Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

lar-^ i A népgazdaság fejlődése az ötéves terv első félidejében Bálint üózsef államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének nyilatkozata TOLNA MEGYÉI VILÁG proletárjai, egyesöljéteki A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT JOINA MÉGYfT BIZ O T T S Á G Á N A K'L A P J A XXIII. évfolyam, 205. szám íiri/i: í,zu ruiflftrr vasárnap, 1973. szepienmer Z. A negyedik negyedévben kezdik építeni Uj csavargyár Dombóvárolt Jó kereseti lehetőség — Egy év múlva kétszázan dolgozhatnak Dombóvár iparosításában a héten jelentős előrelépés tör­tént: aláírták a kivitelezési szerződést a csavargyár épí­tésére. A fővárosi vállalat az ipartelepítési kormányprog. ramniak megfelelően — a me­gyei tanács hathatós támoga­tása révén — új üzemet léte­sít. A városban egyre többen szeretnének dolgozni, a kör­nyékről mind többen keresik a munkaalkalmat. Eddig fő­leg kisipari jellegű üzemek­ben és vasúton tudtak elhe­lyezkedni a munkát keresők, öt év óta azonban már vasas- üzemekben is. Elsőként a Láng Gépgyár kezdte meg működését, majd 1974-ben egy év múlva, a csavaripari válla­lat új üzeme. A második vasipari üzemet Ujdombóváron, a harmadik utca végében, az ipari negyed­ben építik fel. A tervek sze­rint mintegy 300x100 méteres területen épül az új gyár. A tervek elkészültek. Ezek sze­rint lesz itt egv nagycsarnok •— hatvanszor száz méteres — egy tanműhely, hatvan méter hosszú és húsz méter széles, valamint a munkásokat ki­szolgáló öltöző, mosdó és ét­kezde. Mondani sem kell. a leg­korszerűbb üzemépítési eljá­rással találkozhatunk majd itt. Az épületek elsősorban előregyártott elemekből ké­szülnek. A nagy fesztávolságú gerendákat már megkezdték a helyszínre szállítani, érkezik a sóder, az alapozáshoz szük­séges egyéb anyag. Az üzem­épület úgy készül, hogy ben­ne az esetleges technológiát minden különösebb probléma nélkül változtatni tudják. Te­hát. ha újabb gépeket állíta­nak majd be, akkor se legyen gond az alapozással, a mun­kahely megvilágításával, szel­lőztetésével. A dombóvári csavargyárat a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat készíti. A jó munkájáról eddig iK népsze­rű dombóvári építésvezetőség — a kórházat is ők készítet­ték, meg most a kétezer va- gonos silót is — felkészült a nagy munkára. Az előzetes tervek szerint több mint száz- ötvenmillió forintba kerül az új gyár felépítése. A pontos összegről most, a kezdet kez­detén nem érdemes beszélni, hisz két évig. amíg az üzemet fel kell építeni, változhatnak még az építési anyagok árai és az egyéb költségek is. úgy­szintén előfordulhat tervmó­dosítás is, amely szintén nem csökkenti, hanem növeli a be­ruházás összegét. A területre egyébként már a villanyt kivezették. Elké­szült a járda és az út is. A jövő év végén már kétszáz személy dolgozik az új gyár­ban. a következő. 1975-ös év végére pedig a tervezett lét­számot — 570 fő — foglalkoz­tathatják. Az új gyárban kü­lönféle kötőelemeket — csava­rokat gyártanak. Elsősorban hazai gépeket szerelnek fel. de szó van arról is, hogy NSZK- beli csavargyártó félautoma­tákat, automatákat is vásárol­nak. A gyár fő terméke a fa­csavar. a metrikus és a with- wort csavarféleségek. A csavargyár dombóvári képviselete már két év óta működik a Bezerédj utca 14. számú házban. Innen több mint százhúsz személyt küld­tek már az anyagyárba. Bu­dapestre — megtanulni a gé­pek kezelését. A fővárosban jelenleg is mintegy százan dol­goznak, akik majd az új gyár törzsgárdáját fogják képezni. A fővárosban dolgozó munká­soktól megtudtuk, hogy a csa­varipari üzemben igen jó ke­reseti lehetőség van. A beta­nított munkásnők a havi két Gustav Husák. a CSKP KB főtitkára szombaton délelőtt a nyitrai országos aratóünnepsé­gen elmondott beszédében kül­politikai kérdésekről szólva foglalkozott a csehszlovák— nyugatnémet kapcsolatok ala­kulásával és Brandt kancellár prági látogatásának elhalasz­tásával. Beszédét közvetítette a rádió és a televízió. Megál­lapította : — A csehszlovák fél az NSZK képviselővel folytatott több mint két évig elhúzódó tárgyalások során a lehető leg­nagyobb jószándékot tanúsí­totta, hogy megtalálják a bo­nyolult müncheni kérdés kul­csát és rendezzék a kapcsola­tokat. Üdvözöltük a müncheni diktátum problémájának a semmisség elismerése alapján történt megoldását és az ál­lamközi szerződés külügymi­niszteri parafálását, mitfel né­pünk érdeke a múlt áldatlan örökségének eltávolítása. Meg­állapodás jött létre abban is, hogy Brandt kancellár szep­tember 6-án és 7-én Prágába látogat és ebből az alkalomból aláírja az elkészült szerződést. Már megkezdődtek az előké­születek is a látogatásra, az utóbbi hetekben azonban, ami­kor már csak technikai kér­déseket tisztáztunk, az NSZK képviselői váratlanul új köve­telésekkel álltak elő nyugat­berlini bíróságok és jogi sze­mélyek konzuláris képviseletét illetően. Ezek a követelések ellentéteseit a Nyugat-Berllnről megkötött négyhatalmi meg­állapodással. Minthogy' Cseh­szlovákia nem tartozik e megállapodás aláírói, résztve­vői közé. nincs is joga egyol­dalúan magyarázni, értelmez­ni annak kikötéseit. Ezért te­ás fél ezer forintos keresetet is elérik. A dombóvári üzem­ben is hasonló lesz a kereseti lehetőség. Pillanatnyilag még van lehetőség arra. hogy a fő­városba irányítsanak dombó­vári munkásokat. Mert amint a kívánt állandó létszám, a törzs kialakul, nem valószínű, hogy küldenek a fővárosi üzembe dolgozni olyan szemé­lyeket, akik nem akarnak az új gyárban megtelepedni. Most főleg munkásnőket keresnek, hogy a tervezett gépparkhoz a kezelőszemélyzetet, leg­alább egy műszakra az indu­láskor biztosítani tudják. Egyébként az új üzemben a munkásnők aránya hatvan- százalékos lesz.-Pi­h&t logikus volt. hogy a csehszlovák fél nem fogad­hatta el az új nyugatnémet követeléseket. Az NSZK-ban e probléma körül felfokozott kampányba kezdtek, nyomást gyakoroltak Csehszlovákiára e követelések elfogadtatása cél­jából. R azt hangoztatták, hogy ellenkező esetben Brandt kancellár nem utazik Prágá­ba. Péntekig türelmesen tár­gyaltunk diplomáciai és egyéb csatornák felhasználásával, igyekeztünk megmagyarázni tárgyaló partnerünknek, hogy kétoldalú kérdések már ren­deződtek, ám Nyugat-Berlin kérdését nem oldhatjuk meg és természetesen nem is akar­juk. Ekkor a bonni kormány bejelentette a látogatás elha­lasztását. — Sajnáljuk az NSZK kor­mányának ezt a lépését —, mondotta Husák —. annál is inkább, mivel a kétoldalú kapcsolatok tárgyában lénye­gében már minden vonatko­zás tisztázódott, s ezért nem látjuk e lépés okát. Sajnáljuk továbbá azért is, mert remél­tük. hogy a szégyenletes müncheni diktátum szeptem­beri. 35. évfordulójára becsü­lettel lézárhatjuk a történe­lemnek ezt a gyászos fejezetét. Sajnáljuk, hogy ezt az alkal­mat nem használták ki. s erre az időpontra nem normalizál- hatjuk kölcsönös kapcsolata­inkat. A csehszlovák fél sem­miképpen sem hibáztatható ezért. Nem marad más hátra számunkra, mint tudomásul venni az elhalasztást, és re­mélni. hogy a csehszlovák kormány jószándéka előbb- utóbb reál ír megértésre talál az NSZK kormányánál. Mint ismeretes, a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén a töb­bi között a népgazdaság első félévi fejlődéséről is tárgyalt. Az MTI munkatársa megkérte Bálint József államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy az idei félév eredményeit az előző két év adataival egybevetve vonja meg a IV. ötéves terv első félidejének mérlegét, vázolja a tervteljesítés főbb tendenciáit — Az 1971—1975. évekre vonatkozó tervtörvény abból indult ki, hogy ebben az idő­szakban a gazdaságpolitika-fő irányvonalaként a társadaltni termelés hatékonyságának erő­teljes növelését kell-tekinteni- Ugyanakkor a terv hangsú­lyozta a munkatermelékenység emelkedésének a fajlagos anyagráfordítások csökkenté­sének, a feilesztési eszközök hatékonyabb felhasználásának, a termelési szerkezet gyorsuló átalakításának fontosságát. Figyelemmel a lakossági élet- színvonal és a nemzeti va­gyon növelésének szüks"CT"ss,i- gére, a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetére, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok bővítésére, q terv a nem­zeti jövedelem évi átlagos nö­vekedési ütemét 5.5—6 száza­lékban szabta meg. 1971-ben és 1972-ben a nem­zeti jöVede’em évente átlago­san 5 R százalékkal emelke­dett. Az 1973. első hathavi részadatok arra engednek kö­vetkeztetni. hogy a növekedési ütem ebben az évben is eléri, illetve meghaladja a IV. öt­éves tervvel összhangban ki­dolgozott éves terv előirányza­tát. A nemzeti jövedelem növe­kedése a tervidőszak első két évében csaknem teljes egészé­ben a termelékenység emelke­déséből adódott. Az anyagi ágakban dolgozók száma 1972- ben alig (0,2 százalékkal) volt több, mint 1970-ben. 1973 el­ső félévében az ipari létszám az előző évitől eltérően emel­kedett ugyan (1,2 százalékkal), de a termelés növekedésének így is több. mint 80 százaléka származott a termelékenység számottevő. 5,3 százalékos emelkedéséből. Az építőipar viszont az előző évinél kisebb munkáslétszámmal növelte termelését. A termelékenység emelkedésében nagy szerepük volt a beruházásoknak, kor­szerű termelőberendezések üzembe állításának és ezzel összefüggésben javult a bérrá­fordítások gazdaságossága. A IV. ötéves terv a terme­lés és a felhasználás azonos ütemű növekedését és ki- eayensúlyozottsácát tételezte fel, vagyis azt. hogy a belföl­di felhasználást a megtermelt nemzeti jövedelem teljes egé­szében fedezi. A belföldi fel­használós azonban a tervidő­szak első évében gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelemnél, ami a nemzeti jövedelem 8,2 százalékát kitevő behozatali többlet révén vált lehetővé. 1972-ben — a kellő időben foganatosított intézkedések ha­msára — 0 belföldi felhaszná­lás mérséklődött, és a nemze­ti jövedelem 1,5 százalékát ki­viteli többlet formájában hasz­náltuk fel. A két év alatt együttvéve azonban a belföl­di felhasználás összelő m-'d így is 3,1 százalékkal nagyobb volt a nemzeti jövedelem ösz- szegénél. Az 1973. első félévi adatok alapján idén — a múlt évihez hasonlóan — szintén kiviteli többlettel lehet szá­molni, vagyis fokozatosan megvalósul a termelés és a felhasználás egyensúlyának biztosítása. A terv azzal számolt, hosy a belföldi felhasználáson belül a fogyasztás aránya 75—77 szá­zalék, a felhalmozásé pedig 23—25 százalék lesz. Az első kétévi tényleges arány (75:25) megfelelt a tervezettnek. Emögött azonban nagyfokú ingadozások, komoly problé­mák húzódtak meg. A fogyasz­tás-felhalmozás aránya 1971- ben 72:28 volt. 1972-ben pe­dig 78:22. A fogyasztás ugyan évről évre növekedett, mégpe­dig a két év alatt az előirány­zatot megközelítő mértékben, a növekedés üteme azonban mérséklődött: az 1971. évi 6,1 százalékról 1972-ben 3,4 szá­zalékra. 1973-ban — az első félévi adatok szeri 91 — a fogyasztás növekedési üteme nagyobb lesz a tavalyinál. A felhalmozás 1971-ben 27 szá­zalékkal nőtt. Abban az évben erőteljes volt a beruházási te­vékenység és a készletfelhal­mozás is. mégpedig nagymér­tékű importnövekedéssel páro­sulva. Ä szükséges intézkedé­sek után 1972-ben a felhalmo­zás az 1971. évinek háromne­gyedére csökkent. Ez lényegé­ben a készletfelhalmozás mér­séklődéséből adódott, a beru­házás gyakorlatilag stagnált. Az 1973. év első félévének adata.i még nem utalnak a fel­halmozási tevékenység élén­külésére. Látnunk kell azon­ban, hogy a fogyasztás é4 a termelés rendszeres növelése, az egészséges fejlődés nem va­lósítható meg a felhalmozás tartós stagnálása mellett. A népgazdasági ágak ter­melésének növekedési üteme és szerkezeti változása terv­ben kifejezett szándékoknak megfelelően alakult. Az ipar termelése 1971—1972-ben 6 százalékkal nőtt. 1973. I. fél- évéberf pedig 7 százalékkal. Az ötéves terv az ipari ter­melés kb. 6 százalékos növe­kedésével számolt. A legtöbb ipari ágazat fejlődése és strukturális változása is meg­felelt a terv előírásainak, gyorsabban azok az ágazatok fejlődtek, amelyek valamely kiemelt központi programhoz kapcsolódtak. Korszerűsödött az energiatermelés és -fel- használás, ami a szén sze­repének csökkenésében és a kőolaj, valamint a földgáz jelentőségének növekedésében jutott kifejezésre. A szénhid­rogének aránya az alapener­gia hordozók felhasználásán belül 1970-ben 45,8 százalék, 1972- ben 54.4 százalék volt, és 1973. I. félévében tovább nőtt. A fejlesztési progra­moknak megfelelően az ipari átlagot meghaladóan fejlődött a bauxitbányászat és az alu­míniumkohászat. A gépiparon belül — az ún. járműprog­rammal összefüggésben — erőteljesen fokozta a terme­lést, a közlekedési eszközöket gyártó ágazat (1971-ben 6 9 százalékkal. 1972-ben 9.1 szá­zalékkal, 1973. I. félévében 6 8 százalékkal). Gyors volt a fejlődés a műszeriparban és a híradástechnikai termékeket gyártó vállalatoknál. A szá­mítástechnikai program kere­tében 1972-ben megindult és 1973- ban folytatódott a prog­ram gerincét képező elektro­nikus logikai gépek termelé­se. (Folytatás a 2. oldalon) Elhalasztották Brandt prágai útját Gustav Ilusák beszéde Prágában hivatalosan bejelentették, hogy a nyugatné­met kormány javaslatára elhalasztották Willy Brandt kan­cellár csehszlovákiai látogatását. Mint ismeretes, a nyu­gatnémet kancellár az eredeti terveknek megfelelően szeptember 6—7-én érkezett volna Prágába, a csehszlovák —nyugatnémet államközi szerződés aláírására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom