Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
Receptek CSALÁD-OTTHON Gondolatok az „átmenet” problémájáról Az élet minden területén gondot jelent az átmenet, a változás problémája. A megszokottból az újba, az ismeretlenbe való beilleszkedés, még a felnőttek társadalmában sem zavartalan. Különösen gond ez a pedagógiában, az oktató-nevelő munka mindennapi gyakorlatában. Vegyük alapul az általános iskola alsó tagozatát. Itt az esetek többségében, ha csak valami kényszerű változás nem jön közbe, egy tanító, vagy tanítónő oktatja, neveli a gyermeket. A kisiskolás életének ez a Periódusa sem zavartalan. Ám négy esztendő azonos pedagógiai módszere jó' osztálykollektíva kiformálásához vezet, amelyre a későbbiek során építeni lehet. Az alsó tagozat alapozó évei teszik a készséget jártassággá: itt forr össze tanító és tanítvány, sok örömet szerezve szülőknek és pedagógusoknak egyaránt. Az első figyelemre méltó megrázkódtatás” az alsó tagozatból a felső tagozatba történő átlépés időszakában tapasztalható. Ezt több körülmény is motiválja. Elegendő ezekből a két legfqptosabbat említeni: az egyik az új tantárgyak belépése az oktatás folyamatába, pl. az orosz nyelv; a másik: új arcok jelennek meg óráról órára a tanulók előtt. Ez a két jelentős motiváció a gyermekek életében szükségszerű zavarhoz vezet, ám ez korántsem olyan mérvű, hogy helyes pedagógiai módszerekkel nem lehetne kiküszöbölni. A szaktárgyakat tanító tanárok az ötödik osztályban erre külön is készülnek és már az első tanítási órán arra törekszenek, hogy tantárgyaikat megkedveltessék tanítványaikkal. A szaktárgy eredményes tanítása nem is lehetne a későbbiekben eredményes, ha nem ez az alapállás vezérelné az új, „belépő” tantárgyak tanárait. A probléma azért jóidéig probléma marad, és az itt tanító tanároknak kettős terhet kell leküzdeniük; gyermekek zavarát, az új tantárgy beindításának nehézségeit, az új módszert, szokást kell gyakorlattá ötvözni, kinél-kinél olyanná kell mélyíteni a tudást, hogy jó jegyekkel realizálható tudásszint alakulhasson ki. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az általános iskolában tanító szaktanárok, (orosz, fizika stb.) egyre inkább érzik a felelősséget és tanítványaikat olyan alappal bocsájtják útnak, hogy nagy többségük a középiskolában is megállja a helyét. Az eddigiekben a pedagógusok szemszögéből vizsgáltuk az átmenetet, a változás kérdését. A megoldásnak ez csak az egyik oldala. Önkéntelenül felmerül a kérdés: mit tehet a szülő, ha az átmenet bonyolult problémájával találkozik? Természetes folyamat, hogy a szülő Örül a növekedésnek, tudásbeli gyarapodásnak és büszkén konstatálja; „felső tagozatba lép a fiam, vagy a lányom”, de hogy ezzel a lépéssel elmélyültebben foglalkozna, átvállalná, vagy megértené az ezzel járó „reszke- tést”. a gyermeke tudatában lejátszódó „félelmet”, tanácstalanságot, — ha gondol is rá keveset tesz eloszlatásáért. Pedagógiai tapasztalatainkból állíthatjuk, hogy nem minden szülő tartja legfontosabb feladatának, hogy gyermeke új tanáraival megismerkedjék. A szülői háznak az iskolával olyan kapcsolatot kell kialakítania, amelynek pedagógiai vezérelve; segíteni a gyereket az átmenet nehézségeinek leküzdésében. Ezt pedig csak a szoros, kölcsönös megbecsülésen alapuló őszinte, tárgyilagos. elfogultságtól mentes kapcsolat teszi lehetővé. Ne legyen ez a kapcsolat öncélú, csak a saját gyermekére szorítkozó, mert ez a továbbiakban helyrehozhatatlan kárt okozhat. A szülői munkaközösségekben való aktív részvétel, a fogadóórák rendszeres látogatása — és nemcsak akkor, ha baj van! — az osztály érdekében végzett közösségi munka iskolán belül és iskolán kívül a gyermek egyéni és közösségi Keresztöltéses térítők formálásának is olyan pozitívumává válhat, ami a későbbiekben éppen a gyermek érdekében realizálódik. Sok szülő azzal tér ki e feladat elől, hogy a felső tagozatban, vagy a középiskolában már nem tudnak segíteni a gyermeknek; végezze csak egyedül az iskola az oktatás-nevelés munkáját, hiszen az a feladata. Kétségtelen, hogy a szaktárgyak elsajátíttatása valóban a szaktanár, az oktatás-nevelés gondja, valóban az iskola ügye. De a szülő is tehet egyet, s mást az eredményes előrehaladás érdekében. Az ellenőrzés, a beszámoltatás az érdeklődés, a bíztatás, a dicséret, az ambíció növelése a gyermekben a családon belüli bizalom légkörét erősíti: végső soron szorosabbá fűzi a kapcsolatát a szülőhöz, az iskolához, s ennek hasznát elsősorban a tanuló. végső soron egész társadalmunk élvezi. Minden átmenet. változás, időszakos zavar összehangolt iskolai, családi, nevelési módszerrel megoldható. és a feilődés során kiküszöbölhető. Ifjúságunk érett ahhoz, hogy ezt megértse és a maga módján segítse is. De nekünk felnőtteknek kell a kezdő lépést megtenni. koprE József középiskolai tanár S.rtáiszelat — »0K paprikával «> dkg sertéshúst felszeletelünk, kiverjük, tejben megforgatjuk és besózzuk. Fél kg. kimagozott zöldpaprikát negyedekbe vágunk, forró zsírban átsütjük, majd kivesszük a zsírból egy tányérra, nehogy megégjen. A hússzeleteket a forró zsírban egyik oldalán megsütjük. Megforgatjuk. Mindegyik hússzeletet meghintjük törött borssal és ráhelyezzük a sült paprikát. Néhány percig még sütjük és melegen tálaljuk. Burgonyapürét adjunk hozzá. Zöldséggel töltött csirke. Zöldségfélét (borsót, sárgarépát, fehérrépát, karalábét, zellert, karfiolt) vajon puhám párolunk. Ha kész, adunk bele bőven apróra vágott petrezselymet, 2 nyers tojást, a csirke elkapart mólót, sót, borsot, egy tejbe áztatott zsemlét* kevés párolt vöröshagymát, 1 összevagdalt keménytojást, összedolgozzuk* megtöltjük a csirkét. Megsütjük. Rizst és salátát adunk mellé. Paprikasaláta. A paprikát megmossuk, kimagozzuk, karikákra váqjuk. üvegtálba rakjuk. Leöntjük a következőképpen elkészített salátaecettel. Vizet forrósítunk, ízlés szerint sót, cukrot dobunk bele, 2 babérlevéllel, 6—8 szem egész borssal és ecettel ízesítjük. Melegen a paprikára öntjük. Ha kihűlt, paradicsomszeletekkel ízlésesen feldíszítjük. Zöldbabos esírkeraauleves. Egy csirkeaprólékot, neqyedkiló aDróra vágott zöldbabot puhára főzünk, majd berántjuk. A rántásba eqy pici vöröshagymát és pirospaprikát teszünk, felengedés előtt, de vigyázzunk, meg ne égjen I összeforraljuk a levest a rántással és ODró galuskákat szaggatunk bele, majd ízesítjük egv deci tejfellel és egy csomag apróra vágott petrezselyem zöldjével. Szllvaszörp 3 deci szóda, vagy. kristályvizet, 2 kávéskanál cukrot, pár szem szilvát, pici törött fahéjat összemixelünk. Petrezselymes joghurt 2 deci Joghurtba elkeverünk eqy kávéskanál apróra vágott petrezselyemzöldjét és egy pici sót. (Nagyon egészséges étel.) Befőzés: Lecsó eltevése: Megfőzzük a lecsót úgy, mintha foayasztásra kerülne (rizs és hús nélkül), üvegekbe tesszük, meghintjük szalicillal, lekötjük, helyére tesszük. Nem kell száraz- aőzbe tenni! Télen csak melegíteni kell, virslivel percek alatt kész az • béd. Sonkástekercs. 70 dkg étpasszírozott sertéshájat, 40 dkg liszttel alaposan eldolgozunk, majd kockára formálunk és szalvétába csavarva egy órát p?i hentetjük hideg helyen. Közben fél kiló lisztet, 2 csomag sütőport, 2 egész tojást, ízlés szerint sót annyi tejjel gyúrunk össze, hogy lágy rétestésztát kapjunk. A tésztát olyan nagyra nyújtjuk, hogy a hájas tésztát becsomagolhassuk vele. Aztán metélttészta-vékony- ságúra kinyújtjuk, utána hajtogatjuk, A hajtogatást még négyszer ismétel-* jük, végül fél ujjnyi vastagra nyújt* juk, kockára vágjuk és sonkás töltelékkel megkenjük. Forró sütőbe tegyük. Meleg szendvics. Zsúrkenyeret felszeleteljük, megvajazzuk, megkenjük a következő kenővel: 10 dkg kolbászt* 10 dkg sonkát, 20 dkg párizsit vagy krlnolint, 2 db keménytojást, 5 dkg összevágott füstölt szalonnát kétszer átdaráljuk. Minden kenyérszeletre a kenő tetejére teszünk még egy kemény- tojás-karlkát és vékony sajtszeletekkef beborítjuk. Megzsírozott sütőlapra tesz* szűk és megsütjük. Cseresznyés-meggyes piskóta tejszín* nel. Piskótatésztát készítünk, beleöntjük a tepsibe, beleszórunk bőven ki- magozott meggyet és cseresznyét, apróra vagdalt diót, a tetejét meghintjük fahéjas kristálycukorral. Megsütjük. (Sütés közben ne nyitogassuk a sütőt, mert összeesik a tészta.) ^ Ha megsült, szeletekre vágjuk és tejszín* habbal leöntve kínáljuk. Egytálétel fogyókúrázóknak. Két sze^ mélyre. Egy kií. friss zöldborsót vásárolunk, megtisztítjuk, majd kevés olajban pároljuk, sóval ízesítjük. Ha a borsó majdnem egészen puha, adunk hozzá két pár, héjától megtisztított virslit és a zöldborsóval együtt készre pároljuk. Ha levettük a tűzről, meghintjük frissen vagdalt petrezselyemzölddel és ízlés szerint kevés reszelt sajttal. Fejes salátával tálaljuk és ke* nyér nélkül fogyasztjuk el. Különleges káposztás palacsinta. Le-a reszeljük a szükséges mennyiségű káposztát, besózzuk, állni hagyjuk, majd kinyomkodjuk és zsírban, kevés cukor hozzáadásával megpirítjuk. (Vigyázzunk, meg ne égjen). Utána hagyományos módon, cukor nélküli palacsintatésztát készítünk és kisütjük. A palacsintákat ujjnyi széles csikókról vágjuk gs ha mind kész, óvatosan* hogy össze ne törjön* elkeverjük a pirított káposztával, végül meghintjük törött borssal. Sütőbe tesszük, jól ót- forrósítjuk és tűzálló tálban tálaljuk. Tészta előtt zöldséglevest adunk. FAS1 KATALIN Egy kis félreértés A keresztöltéses munkák alapanyaga az úgynevezett kongré, amely egy-egy vastagabb szálú fonallal, vagy 2—3 egymás mellett húzott, kocka alakra szőtt anyag. A fonalat a kockák nagyságának megfelelően válasszuk ki, hogy az pontosan kitöltse a kockákat. E kézimunka legfontosabb tudnivalója, hogy a kereszteknek mindig egyirányban kell dőlni. Készíthetünk térítőt, heverőtakarót, faliképet, sőt szőnyeget Is ezzel a mintával. A munka menete: előbb az alapmintát varrjuk ki és azután töltjük ki a szabad részeket sötétebb fonallal. Varrhatjuk duplakercszttel is, így egész munkánkat, vagy annak egyes részeit kiemelhetjük. Ha szőnyeget, vagy falvédőt készítünk, azt feltétlenül alá kell bélelni. A festőművész modellt keres egy aktképhez. Végre talál egy megfelelő lányt, aki — bár még sohasem járt műteremben — hajlandó beleegyezni, hogy lefesse. — Csakhogy én meztelenül akarom magát lefesteni, kislányl — Figyelmezteti a festő. — Arról szó sem leheti —• néz rá szikrázó szemekkel a lady. Válaszának folytatása, _ vicc poénja a keresztrejtvény jelzett soraiban található. A megfejtés szeptember 10-ig küldendő be levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ 7101 Szekszárd, Pf. 15. címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvét sorsolunk ki. Az augusztus 19-i keresztrejtvény megfejtése: ,,Az alkotmány a lélegző jelen, / Gyárak szava, szántások rendje és / Uj házak, könyvek, család, tudomány / Zenébe csengő büszke nevetés.’* Könyvjutalmat nyertek: Bakonyi István, 7044 Nagydorog, Damjanich u. 27.. Baksay Katalin 7100 Szekszárd, Víz- és Csatornamű Vállalat, Böröcz Katalin 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 81., Erős Mátyásné 7175 Felsóná- na, Kossuth L. u. 26.* Györkő Ferencné 7100 Szekszárd, Kinizsi út 1«, II. Bölcsőde, dr. Kiss Károlyné 7100 Szekszárdi Tartsay F/5., Korsós Józsefné 7090 Tamási, Deák F. u. 15., Muck Katalin 7045 Györ- köny, Fő u. 480., Tóth Péter 4025 Debrecen. Ispotály u. 3., Me.nyei Károly 7100 Szekszárd, Soós Sándor u. 16. Az augusztus 26-i keresztrejtvény megfejtése: Lepedék — Gagarin — Kabinet — Sarkkör — Felszerszámozás — Fogarasi havasok — Növénynemesítés —'Kamarazenekarok. Könyvjutdlmat nyertek: BagoCaki Já- nosné 7100 Szekszárd, Tartsay V. F/1., ifj. Baka Lajosné 7100 Szekszárd, Bezerédj u. 26., Erdélyi Márta 7131 Mözs, Iskola u. 12., Ifj. Márky Gábor 7201 Dombóvár, Dózsa György u. 14. és Vincze Sándorné 7100 Szekszárd, ti na u. 53. A könyveket postán küldjük el. SZEREK
