Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-16 / 268. szám
I Már és még csak 13 százalék Gondolatok as isholatejről Csokonai- és Majakovszkij-kiállítás a Petőfi-múzeumban Széles körben ismert annak a felmérésnek cseppet sem örvendetes eredménye, hogy bár ifjúságunk tagjai termetre nagyobbak szüleiknél, sokan közülük korántsem annyira erősek, amint az a tápanyagban dús élelmiszerek fogyasztásának növekedése alapján vélhető volna. Bűnös ebben a nikotin, az alkohol, nem különben a rendszeres testedzés hiánya; továbbá a tartózkodás a tejtől. Szintén ismert a tej és tejtermékek intenzívebb fogyasztását szorgalmazó kor. mányprogram. Milyen Tolna megyei eredményekről szólhatunk az iskolatej népszerűsítésével kapcsolatban, erről tájékozódtunk a tejipari vállalatnál és a megyei tanács vb művelődésügyi osztályán. Az elmúlt esztendő októberében — tanítási napok átlagában — 980 pohár tej és kakaó fogyott megyénk általános, közép- és szakmunkás- iskoláiban; ebben az esztendőben 4700 pohár, csaknem ötszöröse az előző évi mennyiségnek. Mivei tejet csak ott lehet inni. ahol árulnak, a vállalat igen dicséretes erőfeszítéssel növelte túrajáratainak számát. 1973-ban megyénk 40 települése mindennap kap tejet, 70 település hetenként háromszor, 39 pedig hetenként kétszer 1972-ben napi ellátás, bán csak 17 település részesült; 84-be hetenként háromszor, 58-ba hetenként kétszer jutott el a tej. Napjainkban tehát már napi 4700 pohár tejet és kakaót iszik a diákság, — de a diákságnak csak 13 százaléka ezl Kevés. Nem érdektelen arról szólni, hogyan jutottunk idáig. A tejipari vállalat kiemelt feladat, ként foglalkozik az iskolatej fogyasztásának növelésével. Számos pedagógus hivatásbeli kötelességének tekintette, hogy felkarolja a jó ügyet; — így például Zombán, Nagymányo- kon. a szekszárdi iparitanulóiskolában. Zombai pedagógusnő megjegyzése: „Gyakran emlegetjük, hogy tölcsérrel senkinek a fejébe nem tölthetjük a tudományt, — torkába sem a tejet..: Nem csupán tudásra, helyes viselkedésre, de egész, •séges életmódra is kell nevelnünk. Ismétlem: Nevelnünk”. Nagydorogon és másutt nevelők segítségével árusít tejet az iskolabolt. Nem egy helyütt az iskolához közeli üzletből a boltiak juttatják el a tejet a diákoknak, többek között Bá- taszéken. Tamásiban a tejboltos házaspár a tőle megszokott kedvességet megtöbbszörözve töltögeti a diákoknak a tejet, kakaót. Nem túlzás állítanunk, hogy mindenki, aki a fiatalság tej- fogyasztásáért küzd, az anti. alkoholizmusnak is katonája. Aki ifjú korában megszokta a tejet, öregségében sem kezdi a napot féldecivel. De miért jutottunk csak eddig? Bocsássuk előre, hogy az iskolatej forgalma nem kizárólagos mércéje az ifjúság tejfogyasztásának. hiszen a kakaót, a tejet otthon is el lehet költeni. Az iskolai tejivás jelentősége mégis nagyobb az otthoninál, mert ez előbL-i kö. vetésre ingerlő példa azok számára, akik az iskolában csak vízzel oltják szomjukat. A tejivást, — véljük —, elsősorban otthon célszerű kezdeményezni azzal, hogy „Kislányom, kisfiam, az iskolában szintén igyatok tejet” Aligha kell bizonygatni, hogy a tej anyagilag minden gyermek, minden fiatal számára elérhető. Alapvetően hamis volna nem létező pénzszűkére fogni azt, hogy még csak 13 százaléknál tartunk. Úgy tűnik. a pénz egyáltalán nem játszik — legfeljebb epizód- — szerepet az iskolatej forgalma, zásánál. A poharanként 16 filléres árrés — közérthetőbben: haszon — nem késztet cselekvésre senkit. Ebből senki se következtessen arra, hogy az árrés növelését helyeselnénk. A tejipari vállalatnál elpanaszolták, hogy némelyik tanintézet vehetője leplezetlen ellenérzéssel viseltetik az iskola, tej iránt. Szinte „típus állás- foglalás”, hogy a poharas tej és kakaó árusítása — rendetlenkedés forrása; mivei a gyerekek a folyosón rugdossák az üres poharakat.. E sorok írója emlékezni vél az ősidőkre, amikor egy alkalommal almacsutkát rugdosott a folyosón. A vele szemben „foganatosított nevelő intézkedés” napjainkban már szigorúan tilos ugyan, de tény, hogy az illető azóta sem rugdosott semmit az iskola folyosóján. Ekkora fegyelmet bizonyára el lehet tani rendellenességeket, betegségeket okoz. A gyár mikroelem tartalmú műtrágyáját az idén alkalmazták először nagyüzemi táblákon. Az eredmény szembetűnő, különösen a szőlőkben és a cukorrépánál. Az összegezések szerint a műtrágya harmincszázalékos termésnövekedést hozott átlagban. A cukorrépaföldeken a termés mennyiségi növekedése mellett minőségi javulást is észleltek. A sikeres kísérletek után a Péti Nitrogénművek berendezkedik a várható igények kielégítésére. Emiatt halványabban ég a lámpa, lassabban sül meg az étel a s' őfc n. (^sszez-veorodüc a tv képernyőjén a kép. Átlagban körülbelül 50 000 lakásban észlelhető ez a jelenség Most esetenkénti mérésekkel csak nehezen lehet meghatározni, melyik az a körzet vagy lakás, ahol a vezeték ..nem bírja” a nagyobb megterhelést. Az úi mérőberendezés viszont folyamatosan vizsgálja majd a helyszínen a feszültségváltozásokat. s így pontosan meghatározható a „gyenge” vezeték- szakasz. A feszültségvizsgálő berendezés felhasználásával tovább javulhat a villamosenergia-szolgál tatás. érni megengedett eszközökkel is... Egyetlen nevelő akadt, aki kerek perec kijelentette: „Ez iskola, itt tanítunk, nem csencselünk.” A meg nem értés ekkora foka — szerencsére — kivételes, de szomorú volta miatt említésre méltó... A világszenzáció erejével ható új módszert — természetesen és sajnos — nem lehet javasolni az iskolatej sokkal nagyobb mértékű fogyasztása érdekében. így csupán azzal a reménnyel emlékeztetünk a tej élet, erő, egészség voltára, hogy a felnőttek ott és akkor szólnak erről a fiataloknak, ahol és amikor egy cseppnyi siker kecsegtet. És ugyan hol nincs meg legalább egy pici remény a sikerre! Csontvóry Kosztka Tivadar születésének 120. évfordulója és műveinek októberben nyílt állandó pécsi kiállítása alkalmából ünnepi összeállítást közöl a folyóirat. A gazdag összeállításban tizenhat Csontváryhoz kapcsolódó verset — köztük a Pécsett élő Arató Károly, Bárdosi Németh János, Berták László, Csorba Győző, Pákolitz István és Pál József költeményét — emellett számos tanulmányt, jegyzetet, cikket olvashatunk. Dévényi Iván levéldokumentumokat közöl, Hárs Éva írása a Csontváry Múzeum létrejöttének körülményeit, a gyűjtemény anyagát és a gyűjtemény bővítésének terveit ismerteti, Németh Lajos elmélyült tanulmányban méltatja az életmű helyét az európai képzőművészetben, Tüskés Tibor pedig a „Római híd Mosztárban” c. képét elemzi. Érdeklődésre tarthat számot a Csontváryról szóló korábbi kritikákból összeállított idézetválogatás. Gerenesér Miklós : Aradi napló 37. Lúgoson is tarthatatlanná vált a helyzet, ezért Karán- sebesre vezette tovább hadosztálya maradékait. Megint kiújult a kétségbeesett dilemma, hogy mitévők legyenek. Tiszti gyűlést hívott egybe Lázár. A tisztek egy része csak a feltétel nélküli kapitulációt látta lehetségesnek, másik része a szabad elvonulásban reménykedett. Újabb sürgető parancs Bem Józseftől: tovább, Erdélybe, a hátszegi gyülekezőhöz! De jött herceg Lich- tenstein tábornagy írásos felszólítása is: adják meg magukat, garantálja a büntetlenséget. Nem volt más választás. Lá_ zár Vilmos összetört hadosztálya Karánsebesnél a herceg lábaihoz rakta fegyvereit. Utoljára a levert honvédcsapatok közül. Mire az utolsó katona is ott állt fegyvertelenül a Lázár-hadosztályból a mi csapataink négyszögében, augusztus 19-én késő este, addigra a mi tábori csendőreink már százával kísérték börtönbe itt Aradon a honvédtiszteket. Ha egy tolvaj szegi meg adott szavát, az rendjén való. De mit véljek magunkról? Nehéz volt osztráknak lenni az elmúlt másfél évben. Ezután 6em lesz könnyű. Sokáig időszerűtlenné tettük a lelkiisme. retet. Akkor hát milyen jogcímen uralkodunk. Hitvány, aljas, barbár szállóige az ókori mondás, hogy jaj a legyő- zötteknek. Miként aljas a hatalomvágy is, amely beéri ennyivel. Két érdekes új kiállítást nyitnak novemberben a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 24- én nyílik meg a költő születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett Csokonai emlékkiállítás. A tárlat eredeti kéziratok első kiadású könyvek, festmények, metszetek, bútorok és néprajzi tárgyak segítségévei idézi fel a magyar felvilágosodás nagy költőjének gazdag világát. Nem egyedül és nem elsősorban életrajzi kiállítás lesz ez. Az irodalmi kiállítások sajátos eszközeivel elsősorban az életművet akarja szemléletessé tenni. Bepillantást enged majd filozófiai és politikai gondolataiba, a szerelmes költő érzelemvilágáAz összeállításhoz kapcsolódik a szám képanyaga, Csontváry Pécsett kiállított műveinek, illetve a művek részleteinek a borítón, 12 oldal műmellékleten és a szöveg között elhelyezett húszegynéhány reprodukciója. Csontváry művészete mellett Babits Mihály születésének 90. évfordulóját köszönti a folyóirat Gál István. „A Babits-hagyaték" c. írásával, és néhány, a Szabó Lőrinc-hagyatékban talált eddig ismeretlen Babits-vers közlésével. Pécsett különös figyelmet érdemel Babits 1920 körül keletkezett, ismeretlen önéletrajza, amely új adatokat közöl Pécsett töltött ifjúkoráról, s ugyancsak a Szabó Lőrinc-hagyatékból került elő. Az ünnepi összeállításokon kívül több értékes tanulmányt és kritikát — köztük Béládi Miklós, Czine Mihály és Gera György írását — közli a Jelenkor új száma. Jóllehet hevenyészve, de le. írtam mindazt, amit megtudhattam azon férfiakról, akiket szeptembertől kezdődően felelősségre vont az osztrák hadsereg különleges hadbírósága Arad várában. Anélkül, hogy korábban sejtettem volna a győzelmek esetén bekövetkezendő ítélkezés módját és szi. gorúságát, a zűrzavar első jeleitől mindvégig aggódó érdeklődéssel kísértem a fejleményeket. Ily módon — magam is a harctereket megjárt katona lévén — sok részletismeret birtokába jutottam. Ezeket egymáshoz illesztve próbáltam kialakítani önnön tisztánlátá. som érdekében az összképet. Mivel engem bosszúvágy nem vezérel, de annál inkább szeretném szolgálni tisztességes odaadással hazámat, Ausztriát, iparkodtam és ezután is iparkodni fogok a hazaszeretettel azonosítható emberség igénye szerint vélekedni. Csak azt jegyeztem föl a bűnhődésre szánt magyar vezérekről, amit valóban tudok. Nincs kizárva, hogy sok mindent rosszul tudok. Nem áll módomban ellenőrizni értesü. léseim hitelességét. A lényeges tévedéseket mégis valószínűtlennek tartom, mert az érintett sorsok, tények, események itt gyűrűznek a jelen köztu- datában. Ez a köztudat helyi értékű megnyilatkozásaiban lehet gonosz, lehet naív, lehet képtelen, de összességében mérvadóvá tisztul. Mint mindig, ezúttal is kevésbé téved a mában, mint a tudós gondolkodók a jövőben. ba, de megmutatja az irodái- mi népiesség első jelentős képviselőjét és a humor, sőt az irónia mesterét is. Vlagyimir Majakovszkij születésének 80. évfordulója alkalmából a Moszkvai Állami Irodalmi Múzeum, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös rendezésében november 30-án nyílik meg az irodalmi múzeumban a Majakovsz- kij-emlékkiálh'tás. A kiállításon bemutatják Majakovszkij irodalmi munkáit — kezdve versei első kiadásával, az „Én’' című verseskönyvvel és befejezve a „Teli torokból” című poémával — művészeti tevékenységével kapcsolatos anyagokat, újságokat és folyóiratokat, amelyekben a költő művei megjelentek, színházi darabjainak és filmbemutatóinak plakátjait, fényképanyagokat. Majakovszkij az általa 1930- ban rendezett saját kiállításán nagy helyet szentelt azoknak a műveknek, amelyekkel az élet új jelenségeire feledt, azok keletkezésének pillanatában. Ezért foglalnak el nagy helyet a kiállításon az „Ablakok” plakátjai, az intervenció és a polgárháború krónikája. Majakovszkij maga rajzolta ezeket a plakátokat és készített hozzájuk verses feliratokat. A kiállítás Szovjetunióból érkezett anyagát a magyar Majakovszkij-fordítások egészítik ki. (MTI) A köztudatnál már kényesebb és veszélyesebb dolog a közérzet. Ez a lappangó elemi erő, amelynek igazi természetét csak akkor ismerhetjük meg, ha cselekvésben tör ki. Ami az én közérzetemet illeti, magam sem tudom, hányadán állok vele. Úgy veszem észre, hogy nyomorult kedélyállapotomból, a reám nehezedő han. gúlátok örvényléséből két erő magasodik fölém: a szégyen és a félelem. A szégyent értem, de a félelemre nincs semmi okom. Mármint a ráció szerint. Mégis félek, pedig .százak és százak vigyázzák biztonságomat csőre töltött fegyverekkel, erdőnyi szuronnyal. Nem értem hát, miért is félek. Épp így nem értem, honnan van bennem ez a makacs, rög_ eszmés rettenet, hogy én is az utolsó óráimat élem. Mintha siralomházban virrasztanék, mintha egyike lennék a tizenhárom kivégzendőnek. Ugyanakkor megmozdul bennem a császári tiszt, az aradi vár osztrák főtörzsorvosa: tessék mosakodni, borotválkozni, előírásosan felöltözködni, mert kezdődik a szolgálat. Itt a reggel. (Folytatjuk) • Szekszárdi Sajtérlelő FELVESZ AZONNALI BELÉPÉSSEL NŐI ÉS FÉRFIDOLGOZÓKAT. Jelentkezni lehet a Sajtérlelőnél. Kadarka u. 38. szám alatt. (293) Nyomelemek a műtrágyában — Harmincszázalékos termésnövekedés Az ország különböző vidékein tíz nagyüzemi kísérlet eredményeit összegezték ezekben a napokban a mezőgazdasági kutatók a Péti Nitrogénművek megbízásából. Kipróbálták a dunántúli gyár új műtrágyáját. A Mikramid elnevezésű nagy koncentrációjú talajtáp alkotóeleme a karbamid és hat különböző nyomelem. A növényi szervezetben kis mennyiségben szükséges nyomelemek, így a vas. a mangán, a cink, a réz, a bőr, a molibdén. a növényi szervezetben a vitamin szerepét töltik be, hiányuk különböző életFeszültségvizsgáló berendezés Különleges berendezés készült a Villamosipari Kutatóintézetben, a villamosenergia-szolgáltatás feszültségingadozásainak felderítésére. A berendezés egy héten át figyeli majd a megadott körzetben a feszültség változásait, jelzi, hol célszerű kicserélni a vezetéket az ingadozás megszüntetésére. A háztartások gépesítése következtében évente 10—12 százalékkal növekszik a lakosság villám os- energia-fogyasztása, jelenleg átlag 700 kilowattórát használ fel egy család évente. Különösen a téli időszakban esténként ugrásszerűin növQkc7:1'' az áram felhasználás, de a vezeték szűk keresztmetszetén nem folyhat át annyi áram. ezért következik be feszültségesés. B. Z. Á Jelenkor novemberi száma
