Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

J Hogy izük a „tehénbölény” húsa? Humor Kevesen tudnák megmonda­ni Lengyelországban, hogyan ízlik a bölényhús. még keve­sebben ismerik a „tehénbölény” húsának ízét. A „tehénbölény” a bölény és a tehén keresztezéséből szár­mazik. Eddig ilyen kísérlete­ket csak szerény méretekben végzett a Lengyel-Tudományos Akadémia. Most az Állami Gazdaságok Vajdasági Egyesü. lése Poznanban nagyobb mére­tekben kívánja folytatni a ke­resztezést. A dolog nem is olyan egyszerű. Mindenekelőtt ki kell alakítani a tehén bö­lényondóval történő mestersé­ges megtermékenyítésének módszeréi, ami meggyorsítaná az utódok számának növeke­dését. Néhány hónappal ezelőtt a Nagy Tavak Állami Gazda­ságba hatalmas ládákban meg­érkezett a pszczynai rezervá­tumból küldött négy bölény. A platókocsiról különleges emelővel kellett levenni a lá­dákat — nem csoda, hiszen a két legnagyobb bölénybika sú­lya eléri a 850 kilogrammot és végeredményben vadon élő ál­latokról van szó, melyeket nem lehet csak úgy kötélen beve­zetni a karámba. Playboy és Plamson — a két egyéves bö­lénybika — még kisebb súlyú. Valamennyi bölény bekerült a fémcsövekből összeszerelt biz­tonságos kerítés mögé. Elég nagy kifutójuk van és van egy nyitott tető, amely alatt elrej. tőzhetnek, ha esik az eső. A bölényeket dr. Edward Suminski állatorvos vette gon. dozásba. — Még hozzá kell szokniuk az új környezethez — mondja. — A legfontosabb azonban, hogy jó az étvágyuk. — Mi a célja a bölények te­henekkel való keresztezésének? — kérdezzük a leknői állami gazdaság vezetőjét, Ryszard Raszeját. — A tapasztalatok már be­bizonyították, hogy a keresz­tezésbűi származó első utód- generációnál a hibridek roha. masán fejlődnek. Testsúlyuk kétszer olyan gyors ütemben gyarapodik, mint a közönséges szarvasmarháé. Egy év eltel­tével a tehénbölény már 1000 kilogrammot nyom, míg egy borjú ugyanezen idő alatt csak az 500 kilogrammos 6Úlyt éri el. Ezek a hibridek a környe­zeti feltételek vonatkozásában is meglehetősen igénytelenek. Még a mínusz 20 C foko6 fa­gyot is kitűnően viselik. Jól megvannak a szabad levegőn, nem kell külön istállót építeni nekik. Itt jegyzem meg, hogy Valóban tartós a papirusz A dagály egy csodálatosan épségben maradt papirusz- törzset dobott partra a Lofo- ten-szigeteken. Feltételezik, hogy a papi­ruszt a Golf-áramlat sodorta Észak-Norvégia partjaihoz. És ha a papirusz a „Rá” tartozéka volt? A kérdésre csak a „Rá” volt parancsno­ka. Thor Heyerdahl adhatott választ, ezért a papirusztörzset Jobb a csayarkupakkal A hesseni borászati- és gyű. mölcskertészeti kutatóintézet pincegazdasági részlegének egyik borkóstolója (1970-es szilvám) nyomán Geisenheim- ben megállapították, hogy a lecsavarható. alumíniumból készült kupakokkal lezárt üve­gekbe palackozott borok íze A hálás író Mar^ Twain-nek a kali­forniai Sacramentóban kon. ferenciát kellett tartania. Az egyetem professzora mu­tatta be az írót a közön­ségnek és elhalmozta dicsé­retekkel. emberi és írói magatartását felsőfokú jel­zőkkel illette. Végül Twain vette át a szót: „Nagyon hálás vagyok professzor úrnak a bemu­tatásért, remélem azonban, hogy nem haragszik meg, ha bevallom: jobban szere­tem a másfajta bemutatást. Például az olyat, amilyen­ben egy texasi város pol­gármestere részített. aki a következőket mondta a kő. zönségnek: »Barátaim, az égvilágon semmit sem ol­vastam ettől az úrtól, egyet­len sort sem, de két dolgot elmondhatok róla: az első az, hogy sohasem ült bör­tönben. a második pedig az, hogy csak az ég tudja, miért nem*.” elküldték neki. A tudós el­mondotta, hogy a papirusz- törzset valaha valóban ők vág­ták ki Afrikában és onnan velük együtt utazott az óceá­non. Heyerdahl hozzáfűzte, hogy mindig szilárdan hitt saját hi­potézisében, amely szerint a papirusz nem pusztul el a ten. gervízben. „Most ezt abszolút biztonsággal állíthatom.” a bor lezárt üvegekből? jobb, mint a hagyományos du­gókkal ledugaszolt üvegekben eltett boroké. Négy bor ízé­nek meghatározásánál, megíté. lésénél a vizsgálóbizottság tag­jai három alkalommal egyön­tetűen olyan borokra szavaz­tak, melyek üvegeit csavarme­netes dugókkal zárták le, hol. ott ezt egyikük sem tudta. A negyedik bor elbírálásánál megoszlottak a vélemények. Az előállító cégek véleménye szerint a csavarkupakok elő­nye abban áll, hogy ezekkel teljesen lég- és gázmentesen lehet lecsukni az üvegeket. Különösen a felállított helyzet­ben hosszabb időre eltett pa- lockoknál fordulhat elő, hogy a dugó kiszárad, összezsugo­rodik és nem zár többé meg­felelően. Kaland a levegőben Marseille közelében óriási sas támadta meg a vitorlázó repülőgépet, amelyen Pierre de Boquet francia pilóta éppen különleges repülési figurákkal kísérletezett. A felbőszült vad­madár teljesen váratlanul csa­pott le a vitorlázógépre, s azt súlyosan megrongálta. A piló­tának csak nagy üggyel-bajjal sikerült elmenekülnie a szár­nyaival csapkodó és csőrével hevesen vagdalkozó ragadozó madár előL ma az egész világon nagyon keresett a vadhús, amely 2—3- szor annyiba kerül, mint a tenyésztett állatok húsa. A tehénbölénynek pedig jellegze­tesen vadhúsíze van. Hasonló céllal tenyésztenek a gazdaságban vaddisznót is. Igaz. vaddisznó ma még bőven található a lengyel erdőkben, de ha elkerített erdőrészben tenyésztik őket, és a táplálékot is biztosítják számukra, sok­kal gyorsabban szaporodnak cs súlygyarapodásuk is na­gyobb. Egy bizonyos idő után egyébként annyira megszelídül­nek, hogy nemcsak hogy nem menekülnek el az emberektől, de éppen ellenkezőleg: oda­mennek hozzájuk, ha néven szólítják őket. A bölényekkel is igyekeznek barátkozni (fő­leg azért, hogy a bölények vályújához hozzájussanak), de a bölények kifejezetten „el­utasító” magatartást tanúsíta­nak. „Miután a házasságkötő komputer összehozta önöket, szeretném felhívni figyelmü­ket korszerű elektronikus vá­lásszolgáltatásunkra. Csupán válaszolniuk kell az elválasz­tó komputer lyukkártyáján fel­tüntetett kérdésekre, és a Qép máris megmondja önöknek, miért keli házasságukat min­den körülmények között fel- bontaniok. A díjszabás válto­zatlan.” * A természetimádatod jutott eszembe drágám — újságolja a feleség, amikor csomagok­kal megrakottan érkezik haza. — Ezért vásároltam három virágmintás ruhát! * — Édes fiam — zsörtölődik feleségével a férj — talán mégse lenne olyan túlságosan nehéz valamiféle egyensúlyt találni a fizetésem és a te ki­adásaid között? — Ugyan, hogy tudod össze. Mire tanít a bagoly szárnya ? öt évvel ezelőtt Julian Al­lén, a NASA egyik részlegé­nek igazgatója felfigyelt a bagoly rendkívüli halk repü­lésére. Nem kétséges, hogy valamennyi madár közül a ba­goly repül a legneszteleneb- bül. vény kialakulását, ami a zaj forrása lehetne. A bagoly szárnyáról ellesett módszerrel Allen véleménye szerint — csökkenteni lehet­ne a helikopterek forgórészé­nek zaját is. Allen felfigyelt rá, hogy a bagoly szárnya — elülső szé­lén — egyedülálló jellemzővel rendelkezik: valósággal fű­részfogszerűén alakult ki. Az űrkutatással foglalkozó szakemberek ornitológiái ér­deklődése egy repülési problé­mával kapcsolatos: arra keres­nek választ, hogyan lehet csökkenteni a reaktorok komp­resszorzaját. Elkészítettek egy kísérleti forgórészmodellt, amelynek belépő élét fogazott lapáttal látták el. Az ered­mény kiváló volt. Ez azzal magyarázható, hogy a fogazá- sok több apró örvényre bont­ják a levegőt, vagyis megaka­dályozzák egyetlen nagy ör­Teveverseny Eredeti látvány színtere volt az alma-atai lóverseny, pálya: lovak helyett — el­ső ízben — kétpúpú tevék futották a köröket. A futa­mokat B. Kusztubájev ál­lattenyésztő irányítása alatt, fiatal zsokék bonyolították le. akik nemcsak versenyfu. tásra tanították meg a te­véket, hanem könnyű foga­tok vontatására is. A kísér, letre felfigyeltek a tevék rendkívüli szívósságát ta. nulmányozó kazah tudósok is. (BUDAPRESS—APN) hasonlítani a kettőt — vág vissza a feleség. — Hiszen én mindennap vásárolok, te pe­dig csak havonta egyszer kapsz fizetést! * Róma egyik külvárosi piacán a zöldségárus a következő sza­vakkal kínálja áruját: — Vegyenek ebből a salá­tából! Annyi benne a klorofil, mint a fogkrémben és a rágó­gumiban. * A pénznek az az előnye — mondta Francoise Sagan —, hogy feleslegessé teszi a gon­dolkodást. A gyerek hazajön az iskolá­ból. — Nos, hogy haladtok a szexuális neveléssel? — kérdi az apa. — Hát ami az elméleti részt illeti, az bizony egy kissé unalmas... * — Látod fiacskám, apucika is meg tud fürdetni téged, nemcsak a mama! — Igen, csakhogy a mama fürdés előtt a cipőmet is le­veszi. * A fiamnak mindig sok ér­dekes új ötlete van — mond­ja büszkén az atya a tanító­nak. — Tudom. Különösen a he­lyesírásban. * Férj: Marika a salátának szokatlan íze van. Talán nem jól mostad meg? Feleség: Hát hogyne mostam volna meg jól, egy egész do­boz mosóport szórtam rá. A gépesítés mint válóok Manchester városának bíró­sága válópert tárgyalt. Az asszony közölte, hogy nem tud élni tovább a férjével, mivel az mindenféle gépekkel, auto­matizmusokkal kínozta: a la­kás összes ajtaját fénysugár irányítja, ha bemegy a WC-be, megszólal a zene. a székeket villany melegíti. A bíróság a feleket elválasztotta. Apró állattörténetek KELEPCÉT KÉSZÍT A HARKÁLY Egyes fák és cserjék kérgén kora tavasszal körök jelennek meg. Mintájuk közelről cizel­lált fémre hasonlít. Sok ilyen fát láthatunk a Sváb Alpok­iban. Kiderült, hogy a gyűrűket bizonyos harkályfajták „raj­zalják” a fákra: azért vájják ki a fák kérgét, hogy éltető nedveket szívjanak ki belőle. De nem ez a fő céljuk: a gyűrűkben visszamaradó ned­vek „kelepcét készítenek” az aprócska rovaroknak, amelyek a harkályok zsákmányai lesz­nek. KUTYA MINT FRIZURAMODELL Pietro Barelli olasz fodrász új frizurát talált ki, amely nagy népszerűségnek örvend a római arisztokraták köré­ben. Az újságírók megkér­dezték Barellit, hogy elképze­léséihez honnan merített ihle­tet. így válaszolt: „Az ötlet akkor született meg bennem, amikor a kutyám a bekapcsolt ventillátor elé feküdt”. KI A BÁTRABB? Az állatok — akárcsak az emberek — különbözőképpen fogadják a veszélyt. Nézzük meg, mit cselekszenek, ha kí­gyókkal találkoznak. Á mada­rak magabiztosnak érzik ma­gukat: rárepülnek a kígyóra és verik a csőrükkel. A fácá­noknak, hollóknak és a tyú­koknak egyenesen csemege a kígyó. A sündisznók a tövise­ikre hagyatkozhatnak. De mit kezdhet az az állat, amelyiknek se csőre, se tüské­je? Jó szolgálatot tesznek a karmok is. A macskák csak­nem minden kígyót megtá­madnak és sikeresen megküz- denek még a mérgesekkel is. A kutyák közt vannak gyávák és báliak. Az előbbiek behúz­zák a farkukat és nagy ívben elkerülik a kígyót. A bátrak hátán felborzolódik a szőr: szempillantás alatt rárontanak a kígyókra. Rendszerint így járnak el a tacskók, a faxter­rierek, és a spánielek. A gö­rény és a nyest először inger- kedik a kígyóval: odanyújtja elé, majd villámgyorsan visz- szarántja a mancsát. Ilyenkor a kígyó nyilvánvalóan „kiadja a mérgét: s a maradék méreg már nem veszélyezteti a kis ragadozót. Hiába, a ravaszság is alkal­mas fegyver. AZ IDŐPONT JELENTŐSÉGE A német tudományos kuta­tó társaság (NSZK) érdekes kísérleteket végzetf. Á patká­nyok egy csoportját intenzív röntgensugárzásnak tették ki reggel 9 órakor, egy másikat este 9 órakor. Az első csoport 120 napig élt, ugyanaz az adag 13 nap alatt végzett a második csoporttal. Az egereknek minden dél­ben beadott baktériuminjekció az állatok 80—90 százalékát megölte, míg ugyanaz az adag éjfélkor beadva csak 10 szá­zalékukat gyilkolta meg. A ciklikus ritmus pontos ismerete jelentős változást te­het indokolttá a gyógyszerek használati előírásában. MITŐL FÜGG A COBOLYOK SZÍNE? Régóta megfigyelték, hogy a cobolyok színe az egyik évben sötétebb, a másikban világo­sabb. Vajoa mitől függ a co- bolvszőr színezete? Kiderült, hogy a Nao sugártevékenysé­gétől. összehasonlítva a cobo­lyok színváltozásait a napte­vékenység görbéjével, a tudó­sok megállapították, hogy a növekvő naptevékenységgel párhuzamosan nő a sötét sző­rű cobolyok száma, míg a nap- tevékenység csökkenésével a világosaké. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom