Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

4 Alagútfúrás a La Manche-csatorna alatt magyar műszer „vezérlésével” ? Kicsinyítés — elektronmikroszkóppal Könnyen lehet, hogy meg­tisztelőén komoly feladatot kap egy kitűnő magyar műszer, a Magyar Optikai Művek girosz- kópikus teodolitja. A műszer a maga nemében páratlan tu­lajdonságokkal rendelkezik: egy szögmásodperces pontos. Sággal képes meghatározni és tartani az irányt. Amikor pél­dául a budapesti metró alagút- jának fúrását irányították vele, az egymással szemben elindult három méter átmérőjű fúró­pajzsok négy centiméteres pon. tossággal találkoztak össze. A magyar lapok is beszámol­tak arról, hogy alagút építését tervezik Európa és Anglia kö­zött a La Manche-csatorna alatt. Korábban rendkívül ne. héz és bonyolult feladat volt a mélybe „levinni” és ott meg is őrizni a felszínen viszonylag könnyen' kitűzött irányt. Ez a teodolit viszont, bármilyen mélységbe eresztik vagy viszik is le, a. legkisebb eltérés nél­Szeptember filmújdonságai a televízióban Szeptember filmkínálatában bizonyára a legnagyobb ér­deklődés az „Egy hölgy arc­képe” című új, hatrészes an­gol filmsorozatot kíséri majd, amely Henry James magya­rul is megjelent regénye nyo­mán kerül képernyőre. Ugyan­csak nagy népszerűségre szá­míthat az új epizódokkal je­lentkező Salto Mortale című nyugatnémet cirkusztörténet is. , Szeptember közepén kezdő­dik a Föld szíve cynű olasz filmsorozat, amely az Amazo­nas vidékétől északkeletre el­terülő dél-amerikai őserdő la­kóinak életéről számol be. , Shakespeare drámájának magyarul beszélő tv-filmvál- tozata, „A vihar”, amely az igényesebb szórakozás hívei­nek szerez majd örömet. Üjabb epizóddal jelentkezik az Arséne Lupin című fran­cia filmsorozat. Címe: Sher­lock Holmes ellen. A Marty Feldmann nevét viselő soro­zat szintén új résszel jelent­kezik szeptemberben. kül azonnal mutatja a felszí­nen meghatározott megfelelő irányt. Csak annyi időre van hozzá szükség, amíg a műszei leérkezik „munkahelyére”, mert „tudását” változatlanul viszi magával. Ez a tény bírta rá az érde­kelt angol vállalatokat és a MOM-ot, hogy megtárgyalják a lehetőségét annak, miképpen lehetne a leendő alagút irá­nyának kitűzésére ezt a kiválj műszert szolgálatba állítani. Még folynak a tárgyalások, de mindenesetre újabb, jól meg­alapozott elismerést jelentene a nagy nemzetközi tekintély­nek örvendő magyar geodéziai­műszer-gyártás számára, ha ez a magyar eszköz irányítana olyan hatalmas technikai mun­kálatokat, ami nyilvánvalóan az egész világ érdeklődésének homlokterébe kerül máj d. A rétisasok védelmében A világ legértékesebb fész­ke Skócia északi részén, egy jegertyeíenyő tetején van. A föld felett 11 méter magasan épített fészekben jött világra két rétisasfióka, amelyeknek szülei egyenesen Afrikából ér­keztek. A fiókák védelmére az angol kormány havonta több, mint 10 000 franknak megfelelő összeget költ. A sasfélék családjába tar­tozó rétisas kihalófélben levő fajta, ötven éven át, 1909— 1958-ig egyetlen példány sem élt belőle Angliában. A ké­sőbbiek során több madárpár tért vissza az országba, de a vadászok megtizedelték sorai­kat. Jelenleg a hatóságok ar­ra törekszenek, hogy megaka­dályozzák a rétisas vadásza­tát, befogását. Mindenáron meggátolják, hogy a t.ojástol- vajokj elriasszák a madarakat. Napjainkban egy pár rétisas­tojás értéke 600 font. 1964-ben és 1971-ben vandál elemek igyekeztek megzavarni a ma­- Archívum helyett - elektronikus számítógép Mint ismeretes, a hagyomá­nyos archívumok túlságosan sok helyet foglalnak el és né­ha igen nehéz eligazodni ben­nük. Ez a körülmény késztet­te Kanada tudományokkal fog­lalkozó minisztériumát arra, hogy határozatot hozzon, amelynek értelmében minden tudományos munkát egy elektronikus számítógép me­móriaegységébe táplálnak. Ez a maga nemében egyedülálló kísérlet lehetővé teszi. hogy igen rövid idő alatt ellenőriz­zék a kutatások helyzetét, könnyen eligazodjanak rajtuk, jobban koordinálják a kuta­tómunkálatokat és értékeljék a tudomány és a technika kü­lönböző területein folyó mun­kák termelékenységét. Ezen­kívül a számítógép révén meg tehet határozni, hogy megfe­lelően finanszírozzák-e a kü­lönböző kutatásokat. darak nyugalmát, és végül is sikerült ellopniok a tojásokat. Az idén, mielőtt a madarak megérkeztek volna Afrikából, ornitológusok egy csoportja előkészítette a „rétisas-had­műveletet”. Ennek keretébert kilenc önkéntes ornitológus váltja egymást egy megfigyelő kabinban, állandóan kapcso­latban van az elektronikus vészjező berendezéssel ellá­tott fa tetején lévő fészekkel. És végre elérkezett a há- romc hónap óta várt--pillanat. Június közepe táján két fióka kelt ki a tojásból. Az apa- madár ettől kezdve rtaponta 4.5 kg súlyú élelmiszert szál­lított a fészekbe. Létesítettek egy megfigyelő- állomást, a fészektől légvo­nalban kétszáz méternyire. Innen 120 000-ren nézhetik majd végig, amikor a rétisa­sok ismét elindulnak Afrika felé. Az ornitológusok és az egyszerű nézők remélik, hogy az oly sokat dédelgetett réti­sasok ismét' visszatérnek majd „saját” skóciai fészkükre. A rendkívüli mértékű na­gyításra képes elektronmik. roszkópok köztudomásúan a parányok világának tanulmá. nyozását segítik elő. Felvető­dött a gondolat, vajon lehet­ne-e a mikroszkópot „fordít­va” működtetni, erős kicsi­nyítéseket készíteni? A Sie­mens-gyár kutatói a kísérle­tek, során odáig jutottak, hogy e módon egy 5x5 milliméteres fóliára ezer átlagos terjedel­mű ' könyvet tudtak leképez­ni. Az elektronikus sugár a rögzítés folyamata alatt száz­ezred milliméter nagyságú írásjeleket hagyott hátra. Ugyanekkora fóliára egymil­lió fénykép kicsinyített má­solatát iK sikerült rögzíteni. Az egyik ilyen szinte hihetet­lennek tűnő kicsinyítésnek a nagyítása a kép előterében látható, bizonyságául annak, hogy nem a kutatok egy tá­voli jövőben megvalósuló öt­letéről. hanem máris meg­érett, kiforrott eljárásról van szó. Terjed a tetoválás divatja Ülök a tribünön, mint valami várrom írók, művészek a turf szerelmesei között... A tetoválás új formáját Joan Baez hozta divatba, aki egy nyilvános előadáson a vállára tetovált hatalmas ró­zsával jelent meg a közönség előtt Később egy Las Vegas-i rock-énekesnő tetováltatott karkötőszerű mintát a csukló­jára és — amint ő maga mondta — „barátai örömére” egy másik mintát a mellére. A nők tetoválásának divatja mindenütt futótűzként terjed az Egyesült Államokban. A művészi kivitelű tetová­lás átlagosan 60 ezer lírának megfelelő összegbe kerül. Egy Milwaukee állambeli sztriptíz­táncosnő tetőtől talpig tetovál, tatta magát, és ezért 800 000 lírának megfelelő dollárt fize­tett ki a „művésznek”. A tetováláshoz a szakembe­rek apró villamos motorral működtetett vékony tűt hasz­nálnak. Ezzel a tűvel — bra­vúros gyorsasággal és pontos­sággal — apró szúrásokat esz­közölnek a bőrön és a tűn ke­resztül speciális festékanyagot juttatnak a bőr alá. A művelet egyáltalán nem kellemes, és attól függően, hogy milyen testrészen alkalmazzák, még fájdalmas is lehet. Mindenesetre egyre nagyobb az áldozatot vállaló fiatal nők száma. „Nem egészen három hónap alatt — mondja a 41 éves San Francisco-i Lyle Tuttle, a legnevesebb amerikai tetoválóművész — több mint 60 ezer különböző korú lányt és asszonyt tetováltam. És egy­re újabb motívumokon kell törnöm a fejem.” Régebben a kliensek meg­elégedtek egyszerű rajzocskák­kal (csillag, áttört szív. a sze­retett fiú neve, az állatöv je­gyei, stb.), ma azonban egyre kidolgozottabb. rafináltabb mintákat igényelnek. Ilyenek pl.: a hatalmas orchideák, pil­langók, gombák, kígyók, na­lak, egzotikus állatok. Ami a tetoválásra legszívesebben ki» választott testrészt illeti, első. 6orban a has jöhet számításba, de nem kevesen vannak, akik a hátsójukra és a mellükre kérik a mintát. Aki fél a tetoválással járó fájdalmaktól, műtetováláshoz folyamodhat. Ez egy lehelet- vékony, a bőrre ragasztható műanyag lap. A szappan nem viszi le, eltávolítása acetonnal történik. (Panorama) A zöld gyep. a turf világa sok híres író, művész kedvenc szórakozása,, nemegyszer ih- letője. Hemingway, Degas, Toulöuse-Laturec egész sor művükben vallottak e vonzal­mukról, de számos kitűnő ma­gyar író is eltéphetetlen szá­lakkal kötődött a versenypá­lyákhoz. Hogy csak néhány ne­vet említsünk: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Bródy Sándor. Hunyady Sán­dor és Kellér Andor egyaránt a versenyzés szerelmese volt. Az első világháború utáni idők legnagyobb „lóbarátjá” kétségtelenül Heltai Jenő volt. Szinte másödik "ötthonának te­kintette azt a páholyt, amely évtizedekig fenntartott helye volt. Közismert szállóige lett: „Nem futnak versenyt Heltai nélkül”. Regényének, a „111- es”-nek a címe egy életen át kíséri a turf világában, ahol előszeretettel fogadta minden futamban az 1-es és a 11-es számú paripákat. Ö írta eze­ket a turf örök bohémjeire oly jellemző sorokat: „Itt ülök a tribünön, mint valami vár­nom, anyagi helyzetem gyors fellendülését a lovaktól vá­rom”. A kitűnő író az égjük éj­szakai lokál főpincérétől egy­szer „halálbiztos” tippet ka­pott. „Akkor is nyer a lovacs­ka, ha három lábon futja le a távot” — mondta a főúr. A következő éjszaka Heltai ud­variasan megjegyezte: „Való­ban csak három lábon futott a telivér. A negyedik sánta volt.” A „holtbiztos” ló utolsó lett. • Krúdy Gyula, a galopp-ver­senyek nagy „szerelmese” a „Starttól a célig” című köny­vében tett hitet a nemes pari­pák mellett. Ezt írta: „Szere­tem őket, mozdulataikat és szagukat, bokájukat és nya­kukat, a csodálatos szemeiket, ahogy egymásra néznek azzal a boldog-bánatos közönnyel és nyugalommal, sértődött szo­morúsággal, amint csak álla­tok tudnak nézni”. A verse­nyek állandó látogatója volt Molnár Ferenc, aki még a külföldi nagy versenyekre is elkísérte kedvenceit. Az írók páholya mellett van a művészek páholya. Beregi Oszkár, Odry Árpád, Csortos Gyula mellett ott ültek az ak­kori idők híres primadonnái: Küry Klára. Pálmay Ilka-, ké­sőbb Biller Irén, majd Honthv Hanna és Csikós Rózsi, akik kettesfogatú versenyben is hajtottak. A múlt nagy íróinak, művé­szeinek ma is vannak követői. Ma is van író- és művészpá­holy, ahol időnként megjelen­nek az „utódok”; Zelk Zoltán, Abody' Béla. s a nagy verse­nyek napján Komlós Juci, Bitskei Tibor, Garics János. Cs. Németh Lajos, Zenthe Fe­renc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom