Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-02 / 257. szám
Kikötő a víz alatt lelet a Duna medrében Ritka Egyetlen tégla az, amelynek lefényképezéséért Bajára utaztunk. A téglát több, mint más. fél ezer évvel ezelőtt égették és tíznél biztosan több évszá- szadot töltött a Duna vize alatt. A régi mesterek becsületére válik, hogy a rajt lévő felirat ma is kifogástalanul olvasható, sőt a fal, amelynek részét képezte másfél—két méteres magasságban máig áll. A Duna fenekén, dacolva számlálhatatlan milliárd köbkilométer víz lerohanó erejével. A falat római szakemberek rakták az időszámításunk kezdete utáni harmadik évszázad küszöbe táján, és vagy őrtorony volt, vagy kikötő. valószínűbb, hogy mindkettő. A Duna azóta a szabályozásoknak és a saját kedvének engedve ide-oda változ. tatta medrét, a régi épületek víz alá kerültek. Azóta a medret már jó néhányszor fel. térképezték. A régi kövek, melyek Dunaföldvárnál a 1151,7 folyamkilométer felett mintegy másfél száz méterrel magasodnak a víz alatt, „szikla” besorolással kerültek a nyilvántartásokba. Egészen október derekáig. amikor egy román uszály itt léket kapott és kormányszerkezete is tönkrement. A jogviták beigazol, ták a magyar vízügyi szervek kifogástalan hajózóútvonal-ki. tűzési munkáját. A hajósok hi_ báját bizonyító eljárás során azonban a bajai Vízügyi Igazgatóság hivatásos könnyűbúvára — Pallós György — és az ottani MHSZ-szervezetben dolgozó két társa — Ignác Antal és Kollár Ernő — leszállt a víz mélyébe és egy nagyjából 20x50 méteres építkezést tárt fel. • Felhozták a bevezetőben említett téglát is, ami nemsokára átkerül a bajai múzeumból a szekszárdiba. Felirata a következő: OEARN MAXENTIARY Ez a pár betű a régészeknek felbecsülhetetlen értékű, noha az a Maxentiarus (vagy Maxentianus) császár, akinek uralkodása idejéből származik, még a közepesnél rosszabb zsarnokok erényeivel sem rendelkezett. Uralkodásának ideje azonban ismert, így az építkezés hozzávetőleges időpontját is körülhatárolhatóvá teszi. Maxentiarus i. sz. 312 október 28-án fulladt a Tiberis- be, a későbbi „Nagy” Kons- tantius-szal szemben elvesztett csata után. Minden jel arra vall, hogy a víz alatt még értékes, sőt talán kiemelkedően nagy értékű leletek pihennek. Ez a régészek dolga, akinek a képesítéséhez azonban a búvárkodás nem tartozik hozzá. A következő év tavaszán — az árhullám elvonulta után —• a bajai könnyűbúvárok a muzeológusok rendelkezésére tud. nának állni. Immár nem először, és remélhetőleg nem is utoljára, de itt soha többé. Ugyanis folyami hajózásunk biztonsága érdekében a falakat fel kell robbantani. O. L MITŐL NEUROTIKUS A GYEREK? Háromgyermekes családideál Értelmesen élni sokféleképpen lehet. Értelmesen él az oz em. bér, aki munkájában, hivatásában örömet talál, eredményeket produkál, aki alkot, létrehoz, teremt valamit: oki a közösségért, másokért tevékenykedik, s aki mindemellett a jövőre is gondol: gyermekeket nevel. A család, a társadalom legkisebb közössége, szándékosan — de nem célzatosan — a végére került ebben a felsorolásban. Napjainkban a „családprobléma" élesen és' nyugtalanul vetődik fel. S nemcsak a népesedés pillanatnyilag elszomorító helyzete miatt, hanem a teljes, értelmes emberi élet érdekében. Ismeretes, hogy a népszaporulat évenkénti aránya, ha nem is csökken számottevően, de stagnál. Mintha nem vennénk tudomásul, hogy ez konzekvenciáiban azt jelenti: o keresők-eltartottak száma hamarosan aránytalan lesz, elöregedünk. A Minisztertanács népesedéspolitikai intézkedése felhívta a figyelmet a társadalmi felelősségre, egyben maximális segítséget biztosít a családok támogatására, s felvetette o háromgyermekes családideál szép, nemes és elgondolkodtató perspektíváját. A ma felnőttjeinek, az állampolgároknak — fogalmazhatnék úgy is: akikre ez a nagyszerű program, összességünkben, leginkább számíthat — valamire gondolni kell még. Ami kiegészíti, egyénhez szólóvá teszi, és gondolati-érzelmi oldalról támogatja a nagy közösség szempontjából kitűzött célokat. Ez az értelmes élet megvalósításának igénye. Az alkotás, a hivatás, a másokért élés, a család — összetartozó fogalmak. Az Idősebb generáció tagjaitól, akik nagyobb csalódban nőttek fel általában, mint mi, és akik nagyobb családot is neveltek, nemegyszer hallhatjuk: „...ha mi is így gondolkodtunk volna!" Úgy, hogy minden előbbre való, mint a gyermek. A hivatali ranglétrán, munkahelyen előrehaladás, a nagyobb fizetség, a lakásszerzés, a civilizáció javainak begyűjtése, és az általában hangoztatott „előbb élni akarunk" jelszó. Jó, ha ezek megvannak, s azután tervezünk családot De gondolkodjunk: és ha elkésünk vele? Ha hiába minden — a lakás és társai, a pozíció, az úgynevezett modem életforma, a takarékbetétkönyv — már nem lehet gyerekünk, vagy túlságosan elkényelmesedtünk, és nem vállaljuk? Természetesen nem arról van szó, hogy minden körülmények között, könnyelműen, alapok nélkül nekivágjunk a családalapításnak. Arról a rétegről van szó, amelyik a túlracíonalizált életformát vallja. Tagadhatatlan, hogy társadalmi feszültségek, gazdasági nehézségek bonyolítják a népesedési arány növelésének amúgy sem könnyű kérdéseit A nők kétségtelenül nagyobb terhelése, a lakásproblémák, a bölcsőde- és óvodahelyzet —, amely még mindig az egyik legégetőbb gond — és saralhatnónk. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy országos viszonylatban mind nagyobb erőfeszítéseket tapasztalhatunk — és tapasztalni is fogunk a határozatok végrehajtása során — a gondok megoldására. A családokat tehát nem hagyják sorsukra. Szülessen több gyermek, hogy ne egykés családok — vagy ami még szomorúbb — családtalanul megöregedett emberek legyenek többségben. Az ember akkor teljes lény, ha nemcsak önmagára, hanem másokra is gondol. Elsősorban a családjára, amely oz ó jövőjének is záloga, s ezen túl, ezzel együtt —- mert a nagyobb közösség teljesebb, jobb életét tervezi ezzel — a társadalomra is. A pszichológus tanácsai a szülőknek Aradi napló Az utóbbi időben egyre több iskolás-, óvodáskorú gyermek fordul meg a nevelési tanácsadókban és az idegszakrendeléseken. Sokan ezért állítják, hogy Magyarországon mind több a neurotikus gyermek, s ez az aggodalom nem egészen alaptalan. — A leggyakoribb ok a válás — mondta az MTI munkatársának adott nyilatkozatában dr. Sipos Kornél pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológiai intézetének tudományos munkatársa. — A gyermekek neurózisa sohasem választható el szüleik zaklatott vagy közönyös életmódjától. Harmonikus lelki fejlődésükhöz az apjukra és az anyjukra egyformán szükségük van. Az a gyermek, aki kiegyensúlyozatlan légkörben nő fel vagy a szülők állandó vitáit látja- hallja, idővel neurotikussá válik. — A gyermekkori neurózis felismerésének egyik legmegbízhatóbb módszere a játék közben való megfigyelés. Ha a gyerek a hasonló korú kisgyermek közé kerülve önfeledten elmerül a játékban — nincs különösebb baj. Ha viszont pajtásai körében sem feledkezik bele a játékba, arra már fel kell figyelni. Ez ugyan még nem neurózis, de intő jel lehet: a gyermeknek szüksége van a szülők, óvónők és p°rtagógusok segítségére. hogy könnyebben átvészelhesse a nehézségeket/ — Most. az új tanév első hónapjaiban különösen érdemes odafigyelni: mire. hogyan reagál a gyerek, ugyanis minden gyerek életében az iskola jelenti a legnagyobb megterhelést. Az iskoláskor első négy évében mindenekelőtt bizonyos testi tünetek és a gyengébb iskolai teljesítmény alapján lehet következtetni a gyermek neurózisára. Tíz-tizenhat éves korában inkább a csavargás és az iskolával való szembefordulás a neurózis legjellegzetesebb tünete. — Ha a gyermek nem akar idejében lefeküdni vagy tanulás helyett inkább tévét nézne, játszana — egyszóval nem azt akarja csinálni, ami természetes vagy ami a feladata volna —. a szülő mérlegeljen, s döntse el, hasznos-e a gyermeknek az. amit akar. Ki kell derítenie, van-e a normálistól eltérő viselkedés mögött olyan ok. amely természetes reakcióként váltja ki a gyermekből az ellenkezést vagy a visszahúzódást. — Kisebb gyermekekkel gyakran előfordul, hogy végigsírják az éjszakát. Ilyenkor semmi esetre sem szabad rájuk kiabálni, megverni őket. A helytelen nevelés a tünet rögződéséhez vezethet és az ilyen jelentéktelennek tűnő apróságok is elindíthatják a neurózis kialakulását. Ezért fontos, hogy mindenekelőtt a tünet okát keressük: nem fél-e valamitől, nincs-e melege, nem fázik-e, vagy nem fáj-e valamije. Ha nem találunk ilyen okot — vagy az iskolás gyermek teljesítménye akkor is romlik, amikor semmi sem változik körülötte — elsősorban a pedagógussal és az iskolaorvossal kell megbeszélni az észrevételeket. Szakorvoshoz akkor forduljon a szülő, ha az így megbeszélt segítség sem vezet eredményre — mondotta dr. Sípos Kornél pszichológus. (MTI) Gerencsér Miklós : 26. Ebben az átalakulásban az sem akadályozta meg, hogy közben a magyarok oldalán is sokan bizalmatlanul vélekedtek róla. Az osztrák hadmérnököt. a bécsi katonai vezetők volt kedvencét látták benne. Ezt másképp ítélte meg, mint a mi haragunkat. 'A magyarok — egyes magyarok — bizalmatlanságát természetes visszahatásnak tekintette. A bekerítettek, a bajbasodortak, az igazságukért jogosan küzdők önvédelmi ösztönének. Ezért nem sértődött meg, ezért maradt nyugodt és belátó, amikor a helyére lépő új várparancsnok, a szerencsétlen állapotú Lenkey János vizsgálatot javasolt ellene. Görgey volt az, aki kezességet vállalt Török Ignác megbízhatóságáért. Soha nem tagadta, a forradalom szélsőséges híve előtt sem, hogy egész komáromi tartózkodása alatt szakadatlanul vitázott benne a régi osztrák tiszt és a hazáját mindenekelőtt szerető magyar. Két lelkiismeret élt benne, de mindig az utóbbinak kellett győznie. A körülmények tették kötelességévé, hogy mindig az utóbbi győzzön — ezt ő vallotta. A körülmények pedig abból állottak, hogy mi megtámadtuk a magyarokat, és a magyarok védekeztek. Ennek következtében Török Ignác, a honvédsereg legfőbb hadmérnöke mindent elkövetett Komáromnál, a Rába-vonalnál, Párkánynál, Esztergomnál és legutóbb Szegednél, hogy mi-1 nél több műszaki védelemmel biztosítsa a megtámadottakat. Természetesen, már Komáromnál átjöhetett volna hozzánk. Éppúgy szabad elhatározásától függött ez. mint az, hogy maradt. Miárt? — kérdezték tőle. — Rokonaim, barátaim, ismerőseim mind ott voltak körülöttem. Mindenki, aki becsült, aki bízott bennem. Semmi áron nem vállalhattam hogy ők, akiket szeretek, a hazaáruló megbélyegző elnevezéssel illethessenek. • Egyetlen olyan tábornok volt a magyar vezérek között, aki semmiféle illúziót nem táplált sorsa felől az esetben, ha fogságba kerül. S ez Nagysándor József. Nyíltan megmondotta, külföldre szándékozott menni, mert: — Tisztában vagyok azzal a, büntetéssel, amely reám vár. Úgy látszik, ő ismert bennünket a legjobban, Erre volt is elegendő atkaima, hiszen a honvédsereg oly sok tisztjéhez hasonlóan Nagysándor József szintén az osztrák hadseregben szerezte kiváló katonai képzettségét. Annak ellenére, hogy tizenhat esztendős korától 1842-ig, huszonhárom éven át szolgált sorainkban. semmi hajlandóságot nem mutatott sajátjává tenni a német szokásokat. Mint ahogy változatlanul megőrizte heves, lobbanékony vérmérsékletét, éppúgy megmaradt nagyváradinak, bihari magyarnak; Legutóbb Olaszországban, a József főhercegről elnevezett huszárezrednél volt százados és századparancsnok. Szolgálat közben bukott lovával és olyan súlyos mellkasi sérülést szenvedett, hogy búcsút kellett mondania a katonai pályának. Legalább akkor azt hitte. A Bánátban telepedett le. s mivel vagyona nem lévén, bérlőként élte «magányos életét. Mindaddig, amíg el nem kezdődtek délen a rác és szerb lázongások. Régről Ismerte Kiss Ernőt, úgy is, mint az olaszországi magyar hu-* szártisztek egyik legnevesebbjét, úgy is, mint bánáti földbirtokost. Amikor parancsnokként megjelent a környéken Kiss Ernő, fölkereste a régi bajtársat. Arr* kérte, legyen segítségére a rácok lecsendesí- tésében. Nagysándor József nem habozott. Rögtön Nagyki- kindára sietett és a néhai lobbanékony huszártiszt bebizonyította, hogy a kivételes lélekjelenlétre is képes. Jó szóval, türelemmel megelőzte a lázadást, mielőtt az vérengzéssé fajult volna. A siker elismeréseképpen Nagy kik inda térparancsnokává nevezték ki. (Folytatják
