléje és összpontosítja a figyelmét: „Bettyt látom. Haja szabadon hull a vállára; szemüvegét nem tette fel. Most megmozdítja a jobb kezét.” Hibátlanul el­mondja Betty mozdulatait, bár szemének látóerejét már cse­csemőkorában ,teljesen elvesz­tette. • . A Shrí Frarícisco-i Smith-' Kettlewell Intézet láboratóriu- ■ mában nap nap után megtör­ténik, hogy vakok egyszeribe „látni kezdenek”. Az ory^pqk,/ ideggyógyászok és mérnökök csoportja igyekszik ott : vala­milyen pótlékot találni a va­kok elveszített szeme világára. Amikor a születés, vagy vala­milyen .betegség, illetve hal- eset megfosztja az embert lá­tásától, elszakítja az emberi elmét értesüléseinek legfőbb forrásától. A vakok nagy nehe­zen, a tapintás, és a hallás ré­vén pótolják.. valahogyan sze­mük világát. Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) becslése szérirtt világviszonylatban .10—1.5 mil­lió a teljesen vak emberek száma. De most úgy tűnik,- a va­kok számára új ablak nyílik a viiág felé: a bőrükön keresz­tül. Dr. Paul Bach-y-Rita, á Smith-Kettlewell Intézet igaz­gatója, és Carter Compton Collins, az intézet vezető • tu­dósa azon munkálkodik, hogy a szem pótlására a vakplc bőr-, felületét használja'Tel. Az új' *látószerkezet” lencséje egy tv-kamera; ■ köZizetiTo hálóza­ta a vak ember hasának vagy hátának egy bizonyos- bőrfe­lülete. A fényt a tv-kamera és a bőr között fellépő érez­hető ingerekké. kell változtat­ni, amelyeket a bőr idegsejt­jei regisztrálnak. A tv-kép rácsra oszlik fel, s a rács min­den pontja elektronikus kap­csolatba kérül a megfelelő stiftekkel. Ilyen módon olyas­fajta vázlatos kép alakul ki, mint amilyet a szöges deszkán az erősebben kiálló szögek al­kotnak. Bach-y-Rita azt mondotta: ;,A tv-kép szubjektív érzéke­lésének helyét nem a bőrön kell keresni: jez pontosan a kamera előtt elterülő - három- dimenziós térben’ helyezkedik ‘ e!. Teljesen mindegy, hogy. a vak ember a bőringereket a hatan, a hasán, vágy . a esi- . pöjén K*rzi.” A . bőrfelület, út­ján néhány száz támpont segít- ségével..közvetített- kísérleti ké­pen messze nem oly élesek, mint-az ötszázezer támpontból' Összetett tv-kép. De . már ezek . is nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a kutatóközpont egyik vak munkatársa, a 26 éves 'William' Garey,' elektro­nikai mérnök számára. Garey fontos kettős - funk­ciót tölt be a Smith-Kettlewell Intézetben. Elsősorban ő pró­bálja ki az.új.és a megjaví­tott berendezéseket. Másodsor­ban maga is dolgozik a mes­terséges látás továbbfejleszte séta. Mint" elektronikái szak­ember 'arra- törekszik,' hogy a beir.eridéxásgket níib® kisehbe alakítsák, s azok .utóbb ugyan­olyan feltűrtésmentésen visel- hejtők legyenek, mint a halló­készülékek. -ív* i. ’V Villám Garey, J^iárom hóna­pos volt, Amikor elvesztette a szeme világát. Rosszindulatú daganatok kialakulásának meg­előzése érdekében életmentő jelentőségű volt a szemeit el­távolító ;műtét.‘ Garey -külön­leges iskolába került; meg tanulta . a. Braille-írást és ké sőbb - mérnöki diplomát szer­zett az egyik műszaki főisko­lán. San Franciseb közelében. Ott dolgozott először 1966- bart az „Optacon” készülék­kel, melyet akkoriban a Stan­ford pgvetemen az üzemkész­ség fokáig fejlesztettek: ez ol­vasó berendezés vakok számá­ra. Akkora, mint' egv kazet­tás hangszalag-készülék, sú­lya mindössze 1,8 kiló. Ez volt az első készülék, amellyel va­kok normális nyomtatott be­tűket olvashatnak. A készülék a nyomtatott jeleket kitapint­ható mintákká ; alnkít^ja át, amelyeket á vakok a mutató­ba jele Jegyevéi „elolvashat­nak”, A jelenleg 3400 dollárba kerülő „Optacont” az NSZK- ban is felhaszrfálják a vakok iskoláiban. William Garey hamarosan megtanulta, hogy ezzel a „va­lóban praktikus készülékkel” ötven szót olvasson percen­ként. Amikor az egyik ameri­kai szakfolyóirat 1971-ben „az Egyesült Államok 100 legfonto­sabb műszaki vívmánya” közé sorolta az Optacont, a vak mérnök már három éve együttműködött Collins és Bach-y-Rita csoportjával, i j j ~"| 'VT j | | ** j Szökevény leopárd Bplognában . egy leopárd megszökötj; a_cirkuszből._ Egy bárpan; fogdák el,-ahol — mi­után fejvesztett.. menekülésre kénVszeritette a vendégeket és a felszolgálókat——— békésen falatozott-a süteményekből es csokoládékból»- — —~ 1 — - ■ i At öngyilkosok hídja A híres Golden Gate San Franciscóban már régóta az öngyilkosak hídja. Kolbászevőrekord 1 A fránciaórszági Cayzeriben Roger Pillonei .15 perc lefara­gása alatt 3 méter 23 centi­méter hosszú kolbászt fogyasZ_ tott el. Pillonei ezzel beállítot­ta az 1973-as év kolbászevési világrekordját. •1937. ■ május 27-én adták át a hidaf,'-s azóta összesen .501 ember, ugrott a mélységbe ' on­nan. Az ' első harminc' évben a statisztika szerint 400 ember választotta a hidat öngyilkos­sága 'színhelyéül, az utóbbi három évben, pedig száz. A legérdekesebb ' a statisztika utolsó adata, amelyben, az áll, hogy ' feltételezések szerint még mintegy kétszázan követtek el öngyilkosságot, de őket senki sem látta. Hála. a három férfi kísérle­teinek, néhány év alatt elké­szült az első „látó mellény”, amely a beépített tv-kamerá- val együtt pontosan három 'ki­lót nyomott. Az ősmodellt egy­re jobban továbbfejlesztették. A most már. mindössze 140 grarpm súlyú tv-kamera szem­üvegkeretre is rászerelhető. Az eredeti 64-gyel szejnben ,200 pontot fog fel, : amelyek erő­sen „vázlatps képet alakítanak ki. A ... hát fbprfelületére : ha­tást .gyakorló fogorvosi szék­kel ellentétben a — most már hajlítható — átvivőlemezt 'a vak ember hasára szerelik: Collins és munkatársai megr állápították, Ihogy a, has bőr- felülete' lényegesén érzéke­nyebb a ' hát bőrénél. A • „Matri*”-nak nevezett képle­mez egyre kisebbé válik, s hovatovább árnyaltabb képek továbbvitelére is alkalmas lesz. Az elektromos ingerek olyan rövidek és gyengék, hogy a kísérleti alanyok . egyáltalán nem érzik fájdalmasnak. Cöl- lins professzor érdekes dolgö- kat mondott el a vakok érzé­kelésmódjának fejlődéséről:' „A mellényt .használó vakok elmondták: a felfogott objek­tumokat az első órában a há­tuk bőrfelületére vetítve érez­ték. Később a benyomások kapcsolatba kerültek fejüknek, a tv-szemüveg segítségével be­állított irányával. Az egyre halmozódó -tapasztalatok foly­tán, négy vagy öt óra után a bőrükön fölfogott élektromós benyomásokat az előttük lévő térből közvetlenül kapott ké­peknek érezték és tudatuk mintegy „kikapcsolta” a' bőr­felületet. A kép ázortban egye­lőre olyan . gyenge-,'' mintha ■ valaki hosszú csövön keresz­tül nem túlzottan éles rajzú bélyeget nézne. Mindenesetre mély benyo­mást keltő látvány, ha a vak ember feláll, keresztülmegy a termen és felveszi a tele­fonkészüléket, mindössze fél­órával azután, hogy a „látó készüléket” használni kezdte. Karaganda bányavárosának lakói között nagy népszerű­ségnek örvend a Karkaralini hegyes-erdős oázis, mely a Kazah SZSZK sztyeppés ré­szén terül el. A városlakókat elsősorban a hely természeti szépségei,. a nyírfa- és fenyő­erdő, a csodálatos színű tavak vonzzák. Korbács — Líbiában a nyilvánosság előtt száz korbácsütés vár arra,- akit házasságtörésen kapnak. Ugyanez a büntetés sújtja azokat a nőtlen embereket, akik illegális szexuális kapcso­latot tartanak fenn. Ezek a büntetések az iszlám szellemé, ben fogantak. Tiltakozó-árverés A mexikói Albuaueraue-ben árverésre bocsátották a 25 éves Wendy Berlowits bikini­jének felső részét, mégpedig a meztelenséget mereven tiltó helyi törvények elleni tiltako­zásként. Az árverésre 500 em­ber jelenlétében került sor a városi parkban. Wendy kez- fWhon ín non lírának megfe­lelő összeget kért, ennyit azon­ban senki sem volt hajlandó fizetni. Végül kénytelen volt 15 000 lírára engedni az árat. A rendőrség csakhamar letar­tóztatta, de nem meztelenke­désért, ahogy a fiatal lány re­mélte.' A letartóztatás oka: en­«o/íóltr nóllri'íU árncítnc A,tszépség nevében Kenya és Uganda egyes részein az asszonyok — a férfiaktól eltérően, akik gondosan ügyelnek frizurá­jukra — fejüket kopaszra nyiratják. Igaz, a koponyá­jukon meghagynak néhány szálat, s ezeket vékony, ki­csi varkocsokba fonják. A helyi szépségek azonban megtalálják a módját a szépítkezésnek. Nyakukat, karjukat, lábukat teljesen beborítják láncokkal, kari­kákkal, gyöngyfüzérekkel, strucctojás héjából, kagyló­ból, csigából, növényi ma­gokból, halcsontból, stb. ké­szült különböző „bizsuval”. A gazdagságot az ékszerek mennyisége és súlya jelzi. Az igazán gazdag nők még tíz kilónyi díszítményt is hordanak magukon, ami, ha figyelembe vesszük a nagy afrikai hőséget, iga­zán hőstett a szépség ne­vében. ' Eszkimók szovjet Csukó lkában Lev Nyikitin, eszkimó mű­vész a következőkben nyilat­kozott a Szovjetunióban élő eszkimókról. A statisztika ada. tai szerint a Szovjetunióban 1150 eszkimó él és számuk ál­landóan növekszik. Az eszki­mók nagyobb része a Csukcs- félszigeten lakik. Az Októberi Forradalom előtt főleg a ten­geren halásztak, és a tundrán vadásztak. „Nagyapáim írás- tudatlanok voltak, és nem hív­hattak orvost segítségül”. — mondta Lev Nyikitin. Ma az északi nép képviselői között vannak tanítók, orvosok, írók, a legkülönbözőbb foglalkozású emberek. Lev Nyikitin emlékeztetett arra, hogy az első eszkimó, aki repülőgépet vezetett, a Novoe Csaplino-i Jurij Anko volt. Ugyancsak ebbe a faluba való Nyikolaj Koahtin, aki elvégez­te Leningrádban a tengerész- mérnöki főiskolát, ősei töré­keny kajakjaikon még nem merészkedtek messzebbre a tenger partjától 5—10 mérföld­nél. ő pedig ma hatalmas óceánjáró parancsnoka. Az eszkimók tudnak oroszul, de gondosan fejlesztik anya­nyelvűket is. Negyven évvel ezelőtt alkották meg az eszki­mók nemzeti ábécéjét, adták ki az első ábécéskönyvet. Most Ligyija Ajnana és Valen- tyina Ajnaljkvaszak, akik a leningrádi pedagógusi intézet, ben tanultak, új eszkimó ábécéskönyvet készítenek elő kiadásra, amely az idén jele-: nik meg. Ebben a könyvben lesznek már eszkimó legendák és mesék, mai eszkimó írók és költők művei, továbbá a klasszikus orosz, a külföldi és a szovjet irodalom képviselői­nek eszkimó nyelvre fordított' írásai. Maga Lev Nyikitin Maga­dánban él; a Szovjetunió észak­keleti részén. Itt van műterme, ahol tengeri rozmár fehér­csontjából készít szobrokat. Ez a hagyományosan eszkimó mű­vészet nagyon népszerű, s nemcsak a Szovjetunióban. Lev Nyikitin műveit már világ- kiállításokon is bemutatták. . ■- '% ; ■ ■ s■ ' . ■ ■ § m « ® ^ t. ■' „ ■ ■- v &y • y. í"-j-~y. .•*- * —■“* ff»'* */■**"’ 'J7- •* »■* •n**»---«? —»«yt Akik a kasukkal látnak-;. _ 'n _ _ ■ i, ___f jr Hegyek' között — oázis

Next

/
Oldalképek
Tartalom