Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

r V A tanulók testápolásáról > Ilyenkor, iskolakezdés után, 4’f áb'n több szó esik a ta­nulok rendszeres napi testápo­lás ról. A nyári vaká'Mőzás talán egy kicsit lezserebbé tette gyermekeinket, s ha a szülő nem figyel oda eléggé, bizony a tisztálkodást, s egyál­talán a kulturált me<dsíelést illetően sok problémájuk akad­hat a pedagógusoknak. S e te­kintetben nem túl sok a kü­lönbség a fiúk és a lányok között. De k^zűiük a fiúkkal, svait- Juk be őszintén, hogy a leg­több kamasz fiú boldogabb, ha „túljár a szülő eszén”, ■? le­fekvés előtt csak az ujja he­gvét má-tia vízbe, s azt is csak olykor, úgy mosakszik, hogy még az órát sem veszi le a csuklójáról. Igen sok fiú az­zal odázza el az esti mosako­dást. hogv ma'd reggel... Na­gyon „nehéz ügy” náluk a lábmosás is. Pedig a cipő, a zokni nem véd az utca porá­tól. Egy-egy focimeccs után pedig nem akármilyen por­csík díszeleg a lábukon, a ci­pő felett. A mindennapos láb­mosás ugyanolyan elengedhe­tetlen, akár az egész testre ra­kodott szenny, verejték lemo­sása. Ka tisztán kerül ágyba a gyerek — értessük meg ve­le — nyugodtabb a pihenése, ha tisztálkodás nélkül fek­szik le, baktériumok millióit Viszi az ágyába hálótársnak. Nem egy gyermek a fogmo­sásról is szívesen lemondana. Örül. ha az esti fogmosást si­kerül „megúszni”. De reggel sincs rá idő, mert rohanni kell az iskolába. Nem gondol arra, milyen keserves árat fi­zet majd, ha fogai idő előtt el­romlanák. N a gvon ..kényes ügy” a fülek tisztán tartása is, s k-'m-'szpk elég gyakran ki­felejtik a mosdásnál. Ezért nem árf, he a szülők időnként „fülvizitet” tartanak. Az egyik szülői értekezleten gyermekeim osztályfőnöke el­mondta. hogy a tanulók 60—70 százaléka „gyászoló körmök­kel” jelenik meg az iskolá­ban, s a szülők sem tulajdoní­tanak ennek kellő fontosságot. Pedig a körmök alatt egész baktérium-hadsereg áll tama- ci sra készen a gyermek egész­sége ellen. S ha netán kézmo­sás után tisztítjuk ki a kö- fömlemez alatt lévő piszkot, ú!ra szen^vo^e+t' lesz a kéz. A láb- és kézkörmöket, mivel gyorsan nőnek, gyakran le kell vágni. A kamaszok általában húzzák-hal osztják ezt a mű­veletet, mintha istentudia, mi­lyen nagy, vagy fájdalmas tortúra lenne. Szoktassuk rá a gyermekeket, hogy hetenként tegvék rendbe kéz- es lábkör- meiket. Sokat vitáznak manapság arról: megengedhető-e a hosz- szú haj az iskolában? Én in­kább úgy tenném fel a kér­dést: megengedhető-e a gon­dozatlan hai? A hosszabb haj — ezt általában az iskolák­ban sem kifogásolják — ha nem lépi túl a jó ízlés határait, viselhető, de tisztán, ápoltan! Nem attól lesz egy fiú rossz megjelenésű, yagv éppen hu­ligán, ha hosszabb a haja. Azt azonban követelje meg a szü­lő a gyermekétől, hogy heten­ként, tíznaoonként mossa meg, naponta rendszeresen gondozza, kefélje haját. El­végre nem hátrány, ha fé­nyes, selymes lesz a haja. Ez különben jó hatással van a fejbőr vérkeringésére is. Vo­natkozik ez természetesen a lányokra is. .-kiknek a szép haj, — ha hosszú, ha rövid — természetes dísze, éke. A lánvoVat általában finta­Amft a vépz6keny§égpől tudni liclfi... A vérzékenység még száz évvel, sőt félévszázaddal ez­előtt is titokzatos betegségnek számított. Abban az idő' en a vé-alvadás folvamata mégnem volt tökéletesen tisztázott. Ma már azt is tudjuk, hogy a vérzékenység örökölhető. A betegs°"oko7ó gént a megvál­tozott X kromoszóma viszi át az utódba. Ám, ha ez két X kromos”Amájú leánygvermek- be kerül, rém okoz különö­sebb bajt, legfeljebb ő is to­vábbadja majd utódainak. De ha fiúgyermekbe kerül, akinek csak egv kromoszómá­ja van: az újs7ü’ö*t b!dósán megbetegszik, A betegség te­hát nemhez kötve, recelszív módon örökölhető, ami azt je­lenti, hogy nem beteg nők közvet'tik az utód okba és azok közül csak a férfiak — a fiúcseasomők — betegszenek soha. Mi a betegség lényege? Az e',ész~é'Ies ember vére 5—7 perc alatt megalvad. A vérzékenységben szenvedő vé­re hós-z-bb időn át folvékmy marad. Rendszerint csak órák nv'dva alvad meg, vagv még akkor sem. A vérzé1-'0'1 v em­ber véréhen nem kénzMik elég vé"a!v dúshoz szükséges anyag, az úgynevezett trom- bin. Az ilyen ember — főleg gyermekké ában — állandó él°tveszed"lemben él, mert _ a legkisebb sebzés is súlvos vér- ve'zteséget okozb-t sőt egy aránylag kis sérülésből is el­vérezhet. A vérzékeny, azaz hemofiliás kisgyermekre há­romszor-s-n vonatkozik a tila­lom: „kés, villa, olló gyermek kezébe nem való”! Még a já­tékra is vig ázni kell. mert ha elesik és e ősén megüti magát, a bőr alatti vérzés is súlyos szövődményt okozhat. A vér­zékenység tehát elsősorban a gyermekre ielent veszedelmet. Bár egves fami Pák már isme­rik, tudyak róla, de a bajra rendszerint úgy döbben rá a csn’ád. Időeebb korban a vér- zékenvsé-’ veszedelme csök­ken. Felnő4! embernél a be­tegség rendszerint enyhébb formában jelentkezik és a na­gyobb sebzés sem okoz vesze- de’met. Mi lebet a tanácsadó orvos mondanivalója a vérzékeny­séggel kapcsolatban. Megelőz­het? Meggyógyítható? Igen! Természetes, hogv a hemofili­ás kisfiú fokozott védelmet igánvel Foghúzás m”4éf, vagv egyéb beavatkozás előtt be kell jelenteni, hogy vérzékeny. Ez az egvik tudnivaló! A má­sik az, hogv sikerült az egész­séges vérből olvan anyagokat kivonni, amelvekkel a véral­vadási zavarok megszüntethe­tik Ezek e”vike az aot’hemo- fi’iós glo’'u’in, a másik az úgynevezet1 Cristmás faktor és ilven v X f-ktor is. Ezeket nem azért em’ítem, hogy a fresa nevek közül va­lamelyiket bárki is megje­gyezze, hanem azért, hogy ol- vssanak, tudjanak róluk és szükség es’táji vigyék orvos- h-z, szak:r>tézetbe a vérzé­keny pver v ekeket, mert rc-uj. f-1 e’5 beavatkozással, il’rtve a ozö’-sé??-; anvagok 'ad mával a vé"záke-vság veszedelme m^ge’őzhető. Dr. B. L. labb korban és könnyebben rá tudjuk nevelni az igényes test­ápolásra. Az ehhez szükséges nélkülözhetetlen kozmetiku­mokat (bőrápoló krém, hintő­por. desodor. olaj, mosdósze­rek stb.) külön biztosítsuk is a számukra. A köröm lakko­zását. a szem és száj festését, illetve az ilyen szépítősze-ek használatát azonban ajánlatos későbbre halasztani, amikor ' már csakugyan szükségük lesz rá. Hiszen a fiatalság termé­szetes hamvas bája többet ér minden . szépítőszen\él. Na­gyon fontos azonban, hogy az édesanyák előre felkészítsék lánygyermekeiket a biológiai érés folytán bekövetkező vál­tozásra és kioktassák őket az ezzel kapcsolatos egészségügyi és testápolási teendőkre. A tanuló igényes testápolá­sának ad megfelelő keretet az iskolába illő öltözködés: A szülő a ruházat kiválasztásá­val is nevel. Az iskola a gyer­mek munkahelye, ott rendes ruhában kell megjelennie. Aki semmibe veszi az iskolai sza­bályokat, oda nem való ruhá­ban engedi el gyermekét, vagy pedig divathölgyet csinál be­lőle, az aláássa az iskola és a pedagógus tekintélyét, a min­den tanulóra egyformán köte­lező fegyelmet. Azt talán mon­dani sem kell, hogy gyermeké­nek mennyit árt az ilyen en­gedékeny szülő, — hiszen a felszínesség, a hiúság köny- nyen kifejlődő tulajdonságok. A legcélszerűbb az ízléses, csi­nos iskolaköpeny. F. K. A dolgozó ember sportja Frissítő tormvereeh Az emberi szervezetnek és környezetének összhangban kell lennie, ez az egészséges élet legfontosabb feltétele. Az összhang akkor bomlik meg. ha nem tő-odúnk azzal, hogv milyen változások történnek környezetünkben, vagy életkö­rülményeinkben. . A modern és egyre jobban géoes:dő termelő- és közleke­dési viszonyok között az em­beri szervezetet új veszély fenyegeti: a megfelelő meny- nviségű és minőségű mozgás hiánya. A mindennapos munka, — különösen a monoton, azonos mozdulatokat igénylő —, újabb és újabb mgterheléseket ró a szervezetre. Lassabbá, pontatlanabbá válik a műve­let. Jelentkezhetnek a káros hatások: a fáradtság tünetei. A fáradtság megelőzésének célravezető eszközei a külön­féle testmozgások. Ennek egyik formája a mun­kahelyi torna. Frissítő hatásá­val csökkenti a fáradtságérzé- tet, megbontja a munka egy­hangúságát, a károsodások, balesetek megelőzését könnyí­tik. Ugyanis felfrissülünk, ha időnként a megszokottal ellen­tétes mozgásokat végzünk. A munkahelyi torna lényege az. hogy olyan mozgást, mozgás- sorozatot végezzünk, amely merőben eltér a szokásostól. Ezek a mozgások lehetőleg olyanok legyenek, amelyeket szívesen csinálunk. Azokat az izomcsoportokat foglalkoztas­suk elsősorban, amelyeket a munkavégzés során nem hasz­nálunk. A monoton, gyakran nagyon kevés testmozgást vég­zők, munkapad, futószalag, vagv énen textilgyári g'uek mellett dolgozók — 5—10 per­ces légzőgyakorlatok, néhány torz"4's -s m-- p>»”‘—-u tóm''gyakorlatok után — fel­frissülnek. Az álló munkát vé«ző dolgo­zó eg“Sz testsúlya lába!ra ne­hezedik. Ezért az e'UV'lű'Iú megterhelés követezőében bo- k-sü^yedés. lú",4alp és vissz- értágulás alakulhat ki. — Ai-njato« az áü-st FtoVént üléssel, járással felcserélni. Káros az állandó ülőmunka is. A hasi szervek összenvo- módása következtében vissz- eres pangások, emésztési za­varok lénhe+nek fel. Az ü!ő- fog’alkozásúak szinte vala­mennyi panaszát megszünteti a mozgás és testedzés sokféle fajtája. Az úszás a legegész­ségesebb soortok egyike. Szó­rakoztató és hasznos mórt a vízitúr,ázás Az evezés, a törzs- i- omzat megmozgatása révén az ülőfogialkozámoVnak is ajánlható mozgásforma. A mozgáshiány ellensúlyo­zására a legegyszerűbb fel­frissülés! mód a séta. Időnoot- ját, a ráfordított időt bárki saját maga választhatja megj A nápi fél-, egyórás séta javít­ja a szervek vérellátását, fo­kozza az étvágyat és elősegíti a kellemes, pihentető alvást. Tartsuk szem előtt a tudo­mányos megállapítást: a fizi­kailag edzett, lelkileg kiegyen­súlyozott, egyszóval harmoni­kus ember a foglalkozási ár­talmakkal szemben véde4tebb, mint a lusta, vagy gyenge idegzetű társai G. L. Növények a A téli hónapok szür­keségét, egyhangúságát a lakásba vitt természet: a szobanövények teszik színessé. Egy-egy jól megválasztott virág ott­honunkat hangulatossá varázsolja, közérzetün­ket jótékonyan befolyá­solja. Keresztrejtvé­nyünkben néhány közis­mert szobanövény neve rejtőzik. legismertebb dísznövé­nyünk. Sötétzöld, lánd­zsa alakú levelei a sö- tétebb, hűvösebb szo­bákban is jól mutatnak. (Aspidistra elatior) 13. A szabadba .14. Ünne­pélyesen beiktat. 15. Lét­rejön. 18. A szerelmi költészet múzsája, fon. 20. Erbium. 21. A mély­be. 22. Névelők. 23. Ha­tár is, ideg is van ilyen. 24. Atlyuggatott, nagy, bőrszerű, fényes leveleivel szép dísze a szobának ez a léggyö­keres kúszónövény, melynek újabb-rendszer- tanilag a neve: Monste- ra deliciosa. (névelővel) 27. Fiatal elárusítónő. 28. Cipészszerszám. 29.V Szigony közepe! 30. TYL 31. Hul­lait. 32. „A” sivatagi hiúz. 35. Az itteni papnak fapipája van. 38. A Duna jobb oldali mellék­folyója, Svájcban ered. 39. Algé­riai kikötőváros lakója. 40. „Be­szélnek” a kecskék. 43. Kérdés személyre vonatkozóan. 46. TYN 47. öt... csillag. 48. Puha fém. 49. Opportunista. 51. Nyáron bőven virágzó, érdekes- virágú dísznö­vény, kúszó szárral. (Passiflora coerulea) 54. Valamire felügyel. 55. Dunátúl része! 56. A tetejére. 57. Nem valódi. 58. Szándékozta vala. 59. ................... zsír, kolbász, p ecsenye” (Arany) 62. Hébér. 64. Kertet művel. 65. Egzotikus ha­tású, különleges cserepes növény. Élénk piros, néha rózsaszín, vagy fehér, tenyérnyi fellevele karcsú, csavarodó torzsavirágzatot vesz körül. (Anthurium) Függőleges: 1. Kényes levél­dísznövény.. Levelei nyújtott szív alakúak, egyes fajtáié csipkézett szélűek, igen színesek, díszesek. Párás meleget igényel, levé'dud- ványról szaporítható. (B. rex) 2. Negatív elektród. 3. Védő. 4. • \ 1 2> 4 5 6 i 8 3 10 11 a 12 a • a t5 16 í? 18 19 • © 20 a 21 a ZZ 22. 24 25 26 27 a 28 a a 29 2.0 0 • 5T­a Síi 33 34 25 36 57 © a 38 a a 39 40 41 a 45 44 a © k<ó ‘fí • • 4Ö e 49 50 J 51 * * 55K 53 a 5 h 55 © 56 a 57 a a bb 59 q,o ■sí © 62 (A © 64 a • 65 @ | Hadon. 5. Válasz az orvos kér­désére. (két szó) 6. Vonatkozó- névmás. 7. Tartozást megad. 8. Félig öreg! 9. ír politikus, köz- társasági elnök. (Eamon De, 1882—) * 10. A sor elején. 11. Lantán. 12. Mutatós, elegáns szobanövény, levelei 40 cm-re is megnőnek. A levelek szélessé­ge 15—20 cm szélesek, kissé ki­hegyezett kerekdedsk, vajszínű foltokkal tarkázottak. (Diffenba- chia picta) 13. Illuzionista fakir. 16. Torzkép. 17. Gyrmjúzsírral történő kezelés. 19. 1 "étamori ó­zis. 24. Világos angol sör. 25. Figyelmeztetőt kap. 26. Ókori nép. 32. Horgonv. 33. Fába vés. 34. Argon. 36. Vas vegyjele. 37. Ezüst. 41. ... gyújt = énekelni kezd. 42. Spanyol exkiráhmé. 44. Vontatásra. munkára betanított háziállat. 45. Szervezetben, cso­portban tevékenykedik. 49. Nagy múltú olasz labd''rúrtA'',3apat. ro.: Az e ” bori ség tör*'Nmének legrégibb szakasza. 52. Omol ré­gebbi neve. 53. A magyarorszá­gi forradalmi munkásmozgalom egyik vezetője volt. (István, 1883—1940.) 58. Szülő becézve. 60. Egyik főiskolánk betűjele. 61. Vége a türelemnek. 6?. V ' h Beküldendő a vízszintes 1., 24., 51. és 65., valamint a függőleges 1. és 12. sorok megfejtése novem­ber 5-ig, levelezőlapon a követ­kező címre: Megyei Művelődési Központ, 7101 Szekszárd, pf.: 15. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között 5 darab könyvet sorso­lunk ki. Az október 11-i rejt­vény helyes megfejtése:. Üres már a fecskefészek Itt az eszterhéj alatt, Üres már a gólyafészek Tetejében a kéménynek . . . Könyvjutalmat nvertek: Do­mokos Andrásné 7100 Szétszórd, József A. u. 14/b., Kelemen Má­ria 7200 Dombóvár, Rét u. 43., Keller Márton 7130 T^lna, Avar u. 29.. Nagy Sán'i'roé 7184 Len­gyel. Dózsa-majcr 165., Narr njriklós 7150 Bon-hád. Perozel Mór u 7. A nyereményeket m küldjük el. SZEREK CSALÁD—OTTHON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom