Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

Az üzem- és munkaszervezés miértjei A PAKSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Műhelytitkok Rövidebb úton Most. ezekben a napokban újabb eredményeket könyvel­het el megyénk mezőgazdasá­ga, miután a legtöbb üzem­ben az utolsó fordulókat vég­zik a vetőgépek, a kombáj­nok, és már csak a szántani- való marad november—decem­berre. Most már nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság jói vizs. gázott az idén, a rekordidő a|att elvégzett aratás után ki­állta az őszi munkák jóval nehezebb próbáját is. Ebben kétségkívül segített az időjá­rás — bár amennyit segített, közel annyival nehezítette a vetéselőkészítést —, de az idén hasonlóan hatással volt a munkákra egv másik té­nyező: az előző évek gyakor­latához kénest sokkalta jobb szervezettség, a technikai el­látás. A különböző termelési rend­szerek révén sok új. nagy tel­jesítményű génét állítottak a term°’szolgálatába az üze­mek. ‘ ,ok önmaguk is meg­követelték a jobb munkaszer­vezést — de az üzemek ve­zetői is felismerték: a jobb üzemszervezés. a tartalékok jobb kihasználása százezrek­kel, milliókkal növeli a hasz­not Azonkívül érvényesült még egy ténvező: az a követ­kezetesség, amellyel az üze­mek párt- és gazdasági veze­tése folvamatosan és fokozato­san hajtotta végre a párt két éve hozott határozatát az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítéséről. — Hogyan segítette a párt- határozat végrehajtása a ter­melés fejlesztését, az üzem- és munkaszervezés komzerűsí-- tése - a jövedelem fokozását?' — erről beszélgetünk a Paksi Állami Gazdaság párt-csúcs* vezetőségének titkárával, Bar- tus Gvörggyel és Wäscher Tó­biással. az SZB titkárával. — A KB-határozat megje­lenése után a csúcsvezetőség a gazdasági vezetéssel közö­sen határozta meg a tenni­valókat Az előző, 1972-es év­ben a szocialista brigádmoz­galom fejlesztése, erősítése volt állandó napirendért. Vagyis. a szocialista brigádok munkájának olyan tartalmat, formát adni. amely megfelel a párthatározatban foglaltak- nák. A korábbi 18—20 brigád mellé másik húsz zárkózott fel. és már a múlt évben a gazdaságvezetés által tervezett eredményhez hozzátettek inég egymilliót. Az idén a szocia­lista brigádok termelésben va­ló helytállása előreláthatóan kétmillión felüli összeggel nö­veli a vállalati eredményt. A , termelés oldaláról tehát fo­rintban is kifejezhető a szo­cialista brigádmozgalombarf végbement változás. Közben, még a múlt évben „előkészí­tettük a terepet” a gazdasá­gi, párt- és szakszervezeti ve-1 zetés számára az idei feladat­ra: az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésére, a gaz­daságban lévő fizikai és szel­lemi tartalékok felhasználá­sára. — Miként folyt ez az elő­készítés? — A gazdaság szakvezetői­ből, társadalmi vezetőiből öt bizottság tanulmányozta kü­lönböző modell-gazdaságok — köztük Bábolna, Bóly — szer­vezeti felépítését, munkarend­jét, de építettünk arra is, amelyet három évvel ezelőtt, a két gazdaság — Birító és Kanacs — egyesülése után ki­alakítottunk az akkori párt- határozatok, közgazdasági té­nyezők figyelembevételével. — A maga szakterületén mindegyik'bizottság kidolgozta a maga tervezetét, a szerveze­ti felépítésről, a munka vég­zésének rendjéről, figyelembe véve az időközben végbe­ment változásokat. Az egye­sülés óta a szőlőtermelés kor­szerűsítése révén megduplá­zódott a termés, nagyobb ho­zamú búza- és kukoricafajtá­kat állítottunk termesztésbe, új kombáinokat, nagyobb tel­jesítményű traktorokat állí­tottunk munkába, felépült egy ötszázaa tehenészeti telep, egy tízezer hízót kibocsátó sertés­telep. A gazdasági és társa­dalmi vezetés ezekből a ter­vezetekből állított össze olyan programot, amely megfelel a fő célnak: úgy sáfárkodni az állam pénzével, a gazdaság­ban dolgozó ezerkétszáz em­ber murfkáiával, hogv a rosz- szabb termőkéoessé'TŰ talajon is ugyanazt produkálíuk, mint a kedvezőbb adottságokkal termelő gazdaságok. — A területi főosztály is azt állapította meg, hogy a pak­si gazdaságé az egyik legjob­ban sikerült murtka- és üzem- szervezési leírás. Ha osztá­lyozni kellene, mi magunk is azt mondanánk: ötös. De ha papíron a lehető legjobb is az üzemszervezés, csak annyit ér, amit és ahogyan megvalósí­tanak belőle. — A megvalósítás milyen osztályzatot kapna? — Jelenleg négyest. Leg­alábbis jelenleg. Mert idő kell. — úgy is mondhatnám, bizorfvos türelmi idő, amíg a kialakított munkarend érvé­nyesül á szervezet legalsó lép­csőfokán is. Népi Pk,oz sem­7 mj gondot a termelési főosz- tátv. az állattenyésztési fő­osztály vezetőiének a telepek vezetőiének munkája, ellen­ben gond még, hogyan érvé­nyesül hatékonyabban a sző­lőmunkás, a traktoros, a tehe­nész munkáiábart. A trakto­rosnak. a tehenésznek, a ser­tésgondozónak is úgy kell tudni szervezni a maga mun­káját, hogy abból a leghaté­konyabban termelődi ön új ér­ték. Az emberek tudatát arra kell hangolni, hogy a terme­lési eredmények ne a vélet­lenen múljanak, hartem a tu­datosságon. — Eddigi eredményeink azt ígérik, hogy a mostani né­gyest ötösre lehet javítani. U.i. ötszázas tehenészetünkben 3500 liter tej az átlag, és az új sertéstelep is hoz némi hasznot — amely másutt, sok helven még ráfizetéses. A gaz­daságban lévő munkaerő rendszeres 'átcsoportosítása ré­vén elértük, hogy különböző szezonmunkákra kevesebb idegen munkaerőt kell alkal­mazni. (A korábbi években előfordult, hogy 250—300 vendégmunkást kellett alkal­mazni, és kénytelenek vol­tunk jobban fizetni, mint sa­ját dolgozóinkat. Tonnaszám­ra adtuk ki a kukoricát murf- kabérként.) — Az új szervezési formát ezért sem tudtuk olyan haté­konyan alkalmazni, mint amennyi hatékonyság van benne, mert ellentmondások vannak még a termelés és az értékesítés, valamint a fel- használás mögött, bár ez nem egyedül a paksi gazdaságbart jelentkezik. Ugyanis a ter­melésfejlesztés, a termésered­mények növelése érdekében a termelés technikai bázisát kel­lett megteremtenünk: a tele­peket felépíteni, újabb, na­gyobb teljesítményű gépeket vásárolni. Viszont lényegében nincs raktárunk, így előfordult, hogy a gabonafelvásárló vál­lalat szállítási, átvételi ríehéz­ségei miatt lassítani kellett a kukoricabetakarítás. ütemét. Hasonló gondjaink voltak a szőlő értékesítésével. A kö­vetkező lépés tehát az lesz, hogy magtár legyen a búzá­nak, a kukoricának, nagyobb feldolgozókapacitás, tárolótér a szőlőnek. Ha befejeződik a takarmánykeverő, a lucerna- szárító, a hozzájuk kapcsoló­dó 1200 vagonos magtár épí­tése, már azzal is enyhülnek a tárolási, a felhasználási gondok, jobb lesz a termelő munka hatékonysága. — Az elmondottakkal azt akarjuk érzékeltetni, hogy a gazdasági, a társadalmi veze­tésnek még sokat kell tenni, amíg a termelő munkát a ki­dolgozott üzem- és munkaszer­vezési formulához igazítja, mert az nem a mostanit, a jelent rögzíti, hanem a fejlő­dés — a terméseredmények, a termelékenység, a hatékony­ság növelésének — követen­dő útját. Olyasféle ez, mint a sakkjátszma: a sakkozó egy- egy lépésnél előre számol, mi lesz a nyolcadik-tizedik lépé­sé, és éppen azért lép, hogy megtehesse a tizedik lépést és az utárfa következőket. Ben­nünket nem csupán a párt- határozat kötelez — a gaz­daság fejlődése is kötelezővé tette az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítését. A „miért”-re niég sok választ lehetne felsorolni: a munka­helyi légkör új tartalmat, a vezető—beosztott viszony tar­talmasabb, emberibb formá­ját, a munkás érdekeltségének fokozását, a társadalmi, cso­port-, egyéni érdek hatéko­nyabb érvényesítését. A jobb munkaszervezés végül is az egész társadalom hasznát és benne az egyén boldogulását szolgálja. B. I. A megye ipara nők termelése az ötéves terv első két évében az or­szágos átlagot meghaladó ütemben, közel 18 százalékkal növekedett. Ez : az 1973. I. félévében tovább foko­zódott. A termelés növekedésének 60 százaléka a munka termelékeny­ségének növekedéséből származik. ' (Idézet egy beszámolóból) Munkatermelékenység: a munka hatékonyságának foka, amelyet az egységnyi munkaidő alatt termelt termék, vagy az időegység alatt egy termék előállítására fordított mun­kamennyiség határoz meg. (Új magyar lexikon) Mikor Rohn Tibor. az új üzemvezető a nyáron elfoglal, ta munkahelyét a Szekszárdi Vasipari Vállalat gyönki üze­mében, a tŰKzelepgyártás a régi módszer szerint folyt. Egy asztalnál csinálták az egyik al­katrészt, odább a másikat, a harmadikat, negyediket. Ami kész volt, kivltték a raktár­ba. majd visszahozták össze­szerelni. A gyártás során a parányi alkatrészek majdnem 100 rövidebb-hosszabb utat tét. tek meg. Nem lehetne ezt egyszerűb­ben? Ez a gondolat merült fel a termelést irányító szakem­berek fejében. Papirt vettek elő. skicceket csináltak. S a papírokon kialakult az új gyártási rendszer. Sorba állítani a munkahe­lyeket. A két végén a sornak bejön az alapanyag, minden asztalnál elvégeznek rajta egy munkafolyamatot. Középen ta­lálkozik a két egység, s a termelés utolsó fázisaként a kettő összeszerelése során lesz kész a tűszelep. A dolgozók először idegen­kedtek az újtól. Ma már nem csak hogy megbarátkoztak ve. le, de sokkal szívesebben' dol­goznak ebben a termelési rend­szerben, mint a régiben. Mert emelkedett a fizetésük, s ami tálán még ennél is lényege­sebb. rájöttek, számíthatnak a társaikra. Az egymás mellet­ti, egy folyamatban lévő mun. kahelyek ugyanis kialakítót, tak egy barátságos légkört. Mondhatjuk így is, javították a. kollektív szellemet. A fizetések pedig a követke­zőként alakultak: júliusban (még darabbérben dolgoztak, a régi szisztéma szerint) 7 forint 40 fillér volt átlag egy mun­kaóra bére. Szeptemberben ez 8 forint 10 fillérre emelke­dett. A termelés pedig a sza­lagrendszer bevezetését köve. tő három hónapban már 111 százalékra. A gyáregység a két első ne. gyedévet adóssággal zárta. A harmadikban túlteljesítették a tervet, sőt, eltüntették a ko­rábbi lemaradást. Apróság még. de óhatatlanul felmerül a kérdés, mi van, ha az egyik dolgozó többet ter­mel, mint a másik. Megakad a sor? Erre is gondoltak. Mindenkinek van a munkájá­nak megfelelő fázisig előkészí­tett tartalék alkatrész. így„ ha mögötte elfogy a munka­darab, onnan vesz. S követ­kező, ha nem tudja tovább szerelni, elteszi az ő tartalékai . közé. Javult a harmadik negyed-] évben a minőség is. A koráb­binál jobban tudják megvaló­sítani a munka közben tör­ténő ellenőrzést. S ami selejt, azt nem szerelik tovább. így a sor végére csak ritkán kerül hibás szelep. összegezve: a termelés két hónap alatt 11 százalékkal nőtt. S a növekedést úgy érték el, hogy közben egyetlen új munkást sem állítottak be. Csupán ésszerű munkaszer­vezéssel leegyszerűsítették a gyártás útját. Növelték ezzel a termelés ütemét, több mun. kadarab készül el ugyanany- nyi idő alatt. Tehát ez eset­ben a termelés növekedése 100 százalékosan a munkaterme­lékenység növekedéséből szár. ma zik.- Hogy miért írtuk mindezt le? Bizonyítékként, hogy ilyen egyszerűen is lehet. Természe. tesen nem mindenhol eredmé­nyez ekkora javulást a gyártás ésszerű metódusának kialakí­tása, de majd mindenütt van lehetőség a jobb, egyszerűbb termelés megszervezésére. Csak észre kell venni ezeket a le­hetőségeket. Pártaktívák jutalmazása, veteránok köszöntése A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségsoroza­tának keretében megyeszerte, minden városban és járási székhelyen megjutalmazták azokat a pártaktivistákat, akik munkaterületükön, alapszervezetükben legtöbbet tettek a párt politikájának megvalósulásáért. Találkozókat szerveztek, a veteránoknak, ahol az idős kommunisták beszámoltak élmé­nyeikről és tapasztalataikat átadták a jelen lévő pártmunká. soknak. Szepesi László i \ ■ > A szekszárdi Kölcsey-lakótelep építkezése befejeződéshez közeledik. A TOTÉV dol­gozói az utolsó lakóház tetőszigetelését végzik. Fotó: Gottvald Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom