Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

In íravörös sugárral akarj äfc- felkutatni ”■ ' r-iiS'3 •' j ■ ,­a „Nagylábút” A „Nagylábúnak”, a legen­dás majomemberrfek. amely állítólag már egy évszázad óta időről időre fel-feltűnik Amerika északnyugati részén, a Csendes-óceán partvidékén, ezen a nyáron óvakodnia kell a mélyrepülőktől. Két fiatal, kalandos kedvű férfi a kali­forniai San José-ban azt ál­lítja. hogy kitűnően működő infravörös készüléket állított össze, amely reagál a „test­melegre”, s egy kicsiny kép­ernyőn még az állat körvo­nalai. is mutatja, ha a re­pülőgép elég alacsonyan re­pül a vidék felett. Tom Bis- caráo és Gene Findley egész közel akar repülni gépével a hegyoldalak mellett. A ke­resőkészülék a gép törzsébe van beépítve. Ha a „Nagy­lábú” valóban arrafelé jár, akkor sziluettje láthatóvá vá­lik a képernyőn. Ezzel első ízben erősítenék meg, hogy a „Nagylábú” valóban létezik, „förtelmes havasi emberként” kísért az emberek fantáziájá­ban, Himalája-beli párjához hasonlóan, amely a Mount Everest környékén hagyta hátra lábnyomait az örök hóban. A két optimista „Nagylú- bú"-vadász szerint infravörös készülékük még jobban mű­ködik, mint hadseregbeli meg­felelője. amellyel az amerikai katonák a legsűrűbb dzsun­gelben még éjszaka is fel tudják deríteni az ellenséget. Az ő infravörös készülékükön leolvasható az érzékelt . álla­tok pontos testhőmérséklete is. Egyúttal sziluettjüket is mutatja. A „Nagylábú” állí­tólag két lábon jár, mint az ember. Biscardo már fel­mondta egy ruhagyár ügy­nökeként betöltött' 'állását, hogy teljes mértékben a „Nagylábú” felkutatásának szentelhesse magát. „Az egész legfeljebb két hónapig tart­hat. Akkorra az - egész- szó­ban forgó területet végig­vizsgáljuk a Készülékkel, és egyetlen csücsköt sem ha­gyunk figyelmen kívül” — állítja. Az expedíció július 15-én kezdődött, és összeSen 10 „Nagy lábú”-vadász össz­pontosítja figyelmét azokra a hegyekre, ahol a „vad” a legutóbbi időben állítólag leg­gyakrabban megjelent. Köze­lebbről három hegy jön szá­mításba, kettő Washington államban, egy pedig Észak- Kalif ormában. A „Nagylábú” legendájának eredete a „szőrös szörnyete­gekről” szóló indián elbeszé­lésben található. amelyek Észak-Amerikában kószáltak. A monstrum állítólag több­ször is megjelent azoknak az aranyásóknak, akik 1913. jú­liusában ; Washington állam­ban a Kelso melletti St. Law­rence hegynél ütöttek tábort. Az aranyásók egy másik cso­portja arról számolt be, hogy hatalmas, majomhoz hasonló lények támadták meg őket, amelyek St. Helen hegy lej­Ócskaságláz Az amerikaiak új hobbija az ócska holmikkal folytatott kereskedelem. A régi villamos háztartási készülékeket, el­hordott ruhákat, nem divatos lámpákat, használt bútorokat, hiányos porcelán étkészlete­ket, amelyeket valaha kidob­tak. vagy jótékony célra aján­lottak fel. most drága pénzen árusítják a gomba módra — garázsokban — szaporodó bu­tikokban. A háziasszonyok lelkesen kezdenek-hozzá a tavaszi nagy- takarításhoz: minden lakásban akad valami ócska holmi, ami még eladható néhány dollárért. És az sem utolsó időtöltés, hogy pultokkal és kirakattal rendezi^ be a garázsokat. A „garázsboltban” nem rit­kán hatalmas üzleteket lehet kötni. Egy chicagói garázsban például egy 300 dollárt érő nercbunda cserélt gazdát 25 dollárért. Hat porcelán tányér, 24 karátos aranyszegéllyel, 15 dollárért kelt el. A garázsboltokat kezdetben csak a kerület lakosai látogat. Iák. ma már azonban sokan töltik a hétvégét a távolabbi garázsboltok felkeresésével. A régi tárgyak őrülete im­már az egész Egyesült Álla­mokban elterjedt. A kalifor­niai Pasadenában egy hatal­mas bowling-csarnokot ren­deznek be havonta egyszer bolhapiacnak, ahol kétmillió kisebb-nagyobb ócskaságot bo­csátanak áruba, a vásárlói for­galom pedig eléri a 15 ezret. Egyes városokban a kereske­dők tiltakoznak a konkurren- cia miatt. Chicago egyik ele­gáns negyedében megszorító intézkedést léptettek életbe, amelynek értelmében garázs­boltot családonként csak egy­szer lehet nyitni évente, a nyitva tartás maximális idő­tartama pedig három nap. Ka­liforniában már a rendőrség is kezd érdeklődni a garázs­boltok forgalma iránt, mert nagyon valószínű, hogy az el­adásra kerülő holmik között rablásból s2ármazö cikkek*-i® találhatók. 1 tőiről jöttek le. Egy indián családot 1940-ben a kanadai Brit-Kolumbiában egv haj aj-, mas szőrös majom látogatott meg. A titokzatos látogató 50 centiméter hosszú és 25 cm széles lábnyomokat hagyott maga után. Nem csoda te­hát. hogy , megszületett a „Nagylábú” elnevezés. A legutóbbi időben — 1958- ban — egy Jerry Crew ne­vű útépítő számolt be arról, hogy Észak-Kaliforniában a Vluf-patak mellett „egy ha­talmas teremtményt”, látott. Társai közül . rféhányan viccy neít vették, de amikor öt rnnpal később hatalmas láb­nyomokéi találtak, amelyek a körfűrészek . környékén a favágó telepre vezettek, néhá- nyuk 'örökre hátát' fordított a munkahelyének. Az oregoni Medfordban Ron Olsen nem. szupermodern infravörös készülékekkel doh gozik. harten® erős acélból” készült;, jófajta régi csapdát helyezett ki. hogy a „Nagy- lábút” a régi módon fogja el. Azt állítja, hogy 1968. óta minclerft. összevéve több mint 850-szer látták a titokzatos, élőlényt különböző helyeken: A teve teje... Mongólia az egyik legjelen­tősebb tevetartó ország, hiszen az állomány megközelíti a 650 ezer példányi és az évi teve- szőrkivitel eléri a-három és fél ezer tonnát, Egy-egy állatról — korától függően —..3—10 kiló gyapjút nyírnak le. A teve korántsem < gy oldalú £?,jCrfa év^ic; vizsgjílg^íii kh Naoozik a tigriskígyó 1 Lo­lliidat) esten az Állat- és Növénykert hüllőháza építészeti okokból több mint egy éve zárva tart. Most a látogatók mégis megtekinthetik a hüllőket, ugyanis az ápolók napoz­tátok az állatokat. Képünkön Bottá István főápoló napozni viszi az afrikai tigriskígyót. Zaíipcíicílyel a rák ellen 'Miért váH az.. hogy ameri- kábah gyó’tVlo'rrák k'övetkezté- berí fhle. annyi ember háj meg,’ m'int' Európában? ' Állítólag Mai pásztorok Kazahsztán egyik jelentős állattenyésztő területe, a fő­leg- karakul juh tenyésztésé­vel foglalkozó Mojinkum, ahonnan az állattenyésztők évente 150 ezer értékes szőr­mét szállítanak a nemzetközi vásárokra. A szovhozközpontoktól távol dolgozó pásztorokhoz a lege­lőkre m'-rPó áruházak, klubok. különböző'’ javításokkal’. fog­lalkozó szakemberek érkeznek rendszeresen. A' pásztorok megtekintik.. az .új . f ilnreketi rendelkezésükre állnak a frísá •újságok;, az út tkönjcvek, ‘ rné'- ret ut^n rendelhetik meg á legújabb divat szerint készülő ruhákat. ' . Az .egészségügyi ellátás is jól szervezetű ß kórház' és egészségház, illetve szülőott hon működik a területen. A különböző színházak mű­vészei rendszeresen felkeresik a nehéz munkát végző pászto­rokat. Gyakori, vendég közöt­tük az Akszunkar elnevezésű népi ének- és táncegyüttes, amelynek 25 tagja évente 120 —130 műsort rendez a Pászto­roknak. Megérkezett a Pusztára a mozgó nííi, ahudivaí-osztály. azért, mert az amerikaiak nagyon sok zabpelyhet esznek reggelire. Ezt állítja dr. Ray­mond Shamberger. clevelandi biokémikus. Az Egyesült Ál­lamokban egyre több gabona­félét fogyasztanak, és a meg­növekedett fogyasztással pár­huzamosan néhány év óta csökken az emésztőszervek rá­kos megbetegedési aránya. Dr. Shamberger véleménye szerint a gabonafélékben igen sok a szelén, márpedig az ed­digi. egereken végzett kísérle­tek során bebizonyosodott, hogy a szelén megelőzheti a rák kifejlődését. Ezek természetesen indi­rekt bizonyítékok. De 40 év­vel ezelőtt még a gyomorrák szedte a legtöbb áldozatot a férfiak között, a nőknél pedig közvetlenül a méhrák után következett. Napjainkban a halálozási okok sorában a férfiaknál ötödik, a nőknél nyolcadik helyre szorult visz- sza a gyomorrák. És1 40 éve szünet nélkül növekszik a zabpehely-fogyasztás az Egye­sült Államokban. Azokban az országokban, ahol a zabpehely, a pattogatott kukorica és más egyéb gabo­nafélék fogyasztása megköze­líti az egyesült államokbeli szintet, ugyancsak kevés áldo­zatot szed a gyomorrák. Ez a helyzet Ausztráliában, Kana­dában és Uj-Zélandon, ahol az arány megközelíti - az Egye­sült Államokét: 100 000 ember­re számítva 10.5 a férfiak és 5 a nők esetében. Franciaor­szágban ez at arány kétszer nagyobb: 21,5 és 10,5. Még magasabb Hollandiában, (28 és 15), Magyarországon (43 és 23), valamint a Német Szövet­ségi Köztársaságban (37 és 21).

Next

/
Oldalképek
Tartalom