Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-06 / 208. szám
T Äz ötéves tervidőszak első félidejének egészségügyi mérlege .\őtt az élvesziiletések száma —Kétezer-kétszáz új kórházi ágy Mii mond a § A lakáscseréről Hogyan alakult az ország lakosságának egészségügyi helyzete a 4. ötéves tervidőszak első felében? — a kérdésre az Egészségügyi Minisztériumban a következőket válaszolták az MTI munkatársának : v i — Az egésizségügyi ágazat — anyagi erőihez képest — számottevő eredményeket ért el. Az eltelt időszakban újabb 150 000 lakosra térj esztették ki a társadalombiztosítást, így már a lakosság .99 száza-- léka jogosult hazánkban a különböző egészségügyi szolgáltatások, intézmények igénybevételére. A 4. ötéves terv kezdete óta 120 új orvosi körzet (felnőtteknek) valamint 132 új, gyermekorvosi körzet kapcsolódott be a hálózatba. Az újonnan épült fekvőbeteg intézményekben létesített ágvak száma meghaladja a 2200-at. így jelenleg a fekvőbetegek részére összesen csaknem 86 000 ágy áll rendelkezésre. — A rendelőintézetek szakorvosi óraszáma mintegy tíz százalékkal növekedett. Ma már minden járásban biztosított a rendelőintézeti ellátás, a szakorvos igénybevételének lehetősége. Ugyancsak 10 százalékkal nőtt a bölcsődei helyek száma: jelenleg összesen 1053 bölcsőde működik az országban (796 tanácsi és 257 üzemi), amelyekben több mint 43 000 apróságról gondoskodnak. A nyilvántartott tbc-s betegek száma lényegesen. 16 százalékkal csökkent. Ugyanez vonatkozik az újonnan bejelentett, felkutatott tbc-sekre is. Az élveszületések száma a következő: 1971-ben 150 640. 1972-ben 153 265 volt. Ez év első felében egy százalékkal haladta meg az élveszületési arány az 1972. első félévit. A halálozások száma a kiugró 1971-es 123 000-ről (ebben erősen közrejátszott az influenzajárvány 1972-ben) 119 000-re csökkent. Az idei esztendő első felében — sajnos — hat százalékos emelkedés következett be, amiben a fő szerepet ismét az influenzajárvány játszotta. A halálokok között változatlanul a szívbetegségek, a magas vérnyomás, valamint a rosszindulatú daganatok állnak az első helyen. A csecsemőhalandóság a tervidőszak első két évében javult. Tavaly 33 ezrelék volt az arány, ami magyarországi viszonylatban az eddigi legalacsonyabb érték. 1973 első hat hónapiában azonban — 197 2. járványmentes azonos időszakához viszonyítva — kissé emelkedett a csecsemőhalandóság. Az influenzától eltekintve a járványügyi helyzet az utóbbi két és fél esztendőben általában kedvezőnek ítélhető meg. A kanyarójárvány főleg a védőoltásban nem részesülő korosztályokat érintette. — Örvendetes, hogy az üzemi balesetek alakulása javuló tendenciát mutat. Jellemző erre hogy a bejelentett üzemi baleseteknél mintegy nyolc százalékos csökkenés következett be a tervidőszak első felében. A közúti közlekedési baleseteknél az 1972-ben megindult csökkenő irányzat Az egészségügyi miniszter utasítást adott ki az 1973. évi kanyaró elleni védőoltások most esedékes szakaszának megszervezéséről és az oltások lebonyolításáról. A rendelkezés alapján szeptember 10. és 15. között kanyaró elleni védőoltásban részesítik azokat a gyerekeket, akik 1972. július 1. és 1972. november 30. közötti időben születtek. Az oltás mindazoknál kötelező, akik kanyarón még nem estek át, kanyaró elleni védőolállandósult 1973 első felében is. — A foglalkozási megbetegedések száma — 1972 azonos időszakához képest — ez év első hat hónapjában emelkedett. Ismét előtérbe kerültek a szilikózis miatti megbetegedések. Változatlanul sok gondot okoznak a növényvédő szerekkel kapcsolatos betegségek, valamint a bőrbetegségek. Az idei esztendő első félévében például csaknem 10 százalékkal több bőrmegbetegedés fordult elő, mint 1972. első felében. A nemibetegek száma elég jelentős mértékben emelkedett. * — A táppénzes állomány alekulását természetesen befolyásolták a járványok. 1971- ben 5 4 százalék 1972-ben 5,2 százalék volt az arány. Az 1973. első félévi táppénzes állomány előzetes adatok szerint 5,6 százalék volt. — Mindent egybevetve: alapjában véve a mérleg pozitív, az ország lakosságának egészségügyi helyzete, ellátása az elmúlt két és fél év tükrében is kielégítőnek mondható — fejezték be a tájékoztatást a minisztérium illetékesei. . (MTI) tást nem kaptak, s nem szenvednek olyan betegségben, amely miatt nem részesülhetnek oltásban. Az Egészségügyi., Minisztérium ezúton is felhívja a figyelmet: kívánatos, hogy az érdekelt szülők, illetve a gyermekek gondozói az oltásra kötelezetteket a kijelölt időben és helyre vigyék el. A kanyaró a felhasználásra szánt oltóanyag beadásával biztosan megelőzhető és a védettség hosszú időn át tart. (JVITI) Munkahely megváltoztatása, családi körülményekben bekövetkezett változás és egyéb okok is gyakran szükségessé teszik, hogy a dolgozók elcseréljék lakásukat akár ugyanabban a helységben, akár más városban, községben lévő lakással. A lakáscsere mikénti lebonyolítása azonban a tapasztalat szerint gyakran problémát okoz. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. Korm. sz. rendelet lehetővé teszi a lakáscserét, kimondja azonban, hogy a lakáscsere- szerződést írásban kell megkötni. A szerződés akkor érvényes, ha a lakáscseréhez állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetében a bérbeadó. tartási szerződés esetében pedig az éltartó is hozzájárult. Állami lakás esetében a lakáscsere-szerződésben név szerint fel kell sorolni, a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét (pl. családtag, albérlő)'. továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük kik költöznek ki a bérlővel együtt a lakásból, illetőleg a csere után kik és milyen lakáshasználati jogcímen maradhatnak vissza a lakásban. Egy lakás több lakásra is elcserélhető, ilyen esetben a lakáscsere-szerződésben azt is fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscsere-szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írniuk, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak. A tanácsi bérlakásokra vonatkozó lakáscsere-szerződést ahhoz az I. fokú lakásügyi hatósághoz kell benyújtani, amelynek területén a lakások vannak, ha pedig a cserével érintett tanácsi bérlakások különböző lakásügyi hatóságok területén vannak, a szerződés ezek bármelyikéhez benyújtható. Ha a bérjiő tanácsi bérlakást nem tanácsi bérlakásra kíván elcserélni, a lakásügyi hatóság a hozzájárulás és a kiutalás kérdésében csak S’ tanácsi bérlakás vonatkozásában határoz. A lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha a) a cserélő fél a lakáscsere útján a lakásigénye mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna: b) a lakáscseréhez a fentebb már említett érdekeltek nem járultak hozzá: c) társbérleti, lakrész cseréje esetén a lakásrészbe tartósan beteg személy kerülne. Illetőleg az abba együtt beköltöző személyek száma meghaladná a lakásigény mértékének alsó határa szerint megállapított befogadóképességét. A lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadhatja, ha a) a cserélő fél a lakáscsere útján a lakásigénye mértékének alsó határát meghaladó, de annak felső határát meg nem haladó — az elcseréltnél nagyobb — szobaszámú lakáshoz jutna; b) a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb lakáskörülmények közé jutnának. _Ha a cserélő feleli a szerződésben másként nem állapodtak meg. a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni. Ha a lakásban albérlő is lakik, a cserélő felek kötelesek az albérlő megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Természetesen úgv is megállapodhatnak, hogy az albérlő továbbra is a lakásban marad és változatlan feltételek mellett az új bérlővel kerül albérleti jogviszonyba. A lakáscsere-szerződésből eredő viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Utalunk még arra, hogy az a cserélő fél, aki kisebb értékű lakáshoz jut. vagy egyébként hátrányosabb körülmények közé kerül, a lakáscsereszerződésben pénzben) térítést , köthet ki. a térítés mértékét a felek megállapodása határozza meg. DR. DEÁK KONRÄD csop. vez. ügyész Szeptember 10-tőI: kanyaró elleni védőoltások Barangolás a bátaszéki határban... Ismét földrajzi neveket gyűjtünk, és mindent, amit csak hallunk a határban dolgozó idősebb emberektől. Ez alkalommal egy régi jóbarátnak, a határ jó ismerőjének lovas kocsis járművével vágtunk neki a bátaszéki határ másik részének. Novák János a lovak közé csapott, de talán csak csettin- tett nyelvével, amikor is a két idősebb félvér megindult velünk a községtől nyugati irányba, a „hegyek felé”. Élporoszkáltunk a Búzakalász központi üzemegysége mellett. Ez a terület útikalauzunk szerint régen . az úgynevezett Pécsi dűlő nevet viselte, később pedig az Uj Temető dűlő nevet vette fel. mert a régi bátaszékiek fel akarták számolni a község belterületén még ma is meglevő Garay János utcai temetőt, de tervük dugába dőlt, mert az új területen magasan állt a talajvíz. A téesz gépjávító műhely telepét elhagyva, a mohácsi országútról ráballagtunk az Orbán-hegyi útra. A két út találkozásánál egy félig romos keresztet fedeztünk fel. Nyugat felé kitárulkoztak előttünk a Mecsek-hegység keleti nyúlványai, melynek az alföldi lapályra szelíden simuló lankáin évszázadok óta kitűnő szőlőt termeltek a jó bátaszékiek. Azt a hegyet, ami előttünk északdéli irányban húzódik, errefelé Előhegynek nevezik. Ennek az Előhegynek azt a részét, ahová az Orbán-kápolriát emelték, természetesen Orbán-hegynek nevezték el. Még mindig a bekötő úton haladva megálltunk a Vendel- kereszt romjainál. A kereszt mellett valamikor oázisként facsoport állott, árnyékában szí. vesen pihentek meg a határbéli munkából fáradtan hazatérő szorgalmas emberek. Az Előhegy lábánál találjuk az úgynevezett előhegyi keresztet, balról, dél felé pedig az 1900-ban emelt Farkasd- felső kiskápolnát. A pécsi vasút hídja alatt átbújva egy darabig a meredek úton izzadnak jó lovaink, majd észak felé befordultunk a Búzakalász Tsz barackosába. Csak így tudtuk megközelíteni az Orbán-kápolnát. Alig kerülünk a kerítésen belülre, gyümölcsszedő asszony sereggel találkozunk, akik meg is kínálnak bennünket jó ízű barackkal, s nemsokára előkerül a gyümölcsös vezetője Werner Mihály is. Egy barackos az egész Előhegy. Közben előkerül a kápolna kulcsa is, s felfelé bak. tatunk a kívülről jó hatást keltő fatornyos, ki tudja mikor és ki tudja miért épült kápolnához. Építésével kapcsolatban kétféle verzió terjedt el. Az egyik, s ez való. színűbb, hogy Orbán a szőlők védőszentje segítő szándékára emelték a nagyon régóta szőlővel is foglalkozó bátaszékiek. Ezt bizonyítja a főoltárkép is, mely Orbán pápát ábrázolja, fején a tiarával és kezében a szőlőfürttel. A másik, a valószínűtlenebb elképzelés szerint valami nagy járvány után emelték volna a kápolnát a megmenekültek. Még csak annyit; hogy a kápolna mellett egy hatalmas tölgyóriás található, melyről egy befúrásos próbával a szakemberek nemrégiben állapi, tották meg, hogy 360 éves. Olyan a törzse, hogy hárman éppen csak körül tudtuk karolni. Búcsút mondva a dolgos tsz-asszonyoknak. elhagytuk a gyümölcsöst, jó iramban igyekeztünk felfelé az előbb elhagyott dűlőúton. Déli irányban, az út bal felén már Felső- Farkasd bontakozott ki szőlőborította hegyhátával. Az állami gazdaság fiatal szőlőtelepei húzódnak végig az egész Farkasdon, melyet gépi technikával gondolnak évről évre, jó termést biztosítva. S ez jól is van így, hft arra gondolok, hogy a község mai öregjei mit fáradoztak nap mint nap’ hajnalok hajnalától késő estig, amíg a naptól átpörkölve, esőtől ázottan a Vendel-szoborig értek, hogy másnap újra kezdjék az egészet, mert a szőlőben kora tavasztól augusztusig nem volt megállás. Itt Felső-Farkasdon találtuk a vöröskeresztet, ez tulajdonképpen faragott fa. melyet vörösre festettek. Nem kereszt, hanem fa, lehet, valamikor pléhkereszt is volt rajta — mondja egy arra járó" határbéli ember felvilágosításképp. Előtte tuiafa (cédrus), melvet ezen a tájon citrusnak mondanak. Dél felé indul a csendes Róth Pál-völgy. Bejáratánál dőlt romjaiba a hajdani „Pléh Jézus”, tölgyfakeresztje teljesen kidőlve hever. Majd a Középhegy felé vezető út tűnik fel, melyen keresztül kocsival el lehet jutni a bátai állomásig. Ép kereszt lelhető az északi oldalán, 1886- ban emelte Elisabetha Fuchs geborene Müller. Most jutunk el a Süd Tálhoz, magyarul Déli-völgyhöz, melyet a nép Szodál, Szütál és Szutál néven emleget. • Ezután a Martinca-dűlő következik. melynek déli részén két megye három községének, a Tolna megyei Bátaszéknek és Bétának és a Baranya megyei Dunaszekcsőnek határa találkozik. Ez a pont ott van, ahol a Dolinai-völgybe beér a pécsi vasút. Közben a legmagasabb pon. tokon haladva, feltűnik, mintegy harminc kilométernyi távolságban a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő is: A nagy melegben átizzadtak a lovak, s már pár órát megtettünk, meg-megállva, gyűjtve a földrajzi neveket, végre ereszkedünk felfelé a hajdani Dolina-pusztára. Valamikor nagyon takaros kis helység volt ez, legalább 10—15 házzal. Az emlékezés dzsinjei szállták meg gondolataimat. Ide jártam éveken keresztül iskolát látogatni, volt idő, amikor két tanító is működő T itt váltott tanítással. Most se iskola, se 15 ház. csak két gondozott ház van még iti, a többi romokban. A Baranya megyei kipusztult kisközség jutott eszembe. Az iskola helyén már vad facsemeték zöldellnek, s a hajdani emeletes El- ter-ház, ahol a tanítók laktak és étkeztek, földig leomolva. Még két ház van talpon, no meg a kápolna, melynek kertjében sokáig nyugodtak a Bá- taszék elfoglalását megelőző 1944. évi csatározások hősi halottal. Szemtanúk mondják el, hogy a Dolina-völgyön keresztül jöttek a szovjet katonák és itt egy kis német ellenállásba ütköztek. Betértünk az egyik házba, ahol Szebényiék fogadtak bennünket, meg is ebédeltünk náluk. A helység nevén elgon- . dolkozva, tanártársammal arra a következtetésre jutottunk, hogy a Dolina név feltétlen szerb, azaz rác eredetre utal, s valószínű, ezen a területen lehettek a bátaszéki rácok földbirtokai. Házigazdáinknál írások után érdeklődve, régi adás-vételi szerződéseket leltünk, melyek szerint szinte bebizonyosodott következtetésünk, ugyanis a szerződésekben csupa ilyen név szerepelt, mint Peovics Vázó, Tadics Milán, Tadics Cséró, Petrovics Vázó, Jerkovics Sifkó, Milako. vics Milos, stb. Ezek a birtokok a szerb megszállás után kerültek magyar kézbe, amikor a szerbek legnagyobb része repatriált Jugoszláviába, így birtokait eladta. A Dolinán túl fekvő Keresztes-dűlő a választóvonal Tolna és Baranya megye között, a dűlőn túl Véménd és Bozsok határa tűnik fel. A Dolina-puszta előtt csurdogáló kis patak végig halad a Dolina- völgvön, s valahol Dunaszek- csőnél ömlik a Dunába. (f. 1. b.)
