Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

V r fFolytatás az T. oldalról} — Békemozgalmunknak az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítania a politikailag még nem aktív tömegek, ré­tegek mozgósítására és a fia­talok megnyerésére. A béke­mozgalomnak éppen ezért rendkívül fontos feladata, hogy kerülje el a kényelmes megoldásokat, s új módszerek, formák alkalmazásával erő­sítse a fiatalságban a haza­szeretetei, az internacionaliz­mus érzését, a békeszeretetet. Az ifjúságot az igazság sze- retetére, az ember megbecsü­lésére, az elnyomás és az ag­resszió gyűlöletére, a világ közkincse, kulturális, szelle­mi, gazdasági javai védelmé­re nevelni: a pedagógia álta­lános feladata. A továbbiakban a szónok a többi között rámutatott: — Napi feladataink mellett az eddiginél rendszeresebben és következetesebben kell ki­munkálnunk azt a hosszú távú békeprogramot, amely az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési, illetve a nemzetközi biztonsági rendszer előmozdí­tását célozza. E mozgalom feladatai so­rában az eddiginél fonto­sabb helyet kell biztosíta­ni az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a fegyverzet csckkentésé- é t. a nukleáris kísérletek betiltásáért, a különböző válsággócok megszünteté­séért folyó küzdelemnek. A cél a béke, a biztonság és az együttműködés Eu­rópájának létrehozása. Beszélt Sebestyén Nándorné az ázsiai biztonsági rendszer létrehozásáért folytatott küz­delemről, a leszerelés kérdésé­ről, a népek függetlénségi harcának támogatásáról, a nemzetközi helyzet válsággó­cairól, majd beszéde végén hangsúlyozta: __ _____ — E feladatok megvalósítá­sához kérjük a kongresszus, az egész magyar békemozga­lom támogatását. Legyen jelszavunk — és értessük meg minden em­berrel, hogy legfőbb dol­gunk — té tekkel szolgálni szocialista hazánk felvirá­goztatását. az emberiség békéjét. * Wroclavban a népek, a világ lelkiismereíének és felelősségének hangja szólalt meg Kállai Gyula felszólalása Sebestyén Nándorné nagy tapssal fogadott szavai után megkezdődtek a hozzászólások. Felszólalt a tanácskozáson Kál. lai Gyula, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke. Bevezetőben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz­társaság kormánya és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa nevében szeretettel üdvö­zölte hazánk békemozgalmá­nak képviselőit, a kongresszus küldötteit, vendégeit, majd egyetértését fejezte ki azzal a megállapítással, hogy a mozga­lom ereje megnövekedett, hangja, befolyása mind mesz- szebbre hatol, és tekintélye a nemzetközi porondon ugyan, csak örvendetesen gyarapodik. [Aláhúzta azt az elvi-politikai következetességet, amely a békemozgalom tevékenységét jellemzi. Munkája jelentős se­gítséget nyújtott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány nemzetközi politiká­ja megértetéséhez, ami egyben azt is jelentette, hogy ez a külpolitika mindenkor a leg­szélesebb néptömegek támoga­tására számíthatott. A töme­gek helyeslése, egyetértése nagy segítséget jelentett mind a pártnak, mind a kormánynak külpolitikai tevékenységében. Ez a támogatás nem csupán helyeslésben és egyetértésben nyilvánul meg, hanem jelen­tős tettekben is — fűzte hozzá. A magyar békemozgalom min. dig éberen és gyorsan reagált az imperializmus agresszív lé­péseire és határozottan szállt síkra a népek, az emberi ha­ladás ügye mellett. Tevéke­nyen járult hozzá az imperia­lista agresszióval és az elnyo­mással szembeni szolidaritás kibontakoztatásához, a világ békére vágyó millióinak össze­fogásához, a népek közötti ba­rátság erősítéséhez és ápolásá. hoz. Nem túlzás, ha azt mon­dom: azok a sikerek, amelyeket a szocialista tábor konti­nensünk és a világ békéje és biztonsága érdekében folytatott erőfeszítéseivel elért, a széles tömegek ilyen cselekvő támogatása nélkül nem lehettek volna olyan jelentősek és nagy­szabásúak. — Mindezért, amit a ma­gyar békemozgalom, a benne egyesült társadalmi és tömeg­szervezetek, mozgalmak tíz- és százezernyi aktivistája tett és tesz népünk, s az emberiség legnagyobb kincséért — a bé­kéért, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság ga és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében, to­vábbi sikereket kívánva, őszin­te köszönetét mondok. t — A magyar békemoz­galom annak a világmére­tű mozgalomnak szülötte és része, amelynek most ünnepeljük negyedszázados évfordulóját. * 1948 szeptemberében a szin­te földig lerombolt lengyel- országi városban: Wroclawban gyűlt össze 45 ország ötszáz kiemelkedő személyisége, ko. runk legmesszebbre látó tudó­sai, írói, politikusai és kiált­ványban jelentették ki: a né­pek nem akarnak háborút, s elég erejük van ahhoz, hogy a békét, a kultúrát megvéd­jék. 1949 áprilisában az első béke-világkongresszus delegá­tusainak egy részétől a fran­cia hatóságok megtagadták a vízumot, s azok a párizsi ta­nácskozással párhuzamosan Prágában üléseztek. Ez a ketté- osztottság már fenyegetően ér- - zékeltette a hidegháború lég­körét. Ennek ellenére, mi, akik ott voltunk, nagyszerű törté­nelmi folyamat kiteljesedésé­nek lehettünk tanúi: a népek, a világ lelkiismeretének és fe­lelősségének a hangja szólalt meg. sok nyelven, de közös akarattal, egy célért — a béke megőrzéséért. Ezután arról beszélt, hogy a világhelyzetben az elmúlt négy esztendő során döntő változá­sok történtek. Ma a nemzet­közi békemozgalom is más körülmények között dolgozhat, mint akár csak néhány évvel ezelőtt. Az emberiség előtt meg- ' Ili a lehetősége annak, hogy a vitás kérdések meg­oldásának eszköztárából véglegesen kiiktathatjuk a háborút. Nyilván nem arról van itt szó, hogy megváltozott az im­perializmus természete. A Szovjetunió, a szocialista világ, rendszer megszilárdulása, gaz­dasági, katonai, politikai ere­jének, befolyásának és tekin­télyének erőteljes növekedése: a gyarmatbirodalmak szétesé­se, a nemzeti függetlenségért vívott harc sikerei, a béke­szerető, antiimperialista erők világméretű előretörése változ­tatta meg a nemzetközi poli­tika alakulásának irányát és méreteit. A burzsoázia politi­kusai a felsorolt megmáisítha- tatlan tényekkel és realitások­kal számolva kezdik elfogadni a két rendszer békés egymás mellett élése alapján álló kap­csolatokat. Ez segíti a nemzet, közi feszültség csökkenését, jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi légkör javításá­hoz, elősegíti a békeszerető erők harcát és nehezíti a reak­ciós erők provokációs kísérle­teit a nemzetközi helyzet éle­zésére. A nukleáris háború megakadályozásáról a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között létrejött egyezményt joggal tekinthetjük történelmi jelentőségű eseménynek. — A nemzetköz] béke leg­erősebb támasza a szocia­lista világ egysége — mon­dotta ezután. Ez az egység nemcsak a szocialista világ népeinek az érdeke. Minden haladó mozga­lom érdeke, hogy ez az egység erősödjék, mert ez volt és ez lesz a jövőben is az egyetemes béke legbiztosabb garanciája. Ennek a megsokszorozódott, szüntelenül gyarapodó és a Szovjetunióra támaszkodó erő­nek köszönhető, hogy nem le­beg a fejünk felett a termo­nukleáris háború közvetlen veszélye. S mindazok, akik ezt az egységet akármilyen oldal­ról gyengítik, végső soron a