Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

_ ^ ~ ■ j? A megbokrosodott pénztárgép és az indító esete A „turfológia99 történetéből A lóversenyek története bő­velkedik emlékezetes esetek­ben. A nagy vesztésekről és nagy nyerésekről szóló histó­riák mit sem fakulnak az évek, évtizedek múlásával. Az idő­sebb turfológusok akár a fő­esküt is leteszik, hogy egy műszaki hiba miatt annak ide­jén kis híján „robbant a bank”. Az eset 1874. májusában, a pesti galopp-pályán történt. Az egyik futamban 16 ló állt az indító zászlaja -alá. A startot 'a világ valamennyi pá­lyáján csengő berregése jelzi, s ekkor automatikusan leáll a tiketteket ontó pénztári gép. Ám ezen a napon a gépek technikai hiba miatt megbok­rosodtak és még jóval a start után is működtek. A mezőny telivérjei már a célegyenesben futottak, amikor néhány élel­mes fogadó az elöl száguldó pacikat a pénztáraknál szűnni nem akaró szorgalommal fo­gadta. Három ismert vendég­lős ebben ,az egy futamban több, mint százezer koronát nyert, ami bizony nem akár­milyen summa volt. Á millenniumi években az 1,Asszonyságok díja” nagyon népszerű, hosszú távú verseny volt. Csak úrlovasok lovagol­hattak a híres futamban. Egyik alkalommal ismert úr­lovas, ef»y főhadnagy állt Urambáiyám nevű lovával az indítógép alá. A derék állat, nevéhez illően, kényelmesen lépegetett társai között. Az in­dító már jelezte: elérkezett az indítás ideje, és Urambátyám csak nem akart erről tudomást venni. A starter kitűzette a kék zászlót, ami azt jelenti, hogy ha három percen belül nem indul el az engedetlen lói a mezőnyt útnak indítják, persze nélküle. Abban a pilla­natban a bokrok közül kiug­rott egy köpcös emberke, bizo­nyos Izsákovics nevű pesti szabómester, s esernyőjével nagyot sújtott a ló felé. Az az ijedtségtől nekirugaszkodott, s társaival együtt . nekiveselke­dett a távnak. Urambátyám megnyerte a versenyt — a de­rék szabómester pedig- több ezer koronát kasszírozott. M ariliuáira-d í szítés A Kansas állambeli Abile- neben megrendezett virágbe­mutatón Myxon Harp virág- kompozícióját kék szalaggal jutalmazták. Három nappal később megérkezett a rendőr­ség és elkobozta a magas ki­tüntetésben részesített kiállítá­si darabot, legnagyobbrészt ugyanis marihuána-palántából állt. Harp asszony meglepetten tiltakozott: „Ez a növény va­don terem, a házam , mögötti kertben. Azért használtam jel a kiállítási csokor elkészítésé­hez, mert rendkívül mutatós." A rendőrségen hittek neki és jelmentették. Monte-Carlo átalakulása Régóta beszélnek árról, hogy Monte-Carlóban - új játékkaszi­nót kell építeni. A régi „Spor­ting”, amelyet 1951-ben „ideiglenes használatra” nyi­tottak'meg, egyre rozogább ál­lapotban. van. 1971. végén nemzetközi pá­lyázatot hirdették az új mon-- te-carlói kaszinó építésére. A „szór akozta tókom-binát” (golf, úszoda, evezős klub, kaszinó) egy 55 000 négyzetméteres mesterséges szigeten épül. A zsűri, a monacói herceg elnöklete' alatt, Henry Pottier és Philippe Godin pályaművét nyilvánította győztesnek. A világ legnagyobb (900 méteres) nyitható tetejű épületének épí­tési költségei hatmilliárd régi frankra rúgnak. Philippe Godin a követke­zőképpen nyilatkozik közös al­kotásukról: „Az új Sporting épületét mindenképpen a her­cegség beton-architektúrájá­nak ellenpólusaként kívántuk létrehozni. Valósággal szobor­épület ez, -amely a tenger felé nyitott. Elhelyezését úgy szá­mítottuk ki, hogy hátat for­dítson az uralkodó szeleknek -és szép kilátást biztosítson • a monacói sziklákra. Virágos- kertek, teraszok, vízmedencék, vízesések közepette áll majd az új kaszinóépü-let. Nem mú­zeumot akarunk létesíteni, ha­nem vendégeink igényét óhajtjuk a legmesszebbmenő­kig kielégíteni. A drezdai varázsló Áz NDK-ban a cirkusz mű­vészetének népszerű mesterei között a legkiválóbbak közé tartozik a „drezdai varázsló”. Hosszú időn át mint titokza­tos „Mr. X.” aratta sikereit, ma már köztudomású, hogy az álnév mögött Herbert Pfauler fizikus mérnök, több ötletes találmány szerzője rejtőzik. Pfauler üres óráiban rendkí­vül eredeti cirkuszi, bűvészke­déseken töri a fejét, furfan­gos szerkezeteket állít elő,, s ezeket szabadalmaztatja. E sa­játos szabadalmak közül jó né­hányat külföldre is exportál­nak. Ismerjünk meg néhányat találmányai” közül. Izotópok­ból készült varázspálcája fel­ismeri a bronzdobozkába rej­tett tárgyak körvonalait. Rá­dióval irányított fémkobrája kártyajátékot mutat be az ámuldozó közönségnek. Látha­tatlan helikopterre szerelt bá­búja táncol, a levegőben. Fél­vezetőkből összeállított ma- nócskái vidám történeteket mesélnek. Holográfiái beren­dezése azt az illúziót kelti, hogy színes, térhatású dekorá­ciók úsznak a levegőben. Ókori egyiptomi reklám Mint ismeretes, a reklám: a kereskedelem motorja. De nem mindenki tudja, hogy a reklám már az ókori Egyiptomban is virágzott. Nemrég Memphis rom­jai között a régészek rábukkan­tak a legősibb reklámszövegre. Egy vállalkozó szellemű üzlet­ember 2500 évvel ezelőtt így csa­logatta a hiszékenyeket: „Én, a Kréta-szigetéről való Rino, az is­tenek kegyelméből értek az ól­mok megfejtéséhez". Pfauler legutóbb több elmé­leti művet írt az illuzionisták művészetéről, s ezekben annak a meggyőződésének adott kife­jezést, hogy a jövő cirkuszá­ban nagy szerep jut a . tele­mechanikának és a kvantum- ■ generátoroknak. Az abszolút csend elviselhetetlen- A chicagói O’Hare nemzet­közi repülőtér mellett, épült új szállodában olygn tökéletesre sikerült, a hangszigótéléé, högy a későbbiek során gondoskod­ni kellett valamiféle‘alapzaj­ról. Rendkívül nehéz feladatnak bizonyult a csend megtörése. A szakértőként felkért akusz­tikai szakember azt tanácsol­ta, hogy egyfajta „akusztikai parfümöt”, vagyis egy nagyón szabályos és nagyon' halk, a légkondicionáló, vagy fűtőbe­rendezések zajára emlékeztető zümmögést alkalmazzanak. Azerbajdzsán szőnyegek Az Indzseszenet Gyár szőnyegei. Már a Kaukázust felkereső első európaiaknak feltűntek a gyönyörű mintájú és rendkívül tartós azerbajdzsán szőnyegek, amelyek napjainkban is nagy keresletnek örvendenek a nemzetközi1 piacon. Szívesen Vásároljak* a szocialista orszá­gok, de Anglia és Franciaor­szág, Olaszország és Japán is. Az azerbajdzsán mesterek nemzedékről , nemzedékre napjainkig megőrizték az ősi szőnyegszövőipar titkát. A szőnyegszövés technikája ma is olyan, mint századokkal ez­előtt. Az idén 130 ezer négy­zetméter kézzel szőtt szőnyeg készül áz azerbajdzsán gyárak­ban. Mióta vágnak üveget a hajó orrához? Az NDK egyik hajógyárában' elkészült a „Dresden” nevű utas- szállító hajó, vízre bocsátásakor az ünnepi beszédek után a fris­sen festett fedélzetről lebocsátott üveg pezsgővel „keresztelték meg". Sok ezer liter pezsgő fo­lyik el évente ilyen módon világ­szerte. Csakhogy nem mindenütt ragaszkodnak a pezsgőhöz. A német hajógyár munkásai el­mondták, hogy az India számá­ra készült óceánjáró vízre bocsá­tásakor óriási kókusztejes üveget törtek szét a hajó orrán. A bra­zíliaiak csak azután voltak haj­landók átvenni a hajót, hogy narancslével öntözték fel a fedél­zetet, míg az irániak a-hazai he­gyekből származó ásványvízzel, a törökök esővízzel moksák le ha­jójukat. A Szaud-Arábia számára készült tartályhajót Mekkából hozott vízzel öntözték meg... Honnan származott el a szo­kás? Nyilván az első tengerjáró hajók . születésével áll összefüg­gésben. Szavahihető tanúságaink vannak arra, hogy megvolt , már a krétaiak, az etruszkok, a sumé- rok„ a régi egyiptomiak és az asszíriaiak idejében is. Amint a hajóácsok bevégezték munkáju­kat, meghívták a legmagasabb rangú papot, aki himnuszokat énekelt, és gondoskodott arról, hogy az előírásnak megfelelően bőséges áldozatot mutassanak be. Ezzel a tenger istenét ünne­pelték, hogy az új hajó ne pusz­tuljon el a viharban, ne jusson zátonyra, és ne kerüljön rablók kezébe. Az achaiai görögök ál­dozatként friss bárányvért per­meteztek a hajó fedélzetére. A rómaiak fogságba esett ka­lózok vérével öntözték meg ke­reskedelmi hajóikat, a föníciaiak szép rabnőket döftek le hajóik avatásakor. Hasonló véres szo­kások divatoztak az ősi Kelet sok népénél és a harcias norman- noknál is. A hajóépítők csak a korai kö­zépkorban térték át ismét az ál­dozati állatokra, -majd ezeket utóbb jó borral cserélték fel, amellyel — nagy tömlőkből — bőségesen felöntözték a fedél­zetet, Hollandiában és Angliában a XV. században ezüst serlegekből öntötték a fedélzetre a bort, s a kiürült edényeket a . tengerbe dobták, ezt a pillanatot ugyan­okkor ágyúsortűzzel ünnepelték. Európában körülbelül 1700 tá­ján törtek szét először butéliát a hajó orrán. Ezt a műveletet kez­detben kizárólag férfiak hajthat­ták végre: a kapitányok vagy a hajógyár tulajdonosai. Nőket csak 1811-től fogva hívtak meg a dokkba, s a hajó felszentelé­sén rendszerint előkelő hölgyek vettek részt. Különben csak a XIX. század végétől kezdve vált hagyományossá, hogy nők „állan­dó munkát” kaphatnak a hajó­gyárban. Korábban tartottak at­tól, hogy a. nők „szemmel meg­verik” az új hajót. Ma már úgy vélekednek a hajógyárosok, hogy a női kéz szerencsét hoz. Japánban az új hajó vízre bo­csátása színi előadásra emlé­keztet. Az automata berendezé­sekkel felszerelt pcélóriást lam­pionokkal és girlandokkal díszí­tik fel. Ä fedélzeten a régi idők szellemét idéző vetélkedés megy végbe. Selyemsátrat emelnek, s abban a legszebb lány trónol. A hajó egész jövendő legénysége üdvözli az „ünnepség királynő­jét", akit később „az új hajó anyjának” neveznek. ■ Amikor a hajó vizet ér, a „hajóanya" maréknyi színes pa­pírt és rizsmagot dob a hullá­mokba. Feladatai közé tartozik az is, hogy két fehér galambot bocsát fel és parancsot ad a le­génységnek a tűzijáték megkez­désére. Egyes országokban legutóbb az a szokás alakult ki, hogy ola­josüveget csapnak a tartályhajó orrának, ananászlét a gyümölcs­szállítóéra, ez Északi Jeges-tenger vizét tartalmazó butéliát a jég­törőének, míg a halászhajó or­rán halzsírt tartalmazó üveget loccsantanak szét. Á szőnyegszövői pár szaka­datlanul fejlődik. A bakui Ind- zseszenet Szőnyeggyár, a köz­társaság legnagyobb ilyen lé­tesítménye nemrég új fiók- vállalattal gazdagodott, a fő­várostól 40 kilométerre fekvő Góbi ítevű faluban. Más gyá­rak is építenek kihelyezett szőnyegszövő üzemeket a köz-, társaság területén. Á nagyobb vállalatok szer­ződést kötnek a háziiparosok­kal is. A gyár biztosítja a sző­nyegszövő gépet és anyagot.’ Az Imdzseszenet Szőnyeggyár­nak például 400 házi bedolgo­zója van. A legszorgalmasab­bak havi 400—500 rubelt (5— 6000 forintnak felel meg) is megkeresnek. Nagy goiyiot fordítanak ä felnövekvő fiatal szőnyegszö­vő-nemzedék kiképzésére. Sok azerbajdzsán lány tanul a ta­pasztalt szőnyegszövőnők keze alatt. Baku egyik szakmai kö­zépiskolájában is képeznek szőnyegszövő szakmunkásokat. RASZIM AGAJEV (APN—KS) Hipnotizáló automata A Moldvai Szocialista Szov­jet Köztársaságban hipnotizáló automatát terveztek. Az új készüléket igen széles körben — neuraszténia, álmatlanság, dadogás, magas vérnyomás és asztmatikus tünetek gyógyítá­sára alkalmazhatják. Monoton elektromos fény-, hő- és hang- ingerekkel hat a központi idegrendszerre, így állítja helyre a szervezet normális ritmusát. A kezelés során a beteg álomba merül, de ál­mának mélységét elektródák érintése nélkül, távolból sza­bályozzák és ellenőrzik. A találmány felkeltette az angol, a francia, az olasz, a japán és az észak-amerikai szakemberek érdeklődését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom