Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-06 / 208. szám
Az eszközgazdálkodás korszerűsítése a szövetség küldöttközgyűlésének napirendjén Termelőszövetkezeteink többsége a tagság anyagi és kulturális igényeinek, valamint a népgazdaság szükségleteinek kielégítése érdekében egyre többet tesz a szervezettség fokozása. a vállalati gazdálkodás terén. Ezért az elért eredmények elemzése. a továbbhaladás irányának megjelölése nemcsak hasznos, hanem szükségszerű követelmény is. A Kanos—Koppány- Völgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének küldöttközgyűlése azon túl, hogy elemezte az 1972-es év eredményeit, — az előző három év mutatószámainak összevetésével — értékelte a szövetkezetek eszközellátottságának helyzetét. mint konzultáció, továbbképzés is elérte célját. A beszámoló, melyet Kolozs István a szövetség titkára tartott. tárgyilagos, a problémákat is nyíltan felvető volt. Bár a gazdálkodás lehetőségei általában behatároltak, egyrészt a helyi, természeti és közgazdasági adottságok, másrészt az általános szabályozók által, a gazdálkodáshoz szükséges eszközök biztosításának feladatai alapvetően a szövetkezeti gazdaságokra hárultak és hárulnak továbbra is. A n a "vüzemi gazdálkodás során eddig bekövetkezett differenciálódások megszüntetése, vagy csak mérséklése is komoly erőfeszítéseket követel mindenkitől. Hangsúlyozta: a tanácskozás célja alapvetően az, hogy az elkövetkezendő évek fejlődésének irányára. a tennivalók előkészítésére terelje a figyelmet, a gazgazdálkodási eredményekre való utalással. A növénytermesztésben végbement szerkezetátalakulás kedvező hatással volt az ál-* lattenyésztésre is, bár a gyenge termelőszövetkezetek nem használták ki a lehetőségeket, náluk a gyorsabb ütemű fejlődés kizárólag a növénytermesztésben realizálódott. A következőkben az állóeszköz- és forgóeszköz-állomány közötti szoros kapcsolatot táblázat segítségével érzékeltette az előadó. Kimutatta, hogy az egy hektárra jutó állóeszközérték növekedése a halmozott termelési érték és a szövetkezeti bruttó jövedelem növekedését is eredményezi. Legkifejezettebben mutatják ezt az összefüggést az alaphiányos és veszteséges szövetkezetek eredményei. Természetesen a gazdálkodás eredményessége nemcsak az eszközök nagyságától, hanem igen sok egyéb tényezőtől is függ, többek között a jó. vagy rossz vezetéstől, a tagság hozzáállásától. az objektív adottságoktól. A szövetség területén lévő szövetkezetek közül az utóbbi években létrejött egyesülések olvan helyeken valósultak meg, ahol az eszközellátottság kedvezőbb nagyságrendet képvisel.' Ezeknél a fejlődés nagyobb ütemet fog mutatni, előnyben lesznek a nagyobb beruházások megvalósításában. de a meglévő gépek. berendezések gazdaságosabb kihasználása által is. A továbbiakban a termelőszövetkezeti vezetők és a tagság képzésével foglalkozott a beszámoló. A korszerű technikai felszerelések, eljárások nem nélkülözhetik a kellő szakmai felkészültséget. a fejlett technológiai eljárások alapos tanulmányozását, megismerését, a módszerek alkalmazásának , elsajátítását a vezetők részéről, a technológiai rendszerben dolgozó szövetkezeti tagoktól viszont a szoros munkafegyelmet, a szakmunkásképzésben való részvételt. Befejezésül a jövő feladatait vázolta Kolozs _ . István, hangsúlyozva, hogy mélyíteni kell a szövetkezetek kapcsolatát. elsősorban a gyengébb és erősebb szövetkezetek között. A beszámolót követő vitában elsőnek Orbán György, a magyarkeszi szövetkezet főag- ronómusa szólalt fel. A termelőszövetkezet fejlődéséről, a terméseredmények alakulásáról beszélt. Utána Tancsik József, a lápafő—várongi termelőszövetkezet elnöke kért szót, kifejtette véleményét a beszámolóval kapcsolatban, s hanNDK-beli halászok Pakson és Tolnán A Magyarország—NDK gazdasági, műszaki, tudományos együttműködés keretében — annak egyik pontjaként — szerepel a két ország halászainak kölcsönös tapasztalatcseréje. Ez évben először került sor arra, hogy német kollégáikat fogadják a magyar halászok. Négy. négy halászszakember — irányítók és fizikai dolgozók — érkezett ötnapos tapasztalat- cserére Bajára, Paksra, Gyomára, Győrbe a halászati termelőszövetkezetekhez. Jövőre ugyanezekből a szövetkezetek, bői mennek NDK-beli látogatásra. Adolf Bötther, a Pakson tartózkodó négytagú delegáció vezetője egy kis község — Neug. lobson — halászati termelő- szövetkezetének elnöke már harmadszor jár Pakson és amint elmondotta, minden alkalommal talál valami újat, hasznosat, követendőt. Neki személy szerint — de a delegáció tagjainak: Sachtleben ta. vi halásznak, Jensch tógazdának és Luft pisztrángos tógazdának — az a közvetlen kapcsolat tetszik, ami a tagság és a vezetőség között kialakult. Egyenrangú félként tárgyal az elnökkel a kétkezi halász is. Aztán az a vendég- szeretet is tetszik, amellyel fogadták és naponta részesítik őket. Szakmailag a polikultúrás haltenyésztés váltott ki osztat, lan elismerést és az az eredmény. amit ezzel a módszerrel a paksi halászok elérnek. A módszer a több halfaj — köztük a növényevők is — együtt tartása. Az eredmény háromszorosa annak, amit ők otthon el tudnak érni. Persze, itt Magyarországon a meteorológiai és hidrológiai viszonyok is pozitívan befolyásolják a sikert. Igen elégedettek a számukra összeállított programmal, mely nem korlátozódik csupán a szakmára, hanem módot ad. nak a halászati termelőszövetkezetek tagjainak életkörülményeit, szociális, kulturális ellátottságát is megismerni. A paksi htsz-ben szerzett tapasztalataikat a tolnai htsz- ben tett látogatással egészítették ki hazatérésük előtt az NDK tógazdasági szakemberei.-b -s goztatta: egy szövetkezet -termelésének színvonalát leginkább a nettó-nyereség határozza meg. Kis István, a tamási Béke Termelőszövetkezet elnöke az egész tagság és vezetőség részéről megnyilvánuló akarati tényezőket állította előtérbe: a saját érdekünk és a népgazdaság érdeke is, hogy akarjunk többet termelni. Staudt Jenő döbröközi elnök a jobb költségszint el trése érdekében emelt szót, Bessenyei Zoltán, a szak esi termelőszövetkezet elnöke pedig a vezetés stabilitásáról és a fluktuáció kérdéséről beszélt. Reszt vett éj felszólalt • a küldöttközgyűlésen Bucsi Elek, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának' vezetője is. A megyei pártbizottság nevében üdvözölte a küldöttértekezletet. beszélt a mezőgazdaság előtt álló - feladatokról, majd. időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. — Tóth — Holland újságíró Szekszárdim A hollandok nem számítanak a hazánkat, vagy akár a többi szocialista államot sűrűn felkereső vendégek közé. Az Amszterdamban megjelenő „Vry Nederland” (Szabad Hollandia) külpolitikai szerkesztője, Igor Cornelissen a kivételek közé tartozik. 1968 óta járt a Szovjetunióban, Lengyelországban, Romániában. Bulgáriában és Albániában is. Holland kollégánk fő_ célja a mindennapi élet megismerése, elsősorban nem nagyvárosi körülmények között. Feleségével több mint három hetet tölt Magyarországon, ebből néhány napig — a Külügyminisztérium sajtóosztályának javaslatára — Szekszárdim volt. A Vry Nederland szerkesztőjét hétfőn dr. Wéner János, a városi tanács vb. titkára tájékoztatta Szekszárd helyzetéről, fejlődéséről. Ked_ den Szivér Béla főelőadó kíséretében ismerkedtek a megyeszékhely nevezetességeivel, majd öcsénvbe, Decsre és a Gemencbe látogattak. A holland vendégek tegnap elutaztak Szekszárdról, útjuk követ, kező, háromhetes bulgáriai állomására. Gyerekkultusz Sok oka van annak, hogy kevés a gyerek. Pedig jobban élünk, gazdagabbak vagyunk, idővel mindenkinek kerül tető a. feje fölé, megvannak az egészségügyi feltételek és még lehetne sorolni, hogy mi mindenünk van. Akiknek ez a dolguk, megmagyarázzák, hogy miért kedvezőtlen a népszaporulat. Mindig mindent meg lehet magyarázni, s konkrét problémák mindig vannak. A családok labilisak, sok a válás, a gyerek nem a család, hanem a társadalom javait gyarapítja, a szülők nem képesek, vagy nehezen képesek átállni a gyerekek által megváltoztatott életmódra. Szóval alaposan és sokoldalúan elemzik mosta nában az okokat a haszon oldaláról. De mintha kifelejtőd- nék a számításból a dolog érzelmi része, vagyis az, hogy a gyerekeket szeretni lehet, s örülni mindennek, ami velük kapcsolatos. örülünk-e a gyerekeknek? Azoknak, akik — ha kevesen is — de vannak. A család örül, ha kedves a gyerek, szófogadó ' és jól tanul, bosszankodik, ha rakoncátlan és rossz jegyeket hord haza. A társadalom örül, ha nincs vele semmi probléma és bosszankodik, ha nem felel meg az általa felállított normáknak. Ez mindig is így volt, s lesz is: a mindenkori családnak, társadalomnak megvoltak, és meg is lesznek az utódokkal szemben felállított követelményei. Csakhogy ez kétoldalú. A kisebbeknek, az utódoknak is vannak igényei, ha úgy tetszik, követelései. A szülőktől megértést, anyagi biztonságot. a társadalomtól játszóteret, óvodákat, ifjúsági parkot, képzett pedagógusokat várnak. Sok-Sok dolgot, felsorolni szinte lehetetlen. Egyszerre min dent nem lehet, de az biztos, hogy előbb vagy utóbb lesz minden, ami kell. A kölcsönös szeretetet, figyelmet, gondoskodást■ nemcsak pénzben lehet mérni. Apróságokban is. Apróság? Vajon apróság-e az, hogy például szombaton gyerekhajvágást nem vállalnak a fodrászüzletek. Valószínű, hogy akkor hozták ezt a rendelkezést, mikor még nem volt szabad szombat, az asszonyok daueroltatták a hajukat és mert akkor jobban ráértek, szombat délutánonként jártak berakatni. Azóta bevezették a szabad szombatot, a fodrászok szombat délután hatig dolgoznak és a sima hajviselet a divat. Gyerekhajat mégsem vágnak. Pedig a szülők szabadnapjukon jobban ráérnének a gyerekkel fodrászhoz sétálni, mint hét közben, munka után. Hiába. Nem tehetik, mert a gyerekek a fodrászat új rendtartásában kimaradtak a számításból. Mintha teher lenne a gyerek sírása, a velük való bíbelődés. S gondolták, legalább hét végén legyen nyugton a dolgozó, ha már hét közben nem hagyják nyugodtan dolgozni. A szülők megtanulnak hajat vágni, s mivel látják, a gyerek nem szívesen látott vendég, maguk csavarják hajukat is. Mert hát hova tegyék szegény gyereket addig, míg a búra alatt üldögélnek. A hajnyírás csak egy a sok közül. Az „apróságok” sora végtelen. Az útmémökök a járda tervezésekor kihagyják a gyerekkocsit a számításból. A padkák magasak. Az üzletekbe sem „terveznek” gyerekeket; a kocsinak esőben, hóban az üzlet előtt a helye. Arról ne is beszéljünk, hogy babakocsit tolva is vásárolhatnának a szülők. Az éttermekben nincs gyerekmenü és gyerekkanál. Nem mintha sokan járnának gyerekekkel étterembe ebédelni, vacsorázni. De járhatnak és járhatnának. A városok új lakótelepein hamarabb van garázssor, mint hinta, a falvakban rózsaliget, mint mászóka ... A családban millió és millió feladat van. amit közösen kell megoldania a férjnek és a feleségnek. A társadalomban millió és millió feladat van, amit együtt kell megoldania családnak és közösségnek. Társadalmi munkával és anélkül is. ügy, hogy ha gyufával játszó gyerekeket látunk, a skatulyát kivesszük a kezükből, ügy, hogy fülünket ne bántsa a gyerekzsivaj. Úgy, hogy az üzemi konyhákból ne tiltsák ki a gyerekeket, hanem természetesnek vegyék, hogy esznek, ha éhesek, s a szülőnek megvan rá a jó oka, hogy miért vitte magával a gyermekét. S vajon hány autó vette fel az út mentén öklendező, buszmegállóban álldogáló, vagy nehezen bandukoló terhes anyát. Azt hiszem, nem sok. Nincs szemünk, hogy észrevegyük. Propagandista-tanfolyamon készülnek a pártoktatási évad vezetői A pártoktatás előkészítésére, az előadók jobb felkészítésére ebben az évben is megrendezi a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya a propagandisták tanfolyamát. A szekszárdi járás propagandistái már meg is kezdték a munkát és hozzájuk hasonlóan a többi járásban és a két városban is sor kerül a tanfolyamokra, amelyeken a párt-, a KISZ és a szakszervezeti oktatások propagandistái vesznek részt. A cél: alaposan felkészíteni a politikai oktatás vezetőit, előadóit, elméleti és módszertani szempontból egyaránt. A vezető pártszervek, a megyei pártbizottság, a járási és városi pártbizottságok, valamint a megyei oktatási igazgatóság vezetői és munkatársai nagy gondot fordítanak a propagandisták felkészítésére. Ezt jelzi az a tény is, hogy számos megyei vezető és oktató személyesen vesz részt a foglalkozásokon, előadásaival, vágy a felmerült kérdésekre adandó válaszaival ad segítséget a propagandistáknak. A tanfolyam tematikája sokrétű. A szervezők úgy állították össze, hogy a hallgatók részletes, alapos és a politikai élet egészét átfogó tájékoztatást kapjanak. Előadás hangzik el: A nemzetközi helyzet alakulásának fő tendenciái, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdései címmel. Ezt K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartja. Előadás hangzik el a tanfolyamokon a Központi Bizottság novemberi határozata fel- dolgozási tapasztalatairól, a propagandamunka további feladatainak kérdéséről is, valamint a párt életszínvonal- és szociálpolitikája témából is. Ebből a témából Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára is tart előadást a propagandisták számára. A szocialista tudat és közgondolkodás fejlesztésének feladatai, harc a kispolgári szemlélet- mód és magatartás ellen című témát szintén megtárgyalják a hallgatók. A szekszárdi járás propagandistái számára szervezett tanfolyam befejező aktusaként Tolnai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára vesz részt fó. rumon, ahol a hallgatók kötetlenül tehetnek fel kérdéseket és választ kapnak problémáikra. A felsoroltakon kívül a propagandamunka pártirányí fásának tapasztalatairól és az oktatási év feladatairól is hallanak a részt vevő propagandisták. A tanfolyam fontosságára utal az a felfokozott érdeklődés, amely a hallgatók körében megnyilvánul az elmúlt napokban és a pártoktatás színvonalának emelkedésére enged következtetni az a tény, hogy a megelőző éveknél alaposabb szervezőmunka készítette elő mind gyakorlati, mind elméleti szempontból az 1973— 74-es oktatási évadot.
