Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

V A munkaviszonyban álló dolgozók kiképzése Szekszárdoii Szekszárd város Polgári Vé­delmi Parancsnoksága 1972. évi- június hóban a szekszárdi ipari üzemek részére háromna­pos előadást tartott a polgári védelemmel kapcsolatosan. Ezen ismeretányag-bővítő elő­adásokra'az ipari üzemek pol­gári védelmi előadóit küldte ki szövetkezetünk. Az értesítés vétele után mi, kirendelt elő­adók a múltból — légó, kato­nai szolgálat —, átvett ismeret- anyag felújításával foglaltuk ' el helyünket az előadói te­remben. A háromnapos elő­adássorozat tematikájának rö­vid ismertetése után. az elő­adó máris a pv szervezeti fel­építésével foglalkozott. Áz elméleti kiképzésnek, is­meretanyagbővítésnek jellege, tartalma teljes egészében át­fogta azokat a sarkalatos, pol­gári védelemmel kapcsolatos szükséges tudnivalókat, melye­ket továbbadva az üzem dol­gozói részére, egy bekövetke­zett kritikus helyzetben a pá­niktól megóvja őket és mind maguk, mind dolgozó társaik részére fokozottabb segítséget tudnak nyújtani. A három­napos előadássorozatot köve­tően a kiküldött előadók és a szövetkezet elnöke, mint a szövetkezet polgári védelmi parancsnoka, a végighallgatott előadások konzultálására, is­mertetésére, kiértékelésére ül- ! tünk össze. A parancsnok így nyert tájékozódást a beindí­tandó kiképzés anva«árói. an­nak tartalmáról. A kiértékelés alapján a részletes tájékoztató előadássorozatot, annak tömör­sége, síirítettsége ellenére is • jónak ítéltük meg. Az igen nagy anyagra való tekintettel azonban hiányosságként álla­pítottuk meg, hogy egy ilyen jellegű sűrített előadássoro- .za.thpz .szijlfsécos lett vólnd „brossára”' kiadása a hallgatók részére. xA-./í^fefts’és ilyen helvzetben nem ’ teljesen cél­ravezető. hiszen az új ismeret- anyagnál a telies koncentrált figyelem és a jegyzet írása le­hetetlen. ^ A le'rtak miatt a jövőben sofra kerülő hasonló jellegű előadásokhoz a vonatkozó „brossúra” elkészítését java­soljuk, mert ennek birtokában az anyag konzultálása ponto­sabban és magabiztosabban ^végdzhető el a hallgatók ré­széről.. Az előadások után eléggé ho's^ú rdő telt el a városi pol­gári védelmi parancsnokság je’entkezéséig. Az idő hatása a felvett anyag kopását is ered­ményezte. Az anyag úiratanul- mányozása nem rontotta isme­reteinket, de enerPiáfelhasz- nálásainkat a napi' terhes munka mellett azért igénybe vette. -Érzésünk az volt. hogy időpontokat talán közelebb le­hetett volna hozni. A szövet­kezet dolgozóinak polgári vé­delemmel kapcsolatos kikép­zése, taiéko.ztatása Szekszárd város polgári védelmi parancs­nokságának 1973. február hó 20-án és 22-én megtartott ér­tekezletén indult. A február hó 20-i előadások a mintegy félévvel korábban háromnapos anyag felújítására, érzésünk szerint kissé szűkösnek bizo­nyult, ennek érzése kapcsán inkább az adminisztratív le­bonyolítás irányában volt élénkebb a figyelem. Nem le­het vitás, hogy a jelenlévők hozzászólásaikból, az egymás­sal való beszélgetésekből meg lehetett állapítani a megtartan­dó pogári védelmi előadások­hoz való jó hozzáállást. Úgy éreztük magunk részéről, .hogy ez a közösségi jó hangu­lat kissé kötelez bennünket a szövetkezeten belüli megfelelő, jó lebonyolításra. A szövetkezet polgári védel­mi parancsnoka utasítást adott ki részünkre, hogy az állandó beszámolás figyelembevételé­vel, a polgári védelem városi parancsnokságának 1973. évi január havi 58—11/1973/Gy. Utasítás, valamint a kiképzé­si előadásokon elhangzottak alapián saját hatáskörben bo­nyolítsuk le a szövetkezet „polgári védelemmel” kapcso­latos előadásokat. A szövetke­zet polgári védelmi parancs­nokságának megbízása alapján az előadásokon való megjele­nésre kötelezhető dolgozók létszámának megállapítását az „Adatlapok” elkészítésével, majd kitöltésével végeztük el. A kiképzés tulajdonképpeni beindulása az „Adaüap”-ok kiadásával kezdődött meg. 'Ezen személyi adatokat tartal­mazó felvételi lapokat a szek­szárdi részlegekhez a pv-elő- adú_k személyesen vitték ki. A kitöltésre vonatkozó rövid ’ el­igazítást követte a rövid, de lényegre vonatkozó ismerteté­se a beindítandó pv-előadások- nak. Ekkor ismertettük dolgo­zóinkkal. hogy e*en ismeret­anyag milyen nagy fontosságú kritikus helyzetben, ezt egy­két példával illusztráltuk is. Dolgozóinkban ezen rövid be- vzaiő nemcsak az érdeklő­dést keltette fel, hanem azo- krt lényeges kérdésként ke­zelték. hiszen a tényleges elő­adás be,"dt’7-'»-':g a d'’’"""''k részéről többször érdeklődtek. Az „Adatlapok” kitöltését a csoportvezetők eszközölték, igazolásszerűen ellenőrizve, hogy a beírt adatok a valóság­nak megfelelnek. Az adatla­pok elbírálása alapján adta ki szövetkezetünk elnöke a „Pol­gári védelmi” előadá-okon való megjelenésre a kötelező erejű „Határozat”-ot. A megfelelő előkészítés eredményének hatására a ki-, adott határozatra a dolgozók részéről fellebbezés nem is .ér-' kezett be, s azt magukra nézve természetesnek vették. A 15 nanos 'fellebbezési ha­táridő alatt kialakítottuk a kiképzési csoportokat, vala­mint kidolgoztuk a kiképzé­sek időpontjait. Úgy döntöt­tünk, hogy az előadásokat, va­lamint a gyakorlat; kiképzést lehetőleg minél folyamatosab­ban, lehetőleg egy rövldebb zárt időtartam alatt bonyolít­suk le. A szövetkezet szabad­ságoló'! tervét ismorve arra a megállapításra jutottunk, hogy legmegfelelőbb időszak f. év április hó, így ezen célidőszak figyelembevétele alapján állá- - tettük ös"e a ..Kiképzési nap­tári terv”-et. A kiképzési terv alapján f. év április hó 2 és május 7. közé soroltuk be az előadásokat, valamint a gya­korlati oktatásokat. A kiképzési naptári terv birtokában dolgoztuk ki a fog­lalkozási tanrendet. A logikai felépítés sorrendjében állítot­tuk össze az egyes előadások tárgykörét, figyelembe véve az egyes csoportok részére tar­tandó 14 órás előadás időtar­tamot. A határozatok alapján állí­tottuk össze a kiképzési nyil­vántartást, melynek sorszámai mind a határozatok, mind az adatlapok számával egyezőek. Ezen számegyezőség a könnyű ellenőrzést van hivatva biztosí­tani. Az elkészített anyag birto­kában beszámoltunk a szövet­kezet elnökének, mint polgári önvédelem parancsnokának, az elvégzett munkáról. A gondos kiértékelés után adta ki a polgári védelmi parancsnok a csoportok vezetői részére szóló értesítést az első előadások idő­pontjáról. A továbbiakra úgy intézkedett/hogy az előadók tartoznak minden előadáson a következő előadás időpontját kihirdetni. Az így előkészített munka alapján került sor az egybekötött gyakorlás, kikép­zés megtartására. Az első elő­adás megtartása természetsze­rűleg nemcsak a hallgatókat, hanem bennünket előadókat is igén érdekelt, hiszen a gondos előkészítő munkjj vajon az ál­talunk észlelt, értékelt ered­ményt hozta valóban? Nem csalódtunk megállapításunk­ban! Az érdeklődést jelezte a csaknem állandó teljes lét­szám, hiszen a betegség, sza­badság, vagy fontos kiküldeté­sen lévőkön, no meg a rende­let szerinti felmentettek egy részén kívül, minden dolgozó jelen volt. Az előadásokat követő kiér- téke1 és alapján megállapíthat­juk, hogy a megfelelő előké­szítés az eredményt meghozta. Konzultáció formájában ugyan nem ellenőrizhettük; a leadott anyagból milyen ismereteket vette'-: át, de az bizonyos, hogy beszélgetés folyamán felvetett egyes polgári védelmi kérdé­sekben igen jó tájékoztatást mutattak a dolgozók. Nem le­het természetesen figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy a városi pv-pa- rancsnokságtól igényelt és ka­pott tablók, védőeszközök köz­vetlen bemutatása nagymér­tékben elősegítette az ismeret­Egy esetleges háborúban — a modern, nagy hatású fegy­verek következtében — döntő szerep hárul a hátországra, ezen belül a hátországvéde­lemre. A hát^rsz^gvédelem ke­retében a polgári védelem fel­adata azoknak az intézkedé­seknek a megtétele, melyek a lakosság és az anyagi javak tömegpusztító fegyverek elleni védelmét hivatott biztosítani, valamint létrehozni azokat a feltételeket, amelyek szüksége­sek az ellenség által tömeg- pusztító fegyverekkel mért csapások következtében létre­jövő kárterületen a mentő, mentesítő feladatok ellátására. Ezen feladatok tükrében ke­rült sor a Polgári Védelem Műszakimentő Szolgálat szer­vezetének kialakítására, az al­egységek megszervezésére. A műszaki mentő * szakszolgálat alapvető feladatai: A szakszolgálat alapvetően tennivalói a fenti időszakok szerint csoportosítva is kap­csolódnak egymáshoz. előké­szítik, vagy kiegészítik egy­mást. Egyesek csak az egyik, vagy másik időszakban jelent­keznek, mások mindig előfor­dulhatnak. A készenléti időszak felada­tai például elsősorban a csa­pás utáni munkákra való fel­készülést jelentik, de egy ré­szük önállóan is jelentkezik. A megelőző műszaki intézeké- sek kidolgozása és foganatosí­tása, a szervezési tevékenység alkalmazási tervek elkészítése kifejezetten a készenléti idő­szak követelménye, alkalma­zási készenlétbe helyezés a veszélyeztetettségi időszak fel­adata, a mentési munkákat pedig az alkalmazási (csapás utáni) időszakban kell végez­anyag rögzítését. A kiadott tablókat még a szünetek alatt is tanulmányozták a dolgozók, főleg az atomrobbanás alaku­lása érdekelte a szemlélőket. Nem kisebb érdeklődést vál­tott ki a védőeszközök alkal­mazása. A dolgozók az elő­adások befejezése előtt sok esetben tettek fel kérdéseket, hiszen az anyag tagoltsága sok esetben következtetéskép­pen kényszerítette ki a kérdé­seket. A kérdések megválaszo- lásn minden esetben megtör­téit, és nem egy esetben a dolgozók közül adták meg a választ, mert a ie°dott anyag tartalmazta a kérdés feleletét. Megállapításunk, hogy az ■ ön- és kölcsönös segélynyúj­tásnál tartott előadás, annak ellenére, hogy ezen témával kapcsolatban a dolgozók már, mind iskolai, mind üzemi éle- ‘ tűk alatt több esetben kaptak ismertetést, mégis egyike volt az érdeklődés központjának. A különböző sérülések előfor­dulásakor, a helyes magatar­tás, a vérző sebek szorító-nyo- mó kötései a törésekkel való eljárás és nem utolsó sorban A katasztrófaelhárítás bár­melyik időszakban jelentkez­het. Fentieknek megfelelően vizsgáljuk meg ezt az egyes időszakokra vonatkozóan; A műszaki mentő szakszolgálat feladatai a készenléti időszakban A szakszolgálat a polgári védelem részét képezi, így te­vékenysége is a polgári véde­lem működése részeként jelent­kezik. Összefoglalóan úgy ál­lapítható meg, hogy a béke­időszakban készüljön fel a háborús körülmények között reá háruló feladatok ellátásá­ra. Hajtsa végre mindazon in­tézkedéseket, amelyek a há­borús időszakban történő ered­ményes működéshez szüksége­sek. Ezek az intézkedések az alábbiakban foglalhatók ösz- sze: i — létre kell hozni magát a szakszolgálatot és meg kell határozni működési rendjét. Ki kell jelölni a szakszolgálat­parancsnokságba bevonásra ke­rülő személyeket és meg kell szervezni a szakszolgálat egy­ségeit, alegységeit, valamint a minisztériumok és országos hatáskörű szervek irányítása alatt álló üzemekben a szak- szolgálati alakulatokat; — fel kell készíteni a szak­szolgálat-parancsnokságokba bevont személyeket (szakszol­gálat-parancsnokok és a törzs tagjai), valamint a megszerve­zett egységeket, alegységeket, szakszolgálati alakulatokat a szakswlgáUt irányítására, il­az RBV-okozta sérülésekkel való eljárás, lekötötte a hall­gatók figvelmét. Az előadással jó szolgálatot végeztünk üzemi szintre is, mert az elmondotta­kat a hétköznapi életben is hasznosítani tudják dolgozóink Az előadások ellenőrzése sem szenvedett csorbát, mert a szövetkezet elnöke, mint a polgári védelem parancsnoka, mindkét előadót, előadás köz­ben ellenőrizte. Ez esetekben is a már korábban leírt tema­tika szerint folvtnk az előadá­sok. Az elnök rövid áttekintést nyújtott a dolgozóknak, a szö­vetkezet szempontjából is milyen fontossággal bírnak ezen pv-e!őadások. Az isme­retanyag jó elsajátítása kriti­kus helyzetben — amikor pa­rancsnok sincs — igen hasznos tudnivalókkal látja el a dol­gozókat. Általános értékelésül megál­lapíthatjuk, hogy elképzelé­sünk az előadásokkal — az időpont, a .gyakoriság — kap­csolatosan bevált. Ezen jó gyakorlatot a jövő­ben is követni fogjuk. VESZTERGOMBI FERENC pv-előadó letőleg a háborús működés el­látására; — gondoskodni kell a szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok személyi állomá­nyának speciális és szakfel­szereléséről, egyrészt a kikép­zéshez, másrészt a mentési te­vékenységhez; — biztosítani kell a szak­szolgálat, illetve szakszolgálati alakulatok részére szükséges technikai felszerelést, valamint gondoskodni kell az egységek, alegységek mozgnt/ási lehetősé­geinek biztosításáról; — el kell készíteni a szak- szolgálat és szakszolgálati ala­kulatok készenlétbe terveket; — ki kell dolgozni a károk csökkentésére irányuló meg­előző műszaki, technikai intéz­kedéseket, gondoskodni kell azok érvényesítéséről, illetve végrehajtásáról; — elemi csapások — árvíz, vagy katasztrófa esetén a mű­szaki mentő szakszolgálat is alkalmazásra kerülhet — a ki­alakult helyzetnek megfelelő mértékben és területi jelleggel. Erre vonatkozóan is terveket kell készíteni. A szakszolgálat feladatai veszélyezte- tettségi időszakban Veszélyeztetettségi időszak­nak tekintjük azt az idősza­kot, amely a háború kitörése közvet’en reális veszélyének megjelenését-"! a tényleges ki­törésig eltelik. Ez az időszak — tartalmát tekintve — igen különböző lehet. Kczdetcnek azt az időszakot tekintjük, amikor szükségessé válik M­elóadés^- valanwW _ a» - ■ \ A műszaki mentő szakszolgálat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom