Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
_ ^ ~ ■ j? A megbokrosodott pénztárgép és az indító esete A „turfológia99 történetéből A lóversenyek története bővelkedik emlékezetes esetekben. A nagy vesztésekről és nagy nyerésekről szóló históriák mit sem fakulnak az évek, évtizedek múlásával. Az idősebb turfológusok akár a főesküt is leteszik, hogy egy műszaki hiba miatt annak idején kis híján „robbant a bank”. Az eset 1874. májusában, a pesti galopp-pályán történt. Az egyik futamban 16 ló állt az indító zászlaja -alá. A startot 'a világ valamennyi pályáján csengő berregése jelzi, s ekkor automatikusan leáll a tiketteket ontó pénztári gép. Ám ezen a napon a gépek technikai hiba miatt megbokrosodtak és még jóval a start után is működtek. A mezőny telivérjei már a célegyenesben futottak, amikor néhány élelmes fogadó az elöl száguldó pacikat a pénztáraknál szűnni nem akaró szorgalommal fogadta. Három ismert vendéglős ebben ,az egy futamban több, mint százezer koronát nyert, ami bizony nem akármilyen summa volt. Á millenniumi években az 1,Asszonyságok díja” nagyon népszerű, hosszú távú verseny volt. Csak úrlovasok lovagolhattak a híres futamban. Egyik alkalommal ismert úrlovas, ef»y főhadnagy állt Urambáiyám nevű lovával az indítógép alá. A derék állat, nevéhez illően, kényelmesen lépegetett társai között. Az indító már jelezte: elérkezett az indítás ideje, és Urambátyám csak nem akart erről tudomást venni. A starter kitűzette a kék zászlót, ami azt jelenti, hogy ha három percen belül nem indul el az engedetlen lói a mezőnyt útnak indítják, persze nélküle. Abban a pillanatban a bokrok közül kiugrott egy köpcös emberke, bizonyos Izsákovics nevű pesti szabómester, s esernyőjével nagyot sújtott a ló felé. Az az ijedtségtől nekirugaszkodott, s társaival együtt . nekiveselkedett a távnak. Urambátyám megnyerte a versenyt — a derék szabómester pedig- több ezer koronát kasszírozott. M ariliuáira-d í szítés A Kansas állambeli Abile- neben megrendezett virágbemutatón Myxon Harp virág- kompozícióját kék szalaggal jutalmazták. Három nappal később megérkezett a rendőrség és elkobozta a magas kitüntetésben részesített kiállítási darabot, legnagyobbrészt ugyanis marihuána-palántából állt. Harp asszony meglepetten tiltakozott: „Ez a növény vadon terem, a házam , mögötti kertben. Azért használtam jel a kiállítási csokor elkészítéséhez, mert rendkívül mutatós." A rendőrségen hittek neki és jelmentették. Monte-Carlo átalakulása Régóta beszélnek árról, hogy Monte-Carlóban - új játékkaszinót kell építeni. A régi „Sporting”, amelyet 1951-ben „ideiglenes használatra” nyitottak'meg, egyre rozogább állapotban. van. 1971. végén nemzetközi pályázatot hirdették az új mon-- te-carlói kaszinó építésére. A „szór akozta tókom-binát” (golf, úszoda, evezős klub, kaszinó) egy 55 000 négyzetméteres mesterséges szigeten épül. A zsűri, a monacói herceg elnöklete' alatt, Henry Pottier és Philippe Godin pályaművét nyilvánította győztesnek. A világ legnagyobb (900 méteres) nyitható tetejű épületének építési költségei hatmilliárd régi frankra rúgnak. Philippe Godin a következőképpen nyilatkozik közös alkotásukról: „Az új Sporting épületét mindenképpen a hercegség beton-architektúrájának ellenpólusaként kívántuk létrehozni. Valósággal szoborépület ez, -amely a tenger felé nyitott. Elhelyezését úgy számítottuk ki, hogy hátat fordítson az uralkodó szeleknek -és szép kilátást biztosítson • a monacói sziklákra. Virágos- kertek, teraszok, vízmedencék, vízesések közepette áll majd az új kaszinóépü-let. Nem múzeumot akarunk létesíteni, hanem vendégeink igényét óhajtjuk a legmesszebbmenőkig kielégíteni. A drezdai varázsló Áz NDK-ban a cirkusz művészetének népszerű mesterei között a legkiválóbbak közé tartozik a „drezdai varázsló”. Hosszú időn át mint titokzatos „Mr. X.” aratta sikereit, ma már köztudomású, hogy az álnév mögött Herbert Pfauler fizikus mérnök, több ötletes találmány szerzője rejtőzik. Pfauler üres óráiban rendkívül eredeti cirkuszi, bűvészkedéseken töri a fejét, furfangos szerkezeteket állít elő,, s ezeket szabadalmaztatja. E sajátos szabadalmak közül jó néhányat külföldre is exportálnak. Ismerjünk meg néhányat találmányai” közül. Izotópokból készült varázspálcája felismeri a bronzdobozkába rejtett tárgyak körvonalait. Rádióval irányított fémkobrája kártyajátékot mutat be az ámuldozó közönségnek. Láthatatlan helikopterre szerelt bábúja táncol, a levegőben. Félvezetőkből összeállított ma- nócskái vidám történeteket mesélnek. Holográfiái berendezése azt az illúziót kelti, hogy színes, térhatású dekorációk úsznak a levegőben. Ókori egyiptomi reklám Mint ismeretes, a reklám: a kereskedelem motorja. De nem mindenki tudja, hogy a reklám már az ókori Egyiptomban is virágzott. Nemrég Memphis romjai között a régészek rábukkantak a legősibb reklámszövegre. Egy vállalkozó szellemű üzletember 2500 évvel ezelőtt így csalogatta a hiszékenyeket: „Én, a Kréta-szigetéről való Rino, az istenek kegyelméből értek az ólmok megfejtéséhez". Pfauler legutóbb több elméleti művet írt az illuzionisták művészetéről, s ezekben annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a jövő cirkuszában nagy szerep jut a . telemechanikának és a kvantum- ■ generátoroknak. Az abszolút csend elviselhetetlen- A chicagói O’Hare nemzetközi repülőtér mellett, épült új szállodában olygn tökéletesre sikerült, a hangszigótéléé, högy a későbbiek során gondoskodni kellett valamiféle‘alapzajról. Rendkívül nehéz feladatnak bizonyult a csend megtörése. A szakértőként felkért akusztikai szakember azt tanácsolta, hogy egyfajta „akusztikai parfümöt”, vagyis egy nagyón szabályos és nagyon' halk, a légkondicionáló, vagy fűtőberendezések zajára emlékeztető zümmögést alkalmazzanak. Azerbajdzsán szőnyegek Az Indzseszenet Gyár szőnyegei. Már a Kaukázust felkereső első európaiaknak feltűntek a gyönyörű mintájú és rendkívül tartós azerbajdzsán szőnyegek, amelyek napjainkban is nagy keresletnek örvendenek a nemzetközi1 piacon. Szívesen Vásároljak* a szocialista országok, de Anglia és Franciaország, Olaszország és Japán is. Az azerbajdzsán mesterek nemzedékről , nemzedékre napjainkig megőrizték az ősi szőnyegszövőipar titkát. A szőnyegszövés technikája ma is olyan, mint századokkal ezelőtt. Az idén 130 ezer négyzetméter kézzel szőtt szőnyeg készül áz azerbajdzsán gyárakban. Mióta vágnak üveget a hajó orrához? Az NDK egyik hajógyárában' elkészült a „Dresden” nevű utas- szállító hajó, vízre bocsátásakor az ünnepi beszédek után a frissen festett fedélzetről lebocsátott üveg pezsgővel „keresztelték meg". Sok ezer liter pezsgő folyik el évente ilyen módon világszerte. Csakhogy nem mindenütt ragaszkodnak a pezsgőhöz. A német hajógyár munkásai elmondták, hogy az India számára készült óceánjáró vízre bocsátásakor óriási kókusztejes üveget törtek szét a hajó orrán. A brazíliaiak csak azután voltak hajlandók átvenni a hajót, hogy narancslével öntözték fel a fedélzetet, míg az irániak a-hazai hegyekből származó ásványvízzel, a törökök esővízzel moksák le hajójukat. A Szaud-Arábia számára készült tartályhajót Mekkából hozott vízzel öntözték meg... Honnan származott el a szokás? Nyilván az első tengerjáró hajók . születésével áll összefüggésben. Szavahihető tanúságaink vannak arra, hogy megvolt , már a krétaiak, az etruszkok, a sumé- rok„ a régi egyiptomiak és az asszíriaiak idejében is. Amint a hajóácsok bevégezték munkájukat, meghívták a legmagasabb rangú papot, aki himnuszokat énekelt, és gondoskodott arról, hogy az előírásnak megfelelően bőséges áldozatot mutassanak be. Ezzel a tenger istenét ünnepelték, hogy az új hajó ne pusztuljon el a viharban, ne jusson zátonyra, és ne kerüljön rablók kezébe. Az achaiai görögök áldozatként friss bárányvért permeteztek a hajó fedélzetére. A rómaiak fogságba esett kalózok vérével öntözték meg kereskedelmi hajóikat, a föníciaiak szép rabnőket döftek le hajóik avatásakor. Hasonló véres szokások divatoztak az ősi Kelet sok népénél és a harcias norman- noknál is. A hajóépítők csak a korai középkorban térték át ismét az áldozati állatokra, -majd ezeket utóbb jó borral cserélték fel, amellyel — nagy tömlőkből — bőségesen felöntözték a fedélzetet, Hollandiában és Angliában a XV. században ezüst serlegekből öntötték a fedélzetre a bort, s a kiürült edényeket a . tengerbe dobták, ezt a pillanatot ugyanokkor ágyúsortűzzel ünnepelték. Európában körülbelül 1700 táján törtek szét először butéliát a hajó orrán. Ezt a műveletet kezdetben kizárólag férfiak hajthatták végre: a kapitányok vagy a hajógyár tulajdonosai. Nőket csak 1811-től fogva hívtak meg a dokkba, s a hajó felszentelésén rendszerint előkelő hölgyek vettek részt. Különben csak a XIX. század végétől kezdve vált hagyományossá, hogy nők „állandó munkát” kaphatnak a hajógyárban. Korábban tartottak attól, hogy a. nők „szemmel megverik” az új hajót. Ma már úgy vélekednek a hajógyárosok, hogy a női kéz szerencsét hoz. Japánban az új hajó vízre bocsátása színi előadásra emlékeztet. Az automata berendezésekkel felszerelt pcélóriást lampionokkal és girlandokkal díszítik fel. Ä fedélzeten a régi idők szellemét idéző vetélkedés megy végbe. Selyemsátrat emelnek, s abban a legszebb lány trónol. A hajó egész jövendő legénysége üdvözli az „ünnepség királynőjét", akit később „az új hajó anyjának” neveznek. ■ Amikor a hajó vizet ér, a „hajóanya" maréknyi színes papírt és rizsmagot dob a hullámokba. Feladatai közé tartozik az is, hogy két fehér galambot bocsát fel és parancsot ad a legénységnek a tűzijáték megkezdésére. Egyes országokban legutóbb az a szokás alakult ki, hogy olajosüveget csapnak a tartályhajó orrának, ananászlét a gyümölcsszállítóéra, ez Északi Jeges-tenger vizét tartalmazó butéliát a jégtörőének, míg a halászhajó orrán halzsírt tartalmazó üveget loccsantanak szét. Á szőnyegszövői pár szakadatlanul fejlődik. A bakui Ind- zseszenet Szőnyeggyár, a köztársaság legnagyobb ilyen létesítménye nemrég új fiók- vállalattal gazdagodott, a fővárostól 40 kilométerre fekvő Góbi ítevű faluban. Más gyárak is építenek kihelyezett szőnyegszövő üzemeket a köz-, társaság területén. Á nagyobb vállalatok szerződést kötnek a háziiparosokkal is. A gyár biztosítja a szőnyegszövő gépet és anyagot.’ Az Imdzseszenet Szőnyeggyárnak például 400 házi bedolgozója van. A legszorgalmasabbak havi 400—500 rubelt (5— 6000 forintnak felel meg) is megkeresnek. Nagy goiyiot fordítanak ä felnövekvő fiatal szőnyegszövő-nemzedék kiképzésére. Sok azerbajdzsán lány tanul a tapasztalt szőnyegszövőnők keze alatt. Baku egyik szakmai középiskolájában is képeznek szőnyegszövő szakmunkásokat. RASZIM AGAJEV (APN—KS) Hipnotizáló automata A Moldvai Szocialista Szovjet Köztársaságban hipnotizáló automatát terveztek. Az új készüléket igen széles körben — neuraszténia, álmatlanság, dadogás, magas vérnyomás és asztmatikus tünetek gyógyítására alkalmazhatják. Monoton elektromos fény-, hő- és hang- ingerekkel hat a központi idegrendszerre, így állítja helyre a szervezet normális ritmusát. A kezelés során a beteg álomba merül, de álmának mélységét elektródák érintése nélkül, távolból szabályozzák és ellenőrzik. A találmány felkeltette az angol, a francia, az olasz, a japán és az észak-amerikai szakemberek érdeklődését.
