Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-18 / 244. szám
Évi több mint kétmilliárd forint pénzbeni juttatás a népesedéspolitikai intézkedések nyomán A Munkaügyi Minisztériumban és a SZOT-ban számító sok készültek arról, hogy a legutóbbi népesedéspolitikai kormányhatározat milyen többletbevételhez juttatja a gyermekes családokat. Az összegezés szerint a családi pótlék, a gyermek gondozási segély, az anyasági segély emelése, továbbá a gyermekápolási táppénzre jogosultság kiterjesztése évente több mint kétmilliárd forinttal növeli a gyermekneveléshez nyújtott pénzbeni állami juttatásokat. Hozzávetőlegesen több mint 600 000 családot érintenek e pénzbeni kedvezmények, mégpedig többszörösen, mert ugyanaz a család adott esetben akár valamennyi kedvezményt igénybe veheti. A több mint kétmilliárd forintos emelés az eddigi igen jelentős pénzbeni juttatásokhoz képest is számottevő. Az idén például — még az emelés nélkül — különféle címeken kereken 7 és fél millárd forintot folyósít az állam a gyermekes családoknak, a jövőre életbe lépő emelés tehát teljes évre számítva — a sokféle címen nyújtott juttatások egészét alapul véve is — megközelíti a 30 százalékot. A most elhatározott emelés az utóbbi húsz évben a legnagyobb, jóllehet például a családi pótlékot 1953 óta hatszor növelték. 1953. előtt gyermekenként 30 forint volt a családi pótlék, akkor vezették be a progresszív családi pótlékot, ami azt jelentette, hogy két gyerek után összesen 75. három gye. rek után 180 forintot stb. fizetett az állam. 1959-ben a háromgyerekesek családi pótléka 180-ról 360, 1966-ban 510, 1972-ben 960 forintra emelkedett. A kétgyerekesekét 1965- ben 200. 1966-ban 300, az idei év elején a tejáremeléskor pedig 400 forintra növelték. Mivel. 1972-ben csak az egyedülálló egygyermekesek, továbbá a három- és többgyermekesek családi pótlékát rendezték, a kétgyermekesekét nem, most — mint ismeretes — ennek az igen jelentős kategóriának a családi pótlékát emelik. 1974. június 1-től a kétgyermekesek az eddigi 400 forint helyett 600 forintot kapnak havonta. A 20 év alatti hatszori családipótlék-emélés nyomán az 1953. évi 718 millió forintról tavaly három és fél milliárd forintra nőtt a családi pótlék címén folyósított összeg. Az új rendelkezések az évi családi pótlékot további 1,1 milliárd forinttal növelik, csupán ez az emelés 480 000 családot érint. A gyermekgondozási segély bevezetése óta egyszer változott. amikor a tejáremelés pótlására a bérből és fizetésből élőkét 600-ról 650, a termelőszövetkezeti tagekét 500-ról 550 forintra növelték. Mint ismeretes, 1974. január 1-tői a bérből és fizetésből élő anyák az első gyerek után 800. a második után 90Ö. a harmadik gyerek után 1000 forint, a tsz-tagok 700. 800, illetve 900 forint gyermekgondozási segélyt kapnak. Ez az emelés évente körülbelül 600 millió forint többletet jelent, vagyis az 1972-ben folyósított .1,4 milliárd forint gyermekgondozási' segély körülbelül kétmilliárd forintra nő. Több százmillió forint többletjuttatással jár a gyermekápolási táppénzre jogosultság kiterjesztése, s az anyasági segély igen jelentős felemelése is. Az 1972-ben folyósított 93 millió forint anyasági segély az emelés nyomán valószínűleg eléri majd az évi 350 millió forintot. (MTI). Közel-Kelet (Folytatás az 1. oldalról.) barrelenkénti új ára 3 dollár 68 cent, és a Kuvaitban ülésező olajminiszterek álláspontTARANTO Meleg, baráti légkörben folyik az „Usakov Admirális” cirkálóból és az „Otvázsnij” torpedőrombolóból álló szovjet flottaegység olaszországi látogatása. A Jón-tqngeri haditengerészeti körzet parancsnoksága fogadást adott a tarantói tengerésztiszti klubban a szovjet hadihajók parancsnoka és tiszttó' ''--z- teleiére. BUDAPEST Szerdán elutazott hazán oól Szent-Györgyi Albert Nobel- díjas biokémikus, aki a Magyar Tudományos Akadémia elnökének meghívására látogatott Magyarországra. A neves tudóst Szentógothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. HAVANNA Miguel de La Paz havannai lakos fegyverrel foglyul ejtette és túszként tartja Jean Somerhoussenet belga, valamint Pierre Anthonioz francia nagykövetet. A kubai hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket. VÁRNA Szerdán folytatódtak a felszólalások a tanácskozás elé terjesztett beszámolókról és a szákszervezetek nemzetközi problémáiról, A felszólalók kö_ zött volt Ti.iiis Meneses. á CUT chilei szakszervezet titkára, Michel Languinion, a Békevilágtanács titkára. Milan Vu- kasovic, a Jugoszláv Szakszervezeti Tanács titkára és sokan mások. Valamennyien állást foglaltak;, s általában pozitívan foglaltak állást a napjainkat és a nemzetközi munkásosztályt érintő problémákban. hangoztatták az egység szükségességét. Az új háború erőviszonyai Közel-Keleten jf 56A.fegyvereserőklétszáma(azerK) ta»400 A harckocsik száma (darab): ♦ 50 A repülőgépek száma (darab! 30 A hadihaj« száma (darab) * A tartalékosokkal együtt Az észak-afrikai és közel-keleti irab országok az elmúlt években :atonai szempontból jelentősen negerősödtek. A modern technika, íz új típusú harckocsik és repü- ögépek, az azokat kezelő sze- nélyzet kiképzési foka minőségileg is megváltozott az 1967-es arab —IzraeU háború óta. Térképünk különböző források és jelentések alapján a most folyó háború erőviszonyait ábrázolja. A térkép elkészültének időszakában bekövetkezett változások; Jordánia, Szaud-Arábia és Kuvait csapatokkal Is támogatja a harcban közvetlen érintett két arab országot, Szíriát és Egyiptomot, valamint újabb afrikai ország, Kamerun is megszakította a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. — TERRA — ja szerint nem képezheti vita tárgyát a nagy olajkonszernekkel. E hónap elején a hat ország képviselői eredménytelen tárgyalásokat folytattak Bécsben, az OPEC (Olajtermelő Országok Szervezete) székhelyén. A várt megegyezés kudarca utón szántók el magukat kedden éjiéi a rögzített ár egyoldalú felemelésére. Kuvaitban egyébként szerdán kezdődött az arab olajtermelő országok rendkívüli értekez’ete „az olaj, mint fegyver” mottóval, szoros ösz- szefüggésben a közel-keleti háborúval. * Nixon elnök, Kissinger külügyminiszter társaságában szerdán délelőtt fehér házi hivatalában fogadta négy arab ország magas rangú küldöttségét: Buteflika algériai, Sza- bah al Ahmed al Dzsaber kuvaiti, Benhima marokkói és Omar-el-Szakkaf, szaud-ará- biai k<tT'i'«'rniriisztert. Front és egység Az események katonai vonatkozásai mellett — a modern szovjet fegyverekkel felszerelt egyiptomi és szíriai hadsereg sikeresen helytáll a frontokon — egyik másik tényező is szerepet játszik a Közel-Keleten kiújult, immár két hete tartó harcokban. Ez pedig az arab egység. Közismert, hogy hosszú időn át még a közvetlenül érintett arab országok között sem volt teljes az egység az 1967-es izraeli agresszió rendezésének mikéntjét illetően. Egyiptom és Jordánia például feltétel nélkül elfogadta a Biztonsági Tanács ismert 242. számú határozatát, a konfliktus békés rendezésére, Szíria azonban a legutóbbi időkig elutasította azt. E két pólus között helyezkedtek el a többi arab államok. Nézeteik megoszlása egyet jelentett az arab világ politikai, lcatonai és gazdasági erejének megosztásával, mondjuk ki, a cselekvésképtelenséggel. Az egyiptomi politikai vezetőké, elsősorban Szadat elnöké az érdem, hogy hosszan tartó, türelmes munkával igyekezett áthidalni a véleménykülönbségeket. Talán éppen az vezetett eredményre, hogy Szadat egyszerre két vasat tartott a tűzben. A szocialista országokra és a világ haladó erőire támaszkodva. következetesen küzdött a kö- ■ zel-keleti konfliktus békés rendezéséért, ugyanakkor egy pillanatra sem feledkezett meg a második alternatíváról, az elveszett területek fegyveres felszabadításáról. Az arab világban mindkét irányzatnak egyformán voltak hívei. Az utóbbi időben elhangzott különböző megnyilatkozásokból, így például Szadat elnöknek az egyik amerikai folyóiratban megjelent interjújából és Heikalnak, az Al Ah- ram hasábjain írott vezércikkeiből már arra lehetett következtetni, hogy a mérsékelt arab országok türelme is fogytán van. Izrael konokul ellenállott a békés rendezésnek, túl hosszú ideig tette próbára az arabok nemzeti érzéseit, s az őket megalázó kihívó magatartásával szinte sürgette az arab népeket: ne tűrjék tovább arab területek egyetlen talpalatnyi részének a megszállását sem. Ebben a nemzetközi és — tegyük hozzá — egyre forrósodó arab légkörben került sor a diplomáciai lépések egész sorára. Szeptember első hetében Szadat elnök csúcstalálkozóra hívta meg Hafez Asszad szíriai kormányfőt és Husszein jordániai uralkodót. A Kairóban lezajlott kétnapos találkozó ténye már csak azért is feltűnést keltett, mert Egyiptom és Szíria 1970-ben — amikor Husszein fegyveresen számolt le a palesztin felszab adítási front országában működő egységeivel — megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Jordániával. A csúcstalálkozó utáni napokban helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok. Közben Szadat elnök többször is konzultált a szaud-arábiai uralkodóval, a legnagyobb olajexportáló arab ország királyával és más, olajban ugyancsak gazdag arab államok vezetőivel. E konzultációk után hangzott el Fejszalnak, az Egyesült Államok címére szóló üzenete: ha az amerikai kormány nem gyakorol nyomást Izraelre, nem segíti elő az igazságosságon alapuló békés rendezést, az arab világ fegyverként fogja felhasználni az olajat. Az arab országok kilátásba helyezték az USA-ba és Nyugat-Európába irányuló olajszállítások korlátozását. A figyelmeztetés azonban nem■ használt. Sőt, az amerikaiak erőszakkal fenyegetőztek. az izraeli haditengerészet pedig fittyet hányva a nemzetközi jog legelemibb szabályainak, fegyveres támadást intézett az épülő egyiptomi olajvezeték ellen. Ez volt a csepp a pohárban. Az egyiptomi csapatok átkeltek a Szuezi-csatomán és az azóta folyó harcokban jelentős területeket szabadítottak fel a Sínai-félszigeten. Sikeres csatákat vívnák az északi fronton a szíriai, iraki és •— most már — a jordániai egységek is. Az arab államok hadseregeinek együttes fellépése is tanúsítja, hogy az utóbbi hetekben, de különösen a harcok felújulása óta tovább erősödött az arab egység. Csapaterősítéseket küldött a harcoló arab népek megsegítésére Algéria, Marokkó, a Jemeni Arab Köztársaság, Kuvait és Szaud-Arábia is. S a lista korántsem teljes. Legalább olyan fontosak a katonai segítséggel párosuló anyagi és erkölcsi támogatás megnyilvánulásai. Ezek közé tartozik az Egyesült Államokra és a nyugat-európai kormányokra gyakorolt egybehangolt diplomáciai nyomás. Célja: kényszeríteni az 'Jzrael- barát kormányokat, hogy sürgessék a közel-keleti konfliktus békés rendezését, a Biztonsági Tanács 1967-es határozata alapján, amely előírja, az izraeli csapatoknak a megszállt területekről történő visszavonását. A diplomáciai offenzíva legújabb fejleményei közé tartozik Szadat elnök keddi tűz- szüneti javaslata. Valószínű, ezzel is összefügg Marokkó, Kuvait, Algéria és Szaud- Arábia ENSZ-képvis élőinek Nixon amerikai elnökkel létrejött szerdai bizalmas tanácskozása. „,
