Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKI ÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MU-NKÁtPÁgT TOLNA MEGYEI BIZOUSÁ.GÁN XXIII. évfolyam, 233. szám A KA: 80 FILLER • »mii 11— Péntek, 1973. október 5. Az országgyűlés tanácskozása Tovább szilárdult az alköfííiányos élet Csütörtökön döiiiiólt 11 órakor megkezdte tanácskozását ez országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, c népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt llku Pál művelődésügyi' miniszterről, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosáról; Z. Papa Sándor Veszprém megyei képviselőről, dr. Beresztóczy Miklós c. prépostról, az országgyűlés alelnökéröl és Vályi Péterről, a Minisztertanács elnökhelyetteséről. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg llku Pál, Z. Papp Sándor, Beresztóczy Miklós és Vályi Péter emlékét; a képviselők néma felállással adóztak emléküknek. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről a jelentést — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette Apró Antal, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről, valamint a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatokat, Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke pedig a statisztikáról szóló törvényjavaslatot benyújtotta az országgyűlésnek, A három törvényjavaslatot az illetékes állandó bizottságok előzetesen megtárgyalták és az országgyűlés tagjai kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy dr. Csanádi György köztekedés- és postaügyi miniszter, aki a legutóbbi ülésszakon nem vett részt — az országgyűlés ügyrendjének megfelelően — írásban közölte válaszát Kovács Sándor Győr megyei képviselő interpellációjára. Az interpellációt és az arra adott miniszteri választ az ország- gyűlés tagjai írásban megkapták. Dr.' Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette ezután ez országgyűlés ülésszakára interpellációt benyújtott képviselők nevét és az interpellációk tárgyát. Ezt követően az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát. A napirend a következő: 1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2) A Magyar NéDköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és áz államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény- javaslat. 3) A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat. 4) A statisztikáról szóló törvényjavaslat. 5) Az interpellációk. Ezután napirend szerint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára emelkedett szólásra. Cseterki Lajos beszéde Cseterki Lajos bevezetőben rámutatott, hogy az Elnöki Tanács tevékenységét az újjá- } választása óta eltelt több, mint két esztendőben az or- ázággyűlés által ráruházott felelősség tudatában vértté. A hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésével, egész munkájával nagy társadalmi céljainkat, a szocializmus építésében előttünk álló feladatokat igyekezett és igyekszik szolgálni. — A közel két és fél esztendő alatt, amelyet az Elnöki Tanács beszámolója átfog. a X. kongresszus által megjelölt feladatok megvaló- süásával társadalmunk tovább fejlődött. Dolgozó népünk szorgalmas és alkotó munkája nyomán előrehaladt a szocialista gazdaság építése, emelkedett az é'etszínvonal, erősödtek és szilárdabbak lettek a szocialista viszonyok. A múlt év novemberében pártunk központi bizottsága mérlegre tette céljainkat és munkákat, az eredményeket és a fogyatékosságokat, megjelölte a teendőket és feladatokat. Ma elmondhatjuk, hogy hazánk társadalmi, politikai és gazdasági életét alkotó légkör, fejlődés jellemzi. Az Elnöki Tanács véleménye szerint népköztársaságunk alkotmányos élete, törvényes rendje tovább szilárdult, visz- szatükröződik benne a munkáshatalom ereje a szocialista állam fejlődése. — Az Elnöki Tanács újjá- választása óta az országgyűlésnek bemutatott törvényerejű rendeletek kifejezik a fő társadalmi és politikai törekvéseket. Egyik közös jellemvonásuk, hogy a jogok és kötelességek egységét, az állam- polgári fegyelmet, a munkahelyek. üzemek és intézmények demokratizmusának erősítését szolgálják. — Az országgyűlés törvényhozó, és az Elnöki Tarács i'O'iIko'ó munkáját úgy tekintjük, hogy ezekben az években tovább fejlődött és szélesedett a szocialista társadalom alkotmányos kerete, kikristályosodtak és tökéletesedtek a gazdasági és kulturális ébítés jogi normái, megfogalmazódtak az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének úi feladatai. — Társadalmi feilődésünk olvan szakaszába értünk, hovv lehetőségünk van életünk alapvető viszonyait hosszabb időre szólóan szabályozni. Az alkotmánymódosítás önmaga is erősíti ez*- a tendenciát, jó alapul szolgál a társadalmi és ' állampolgári viszonyok átfogóbb, általánosabb szabályozásához. A helyzettel azonban nem lehetünk elégedettek. Igazat kell adnunk azoknak a k-itikai megjegyzéseknek, amelyek változatlanul sokallják a rendeleteket. a végrehajtási utasításokat; a helvi végrehajtó szervek maguk is panaszol iák.* hogy gyakran nem tudnak eligazodni a rendelések sokaságában. A szocialista viszonyok szilárdsága, alkotmányos rendünk fejlettsége lehetővé teszi, hogy fokozottabban törekedjünk a hosszabb időre szóló szabályozásra. Ezt- követően vázolta a legutóbbi tanácstagi választások tapasztalatait, majd beszámolt az Elnöki Tanácsnak a hivatásos bírák megválasztásával kapcsolatos tevékenységről. A továbbiakban hangsúlyozta: — Az utóbbi években sokat foglalkoztatott bennünket a szocialista erkölcs és közgon- d-nicndás formálása, a munkahelyi légkör javításé. Tudjuk, hogy a szocialista állam ilyen irányú tevékenységét hatékonyabbá kell tennünk, munkáját javítanunk kell. Társadalmunk törvényes rendjét. építőmunkánkat gyengítik az olyan tünetek, amikor egyesek megfeledkeznek kötelességükről, visszaélnek azokkal a jogokkal, amelyeket alkotmányunk minden állampolgárnak biztosít. — Az utóbbi években az állami ellenőrzés fokozódása, a társadalmi ellenőrzés. szélesedése egyes vállalatoknál vagy szövetkezeteknél olyan visszaéléseket tért fel, amelyek eg'res vezetők ellen törvényes eljárást, bírói ítéletet vontak maguk után. Amikor a kegyelmi kérés kaDCsán az ügv- gyel sz Elnöki Tanács is kénytelen foglalkozni, az érvek között mindig ott szerepel, hogy „a csoport érdekében tették” : .,nekik ebből semmi egyéni hasznuk nem volt”. Egyes esetekben ez szó szerint így igaz, de az esetek döntő több égében, magyarán szólva munka nélkül szerzett előnyről van szó. Sem törvényeink, sem szocialista erkölcsi normáink nem szentesítenek a társadalmi é-dekkel szemben álló csoportérdekeket vagy e’yéní érdeket. Egyesek nem riadnak vissza attól sem. hogy kijátsszák a törvényeket, áthágják a törvényes kereteket, Kihasználják a lazaságokat, és kön: Kádár János, dr. Orbán Parlament folyosóján. meg nem engedett eszközökkel. kevés munkával — vagy éppen munka nélkül — több jövedelemhez jussanak. A tapasz! áfátok arról is tanúskodnak hogy eredményesek és hatásosak r, hatalom eszközei, a Szabályok: a kormány intézkedései segítenek abban, hogv élünk a társadalom fejlődésével, a törvényekkel. a szocialista erkölcsi normákkal össze nem egyeztethető törekvéseknek. Ezután szólt a jogalkalmazás jogpolitikai iránvelveiről. A kitüntetések adományozásával kapcsolatban pedig kitárt arra, hogy hazánkban a szocialista brigádok, amelyek vállalták, hogy szocialista módon élnek és dolgoznak, milliónál jóval több dolgozót mozgósítanak. Az Elnöki Tanács által elbírált kitüntetési javaslatokban még mindig nem tükröződik megfelelően ez a társadalmi teljesítmény. A kitüntettek között, a tényleges teljesítményt mérve, jóval kisebb számban vannak a termelőmunkában dolgozók. A termelőmunka kiemelke. dő eredményeinek elismerésére az Elnöki Tanács újabb lehetőséget teremtett; a beszámolási időszakban a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének adományozását kiterjesztette a kollektívákra és a szocialista brigádokra is. Az Elnöki Tanács nemzetközi tevékenységéről szólva hangsúlyozta: — Az Elnöki Tanács munkája kapcsolódik hazánk nemzetközi tevékenységéhez. A Magyar Népköztársaság — a maga szerény lehetőségeivel — igyekszik aktívan kivenni részét a szocialista közösség országainak közös erőfeszítéseiből. Igyekszik elősegíteni, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének gyakorlata erősödjék, az enyKépiin- János a hülés folyamata tartóssá váljék. Tovább erősítettük kapcsolatainkat, együttműködésünket, testvéri szövetségünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival é.s a KGST többi tagállamával. Mélyítettük kapcsolatainkat a szocializmust építő népekkel. A békés egymás mellett élés elvének megfelelően szélesedtek kapcsolataink a más társadalmi - rendszerű országokkal, köztük azokkal is, amelyek- nemrég vívták ki függetlenségüket. Tovább bővültek diplomáciai kapcsolataink. 1971 májusa óta újabb nyolc országgal teremtettünk diplomáciai kapcsolatot. Jelenleg 96 országgal vagyunk diplomáciai viszonyban. A Magyar Népköztársaság tekintélye tovább nőtt a világban. — Eredményeinket nem ho- mályosíthatják el azoknak az erőknek a mesterkedései, amelyek az enyhülés folyamatát akarják feltartóztatni; amelyek az emberiséget a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításának útjáról szeretnék visszafordítani. A chilei nép tragédiája nemcsak tiltakozásra, hanem fokozott éberségre is int bennünket. Arra is figyelmeztet, hogy a reakció a fasiszta eszközöktől sem riad vissza, nem tisztel sem alkotmányt, sem választást, lábbal tiporja az emberi jogokat. Rendületlenül. elvi alapokon állva folytatjuk erőfeszítéseinket a béke, a haladás, a szocializmus érdekében — mondotta Cseterki Lajos, majd kérte az országgyűlést, hogy fogadja el és hagyja jóvá az Elnöki Tanács beszámolóját. Cseterki Lajos beszámolóját az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter emelkedett szólásra. Megkezdődött az országgyaié-, őszi ülésszaka. László és Brutyó Korom Mihály expozéja Bevezetőben dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását és fele. lősségét, valamint a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvényjavaslatok előterjesztése alkotmányunk rendelkezésein alapul. Benyújtásukkal- a Minisztertanács alaptörvényünk előírásainak tesz eleget. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP X. kongresszusának határozatai, a szocialista építőmunka feladatainak sikeres megvalósítása érdekében, kö. telességünkké tették az állami vezető testületek működésé, nek hatékonyabbá tételét. Az elmúlt években jelentős intézkedéseket tettünk az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére. A mostani törvényjavaslatok célja is az, hogy elősegítsék az állami, kormányzati munka erősítését. A miniszteri felelősség rendszerét régóta ismeri a magyar államjog — mondta dr. Korom Mihály, majd így folytatta: — Szocialista államhatal. műnk egységes. Az állam vezetésére létrehozott szervezetek közötti különbség az alkotmány által szabályozott munkamegosztásból ered. Ország- gyűlésünk a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti testületé, a Minisztertanács pedig az állam legfőbb végrehajtórendelkező testületi szerve. Az állami irányítás legmagasabb fórumainak egymáshoz kapcso. lódása. a közöttük meglévő és jogilag szabályozott alá- és fölérendeltség az alkotmányos államélet fontos követelménye. Ennek mindig különös jelentősége volt és van jelenleg is az országgyűlés és a kormány közt lévő kapcsolatokban. — A törvényjavaslat alkotmányunk rendelkezéseinek (Folytatás a 2. oldalon)
