Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-27 / 226. szám

Ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden a megyei tanács októberi ülésének előkészítése — Tolna megye tűzrendészen helyzete — A helyi tanácsok állategészségügyi feladatai Felkészült a télre a TOLNAKER Tegnap délelőtti ülésén a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elsőként az október 10-én esedékes megyei tanács_ ülés előkészítésével foglalko­zott, és ennek során hagyta jó­vá Szabópál Antal tanácselnök jelentését, mely a lejárt határ­idejű tanácshatározatok vég­rehajtásáról, a megyei tanács­tagok interpellációira adott vá­laszokról, intézkedésekről ad számot, majd pedig tájékozta­tást a központi szervek veze­tőivel folytatott tárgyalásokról, a vb fontosabb döntéseiről. A megyei tanács soron kö­vetkező ülésének egyetlen na­pirendjét az a beszámoló al­kotja majd, amely dr. Gyugyi János általános elnökhelyettes előterjesztésében kerül a tes­tület elé, értékelve a IV. öt­éves terv területfejlesztési terv teljesítését, meghatározva a területfejlesztési célkitűzések megvalósításának további fel­adatait is. A megyei tanácsnak ezen az ülésén tesz jelentést 1971 óta kifejtett tevékenységéről és annak tapasztalatairól a me­gyei tanács egyik legfontosabb bizottsága, a tervgazdasági bi­zottság is. A tanács ülésének előkészí­tését követően foglalkozott a végrehajtó bizottság Tolna me­gyei tűzrendészetének helyze. tével dr. Farkas Gyulának, a megyei tűzoltóparancsnokság vezetőjének jelentése alapján. Mint azt a vb megállapítot­ta, megyénk tűzrendészeti helyzete, bár még mindig nem a megkívánható mértékben, mégis jelentős mértékben ja­vult az elmúlt több mint két év során. A megyei tanács végrehajtó bizottsága utoljára 1970-ben foglalkozott a tűz- rendvédelem, tűzrendészet munkájával és akkor számos határozatot hozott megyénk tűzrendvédelmi helyzetének ja_ vitására. A határozatok meg­valósítása révén — mint ez a napirend felett nyitott vitá­ban és Szabópál Antal össze­foglalójában is megfogalmazást kapott — a megye tűzrendé­szed helyzete ma sokkai ked­vezőbb. mint volt ezelőtt né­hány évvel. A különböző nép- gazdasági ágakban kivívták megfelelő rangjukat a tűzren­dészet, a tűzvédelem feladatai, azonban a műszaki, technikai fejlődést, a magánépítkezések megyei kihatásait figyelembe véve nagyon komoiy mértékű továbbfejlesztésre, felkészülés­re van szükség, mind az ál­lami, mind pedig az önkéntes tűzoltóságok anyagi, technikai, személyi ellátottságának vo­natkozásában. A korábban hozott határo­zatoknak megfelelően rend­szeresebbé vált a megyei ta­nács ipari és kereskedelmi osztályának ellenőrző tévé. kenysége a felügyelete alá tar­tozó gazdasági szervezeteknél. A tűzoltósággal való együtt­működés az ellenőrzésekben azt eredményezte, hogy mind az üzemi, mind a kereskedel­mi tűzrendészet helyzete meg­javult. Nem egyértelmű azon­ban a kedvező változás a fo­gyasztási szövetkezetek keres­kedelmi egységeinél. A hatá­rozatok ösztönzésére a megyé­ben 36 víztároló épült meg mezőgazdasági termelőszövet, kezeteinkben és míg 1970-ben mindössze csak 30 résztvevője volt a termelőszövetkezet tűz­rendészed előadói részére meg­szervezett továbbképzésnek, a tanfolyam hallgatóinak a szá­ma ebben az évben meghalad­ta a hatvanat. Komoly ered­ménynek tekinthető az a vál­tozás is, hogy sikerült csök­kenteni az önkéntes tűzoltó­testületek 518 fős létszám- hiányát 92-re. Uj szertár épült Hőgyészen, Kétyen, Győrében, Magyarkesziben, Gyönkön, Si- montornyán, Ozorán, Nagymá- nyokon. Tolna községben eme­letráépítéssel bővítették, kor. szerűsítették az önkéntes tűz­oltótestület szertárát. A megye állami tűzoltó- egységeit az .elmúlt év folya­mán 194 tűzhöz és 97 egyéb káresethez riasztották. Az egy­ségek beavatkozása minden esetben eredményes volt. Elég talán, ha itt emlékeztetünk a TITÁN tűzesetére. 1971-bez vi­szonyítva tízzel csökkent 1972- ben a tűzesetek száma, a kár­érték azonban — főként a TITÁN-nái bekövetkezett tűz miatt — 301 100 forintról 4 070 100 forintra emelkedett. A tűzesetek keletkezési okai közül változatlanul kiemelke­dik, a sugárzó hő, a gyermek, játék, építkezési hiba és elekt­romos áram. Állami tűzoltóságunk mel­lett fontos és igen tiszteletre­méltó munkát végez megyénk 81 önkéntes tűzoltótestülete, mely 3603 fővel tevékenyke­dik, jóllehet, technikai fel­szereltségük igen sok kívánni­valót hagy maga után. A technikai felszerelés korszerű­sítésének feladatát nem ok nél­kül határozta tehát el a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága mint sürgős tennivalón­kat. A Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága elfogadva a megye tűzrendvédelmi helyze­tét tárgyaló jelentést, helyt adva a fejlesztési javaslatok­nak is, elismerését, fejezte . ki mindazoknak, akik . tűzvédel­münkben, tűzrendészeti hely­zetünk javításában közremű­ködtek. Külön köszönettel, el­ismeréssel nyugtázta az ön­kéntes tűzoltótestületek tévé. kenységét és azt kérte a vb., hogy a testületek hasznos és áldozatos tevékenységüket a jövőben is lássák el olyan jól, mint eddig. Dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állo­Tegnap délelőtt tartotta so­ron lévő ülését a dombóvári Városi Tanács. Első napirendi pontként Vidóczy László, a városi tanács elnöke tett je­lentést a lejárt határidejű ta­nácshatározatok végrehajtásá­ról, majd második napirendi pontként beszámolót tartott a végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés közötti tevékenysé­géről. Ezt követően harmadik . na­pirendi pontként az új tanács- törvény végrehajtásának ta­pasztalatait ismertette Bérdi József vb-titkár. Elmondotta, hogy az új tanácstörvény ered­ményeként az elmúlt két év során jelentősen nőtt a tanács önállósága, a szocialista de­mokrácia. A gazdasági önálló­ság jó eredményeket hozott a városfejlesztési feladatok meg­valósításában, s a növekvő gazdasági önállóságot a tanács jól használta ki. Az új ta­nácstörvény megjelenése óta nagy gondot fordítottak a nem tanácsi szervekkel való kap­csolatra. Megállapítható, hogy ez az együttműködés jó ha­tással volt a város fejlesztő- • sére. A végrehajtó bizottság titkára kiemelten szólt a ta­nácstagok munkájáról, akik tevékenységükkel hozzájárul­tak a tanács és a lakosság kö­zötti jó kapcsolat megteremté­séhez. más igazgatója a vb elé ter­jesztett beszámolójában arról adott képet, hogyan látják el ’a helyi tanácsok állategészség­ügyi feladataikat, milyen kö­rülmények között működnek kényszervágóhídjaink, hatósági húsboltjaink, s milyen körül­ményeket kellene kialakíta­nunk ahhoz, hogy 53 kényszer­vágóhelyünk és 56 hatósági húsboltunk az érvényes ren­delkezéseknek megfelelően vé. gezzék munkájukat. Mint ez ismeretes, kényszer­vágóhelyek, hatósági húsboltok létesítése, fenntartása, üzemel­tetése a helyi tanácsok állat­egészségügyi feladatainak kö­rébe tartozik. A feladat ellá­tásának pénzügyi fedezete vi­szont csupán a községi taná­csokhoz a kényszervágások al­kalmával befolyó pénzösszeg, ami kevés és amit egyes he­lyi tanácsok nem a vágó­helyek és hatósági húsboltok karbantartására fordítanak. Tavaly a megye kényszer­vágóhelyein több, mint két­ezer szarvasmarhát, közel 14 ezer sertést, 'hatszáznál több juhot vágtak le. A vágóhelyek jelenlegi higiéniai állapota igen kedvezőtlen. Az 53 vágóhely közül 21 felújítására és bőví­tésére van szükség. Nem újít­ható föl 15. Ezenkívül a me­gyében ez idő szerint 34 új kényszervágóhely létesítése len­ne indokolt. Az üzemelő ható­sági húsboltok vonatkozásában sem sokkal kedvezőbb a hely. zet. Ezért hozott olyan hatá­rozatot a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága, hogy a he­lyi tanácsok végrehajtó bízott, ságai tűzzék fél éven belül napirendjükre állategészség­ügyi feladataik ellátásának ér­tékelését és helyzetüknek, le­hetőségeiknek megfelelő intéz, kedéseket hozzanak, hogy meg- felelő színvonalon tudják biz­tosítani állategészségügyi fel­adatkörükön belül a kényszer, vágandó állatok vágását, húsuk értékesítését. A megyei tanács végrehajtó bizottsága végül a bejelenté­sek megtárgyalásával zárta tegnap délelőtti ülését. Negyedik napirendi pont­ként beszámoló hangzott el Vidóczy László városi tanács­elnök előterjesztésében a dombóvári hétvégi üdülő és termálfürdő építésének tapasz­talatairól, és a további felada­tokról. Elmondotta, hogy a lakosság összefogását jól pél­dázó munka igen eredményes­nek bizonyult. A város 8000 dolgozója kö­zül több mint 7 ezren ajánlot­ták fel a fürdő építéséhez egynapi keresetüket, s ezek az összegek együttesen meg­haladták a 600 ezer forintot. Különösen szép eredményt ér­tek el a téglajegyek árusítá­sában, hiszen a lakosság ön­kéntesen több mint 700 ezer forint értékben vásárolt ezek­ből. A fürdő természetesen nemcsak a dombóváriaknak, hanem a környék' lakóinak igényeit is kielégíti. Sajnos azonban a téglajegyek vásár­lásánál a környező községek, falvak lakói nem mutattak kellő aktivitást, megértést. A városi tanács elnöke ezután tett említést a városban lévő üzemek, vállalatok, intézmé­nyek elismerést érdemlő anya­gi támogatásáról. Az építkezés első ütemének befejezése után megkezdődhetett a fürdő üze­meltetése, de rövid idő alatt Tolna megye lakosságának téli zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátásáról a Mező­gazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat feladata gondoskodni. Boká­nyi Józseftől, a TOLNAKEK főosztályvezetőjétől arról ér­deklődtünk, hogyap készült fel a vállalat a télre. — Szeptember tizedikéig minden tagszövetkezetünket, valamint az egyéb nagyfo­gyasztókat felkértünk, hogy a téli áruigényüket közöljék vál­lalatunkkal. A beérkezett igé­nyek alapján minden egyes partnerünkkel tárolási szerző­dést kívánunk kötni még no­vember hónapban. Az eddigi tájékozódásunk szerint jóval nagyobb mennyiségű árura lesz szükség idén télen, mint az ezt megelőző évben. Ennek egyik oka, hogy a tagszövetke­zetek a korábbinál nagyobb gondot fordítanák a lakosság téli ellátására. A másik ok: a TOLNAKER kiskereskedelmi hálózata ebben az évben tovább bővült, s a több bolt több árut igényel. — Vállalatunk — figyelembe véve a várható forgalmat — a következő áruféleségek táro­lását irányozta elő: Burgonyá­ból 140 vagonnal, zöldségfé­lékből 90 vagonnal, gyü­mölcsből pedig 70 vagonnal tárolunk idén télire. Az előző évhez viszonyítva összesen 74,7 vagonnal több áru táro­lását tervezzük. A tárolásra kerülő áruféleségekből 200 va­Szerdán ülést tartott az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. A szakszervezet székházában rendezett tanácskozáson, — amelyen Duschek Lajosné, a SZOT titkára is részt vett — egyebek közt az üzemegészség­ügyi szakszolgálat dolgozóinak helyzetéről tárgyaltak, a Ma­gyar Üzemegészségügyi Tudo­mányos Társaság vezetőségé­bebizonyosodott, hogy az egy­re növekvő érdeklődésnek, forgalomnak nem felel meg az új létesítmény. Mindezek a körülmények szükségessé te­szik, hogy mielőbb megkez­dődjön a fürdő építésének második üteme: a már készülő csónakázótó befejezését és egy langyos vizű medence építését tervezik. A beszámoló befejező részében a tanácselnök ismé­telten hangsúlyozta a lakosság támogatásának szükségességét. Tegnapi ülésén a dombóvári Városi Tanács bejelentések címszó alatt tárgyalta meg a tanácsi társadalmi ellenőrzés megszervezését, egy öregek napközi otthonának létesítését, a tanács rendelkezésére álló lakások elosztását, a lakás­igénylések elbírálását. Végezetül kedves jelenet színhelye volt a városi tanács tanácsterme. Dombóvár fiatal­jainak nevében ünneplőruhás úttörők hozták a helyiségbe Dombóvár új városi címerével díszített városi zászlaját, amely előtt — ugyancsak a dombóvári fiatalok nevében — Pető Mária tett fogadalmat, hogy a város ifjúsága minden fejlesztési célkitűzésében tá­mogatja a városi tanácsot. gonnal a vállalat mözsi tele­pén, 100 vagonnal pedig a dombóvári telepünkön helye­zünk el. A 300 vagon áru 50 százalékát a saját bolthálóza­tunkon keresztül értékesítjük, a fennmaradó 150 vagon áru pedig a tagszövetkezeteink, va­lamint a nagyfogyasztók igé­nyeit hivatott kielégíteni. A té­lire tárolt zöldség, gyümölcs és burgonya egy részét a me­gye termelőüzemeiből vásá­roljuk fel, másik részét más megyékből szerezzük be, vagy importáljuk. A száraz időjárás következ­tében az áru minősége nem a legjobb, javarészt apró, de ma­gas szárazanyag-tartalma miatt tárolásra igen alkalmas. Min­den árut növényegészségügyi szempontból megvizsgálunk, s csak azt tesszük el télire, ami egészségi szempontból nem ki­fogásolható. Előreláthatólag minden áru november közepé­re már raktárainkban lesz. Burgonyából a lakosság meny- nyiségi igényeit ki tudjuk elé­gíteni, viszont a minőség nem a legjobb: a tárolt mennyiség kétharmada 111 fajtacsoportú fehér burgonya lesz, s csupán egyharmada színes, gül- és ró­zsakrumpli. A zöldségféléket előreláthatólag a most épülő 1500 négyzetméteres raktárhe­lyiségben már el tudjuk he­lyezni. A téli alma és körte a mözsi telep hűtőkamráiba ke­rül, az alma egy részét egyéb­ként Szabolcs megyéből hoz­zuk Tolnába. nek tájékoztatója, valamint az üzemegészségügyi középkáde­rek szakcsoportjának kiegészí­tő jelentése alapján. Az elő­terjesztésekből kitűnik. hó|y az üzemegészségügyi szolgálat, amelyet több mint 20 eszten­deje szerveztek meg, az eltelt időszakban jelentősen fejlő­dött. és feladatai is bővültek. Egy felmérés szerint az üzem­egészségügyi ellátásba töDb mint 1250 üzem, vállalat kap­csolódott be. A hálózatban fő-, illetőleg részállásban működő orvosok száma megközelíti az 1450-et. az üzemi orvosok munkáját 700 üzemi ápolónő segíti. A hálózat évente mint­egy 10 millió esetben nyújt ellátást. A napi feladatok megoldásához az üzemegész­ségügyi szolgálat értékes se­gítséget kap az ott működő Vöröskereszt-szervezetektől. Az elnökségi ülésen megál­lapították: bár az egészségügyi törvény biztosítja az üzem­egészségügyi szolgálat eredmé­nyes tevékenységéhez szüksé­ges feltételeket, a fokozódó igények bizonyos nehézségekei, okoznak a munkában. A szol­gálat munkaerőgondokkal küzd és — bár az elmúlt években történt javulás — a munkakö­rülmények sem kiel égi tőek. Az üzemi orvosoknak hosszabb időt kell tölteniük rendszere­sen a különböző munkahelye­ken, ahol ugyancsak a károsító környezeti hatások érik őket is, mint az ott dolgozó munká­sokat. Az említett problémák­ból adódik, hogy jelenleg az üzemorvosok utánpótlása nem látszik biztosítottnak, az üzem­orvosi pálya nem rendelkezik elég vonzóerővel. Nagymér­tékű a fluktuáció is. Ezt bi­zonyítja például, hogy 1969 óta mintegy 50 fiatal orvos lépe't szolgálatba az üzemekben, de közülük sokan más munkate­rületre távoztak. A megoldást sürgeti, hogy napjainkban új feladatként jelentkezik a me­zőgazdaságban dolgozók üzem­orvosi ellátása. A mezőgazda- sági üzemorvosi ellátás jelen­leg főként részfoglalkozású or­vosokra hárul. Tanácsülés Dombóvárait Az üzemegészségügyi tevékenységről tárgyalt az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom