Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-16 / 268. szám
< a Gyermekfoglalkoztatás a népművelésben Egy kísérlet — A jelen gyakorlata — Testnevelésóra a nagyteremben Ez lenne az ipartörténeti múzeum ? Somogy megyében kísérletképpen olyan épülettömb építésébe kezdtek, amelyben iskola, könyvtár és művelődési ház létesül. A hír nem kavarta föl a közvéleményt, bár az igaz, akadtak, akik helytelenítették. Valamiféle szentségié, lenségnek vélve, hogy a művel lődési ház és az iskola egy épületben legyen. Ha elfelejtjük, milyennek ismerjük az iskolákat, és csak az iskola célját, feladatát keressük, nyilvánvalóvá válik, hogy ésszerű a somogyi kísérlet. Az általános iskola alap- . ismereteket nyújt, de az ismeretek elsajátításának módját egyre színesebbé, gazdagabbá kell tenni, különben a gyermekek nem bírnak az ismeretek tömegével. A szülőknek kevés ideje marad a gyerekekkel való foglal, kozásra, sokszor felkészültségük sincs ahhoz, hogy a tananyag elsajátításában segítséget nyújthassanak. Az iskola egyre hosszabb időre válik a gyermek tartózkodási helyévé. A gyerek sok időt tölt el az iskolában, ennek az időnek nagy részét tanulással tölti. A tanulás hogyanját változtatja meg az új típusú épület- komplexum. Az iskola, művelődési ház és részben a könyvtár használhat, ja egymás helyiségeit, felszerelését. Az osztálytermek szakköri helyiségként is használhatók, a szertár egyszerre elégíti ki a gyermek- és felnőttszakkörök igényeit, gazdagabban is fejleszthető a megnövekedett költségvetésből. A klubszobák alkalmasak úttörőfoglalkozások rendezésére, a Az Országos Takarékpénztár •— az idevonatkozó miniszter- tanácsi határozat alapján — bővítette a mezőgazdasági tér. melési hitelkonstrukciót és ezzel egy időben a kölcsön igény- bevételéhez, a korábbinál kedvezőbb feltételeket biztosított. Mindazok, akik Tokaj-hegyal, jai területükön szőlőtelepítést, -felújítást, illetve -korszerűsítést kívánnak végrehajtani, va_ lamint, akik mezőgazdasági művelésre alkalmas földterülettel rendelkeznek, és azt bogyós, csonthéjas nyári gyümölcsök telepítésével kívánják hasznosítani, fnaximálisan 25 000 forintig terjedő hitelt vehetnek igénybe. Ezeknél a kölcsönöknél a kamat mértéke évi 8 százalék helyett 6 százalékra, a lejárat pedig tíz évre módosult. A hitel vissza, fizetése csak a termőre fordulás évétől — fajtáktól függően három-öt év — esedékes, s addig csak az évi kamatnak megfelelő összegeket kell befizetni. A takarékpénztári fiókokhoz benyújtott kölcsönigénylésekhez csatolni kell az illetékes tanács vb. mezőgazdasági ősz. tálya által kiállított telepítési engedélyt. Ez az engedély biztosítja, hogy az adott terület talaj- és éghajlati adottságainak, illetve a népgazdasági érdekeknek leginkább megfelelő szőlő, és gyümölcsfajtát telepítsenek. Azok, akik a telepíNep újság 5 1973. november 16. tornaterem és a művelődési ház nagyterme is ugyanaz a helyiség. A gyerekek számára köny- nyen hozzáférhetőek a könyvek, bekapcsolódhatnak a könyvtár rendezvényeibe. Az épületcsoport még nem készült el, így természetesen nem ismerjük a gyakorlat tapasztalatait. A várható eredmény azonban bizonnyal kedvező lesz. A tervek világa mellett van persze egy konkrét jelenünk is. A gyermekfoglalkoztatás és a népművelés gyakorlata. Sok községben tartják, hogy a gyerekek járjanak az iskolába, a művelődési ház a felnőtteké. Előfordul az is, hogy egyenesen tiltják az iskolásokat a művelődési házak látogatásától. Igaz. nem egy helyen okkal: a művelődési házban kocsma működik, vagy táncmulatságnál egyebet nem rendeznek benne. De most eze. két a példákat hagyjuk. Azokról a művelődési házakról beszéljünk, ahol legalábbis kielégítő a működés. A gyermekeket az iskola eltiltja a „kultúrháztól”, így aztán a népművelő nem is szervez számukra programot. A gyere, kék kikerülve az általános iskolából vagy nem is kezdenek eljárni a rendezvényekre, vagy ha igen. nem tudják, mit várhatnak, mire számíthatna!?: ott. Megyénkben számos ellenpélda van, községek, ahol kitűnő az együttműködés az iskola és a művelődési ház között. Itt az iskola és a művelődési ház közösen szervez gyermekszakköröket és klubokat, rendszeres foglalkozás van a gyerekeknek a könyv* tést, illetve a művelést gépi erővel akarják elvégezni, mezőgazdasági kisgép beszerzésére ugyancsak igényelhetnek 25 000 forintig terjedő kölcsönt, ötéves lejáratra és évi 8 százalékos kamatra. A varsádi Dózsa Termelő- szövetkezet kétezer-háromszáz holdas összterületéből mindössze 1400 holdat művel a szövetkezet. A többi: erdő, legelő és háztáji föld. A művelt terület igen rossz minőségű, zöme savanyú erdőtalaj, sokhelyütt a B és a C szinten, gyenge talajon folyik a művelés. A földterület 45—50 százaléka erodált, a terület a domborzati viszonyok miatt elaprózott, s így az elmúlt években a kisüzemi gazdálkodás jellemezte a szövetkezetei. A 30—50 holdas parcellákon nem lehet jól kihasználni a gépeket, az egyes táblákat utak, erdőrészletek szabdalják szét. Éppen emiatt határozott úgy a szövetkezet vezetősége, hogy a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, tál elkészítteti a terület meliorációs tervét. A társulat szakemberei meghatározták a talaj nitrogén-, foszfor- és kálium- szintjét, javaslatot tettek a tápanyag-visszapótlás módjára, s arra. hogy milyen növények termesztése kifizetődő az átalakított, termővé tett talajon. A vízrendezés során megváltozik a talaj vízkészlete, s a meliorációs munkák befejezése után minden növényféleség. tárban. A Művelődésügyi Minisztérium rendelete szerint megállapodás köthető az iskola és a művelődési ház között, hogy a tornateremmel nem rendelkező iskolák a művelődési ház nagytermét igénybe vehetik. Az iskola gondoskodik a terem fűtéséről és tornaszerekről, fizeti a takarítás dí_ ját. A művelődési ház sem jár rosszul, hiszen ha állandóan fűtik nagytermét, jobban és többször használhatja, az esetleges rendezvények ' alkalmával is jobb körülményeket tud biztosítani. Azt meg mondanunk sem kell, hogy az iskolásoknak mennyivel jobb a nagyteremben tornászni — még ha labdával nem is játszhatnak — mint az osztályban, vagy a folyosón. Az öltözőket is használhatják a gyerekek — tehát kényelmesebben, kultúráltabban készülhetnek az órára. A tornaórák ügyére azért fordítottunk több szót, mert hiába az ésszerű intézkedés, alig négy-öt Tolna megyei községben élnek vele. Lusta. Ságból, kényelemszeretetből nem kerül napirendre számos helyen, ahol pedig régen megoldhatták volna így a testnevelés kérdését. Sok helyen képtelenek megoldani a gyermekek vasárnapi foglalkoztatását. Egy régen ho. zott rendelet szerint a vasárnapi gyermekfoglalkozást ' ég- ző pedagógusok óránként kilenc forint tiszteletdíjat kapnak. „Ezért még megborotválkozni sem érdemes” — ahogy egy pedagógus mondta. Akik vállalják a vasárnapi foglalkozások vezetését, azok is csak ügyszeretetből teszik. (A kilenc. forintos órabért vissza is utasítják.) Ennyivel valóban nem lehet megváltani egy munkában töltött hét után a plusz elfoglaltság vállalását. Ezek a foglalkozások mindenütt népszerűek, ahol rendszeresen megtartják őket. Sok. szór azonban egyszerű mese- délelőttöt jelentenek, a tervező népművelők és a pedagógusok sem építik be a foglalkozásokat a nevelési folyamatba. nél magasabb termésre számíthatnak Varsádon. A területrendezés célja: 100—150 holdas nagyüzemi művelésre alkalmas táblák kialakítása. A növénytermelés vetésszerkezete ezzel nem alakul át lényegesen, továbbra is a búza és a kukorica lesz a bázisnövény. Búzát idén 460 holdon, kukoricát pedig 500 holdon termesztettek. Az mindenképpen bizonyos, hogy a korszerűbb művelés és a tápanyag optimális visszapótlása miatt emelkednek a hozamok. Bár a búzaterméssel idén elé. gedettek voltak: 24 mázsát adott holdanként, míg az előző években 16—17 mázsás termést arattak. Ez többek között annak tudható be, hogy holdanként hat mázsa vegyes műtrágyát szórtak a búza alá, korábban ennél lényegesen kevesebbet kapott a kenyérgabona. Régebben az jellemezte ezt a szövetkezetét, hogy a kis táblákon sokféle növény termesztésével foglalkozott. A nagyüzemi táblásítással néhány gyengén termő, s nem kifizetődő növényféleség termesztését megszüntetik. A növénytermesztési ágazat megújhodása maga után vonja az állattenyésztési ágazat Egy hónappal ezelőtt foglalkoztunk Tolna megye ipartörténetével. Megírtuk, hogy néhány dolgozat már készül, ezekben egy-egy gyár történetét írják meg, másutt tapasztaltuk, hogy a gyárak régi gépeit felújítják, megőrzik és alkalmas helyen — irodafolyo. són, művelődési teremben, klubszobában, stb. — kiállítják. Legutóbb a Simontornyai Bőrgyárból kaptuk a hírt: régi faragógépet állítanak helyre, s az irodaépületben felállítják — mint műszaki emlé- ket. Azt javasoltuk, hogy Tolna megye ipartörténeti múzeumát Dombóvárott kellene felállítani... A napokban költözött el a Varga-féle malomból a Fémtömegcikkgyártó Vállalat. Ez a változását is. Bár az istállók nem a legmodernebbek, jobb egyedek beállításával, s kor. szerű takarmányozással igyekeznek elérni a tehenenkénti évi háromezer-kétszáz kilogrammos fejési átlagot — a tavalyi átlag 2960 kilogramm volt. A tehenészet korszerűsödésére jellemző, hogy Varsádon mind ez ideig kézzel fejtek, idén vezették be a gépi fejést. Szép eredményeket hozott a juhászat is. Másfél hónap alatt százhetvennyolc bárányt adtak el, s a szokottól eltérően évente nem egyszer, hanem kétszer elletnek. A szarvasmarhák egy részét Olaszországba exportálják: a legutóbbi szállítmányból 19 bika közül 16 elérte az „A” minősítést. A meliorációs munkák során bőven akad dolga a szövetkezet 97 dolgozó tagjának. Az erdőirtás egészen márciusig folyamatos munkát biztosit. Jelenleg a legtöbb munkát a szállítás adja: a kukoricát a keszőhidegkúti tárházba vi_ szik. Vagonokba kerül a kukorica egy része, s a cukorrépa is. A pontos, gyors, szakszerű téli nagyjavítás érdekében a szövetkezet szakemberei ezekben a napokban dolgozzák ki a javítás részletes tervét. malom a századforduló táján épült, épülete jellegzetes, belső elrendezése egy hengerszék felállításával reprezentálná Tolna megye malomiparát a szabadon maradó térségben pedig más iparágak egy-egy reprezentatív eszközét lehetne elhelyezni. Dombóvárott lelkesen fogadták javaslatunkat. Szívesen szerveznének az üzemekben tárgyak felújítására mozgalmat is — egyedül a pénzhiány az oka, hogy a múzeum-ügy nem valósulhat meg. Ugyanis a városnak ma nincs arra pénze, hogy ezt a múzeumnak alkalmasnak látszó épületet felújíttassa. A Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főigazgatóságával akarják felvenni a kapcsolatot, hogy másfélkétmillió forint juttatással meg lehessen alapozni a múzeumot. Ennyi összegre volna szükség az épület felújítására. A berendezést már rá / lehetne bízni társadalmi erőkre — az egy-egy üzemben talált és kiállításra alkalmas gépet a szocialista brigádok helyreállítanák, és el is helyeznék a múzeumban. Dombóvárnak ma még nincs múzeuma. Azonban belátható időn belül szükség lesz egy helytörténeti múzeum létesítésére — néhány iskolában igen gazdag anyagot már összegyűjtöttek—. s az ipartörténeti múzeum helyet tudna adni Dombóvár város történetét szemléltető anyagnak is, A városnak azonban jelenleg múzeum-ügyre nincs pénze. Az idő azonban sürget, egyre több értékes ipari emléket törnek össze, vonnak ki a termelésből; miután új, s kor. szerűvel pótolják, a régi, az alapító gépeket. Dombóvárott a városi tanács és a pártbizottság támogatója a múzeumlétesítésnek. Pénz nélkül azonban az ügy melletti kiállás, a jó szándék nem elég egy ilyen jelentős, városi ranggal együtt járó közintézmény létesítéséhez. Képünket a Varga-féle malomról a fémtömegcikkgydrló vállalat kiköltözése után készítettük.- Pj Kedvezményes OTP-hitel a szőlő- és gyümölcstelepítésre (vi—) Vízrendezés, talajvédelem Varsádi változások