háborúellenes, az emberi ha­ladás élvonalában küzdő erők ellen lépnek fel, s önmaguk­nak, népüknek is ártanak vele. — A békés egymás mellett élés politikája korunk egyik fő jellegzetességévé kezd válni. — mondotta Kállai Gyula, majd így folytatta: — A békés egymá6 mellett élésért állhatatosan küzdve azt sem titkoltuk, s ma még erő­teljesebben hangsúlyozzuk, hogy az ideológiában nincs és nem is lehet békés egymás mellett élés. Az ideológiai harc, a vita és a párbeszéd azonban soha nem lehet a fegyveres konfrontáció előkészítésének fedőszerve, sem pedig az ellen- | forradalmi fasiszta erők ötödik hadoszlopa. Eszméket nem fegyverrel, hanem csak az igazság ere­jével lehet terjeszteni és győzelemre vinni. Az imperializmus védelme­zői az eszmék és információk szabad áramlásáról beszélnek, de a vitát csak addig vállal­ják, amíg le nem lepleződik igazi arculatuk. A szép jel­szavak mögött azonnal jelent­kezik az ideológiai diverzió, az uszító propaganda. Vereség- érzetükben pedig az ideológiai fegyvereket azonnal valóságos, csőre töltött fegyverekkel cse. rélik fel. felrúgják a demok­ráciát, a törvényességet, mint ahogy ezt tegnapelőtt Indoné­ziában, tegnap Görögország­ban tették, ma pedig Chilében teszik. A nemzetközi monopó­liumok által támogatott chilei reakció sem merte vállalni az osztályküzdelmet, a törvényes­ség keretei között, hanem min­dent félredobva, a fegyverek erejét vetette be — az ő sza­vaikat idézem: — .,A marxis­ta eszme kiirtására”! A hala­dás és a demokrácia veszélybe került, a hazafiak százai és ezrei életüket vesztették. A magyar békemozgalom t.o_ vábbi feladatairól szólva han­goztatta : A magyar békemoz­galom !:s :dettől fogva arra törekedett, hogy minél nagyobb tömegeket állítson céljai szol­gálatába. Felismerte, hogy a diplomáciai tevékenység segí­tésében döntő szerepet játszik a tömegek egységes vélemény, nyilvánítása és aktív tevé­kenysége. A tömegmozgalom ma már ismeri erejét. Az egyes ember az elmúlt negyed­század alatt megízlelte a nem­zetközi politika, a világ széles porondján aratott győzelem örömét és nem kételkedik töb­bé sem erejében, sem ügye igazában, sem abban, hogy a történelem menetét nem tudja visszafordítani senki. Tisztelt Kongresszus! — Azok a százezrek és mii. liók, akik megkülönböztetett figyelemmel kísérik a magyar békemozgalom e nagy jelen­tőségű eseményét, bizalommal és várakozással tekintenek a most megválasztásra kerülő Országos Béketanács munkája elé. Bíznak abban, hogy a Vili. magyar békekongresszus ajánlásai és a békeszerető erők moszkvai világkongresszusának állásfoglalásai alapján olyan hazai programot dolgoz ki, amely figyelembe veszi a ma­A japán fővárosban befeje­ződött az a tárgyalássorozat, amelyet a GATT miniszteri ér. tekezletét követően dr. Bíró József magyar külkereskedel­mi miniszter folytatott vezető japán politikusokkal, gazdasá­gi és társadalmi személyisé­gekkel. A két ország kapcso­latainak sokoldalú fejlődését szolgáló tárgyalásokról a ma­gyar külkereskedelmi minisz­ter a többi között a követke­zőket mondotta az MTI és a Magyar Rádió tokiói tudósító­jának: — A kormány tagjaival és a gazdasági vezetőkkel folyta, tott tárgyalásokat a közvetlen és szívélyes légkör jellemezte. A tárgyaló partnerek által fel­vetett kérdések azt bizonyítot­ták, hogy Japán a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszik Magyarországgal és a többi szocialista országgal is. Kellemes tapasztalat volt, hogy a japán tárgyaló fél ál­landóan a kapcsolatok szélesí­tésének konkrét lehetőségeit, illetve ezek feltárását szorgal­mazta. Feltűnő készséget ta­núsítottak a hazánkkal való ipari kooperációra, tekintettel a japán gazdaságban végrehaj­KAIRÓ Kairói politikai körökben érdeklődéssel és örömmel ve­gyes fenntartással fogadták Husszein jordániai király ked­den meghirdetett amnesztia­rendeletét — írja csütörtöki számában az Al Ahram. NICOSIA Grivasz tábornok a ciprusi görög lapokban csütörtökön közzétett nyílt levelében meg­erősítette, hogy folytatja a fegyveres harcot és egyidejű­leg visszautasította Makariosz elnök korábbi felszólítását, hogy oszlassa fel földalatti szervezetét és korlátozza tevé­kenységét a politika terüle­tére. ALGÍR Az algériai kormány úgy döntött, hogy mindaddig nem engedélyezi állampolgárainak franciaországi munkavállalá­sát, amíg a francia hatóságok nem biztosítják a már ott dol­gyar békemozgalom hagyomá­nyait, a nemzetközi helyzet­ből adódó új lehetőségeket és erre építi jövőbeni tevékeny­ségét. Kérjük a békeszerető erők moszkvai kongresszusán részt vevő magyar küldöttség tag­jaitól, hogy tolmácsolják né­pünk őszinte békevágyát, ten­ni akarását és harckészségét. Képviseljék a VIII. magyar bákekongresszuson kialakított programot — mondotta. Befejezésül sok sikert kívánt az újonnan megválasztásra ke­rülő Országos Béketanácsnak, a békeprogram valóra váltásán dolgozó aktivistáknak, a béke. harcosoknak, egész dolgozó né­pünknek. Felszólalt a kongresszuson Takács Péter, a Tatabányai Szénbányák Vállalat munkása, Végh Lajosné, a Pápai Textil- művek fonónője. dr. Bognár József akadémikus, az Afro­ázsiai Kutatóintézet igazgató­ja. Halász Judit Jászai-díjas színművésznő, dr. Erdei-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, M. I. Ko- tov, a szovjet békebizottság főtitkára. Romesh Chandra, a Béke-vi­lágtanács főtitkára — aki ugyancsak felszólalt a kong­resszuson — csütörtökön dél­után elutazott Magyarország­ról. A békekongres&zus ma foly­tatja munkáját. tandó struktúra-változásokra. Ezt annál is inkább üdvözöl­tem. mert egybevág a magyar elképzelésekkel és érdekekkel. Pozitívan reagáltunk arra a japán felvetésre, hogy a ke­reskedelmi és a műszaki kap­csolatok fejlesztése érdekében hozzunk létre közös vállalko­zásokat és könnyítsük meg a japán kereskedelmi és műsza­ki megbízottak huzamosabb időtartamú magyarországi tar­tózkodását. A hivatalos tárgyalásokon közös egyetértés alakult ki ab­ban a kérdésben, hogy a ma­gyar—japán gazdasági, keres­kedelmi, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok fej­lesztése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Egyetér­tettünk abban, hogv ennek ér­dekében közös erőfeszítéseket teszünk. Megállapodtunk, hogy mielőbb meg kell kötni a két ország kereskedelmi és hajó­zási egyezményét és ha ehhez Magyarországon biztosítottak a feltételek, sor kerülhet az állategészségügyi egyezmény megkötésére is. ami elősegít­heti a magyar húsáruk Japán­ba irányuló exportjának fo­kozását. gozó mintegy 700 ezer algériai munkás „biztonságát és embe­ri méltóságát”. A döntés hát­terében az algériaiak és más észak-afrikai munkavállalók ellen Franciaországban meg­nyilvánuló faji megkülönböz­tetés és erősödő ellenséges közhangulat áll. NEW YORK Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja New Yorkban több mint egyórás tanácsko­zást folytatott Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter­rel. A baráti légkörben lezaj­lott találkozón a TASZSZ je­lentése szerint a Szovjetunió és az NSZK kétoldalú kapcso­lataival összefüggő kérdése­ket. továbbá néhány, az ENSZ XXVIII. közgyűlésének mun­kájával kapcsolatos problémát vitattak meg. Tokióban befejeződött dr. Bíró József tárgyalássorozata PANORAMA /

Next

/
Oldalképek
Tartalom