Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
f M ár i (Mári néni, Fábián Agostonné Kakasdon, tudja a legtöbb szép népmesét egész Tolna megyében. Nagyapjától, édesapjától hallotta őket, akik a Székelyföldön, Andrásfalván éltek. Lejegyeztük meséi közül a legszebbeket, így vasárnaponként kis olvasóink is megismerkedhetnek Mári néni meséivel.) Főjél, főjél bögrecske Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon tói, élt egyszer egy öregasszony. Annak volt egy kis unokája. Annuska. Erőst szegények voltak, nem volt nekik semmijük sem a világorf, csak egy kis házacskájuk. A házacskában éldegéltek. Elfogyott az ennivalójuk. pérízük sem volt. Azt mondja az öregasszony: — Nézd csak édes kis leánykám, van nekem a láda fiában egy törülközőm. Elmész, és eladod a piacon. Vegyél rajta ennivalót, amit tudsz. Ügy is lett. Az öregasszony belerételte a törülközőt szépen Annuska kis kosarába, aki elindult vele a vásárba. Ment. ment az úton. s hát ahogy ment, találkozott egy öregasszonnyal. — Hová mész kislányom? — kérdezte az öregasszony, — Megyek, eladom ezt a törülközőt, hogy vegyek rajta valami ennivalót Öreganyámmal ketten vagyunk, és nincsen amit együnk. — Ne menjél te tovább, add nekem azt a törülközőt, és adok érte egy bögrét, BALIPAP FERRENC: LEQSZEBB VIRÁQOM legszebb virágom a szél ezt tűzöm hajadba ne féljl nem hal meg soha csak olykor elszökik elhozni neked idegen tájak ismerős álmait Petőfi a Duna tájon Petőfi a Dunatájon címmel megjelent a Pest megyei Népművelési Tanácsadó legújabb kiadványa. Az ízléses köntösbe öltöztetett kötet a költő halálának évfordulója alkalmából látott napvilágot, s Petőfi tizenegy versét közli magyar, német, szerb, szlovák és eszperantó nyelven. A kötet a megyei népművelési tanácsadó századik kiadványa. Népújság 1973. szeptember 16. néni meséi Meghalt Szilasi Vilmosáé, Babits legrégibb barátjának a felesége aminek csak azt kell mondani. főjél, főjél bögrecske! Gondolta magában Arfnus- ka „mit csináljak a bögrével, van nekünk elég bögre üresen, de megpróbáljuk”. Elcserélte 4 törülközőt a bögréért. Nagy örömmel indult haza. Kérdezi otthon az öreganyja: — Na. kislányom, mit hoztál? Mit vásároltál? — öreganyám, hoztam egy bögrét! — Jaj. hát minek hoztál bögrét, hiszen van itthon elég! Egészen teli van a szekrény alja. Most mit csináljak vele? — Tudja, öreganyám,' ez olyan bögre, hogy ennek csak azt kell mondani, főjél, főjél bögrecském. és lesz étek — Na jól van. próbáljuk ki! — mondta Annus ka öreganyja. Azt is mondta az öregasz- szony, amikor elcserélte a bögrecskét. hogy az asztalra tegyék, az asztal közepére, köiréje rakjanak tányért, úgy mondják, hogy főjél, főjél, majd meglátják, hogy mi lesz Megterítették az asztalt, közepére a bögrét, körül tányérokkal. Elkezdte mondogatni Annuska: főjél, főjél bögrecske! És a bögre csak Totyogni kezdett. Rotty, rotty, ömlött a tejbegríz, tele lettek a tányérok. De elfelejtette az üregasz- szony megmondani Annuská- nak, hogy ha eleget főz már a bögre, mondja azt. hogy elég lesz. Ezt Annuska nem is mondta, a tányérok megteltek, az asztalról lefolyt a tejbegríz ki kellett nyitni az ablakot. Azon is kifolyt, teli lett az árok Jöttek arra a gyerekek, szekérrel a lovak és az emhe- rek a mezőről. Mindenki térdig járt a tejbegrízben. Éppen arrafelé jött az öregasszony. — Nahát, ez a sok tejbegríz csak az Annuskáék házából jöhet! Elfelejtettem megmondani, hogyha már eleget Totyogott a bögrecske, mondják azt, hogy elég lesz. Hamar odament, beszólt az ablakon: „Elég lesz már bögrecském!” Meg is állt abban a szem- pillantásban, többet nem főzött egy szikrát sem. Voít aztárf mit egyenek egy hétig, odajárt mindenki tejbegríz t enni. Annuska és nagymamája még ma is él, ha meg nem halt. (A mai mesében két keveset használt kifejezés van: be- lerételte—belehajtogatta. A bögrecske azt jelenti: bögrécske.) Hozzá írt levelem visszaérkezett Svájcból azzal, hogy: Gestorben (meghalt). Pedig azt tervezte, hogy szeptember közepén Magyarországra jön vendégségbe Balatonfüredre, unokatestvéréhez. Déry Tiborhoz és utána pár napra Pestre, hogy folytassuk vég nélküli kérdés-felet társasjátékunkat nagy barátjukról. Babits Mi- hályról. Szjlqsi Lili. Szilasi Vilrpos- nak, a XX. század egyik nagy filozófusának, Husserl és Heidegger barátjának és utódjának, a Jogfilozófusok Nemzetközi Szövetsége elnökének volt a felesége. Szilasi Vilmos Babits legrégibb, legkitartóbb és leggazdagabb barátja volt. A híres klasszika-filológus és finnugor nyelvész, Szilasi Móric fia. Ö maga az antik görög irodalommal kezdett foglalkozni. első könyve 1910-ben Platóntól jelent meg. Babits felfigyelt a fiatal filozófus könyvére, kedvezően írt róla a Nyugatban, s ezzel egy életre szóló barátság indult meg közöttük. Szilasi ugyanazokban az első világháború utáni években töltött hosszabb időt Heidelhergben. mint Lukács György, csak éppen más német szellemi nagyságokkal barátkozott össze. A neokan- tiánus Emil Lask volt a mestere. Az ő elbeszélése és jellemrajza nyomán írta Babits „Egy filozófus halálára”' című hatalmas költeményét, három oldalas egyetlen mondatból álló versét, a magyar körmondat legnagyobb teljesítményét. Szilasi Babits nagy rajongója méltatója és propagandistája lett. Csak Szabó Ervin és Já- szi hatása fogható még hozzá. Szilasi görög-szakértősége mellett kitanulta a vegyészmérnökséget, a felesége ugyanis a legnagyobb jugoszláviai fakitermelő vállalat, a Nasici tulajdonosa volt. Szilasi vezette ennek kémiai laboratóriumát és végül az egész intézményt. Ez az anyagi függetlenség tette lehetővé filozófiai munkásságát. Husserl fenomenológiájának és Heidegger egzisztencializmusának ő lett el. ső magyarországi ismertetője, majd mindkettő barátja és utóda a freiburgi egyetem tanszékén. Az első világháború után egy ideig München mellett élt, majd Hitler közeledtére Svájcba költözött és a Lago Maggiore egyik legszebb pontján. Brissagoban vásárolt villát. Ide hívta többször is Babitsot pihenni. Fejedelmi körülményeket biztosított nagy magyar költő barátjának. Ugyanekkor Heidegger- nek tolmácsolta Babits filozófiai tanulmányait, aki az egzisztencializmus alapművének, a Sein und Zeitnek első példányát Babitsnak küldte meg. A második világháború után tárgyalások folytak arról, hogy Szilasit a pesti egyetem bölcsészeti kara meghívja a filozófiai tanszékre, de Szilasi egyre magasabb külföldi tudományos és nemzetközi kultúrpolitikai pozíciókba kapott meghívást. Egyik svájci nyaralásuk alkalmával Szilasi megkérte Babitsot. diktálja le neki. hogyan, mikor és milyen hatások alatt keletkeztek versei. Babits le is diktálta ösz- szes verseinek egyik kötetébe az adatokat. Ezt a rendkívül értékes Babits-könyvet, valamint Babitsról szóló életrajzi jegyzeteit és teljes levelezésüket az Országos Szécsényi Könyvtárnak adományozta. Ez az 1910. és 1941. között keletkezett 120 levél számoR terjedelme«, irodalomtörténeti és filozófiai tanulmánynak beillő szöveget is tartalmaz, le- Cépelve kb. 800 oldaL Irodalmi helyzetkép Marokkóból Magyarországi látogatásra érkezett haza a fiatal Marokkóban élő magyar költőnő: Czakó Magdolna. A magyar irodalom ottani népszerűsítője, egyébként a Magyar Hírek tavalyi nemzetközi Petöfi-pályáza tónak egyik nyertese. Czakó Magdolna arról beszélt, milyen nehéz feladat irodalmunk ismertetése a tőlünk oly távoli afrikai országban. Hozzáteszi, hogy a magyar irodalom szinte „fehér föld”, volt Marokkóban. — Hogyan hidalta át a kezdeti nehézségeket? — Eleinte meg kellett küzdenem az érdektelenséggel és a közönnyel is. De azután Újságok. folyóiratok hasábjain és a rádióban is egyre több helyet kaptam, ez természetesen nem személyemnek, hanem a felkeltett kíváncsiságnak szólt. — Kikkel foglalkozott a magyar költők közül? — Petőfivel jubileuma alkalmából, és hozzátehetem, hogy nem minden eredmény nélkül. Egymást követték a meghívások, hogy beszéljek Petőfiről, nemcsak irodalmi körökben, hanem iskolákban is, — Kiv|l folytatta a sort? — Leginkább saját ízlésemnek megfelelően beszéltem és írtam egyik legkedvesebb költőmről, Tóth Árpádról, azután Zelk Zoltánról és a hozzám oly közel álló Devecseri Gáborról. — Kapott segítséget munkájához? — Igen, elsősorban Marokkó legnagyobb tiszteletben álló költőjétől, az egész Észak- Afrikában elismert dr. Zaka- riától, a fiatalok közül a nagyon tehetséges, egye*emet végzett Mazsubbal dolgoztam együtt. A nyelvi helyzet Marokkóban nagyon bonyolult. Sok a nemzetiség. Először is ott a berber, — e nyelv rokona az arabnak, de sokban különbözik tőle, aztán az arab. A művelt arabok szellemi tápláléka nagy része a többi arab országokból származik. A kis számú. de kulturálisan jelentős zsidó közösség anyanyelve a héber. A gazdasági és szellemi befolyású réteg még mindig erős francia benyomás alatt áll. Szinte kötelező az úgynevezett „jobb körökben” franciául beszélni, olvasni. Szomorú, hogy az ígéretes fiatalok Francia- országba költöznek, mert irodalomból megélni nehéz Marokkóban. Az előbb említett legtekintélyesebb költő dr. Za- karia, aki nemcsak az arab és berber nyelvnek kiváló művelője, hanem tudósa is, mégis elsősorban franciául jelenteti meg verseit. Számomra különös örömet jelentett, amikor megtudtam, hogy nagy tisztelője Hadzs Abdulkarim Ger- manusznak, vagyis magyarul Germanus Gyula professzornak. — És kik a legolvasottabb írók? — Az egyiptomiak közül Ta_ ha Huszin, a vak irodalom- tudós, aki Párizsban végezte tanulmányait, aki kitűnő fordításban az arab irodalom asztalára helyezte a görög klasz- szikusokat, és Juszuf Idrisz, akinek Bűn címmel magyarul is olvashatjuk egyik Nilus- parti történetét. Nagib Mahfuz és a Párizsban élő Havaida inkább modern szellemű. A keresett könyvek közé tartozik Zajd Ibn Thabit: Mohamed élete című könyve, mely a próféta életéről. Mekkából való száműzetéséről és az arab vallásalapítás történetéről szól. Még mindig nagyon népszerű Ibn Batutta, a marokkói próza klasszikusa, aki filozófiai munkái mellett, színes, változatos, mindig közkedvelt útleírásokat is írt. — & mit hozott a tarsolyában Budapestre? — Egy útirajz kéziratával második hazámról, amelynek ideiglenes címe: „így láttam Marokkót”. Remélem, francia nyelvű kiadását megelőzi majd egy magyar. RAÄB GYÖRGY CZAKÓ MAGDOLNA: HA MAJD Ha majd messze hagytad el a határt És mindent, ami otthonodhoz köt nyelvet és a megszokott levegőt gondolj vissza, honnan jöttél, hogyan jöttél és gyújtsd össze a maradék erőd. Ha majd fáradtan rádköszönt az este és idegen madarak szállnak fészkükre és felsóhajtasz — tudnod kell: nem vádolhatsz senkit, a fájdalmat te kerested. A Babits—Szilasi-levelezés érdekessége, hogy amikor a két barát nem ért rá válaszolni. a két feleség számolt be életűje foiyásáróL Természetes, hogy az asszonyi levelekben a mindennapi élet apróságai is felvonulnak, ezek így ma már nagy értékű irodalom, és tudománytörténeti adatok. Szi. lasiné pl. részletesen leírja a Heidegger-családdal való közös életüket és annak eseményeit. De beszámol magyar barátaik, Bemáth Aurélék. Die- nes Pálék és Déry Tibor látogatásairól is. Az utóbbi években Szilasi Lili budapesti látogatásai alkalmával kérdéseimre kiegészítette a levelezés adatait Felhatalmazott rá, hogy a Ba- bitsékkal való levelezésüket sajtó alá rendezzem. Ö maga szerényen ki akarta hagyatni saját leveleit, holott azok forrásértéke nyilvánvaló. Nem tartotta magát írónak, de levelezésével belekerül a Ba- bits-kutatág legértékesebb adatszolgáltatói közé. Babitsék Szilasiéknál való vendégeskedése nemcsak életében segített sokat a svájci klímával Babits egészségének időnkénti helyreállításában, hanem levelezésük, dokumentum- és fényképgyűjteményük magyar nemzeti köztulajdonba adásával a modem magyar irodalomtörténet egyik legértékesebb forrásanyagának megőrzését is biztosította. GÁL ISTVÁN
