Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-04 / 232. szám

%

Bemutatkozik:

Dobos Gyula,

a KISZ MB újonnan megválasztott titkára

— A Népújság' is megírta, hogy a KISZ Tolna megyei Bizottsága legutóbbi ülésén a KISZ MB titkárává választott. Hogyan lesz valakiből megyei KISZ-titkár ? Természetesen nem a „receptet" akarjuk elkérni, de szeretnénk, ha mondanál magadról, eddigi tevékenységedről néhány szót.

— A mozgalmi munkával tizenhárom esztendővel ezelőtt, 1960-ban ismerkedtem meg. Akkor vettek fel a szekszárdi Garay János Gimnázium KISZ-szervezetébe. Egyébként nem vagyok szekszárdi, de még csak Tolna megyei születésű sem. Somogy megyéből jöttem ide középiskolába. Azt hiszem azonban a gimnázium négy éve, illetve az 1967-től eltelt esztendők — azóta lakom Szekszárdon — bőségesen elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy gyökeret eresszek, megszeressem a várost. a megyét. A szegedi József Attila Tudományegyetemen is foglalkoztam mozgalmi munkával: a magyar-történelem szakos hallgatók KISZ-szervezetőnek voltam a titkára. Miután végeztem, nevelőtanár lettem a szekszárdi Rózsa Ferenc középiskolai kollégiumban, majd a Garay Gimnáziumban tanítottam, itt keresett meg a művelődés- ügyi osztály vezetője és a KISZ akkori megyei első titkára. Javaslatukra vállaltam el a megyei bizottságon a középiskolai és szakmunkástanuló-felelős munkáját. 1971 elején kerültem a megyei apparátusba.

— Bizonyára sok munkát, fejtörést jelentett, hogy itteni ténykedésed alatt kezdtek a középiskolai alapszervezetek áttérni a vertikális szervezeti formára.

A holnapi Ml

Az első októberi számban a 2> éves termelőszövetkezeti mozgalmat köszönti a lap, elemzi fejlődését és a fiatalok helyzetét a szövetkezetekben.

Szerte az országban vezetőséget választanak a KISZ- szervezetek, riport mutatja be a pilisborosjenői téglagyár KISZ-eseinek taggyűlését.

,.A tűz nem alhat ki” a címe annak az írásnak, amely a Dunai Vasmű 1-es üzemének nagyszerű munkáját, valamint az itt dolgozó fiatal kohásztechnikust mutatja be. Kétoldalas képriport az őszi Budapestről, ugyancsak őszi írás vet fényt arra a kérdésre. miért zörgött a haraszt szeptemberben az iskolák környékén.

Széles körű vizsgálódás után kapunk feleletet arra, miért okozott sok gondot az idén az iskolás gyerekek ellátása tananyaggal. „ítélet októberben ’. — Bírósági tudósítás Ernő bácsiról, aki ifjúságellenes bűnökért felel most- Megemlékezés az aradi vértanúkról és sok-sok társukról, a történelemkönyvekből kevéssé ismert adatok tükrében. A kulturális rovat munkatársa elkísére baranyai útjára a 25. Színházai. É-dekes riport mutatja be Bükki Bélát, a Hollóházi Porcelángyár tervezőjét az Otthon-rovat ugyancsak ilyen témában Brád Zoltánt, a Zalaegerszegi Ruhagyár tervezőjét ismerteti meg velünk.

Kovács Zsuzsa

— Az induláskor bizony elég sok probléma adódott, főleg abból, hogy kevesen ismerték a kísérlet lényegét, a propagandamunka sem volt a legjobb. Ugyanakkor maga az új szervezeti forma a tanulók •körében sikert aratott, érdekesnek találták, szívesen vetlek részt az új keretek kialakításában — és ez a lényeg. A meglévő problémák ellenére is siker koronázta a kezdeményezést. Az idei tanévtől kezdődően már nyolc megyénkben középiskolában tértek át az új formára, jövőre pedig —> a KISZ KB határozata alapján — valamennyi középiskolában bevezetik.

— Uj a beosztásod. bizonyára vannak új terveid is.

— Legelső és pillanatnyilag legfontosabb célkitűzésem, hogy megismerjem a munka- területemet. Persze már sok minden ismerős előttem — eddigi munkámból adódóan. Később — felhasználva az elődömtől, Kacziárí Jánostól kapott tanácsokat, minden területen szeretnék egy kicsit előrébb lépni. Különösen fontosnak tartom a KlSZ-okta- tás hatékonyabb megvalósítását. Szerintem például nagyon hasznos lenne a szakmunkástanulóknál olyan oktatási formát létrehozni, amelyben lényegében megismernék a gimnáziumi „Világnézetünk alapjai" tantárgy anyagát. Az eszmei, politikai nevelő munka területén ifjúsági szövetségünknek fontos feladata, hogy a jövő munkásai politikailag, ideológiailag felkészültek legyenek. Mindezek mellett nagyon lényegesnek tartom az egyre szélesedő klubmozgalom szerepét is, hiszen a fiatalok szabad idejük jelentős részét itt töltik el, és tőlünk, mozgalmi vezetőktől is függ, mennyire lesz tartalmasabb a klubélet.

— A mozgalmi vezető viszont „egyszemélyben" magánember is.

— Ez valóban így van. Az egyetemen nősültem, feleségem a Garay Gimnáziumban tanít. Van egy hatéves fiúnk.

— Mivel foglalkozol szívesen?

— Két dologgal. Az egyik: szeretek olvasni, öt évvel ezelőtt a könyvterjesztést is magamra vállaltam, azóta a Művelt Nép könyveit terjesztem. Ennek van egy nagy előnye: rendszeresen megismerem az új könyveket, kiadványokat. • Természetesen nemcsak könyvterjesztő, hanem könywásárló is vagyok. Feleségemmel együtt elsősorban a szákirodalmat gyűjtjük. A másik dolog, amivel szívesen foglalkozom. a sport.

— Talán aktívan sportolsz?

— Most már nem.

— És korábban?

— Szegeden a SZEOL röplabdacsapatában játszottam. Mostanában elsősorban meccsre járok, gyakran megnézem a Szekszárdi Dózsát. remélve, hogy egyszer látok egy igazi, jó mérkőzést is.

— Mik a terveid a magánéletben, mondjuk a továbbtanulás területén?

— Most fejeztem be az esti egyetem szakosítóját, a fő szakom a filozófia volt.

— Milyen eredményt ért el az egykori „tanár úr"?

— Nincs okom szégyenkezni: vörös diplomát' kaptam. Azon gondolkozom, hogy még egy szakot el kellene végeznem, levelező úton. Ugyanis eredetileg földrajzot szerettem volna tanulni, de magyartörténelem lett belőle. Az is előfordulhat, hogy a pedagógiát választom, hisz ezt a mozgalmi munkában is jobban hasznosíthatnám. Egyébként ezek csak amolyan távlati tervek, egyelőre azt a munkát szeretném becsülettel elvégezni. amit legutóbb rámbíztak. — 01/. —

Ifjú Gárda

Honvédelmi túra Obányára

Szombaton és vasárnap a fegyveres erők napja alkalmából honvédelmi túrát tettek a festői környezetben fekvő Óbányára a szekszárdi Garay János Gimnázium IG szakaszának tagjai. Szombaton vonattal indultak Váraljára, majd onnan közel húsz kilométeres gyalogtúra megtétele után érkeztek szálláshelyükre az óbányai turistaházhoz.

Ezután a parancsnokság, élén Radó László szakaszparancsnokkal, hozzálátott — az előre kidolgozott t^rv alapján — a túra útvonalának kijelöléséhez. Egyben öt vizsgahelyet is kijelöltek, majd megkezdődhetett a honvédelmi túra. Az első állomáshelyen a lőelméletről, a másodikon a tereptanról, a harmadikon a polgári védelemről, a negyediken a lövészetből, az ötödiken az időszerű leülés belpolitikai kérdésekről kellett számot adniuk. Dr. Szűcs László, megyei ifjú gárda parancsnok is végignézte a gimnazisták versenyét, s azt mondta, hogy valameny- nyien igen fegyelmezetten viselkedtek és a követelményeknek nagyon jól megfeleltek.

A túra második napján, vasárnap „diverzáns"-üldözés szerepelt napirenden. A feliadat sikeres végrehajtása után. a délutáni órákban indultak haza az ifjúgárdisták a sok élményt nyújtó, kétnapos honvédelmi túra után.

Csupaszem őrs Tevelen

Levelet hozott a posta Tévéiről, melyben Kitanics Lajos csapatvezető a ^következőket írja: ,,Iskolánk úttörőcsapata az idei évben először megalakította a Csupaszem őrsöt. Az őrs tacial feladatul tűzték a Néoú'- ság ifjúsági rovatának tájékoztatását a különböző rendezvényekről, megmozdulásokról.

Köszöntjük a teveli csupaszemeket. Tudósításuknak most is, ezután is szívesen adunk helyet ezeken a ha-' sábokon. Reméljük ifjú ,,kollégáink” lelkesedésé nem szalmaláng természetű és az első írást majd a többi is követi. íme az első tudósítás:

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ A VIT-RÖL

Csapatunk élménybeszámolóra hívta meg a VIT-en résztvevő Tolna megyei küldöttség vezetőjét. Kaczián János érdekes diafelvételek vetítésével tarkította beszámolóját, meg_ mutatta Berlinben gyűjtött jelvényeit, és az ott cserélt kendőkből egyet a csapatnak ajándékozott. Sokat beszélt a fesztiválról, a különböző országokból érkezett küldöttekről. Kérdéseinkre szívesen válaszolt, sőt egy olyan játékot is megtanított, amely igen népszerű volt a világifjúsági találkozón: a perenyicát. Csak azt sajnáltuk, hogy csapatszobánk kicsinek bizonyult és így kevesen lehettek részesei a nagyszerű élménybeszámolónak.

Szauer Zoltán, a Csupaszem őrs tagja

Tíz történet

Hatodik, mely arról szól, hogy mi bosszantja az embert moziban, színházban, kiállításon ?

A megyei művelődési központ színházának nézőterén történt, az első felvonás vége

felé.

Egy harminc körüli férfiú előkapart a zsebéből egy sta- niclit. komótosan kibontogatta. majd újabb papírzörgés után cuppogva szopogatni kezdett, feltehetően egy cukrot.

Vagy ötméteres körben ingerelve a füleket, A cukor jó ízű lehetett, mert a cuppogtatást akkor sem hagyta abba amikor, vagy tízen bámulták, és néhányan figyelmeztetően ráköhögtek.

A pécsi színház művészei egy közönségtalálkozón nem éppen hízelgő történetet meséltek szekszárdi élményeik közül. Az egyik ifjúsági bérletes előadáson abba kellett hagvniuk a játékot — igaz. csak néhány másodpercre — mert a hátsó sorokban valaki vidáman rádiózott.

Télen jó meleg van a moziban. Ebből a megfontolásból nézte végig egy baráti társaság valamelyik filmet: közben ugyanis a világon mindenről tárgyaltak, jó hangosan, hogy a három székkel arrább ülő haverok is jól hallják. Meg persze az egész mozi, bár nem valószínű, hogy a többséget érdekelte volna.

Sorolhatnánk az eseteket, se szeri, se száma. Merj, nemcsak hangoskodni szokása némelyeknek moziban, színházban, de bevett szokás a késés is.

Pedig nem lehet kellemes húsz. harminc lábon átvergődni és látni a bosszús arcokat. Apropó, látni!

Ha már elkéstél, akkor úgy kell megközelíteni helyedet, hogy arccal a székeken ülők felé legyél. Lehet, hogy hasznos. ha menetközben nézed legalább a film. vagy az előadás eseményeit, de csak fokozod udvariatlanságodat, ha a hátsó feled mutatod a néző- közönségnek. . .

A moziban, színháziján lehetőleg mellőzzük a táplálkozást. Ha mégis rád tör az éhség, csak a szünetben csillapítsd, és kinn a büfében.

Ropit ropogtatni, cukrot szopogatni nem lehet elég halkan ahhoz, hogy ne kellene lemondani róla színházban és moziban.

Ha esetleg nem tetszik a film, annyira, hogy nem vagy kíváncsi a végére sem. nyugodtan menj el. Várj meg egy olyan pillanatot, amikor a legkevésbé zavarsz, és gyorsan távozz. Sokkal jobban jársz te is. környezeted is, akit ha beszéddel nem is, dé moeorgással. fészkelődéssel zavarnál.

Színházban felvonás alatt kivonulni nem szabad: ezzel a színészeket gorombán megsértenéd. Ha elégedetlen vagy, a szünetben vedd a kabátod.

A színházra, mozira elmondottak jó része vonatkozik a kiállításokra is.

Kiállítóterembe azért megy az ember, mert érdeklődik a kiállított tárgyak iránt. Legalábbis legtöbben azért mennek, és nem azért, mert utána el lehet mesélni, vagy mert ajánlatos, ha a magyartanárnál jó akar lenni az ember. .. a szemlélődéshez pedig csend kell. Beszélgetés, nevet- gélés nem való a kiállítóterembe, múzeumba. Benyomásaidat elmondani jobb is egv kis idő múlva, amikor már leülepedtek.

Kiállításon sem való eszegetni, s főleg nem az, eldobálni a cukrospapírt. Persze, aki eszeget a bemutatón, azt különben sem nagyon érdekli, amit láthatna. Az ellenkező véglet: akit annyira érdekel, hogy meg is fogja, szagolja, tapogatja. Nem véletlenül tiltják ezt is: képzeld el, mi lenne a képek, szobrok, műtárgyak sorsa, ha mindenki csak végigsimítaná őket! Piszkosak, rongyosak lennéhek fél év alatt. Pedig még száz év múlva is gyönyörködni akar bennük az akkori kiállítások közönsége.

Végül még egy praktikus dologról: előfordul, hogy nem egyedül indulsz moziba, színházba. kiállításra. Ki vegye a jegyeket? Meglehetősen korszerűtlen szemlélet — ha lányoknak kényelmes ugyan — hogy természetesen a fiú. Mindig kettőtök anyagi helyzete határozza meg; Ha a lány keres, a fiú tanul, természetes, hogy több hárul az anyagi terhekből a lányra. Ha közös elhatározással indultok moziba, kiállításra, vagy vegye meg ki-ki a maga jegyét, vagy felváltva fizessetek. De ha egvi- kőtök meglepetést akar szerezni egy jeggyel, nemhogy nem kell kifizetni, de kifejezetten sértő megpróbálni is.

\