Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-27 / 226. szám
Ibériai jegyzetek K űzné gfejlesxt é h Madridi nyár Tervek Tévéién Jelentős társadalmi összefogás — Rövidesen elkészül a kisdorogi klubkönyvtár i. Ha nem is olyan a felfedezés. mint Kolumbuszé. de annak, aki spanyol földre lép, valósággal fel kell fedeznie ezt az országot. Akárcsak néhány évvel ezelőtt még nem hittem volna, hogy ezt a pillanatot valaha is megérem. De nem az a probléma, hogy mit hiszünk. A valóság keményebb annál, akárcsak a szikkadt spanyol föld. Repülővel érkeztünk és bár már az ország szívében jártunk, a szállodába ménéi még mindig' nem láttunk mást Spanyolországból, csak néhány madridi utcát, hazafelé siető emberekkel. Mégis: ez már Lope de Vega, Goya. Greco, Garcia Lorca földje. Az inkvizíció, a Nagy Armada, Kolumbusz és Magel- lán földje. És persze Jósé Antonio és Francisco Franco földje is. Hát itt van a híres, itt van Hispánia, é« a Hotel Aramótól. ahol megszállunk, elég ha gyalog jól kilépek és már ott járok Madrid határán. S túl azon a La Mancha tartomány ma is megszólalásig olyan száraz és kopár dombokkal, mint Cervantes idejében, amikor búsképű lovagját vezette reménytelen hadakozásokra. S azon is túl Andalúzia. Granadával, Cordobával, Sevillával. Nagyon U érthető, hogy a turista akkor jön igazán izgalomba, ha már az első lépést megtette és innen néz körül. Vagyis: spanyol földön áll. * ' ...... i K önnyű egy országról azt írni. hogy az ellentétek világa. Ez közhely is, meg nem is. Attól függ. mi a tartalma. Mert itt is léteznek általánosságok, szokásos ellentmondások. és előfordulnak speciális konfliktusok. Persze, Spanyol- országban sem fedezi fel az ember a speciális, vagy éppen meghatározó jellemzőket csak úgy, ha az utcán sétálva a kirakatokat nézi. A madridi városkép látványánál valamivel mélyebbre kell látni és többet tudni magáról a városról és főleg a spanyolokról. Többet. még azoknál a figyelemre méltó előítéleteknél is, amelyek alapján a közhiedelem például úgy tartja, hogy a spanyolok temperamentumosak. Ez igaz, de az már csak ctt látható, hogy milyen zárkózott ez a temperamentum, milyen tartózkodó. Azt viszont már nehéz lenne kideríteni, honnan ez a tartás, a keltáktól. az ibérektől, a rómaiaktól vagy az araboktól? Persze léteznek összefüggések. amelyek hamarabb kide- ríthetők. Például az, hogy ki az a félkarú koldus, aki méltóságteljesen áll a csillogó Preciádos Áruház előtt, a madridi Gran Via sarkán. Még csak nem is rongyosan, mondhatni civilben, kalappal a fején. katonasapka a kezében. Az adakozók ehbe rakják a pesetát. Nem dobják, vigyázva rakják. Senki nem tekint az arcára, de aki ad. azzal a bizonyos tartással vonul tovább, mint aki tudja, mit tesz, s azt is. miért teszi. Hamar megtudom ki ő. A polgárháború harcosa, a köztársaság katonája volt. A hároméves polgárháborúban két- milhóan vesztették életűket. ő csak a fél karját. A madridi polgárnak persze nem kell semmilyen magyarázat, a katonasapka beszél. És ahogy hátát a falnak támasztja, lehetetlen másra gondolni: „No pa- saran!” — „Nem törnek át!” Nem messze tőle a könyv- üziet kirakatában Gering és Gobbels életrajza. A Katedráidban Hitler és Mussolini lelki üdvéért mondanak szentmisét. A városközpont egyik templomában monsignore Victor Oliver segédpüspök a tavasszal „elmélkedést” hirdetett május 1. „a munkások nagypénteke” jelentőségéről. Meleg van, madridi nyár. A rendőrök unatkozva sétálnak. A templom és az áruház között egy divatüzlet kirakatában fehér nyári férfitrikók 220 pesetáért. A trikón egy arcnyomat, Che Guevara képe .. Madrid. Granada, Sevilla városképét a történelem és az építészek alakították. De az élet arcát maga az élet. Még Spanyolországban is. Megkerestem a templomot, ahol monsignore Victor elmélkedést hirdetett. Valaki azt mondta, hogy ö fog misézni. De monsignore Victor nem misézett, így csak körülnézhettem a templomban, ahol a „munkások nagypéntekéről” szóló elmélkedését az incidens megzavarta. Megnéztem mekkora a távolság a szószéktől az ajtóig. ahol a szélsőjobboldali rohamosztag betört, botokkal, vas rudakkal, láncokkal felszerelve, „disznó papok”, „vörös papok” kiáltások közepette könnyfakasztó bombákat dobáltak. szétverték a tömeget, megbotoztak öt világi embert, rávetették mágukat három papra, akik kórházban végezték. Monsignore Victort megvédte öltözéke és tekintélye. Az ultrák vezetője akadályozta meg. hogy hozzányúljanak. Spanyolországban a püspök, mégis csak püspök. De ki védi meg azokat a munkásokat, a munkásbizottságok tagjait, a felvonuló diákokat, akik tűnte, tésekben, sztrájkokban vesznek részt? Akikre sórtüzet zúdítanak. A templomban támadó fiatalok magukat „Krisztus király gerilláinak” nevezik, vezetőjüket ugyan letartóztatták, de aztán óvadék nélkül kiengedték. Nem vitás, nagyon hasznos szolgálatokat tesznek a rendőrségnek, beavatkoznak Ott is. ahol egyenruhában ez már kényes lenne. Tavasz óta Madridban a rendőr egyenruhák szinte eltűntek, helyükbe zubbonyok, farmernadrágok, kockás ingek kerültek. Így szeretnék álcázni a hatalom nemtetszését, amiért a ..munkáspapok” szolidaritást vállalnak a dolgozókkal. Spanyol specialitás. Spanyolország: .művészet, hangulat, virágok, bájos utcák. elegáns utcalányok. Erről sokat lehetne beszélni. A Prado vagy a királyi palota képeiről nem lehet írni. Greco. Goya. Murillo, Velazquez nem leírható. Nem lehet azt mondani. Toledóban láttam Orgaz gróf ’ temetését és milyen szép a festmény. Senki nem tudná a valóságnak megfelelően szavakba foglalni- Éppúgy nem, mint ahogy Garcia Lorca versei nem lefesthetők. családban. Madridban éppen úgy, mint bárhol az országban. Persze a gyerek mindenütt szép. Mégis, jó érzés látni. hogy milyen tiszták, ápoltak és jólöltözöttek... A rendszer ellentmondásait nem a nyomor fémjelzi. Ha van is, és biztos, hogy van, nem ez a meghatározó. A front ma máshol húzódik. A felszín alatt a tudat és az érzelmek szövetségében testesül meg az, amire most is mondható: „No pasaran!” Szépek a munkásnegyedek. A házak modemek, mutatósak, hevenyészett építkezésnek nyoma sincs. A munkás, ahogy belép a vállalathoz már kapja i„ a kölcsönt a 3—4 szobás lakásra, igaz, ha felmond, elveszti a lakást, a már befizetett törlesztéssel együtt. A képnek persze olyan oldala is van. hogy a nagyvárosi lakótelepek új házaiba beköltöző vidéki munkások nagyon sokáig, talán életük végéig idegenek maradnak az új környezetben. Ez máshol is előfordul, de a spanyoloknál különösen. Nem is szólva arról, hogy egyik-másik lakótelep a legelemibb közszolgáltatásokat is nélkülözi. A lakótelepek házainak színe általában vörös. Sehol ennyi vörös szín a világon. mint Spanyolországban. A házak vörösét elhagyva, átutazva a La Mancha tartományon. vörös a föld színe, a vörös számtalan árnyalatában és át Andalúzián vörös a termőtalaj a mérhetetlen olajfaültetvények alatt, vörösek a Sierra Morena hegység sziklái és az óriási pipacsmezők a földeken, még az érett narancsok színe iK inkább vörösbe hajló. Aztán egyszerre minden kék lesz. A Sierra Nevada erdős hátán leereszkedve felcsillan a Földközi-tenger és Gibraltáron túl az Atlanti óceán. A házfalakon feliratok: „Gibraltár espagnol!” Afrikából szilvakéken átlátszanak a Rif- hegyek és még a horizonton innen a hadihajók kontúrjai. NATO-egy ségek;- Vajon kire vigyáznak? KEREKES IMRE Ambrus Lukácsot, a teveli községi közös tanács elnökét kerestük meg, hogy választ kapjunk kérdésünkre, melyek a jelen tanács-ciklusra tervezett legfőbb községpolitikai feladataink ? — Azzal kezdem, ami már nagyjából kész van. tehát amit terveinkből már majdnem megvalósítottunk. Az egyik társközségünkről, Kis- dorogról van szó. Sokat panaszkodtak az ottaniak, hogy nincs semmiféle művelődési, szórakozási lehetőségük, mert az egykori magánházból kialakított kultúrház életveszélyessé vált. és már jó ideje nem használhatják. A KISZ Központi Bizottság és a megyei tanács támogatásával községi klubkönyvtár építését kezdtük meg Kisdorogon tavaly. A létesítmény az idén kezdheti meg működését. Évi községfejlesztési alapunk 460 ezer forint, a tavalyi tartalékból és az idei alapból is jelentős összeggel járultunk a klubkönyvtár felépítéséhez. Az új épület ünnepélyes átadását november 7-re tervezzük. Az idén jelentősebb építkezés csak Tevelen lesz. Egy körzeti orvosi rendelőt és lakást építünk a központban, a gyógyszertár mellett. A megyei támogatáson túl községfejlesztési alapunkból erre a célra 350 ezer forintot biztosítunk. Terveink szerint a jövő év júniusában már az új épületben folyhat a rendelés. Ugyancsak jelentős községfejlesztési feladatunk az új sporttelep kialakítása. Amikor a teveli sporttelep tervei elkészültek, megtudtuk hogy közel 14 ezer köbméter földet kell megmozgatni, s ha ezt vállalati kivitelezésben végeztetjük, csak a földmunkák költségének összege megközelíti a 400 ezer forintot, erre pedig nem volt anyagi fedezetünk. A falu lakosságának, a helyi termelőszövetkezetnek és az ÁFÉSZ-nek a segítségét kértük. Szép eredményekről számolhatok be. A földmunkákkal nagyjából készen vagyunk, s alig kerültek 40 ezer forintba. — Hogyan sikerült? — Társadalmi összefogással. A lakosság nagyos sok társadalmi munkát végzett. ezen kívül pedig a termelőszövetkezet két hétre ingyen bocsátott rendelkezésünkre ekét és földgyalut. A Tevel és Vidéke ÁFÉSZ pedig egv hétre adta díjtalanul a földmunkához szükséges gépeket. Az öltöző, fürdő tavasszal készül maid el, szintén társadalmi munkában. Az első sportrendezvényt itt. jövő év augusztus 20-ára, az alkotmány ünnepére tervezzük. A sporttelep építésének munkái felett KISZ-fia- taljairfk vállaltak védnökséget. : — Ezek tehát a főbb köz-' ségfejlesztési célkitűzéseik? — Igen. de ezen túl sok kisebb. de jelentős munkát szeretnénk elvégezni. Tervezzük például, hogy a IV. ötéves terv időszakában mindhárom községünkben befejezzük a járdaépítést. Az idén a teveli Ifjúság utcában készítjük el a járdát, s ugyancsak ebben az évben kapnak járdát a bony- hádvarasdi Petőfi utca lakói. A törzsközségeinkberf ugyancsak a IV. ötéves tervben. ravatalozót építünk. Nem- soikára egy mélyfuratú kutat is üzembe helyezünk Tevelen, mely — ha minden jól megy — majdani törpevízmű-tár- sulásunk alapját képezi. Ebben a tervidőszakban oldódik meg a teveli körzeti általános iskola gondja is. Ez ideig, sajnos, az iskolának nem volt tornaterme sem. Ezt szeretnénk mielőbb megépíteni.' Eddig tehát a teveli tervek, melyek nem látványosak, de valóságos lehetőségeken alapulnak. jól átgondolt községfejlesztési munkáról tanúskodnak. wnnsr - vj Népújság 4 1973. sz jz . uiber 27. Viszont szépek a munkás- negyedek. De nemcsak a vörös homlokzatok, a pálmák és a parkok ragyognak ott igazán. Igazi fényüket a gyerekek adják. Általános és mindennapi a négy-öt gyerek egy Bezercdj István, az első jobbágyfelszabadító magyar nemes, egyúttal Szedres község alapítója és betelepítője is volt. Présháza és a hozzá csatlakozó terjedelmes pince 1842-ben épült, most a helyi Petőfi Termelőszövetkezet negyvenöt holdas szőlőjének szüretére készülnek benne. A régi présházat, mely műemlékké nyilvánításra vár, a termelőszövetkezet nemrégiben helyrchozalta és az eredeti stílusnak megfelelően újranádaztatta. Foto: Gottvald Károly i
