Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-04 / 232. szám
\ KORUNK | Kísérletek a „mesterséges égbolt" alatt Az összefogás ereje Hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar* ország, az NDK és a Szovjetunió — 1969-ben, a Szovjetunió kezdeményezésére elhatározta, hogy a kibontakozó szocialista integráció jegyében, szoros együttműködésben közös szá- mítógépcsaládot fejleszt ki és annak tagjait munkamegosztásban gydrtja. Az eddigi eredményekről terjedelmes cikkben számolt be a Pravdában V. P. Geraszimov. A téma fontosságára való tekintettel közöljük a cikk tömörített fordítását. A vita a tudományos kutatás természetes velejárója. Még inkább az, ha nemcsak egyes vállalatok kollektíváit, hanem több ország gazdasági fejlődését érinti. A különböző szocialista országokból jött szakemberek ilyen vitában „mérték össze fegyvereiket” az Egységes Számítógéprendszer főkonstruktőri tanácsért. A BNK, MNK, NDK. Kuba. Lengyelország. Szovjetunió és Csehszlovákia folytatják az ESZR létrehozásával kaocsolatos munkákat. A részt vevő országok képviselőiből álló Számítástechnikai Kormányközi Bizottság és mellette működő három nemzetközi munkaszerv: a főkonstruktőri tanács, az automatikus irányítási rendszer munkacsoportja és a koordinációs központ rendszeresen ülésezik. Az új számítógépeket már bemutatták nemzetközi kiállításokon, megmutatva az erők egyesítésének eredményeit és sikereit. Ezek a sikerek a szocialista együttműködésben, a gazdasági közeledésben, az álláspontok és tervek egyeztetésében gyökereznek. A főkonstruktőri tanácsban — az együttműködés alapján — baráti légkör alakult ki az emberek között, akiket egy cél egyesít. Ez a baráti légkör elősegíti a bonyolult műszaki és tudományos problémák megoldását és az együttműködés új útjainak kibontakozását. A főkonstruktőri tanács egyik ülésén a részt vevő országok delegációinak . vezetői azt mondták, hogy most már nemcsak a számítógépek, hapern a különböző nemzetiségű szakemberek is megtanultak egy közös ..műszaki nvelyet” beszélni. Ezt az egységes, sok nemzetiségű A kristályok Az új félvezető anyagok kutatása a szilárdtest-fizika egyik legbonyolultabb problémája. Hosszú ideig uralkodott a vélemény, hogy csak ideális szerkezetű, szupertiszta kristályok rendelkezhetnek félvezető tulajdonságokkal. A leningrá- di A. F. Joffe Műszaki-Fizikai Intézetben folytatott kutatások során azonban üvegszerű félvezető anyagot állítottak elő. Ebben az üvegben az oxigénatomok helyére kén-, szelén- és tellúr-atomok kerültek. Az első pillanatban különös, hogy a kutatók az ismert elektromos szigetelőhöz — az üveghez fordultak. Az üveg szerkezetének módosítása azonban a természetben eddig ismeretlen anyagot eredményezett. Ez az anyag nemcsak kitűnő optikai, de félvezető tulajdonságokkal is rendelkezik. Az „üvegfázisú félvezetők’' a szilíciumtól és a germániumtól eltérően teljesen igénytelenek. Adott fizikai tulajdonságaik még, az igen nagy mennyiségben bejutott szennyező anyag hatására sem változnak meg. Másik felbecsülhetetlen tulajdonságuk: rendkívül jól bírkollektívát nehéz volt összekovácsolni. A munkák egyesítésében és koordinálásában nagy szerepet játszanak a szovjet számítástechnikai intézmények és gyárak tapasztalatai, az ott létrehozott hatalmas tudományos erőtartalék és műszaki bázis. Az együttműködő országok lehetőségeit felmérve, pontosan meghatározták az együttműködés területeit, figyelembe vették a meglévő műszaki eszközöket és új üzemeket építettek. Mindezt egv egységes tervben összefogva hajtották véere. ..Az Egvséees Szápiítógéngendszer létrehozása — mondotta a. M. T.a- rionov. oz ES7R generálkonstruktőre. az FT vezetnie — bonyolultságánál, méreteinél, célkitűzéseinél. a konstruktőri gondolatok és a ter- me'ési erőfeszítések koncentrációiénál fonva a szocialista államok baráti kapcsolatainak történetében az eevik legnagyobb gazdasági vállakózás. Soha ilven rövid idő alatt nem hoztak még létre nemzetközi alánokon ilven honvnUilt gépsorokat mint az ESZR”. Az ESZR feil esetésének célkitűzései között fontos szerepet játszik a gyors működésű gének feüesztése. az információ be- és kivitelire szolgáló berendezések teljesítményértek növelése. Az MNK főkonstruktőre, dr. Nárav Zsolt nyilatkozatában a számítástechnika fejlődésével" foglalkozott. ..Jelenleg a szocialista országok műszergvár- • fásának nincs még eCTv olyan ágazata, mely hasonló dinamikusan feílődne. mint a szá- ■ mftástechnika. Ezt a koone- ráció és p munkamegosztás ; segíti elő. Magyarország például önmagában rfem tudta volna megoldani ezeknek a bonyolult géneknek sok gyártási problémáját e nélkül az együttműködés nélkül. Most az a feladat hogy minél evnr- sahban létrehozzák az ESZR felhasználói' tíouselemeit és megkezdjék aktív bevezetésüket”. A főkoncproktőri tanács mellett működő 12 szakértői tanács végzi a konstrukciók vetélytársai ják a különféle sugárhatásokat. Ezt a fontos tulajdonságot az új berendezések tervezői azonnal hasznosították. Kitűnő fotoelektromos tulajdonságaik, széles sávú sugáráteresztő tartományuk kihasználásával televíziós képcsöveket konstruáltak segítségükkel. Az új képcsövek mérete a korábbiakéhoz képest tízszer csökkent, és ugyanannyiszor nőtt érzékenységük is. Sugárállóságuk hasznosításával úi típusú képcsöveket dolgoztak ki. Az új anyagok sajátos „me- mória”-tulajdonságokkal is rendelkeznek. A felhasználásukkal készült műszerek hosz- szú ideig képesek képek tárolására — nemcsak a látható, hanem a vizuálisan nem érzékelhető hullámtartományban is. A kutató gyorsan „törölheti” a már nem szükséges képet és újabbat rögzíthet. Az új anyagok ritka tulajdonságai új fejezetet nyitnak az elektronikában és az elektrotechnikában. Segítségükkel a hagyományos vegyi anyagok és folyamatok alkalmazása nélkül is előállítható kép. Másológépekben már alkalmazzák is őket. kidolgozását mind a teljesítő- képesség növekedése, és a költségek csökkentése irártyá- ban, mind az új berendezések fglhasználása. az ellenőrzési és diagnosztikai eszközök hatékonyságnövelése, valamint a kiszolgálási rendszerek és a szakemberképzés területén. A számítógépek egvik legfontosabb „munkaterülete” a termelésirányítás. Az irányítási problémák nagyon különbözőek: sokféle számítógépprogram szükséges. A külörf- böző országokban készített programok kompatibilitása, azaz annak a feltételnek kielégítése. hogy azok átadhatók legyenek az egységes rendszer bármelyik számítógépének, konkrét és gyümölcsöző eredményeket hoz. Az AJR munkacsoport vezetője. R. L. Asasztyin nyilatkozatában az utasítások és kódok szabványosításáról, a számítógépeket széles területen felhasználhatóvá tevő software-k kidolgozásáról beszélt. Ilyen alkalmazási területek például a vállalati AIR-ok. az ellátási, kereskedelmi felhasználás. Az ESZR és a hozzá tartozó berendezések, valamint maguk az 'automatizált irányítási rendszerek mind nagy munkát, szorgalmas kutatásokat. nemzetközi bevizsgálásokat jelentenek. A koordinációs központ szakértői rendszeresen járnak az egyezmény tagországaiba, látogatják a ■ • vállalatokat és ellenőrzik a kötelezettségek teljesítését. A nemzetközi bevizsgálások célja, a hiányosságok közös erővel történő feltárása. Váloga- ; tás történik, mely szigorú, mélyreható és magas követelményeket támaszt. Ezek a vizsgálatok elősegítik, hogy a konkrét műszaki kérdéseket gyorsabban és hatékonyabban oldják meg és megszervezzék a kooperációt. Nyolc s/puliivik— egy hordozórakéta Moszkva. A Szovjetunióban szerdán 'egyetlen hordozórakétával Föld körüli pályára bocsátottak nyolc mesterséges holdat: a Kozmosz—588-at, a Kozmosz—589-et, a Kozmosz— 590-et, a Kozmosz—591-et, a Kozmosz—592-t, a Kozmosz— 593-at, a Kozmosz—594-et és a Kozmosz—595-öt. A szputnyikok pályája közel van a kiszámítotthoz. Főbb adataik a következők: Kezdeti keringési idő 115 perc; a Föld felszínétől való legnagyobb távolságuk 1512 kilométer, legkisebb távolságuk 1397 kilométer; a pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 74 fok. A mesterséges holdakon működő tudományos berendezések segítségével folytatják a kozmikus térség kutatását. A nyolc szputnyik berendezése szabályszerűen működik. A koordinációs síámítóközpont feldolgozza az érkező adatokat. Népújság 6 1973. október 4. Moszkva egyik építéstudományi kutatóintézetében a világon egyedülálló kísérleti berendezést építettek: egy 9méter átmérőjű, félgömb alakú kupola alatt 250 lámpa és 24 reflektor segítségével azt kutatják. hogy a majdani gyárépület, lakóház, emlékmű, szoborkompozíció stb. — amelyeket a kísérlet során kicsinyített modell formájában vizsgálnak — milyen összoe- nyomást fog kelteni különböző fényhatások mellett az adott utcában, téren vagy parkban. Épületek esetében nem kevésbé fontos kérdés a helyiségek belső megvilágítottsága sem, amit ugyancsak kísérleti utón állapítanak meg. A helyiségek megvilágítottsága nemcsak az időjárástól és a napszaktól függ, hanem a közelben elhelyezkedő erdőtől, magaslattól vagy épülettől is, amit ugyancsak figyelembe vesznek az előzetes kísérlete* során. E „mesterséges égbolt" alatt alakították ki a most épülő moszkvai Állami Képtár világítástechnikai terveit is. A feltétel az volt. h'bgy a képeket károsító napsugarak nem juthatnak be a kiállítási termekbe, de a helyiségeknek mégis jól megvilágítottaknak kell lenniök. A megvilágított- ság szintjének meghatározásánál még az egyes képek szín- gazdagságát is figyelembe kellett venniök a fénytechnikai laboratórium munkatársainak, A vizsgálatokat végző kutatók minden megvilágítási fázisban speciális fényelem segítségével megmérik a megvi- lágítottságot, a fényerősséget — amint a képen is látható —. s a mérési adatok alapján készítik el a világítástechnikai tervet. A ballonrepülés fejlődése ,1783. június 5-én szállt fel a levegőbe első ízben a Mont- gölfier fivérek által tervezett, meleg levegővel töltött ballon. Ezzel megkezdődött a ballonrepülések korszaka. Még 1783. augusztusában Charles professzor a párizsi Mars-mezőn kipróbálta az akkor nemrég felfedezett hidrogénnel töltött ballont. Az akkori szó- használat a meleg levegővel töltött és hidrogénnel légbe szálló ballonok mindegyikét feltalálójukról nevezte el. Néhány. állatokat szállító ballon próbaútja után ugyanezen év novemberében emelkedett a levegőbe az első ember is. 1785-ben szállott át a Csatorna felett ember ballon segítségével, de mindezek a kísérletek a szél ingadozásának voltak kitéve. Az első kormányozható, merev vagy félmerev testű ballonokat hazánkfia, Scwarz Dávid gondolta ki és tervezte, az ő kísérleteit folytatta és tökéletesítette Zeppelin. A repülőgépek feltalálása után, azoknak egyre nagyobb tökéletesedésével, a ballonok lassan idejüket múlták. De még a XX. században is. főleg védekező és megfigyelő célra majdnem minden hadsereg használt kötött ballonokat. Az első postaszállítás 1808- ban Koppenhága ostroma alkalmával történt ballonnal: Ettől a kezdeményezéstől hosz- szú út vezetett századunk 30- as évei körül a Zeppelinek által Európa és Dél-Amerika között rendszeresen lebonyolított postákig. Ezek dokumentumai a légipostabélyeg-gyűj- tők féltett kincsei közé tartoznak. Érdekes az a postaszolgálat is, amelyet ugyancsak ballonokkal bonyolítottak le az 1870—71. évi francia—német háború alatt Párizs 133 napi ostroma idején, amikor a megszállt és körülzárt Párizsból 69 alkalommal szálltak fel ballonok postával. s ezek 106 személyt is szállítottak. Ma már a posta területén a ballonrepülésnek csak egész kivételes esetekben van jelentősége. Egyéb célokra azonban a ballonokat és kormányozható léghajókat még manapság % gazdaságosan felhasználják. I l
