Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-05 / 182. szám
Vigyázat, életveszély! \ Kommunista orvos A nyár örömeinek szomorú kísérője — Mire kell vigyáznunk? — A vízből mentés jó és veszélyes módszerei Munkatársunk a Tolna megyei Tanács egészségnevelési csoportjának főorvosával, dr. Sass Edittel beszélgetett a nyár, az üdülés, pihenés egyik legszomorúbb kísérőjéről, a vízi és vízparti balesetek elszaporodásáról. A beszélgetés tárgyának lehangoló aktualitását ezúttal is szükségtelen szószaporítóan igazolgatni. Fürdőzésre kijelölt vizeink, valamint a „Fürödni tilos és életveszélyes!” felirattal ellátott úgynevezett vadstrandok máris sok életet vettek el. S ami talán a legszomorúbb, az idei nyár vízbefúltjai 15—18 évesek, olyan fiúk és lányok voltak eddig, akik előtt ott állt az élet, akiknek nem kellett volna meghalniok, ha a sok intő szó hatására megtanulják tisztelni a vizet, mértékkel élvezni a nyár örömeit. Mint azt az egészségnevelési csoport főorvosa elmondotta, a vízi és vízparti balesetek elszaporodása, tragikus végződése, nem szükségszerű. A legtöbb ilyen baleset elkerülhető kellő óvatossággal és felelősségtudattal, sőt, a már bekövetkezett vízi baleset után is gyakran menthető meg az élet ha annak tanúi, az életmentés közreműködői nem veszítik el lélekjelenlétüket és alkalmazni tudják az azonnali segítség kipróbáltan jó módozatait. — Mi a megelőzés egyik legfontosabb alapszabálya? — kérdeztük. A válasz: — Az egyik legfontosabb szabály a vízrendészeti előírások betartása. A partoktól messzire sodródó gumimatrac, a túlterhelt vízi jármű, a fegyelmezetlen és egyben oktalan hősködés — ami sajnos főleg a fiatalokra jellemző — már sok halállal végződő fürdőzés, csónakázás okozójavolt. Fontos dolog az úgynevezett szabad vizek óvatos kitapasztalása is. Fejesugrásnál halálos veszélyt hordoz a véltnél sekélyebb víz, máskor pedig a meder hirtelen mélyülése, a víz alatti szikla, valamilyen roncs, vagy a váratlanul támadó erős sodrás, hullámzás, ami állóvíznél, folyóvíznél sokról, melyeknél valami betegség is közrejátszott. — Sajnos, így van. Kevesen veszik tudomásul, hogy az úszás bizonyos betegségeket hirtelen súlyosbíthat, pl. egy dekom- penzált. beteg szív működése hevenyen elégtelenné válhat a megerőltetéstől. Máskor viszont az úszástól függetlenül is előállhat hirtelen eszmélet- vesztés, vagy bénulás miatt a kiemelkedően jó úszó is víz- befúlhat pl. egy epilepsziás rohamban. Gyakori az is, hogy a fürdés közben következik be a baj. A felhevült testtel való vízbeugrálás szív- és érrendszeri katasztrófát, a fejet huzamosan érő erős napsütés napszúrást, a víz fenekén megbújó üvegcserép pedig veszedelmes sérülést okozhat. — A vízi baleset legjellegzetesebb formája a vízbefúlás. Hogyan rekonstruálható ennek bekövetkezte? — Rendszerint úgy kezdődik, hogy a ; ba-lesetes lenyeli a garatjába jutó vizet. A mélyebb légutakat a garati reflexek körülbelül fél percig védik meg a víz behatolásától. Ennek elteltével azonban, ha a fej nem bukkan a felszínre, a víz már elönti a légcsövet, a hörgőket, majd az egész tüdőt. Az eszmélet hamar elvész, de a rendszertelenül csapkodó végtagok föl-földob- hatják a testet. így a balesetes levegőhöz jút és a fúldoklás folyamata akár negyedórára is elhúzódik. Tulajdonképpen ez a negyedóra szükséges a vízből mentésre, aminek gyorsnak és szakszerűnek kell .lennie. Az oxigénellátás teljes megszűnése ugyanis 4—5 perc' alatt elpusztítja az agyvelő legérzékenyebb sejtjeit. Szívünk és többi szervünk lényegesen hosszabb ideig bírja az oxigénhiányt. — Ha már arról beszéltünk, hogy fulladásos vízi baleseteknél valóban életet menthet a gyorsaság, mivel a baleset túlélése attól függ, hogy az agyvelő oxigénellátottsága meddig tart, arról is ejtsünk szót, ki vállalkozhat vízből mentésre? — Föltétlenül csak az, akinek van ilyen képzettsége, mert ha nincs, egy mentendőből könnyen lehet kettő. A fuldoklót egyébként mindig csak hátulról szabad megközelíteni még akkor is, ha eszméletlennek látszik és a szállító, mentő és szabadító fogósokat alkalmazva vállalkozhatunk a mentésre. — Mi a teendő, ha a mentés sikerül? — Ha a kimentett eszméletnél van, szárazra töröljük, lefektetjük és betakarjuk addig, amíg az egészségügyi szaksegítség megérkezik. Ha a kimentett eszméletlen, de jól lélegzők, szájából el kell távolítani az idegen anyagokat és tárgyakat — hordalék, műfogsor — és ujjúnkra tekert zsebkendővel ki kell törölnünk a száját, majd úgynevezett biztosított oldalfekvésbe helyezve, testét szárazra kell törölni és betakarni. Ha á balesetet elszenvedett nem légzik, a száj és garat kitisztítása után meg kell kezdeni az újraélesztést szájból orrba történő befúvásos lélegeztetéssel. Nagyon elavult és hibás módszer a medence emelgetésével vagy másként megpróbálni „kiönteni” a vizet a tüdőből. Ugyancsak tilos és a megmentett életet újabb veszélynek kitevő „módszer” bármit tölteni a balesetes szájába. — Mentőinket ezen a nyáron mindössze egy vízi baleset alkalmával riasztották Pakson. Nagyon valószínű, hogy ennél sokkal több vízből mentésre volt szükség. Az orvosnak mi a véleménye, ha a baleset szemtanúi közül bárkinek sikerül a fuldoklót megmenteni a biztos haláltól, elhagyható-e a mentők kihívása? — -Semrmképpeir-rterrr'+i agy- ható el és erre utaltam is az előbbiekben. Nagyon fontos, hogy a kimentett egészség- ügyi' szaksegítségben részesüljön. A mentőket tehát mindenkor riasztani kell és az előbbiek szerint eljárni az érkezésükig. Munkatársunk a beszélgetést abban reménykedve köszönte meg, hogy a mondhatni unalomig ismételt, nyaranta rendszeresen újra hallható és olvasható tanácsok nem vesznek kárba, mind többen tanulnak meg vigyázni mások életére és saját életükre. — óa !— volt Az évfordulónaptár, az emlékezés egy orvos egyszerű névtáblájánál időzik ma. „Dr. Schönstein Sándor”. Ha élne, hetvenöt esztendős lenne, betegeitől, a benrte bízóktól s a nép legjobbjainak harcosaitól 28 éve, hogy örökre elbúcsúzott. Kommunista orvos volt, aki a testi bajok, szenvedések mellett a társadalmi bajokat, igazságtalanságokat leleplezve, a megváltoztatásért folyó harccal gyógyított. Aki életét áldozta e hivatásért. 1898-ban Sátoraljaújhelyen született, a nagy család első gyermeke volt, hét testvére követte. Ifjan látta az első világháborút, a harcok közepette, 1916 őszén kezdte meg tanulmányait a budapesti tudományegyetem orvosi karán. Az ellenforradalom elüldözte hazájából, 1920-tól Prágában folytatta tanulmányait, 1932- ben hazajött, s csaknem egy évtizedig a Kaszab poliklini- kán (a mai Orvostovábbképző Intézet) dolgozott. Már fiatal orvos korától kezdve „egynek látta” a gyógyítást a társadalmi harccal. Alapító tagja volt a Magyar Szociáldemokrata Párt úgynevezett orvoscsoportjának. E csoportnak a célkitűzését a mártírhalált halt Jahn Ferenc így fogalmazta meg: „Szervezetünk legfőbb feladata, hogy a széles munkástömegek előtt és az orvosok előtt leleplezzük a mai magyar egészségpolitika osztálytartalmát, és előkészítsük a dolgozók magasabb higiéniai védelmének útját, amely az egészségügy teljes szocializálásával valósulhat meg .. Megszervezték az egészség- ügyi tanácsadók működését, a munkásoknak előadásokat tartottak. Schönsteiií napi munkája mellett a magyar egészségfejlesztés elméletét dolgozta ki. . Az orvoscsoport egyik nagy sikere az akkoriban szervezett jobboldali orvoskamara elleni fellépés volt. 1932 decemberében fényes külsőségek közt a Vigadó termében orvoskongresszust tartottak, ahol Gömbös Gyula is megjelent. A kommunista orvosok közbekiáltásaikkal, felszólalásaikkal Gömbös és a kamara ellen fordították a hangulatot. Sallai és Fürst perének statáriális bírósága ellen tiltakozó aláírásokat gyűjtenek. Ez már sok volt a Szociáldemokrata Párt jobboldali vezetőségének: feloszlatják az orvoscsoportot. Más formákat kellett keresni a harc folytatására. Schönsteirf cikkeket, tanulmányokat írt a Kommunisták Magyarországi Pártjának legális lapjaiban, a 100 %-ban, a Társadalmi Szemlében, a Gondolatban. Cikkei a kor magyar társadalmának aktuális kérdéseiről szólnak. A „Munkásifjúság és a nemi kérdés” című tanulmányáért perbe fogják, háromhavi fogházra ítélik. 1933. március 11-én a Társadalmi Szemle szerkesztőségében rajtaütésszerűen házkutatást tartanak. Az ott-tar- tózkodókat, a többi közt Madzsart és Schörfsteint is, letartóztatják. Az ügyészség vádirata hangsúlyozza: ........a tömegek részére forradalmi elméletet nyújtottak, a Szovjetunióban bevezetett rend-> széf mellett célzatos propagandát fejtettek ki.. Schönstein szerkesztette a „Marxizmus” című füzeteket. Néhány nyomtatásban megjelent száma kézről kézre járt az országban, szinte tankönyv lett az illegális pártcsoportokban, s a forradalmi murí- kásmozgalom különböző szervezeteiben. A harmincas évek közepétől Szűcs István álnéven ír a Gondolatba, a párt legális folyóiratába. Elméletét ragyogóan alkalmazza a külpolitikai események magyarázatánál is. „Fasizmus és a középrétegek” című cikkében összehasonlítja az akkori rendszer jelszavait a tényekkel. A gazdasági helyzet elemzése során felveti egy újabb gazdasági világválság lehetőségét (1937-et írunk!), de írja: „... 1914 példája is megismétlődhet, amikor az ipari válság kitörését a világháború akadályozta meg.” Jóslata ■ beigazolódott. Kitört a második világháború, s ekkor háttérben kellett maradnia, illegalitásban' dolgoznia. Tiszaföldvárra megy OTI körzeti orvosnak, úgy gondolja, ott, szinte ismeretlenül tudja .hivatását teljesíteni. Felesége — francia—német szakos tanárnő — követi férjét, 13 éves egyaránt bekövetkezhet. — Nem gondolja, hogy gyakran túlbecsülik a fürdőzők sa. ját fizikai teljesítőképességüket és úgy érzik, hogy akár a Balatont is átúsznák oda- vissza kétszer, pihenés nélkül? — Valóban sok baj forrása, hogy a vízi örömöknek hódoló fürdőzők nincsenek tisztában teljesítőképességükkel. Határokat szabni, igaz, nagyon nehéz, kinél-kinél más ugyanis a fizikai teljesítőképesség határvonala. Az azonban mindenki számára hasznosítható tanács, hogy kevesebbre vállalkozzanak a fürdőzők, mint amennyire képesnek érzik magukat! — Minden évben kénytelenek vagyunk hallani olyan vízi balesetekről, vízbe fulladáNcpújság 6 1973. augusztus 5. A brigád segít Talán egy hónap is eltelt, hogy felfigyeltek az öregasszonyra. A késlekedést két dolog indokolta. Az egyik, hogy az új lakó az udvar végében, a ház hátulsó felében kapott lakást. A másik pedig, hogy Sápszky néni csak ritkán ment az utcára, ritkán haladt el a bálákat, konténereket cipelő férfiak előtt. — Mondja az egyik kolléga, hogy meg kellene nézni a nénit. Valami nincs rendben. Alig nyitja rá valaki az ajtót. Egy látogatással kezdődött. — mondja Láng Antal, a PIÉRT szekszárdi lerakatának dolgozója. — Egy évvel ezelőtt brigádértekezleten vetették fel özvegy Sápszky Andomé helyzetét, — meséli Prajda Gyula lerakatvezető. — A gyűlésen határozat született, hogy a November 7. szocialista brigád kollektívája patronálja az idős asszonyt, a lehetőségekhez mérten segíti, könnyíti a helyzetét. — Nyitva az ablak, erősen süt a nap. Csendes szobában ülünk. — Nehéz volt a kezdet — töri meg a csendet Sápszky néni. — Aranyoskám, maga is megérti, nem könnyű szívességet kérni. De az én koromban már, mivelhogy közeledek a nyolcvanhoz, meg kell tenni. Gyermektelenek voltunk, a férjem már húsz éve meghalt, így egyedül maradtam. De jó. hogy itt vannak ezek az aranyos emberek. Nagyon sokat köszönhetek nekik. — Miben segít a brigád? — Amit kérek, mindent megtesznek. De nem is kell kérni, hiszen tudják már maguk is, hogy mikor mi kell a boltból. Csak jönnek, hozzák a tejet, a kenyeret, ami kell. A Láng, a brigádvezető meg a télen fát vágott, pedig nsm fizettem egy árva vasat sem. Igaz, majd elfelejtettem, hogy a tüzelőt is a saját járműjükkel hozták, bekészítették a fát, a szenet, ami csak kellett. A nevét nem tudom, de brigádtag ő is, képzelje csak, a saját autójával vitt el a fürdőbe, és mondta, ha menni akarok, szóljak, elvisz máskor is. Most meg itt ez az átalakítás. A brigád emberei intézik a telefonálást, ide-oda járkálást, mivel a lakásomat, mondják, komfortossá alakítja a városgazdálkodás. Jenővári József, a brigád egyik legidősebb tagja mondja: — Nem nagy segítség amit teszünk, de mégis valami. Vállaltuk, a jövőben is csináljuk. Lehet, hogy egyszer nekünk is jól jönne a segítség. A brigádtagok bólintanak. — Igaz — mondják. És emberségből valamennyiéig jelesre vizsgáztak. VARGA JÓZSEF Vera, 9 éves Péter nevű gyermekükkel. De a köt szűkült, a csendőrnyomozók elől nem tud elmenekülni. Nagykanizsára viszik, onnét a „hosszú utazás”, zárt vagonban Auschwitzba. Kisfiát azonnal, lányát később gázkamrába küldik. Az erős. kisportolt orvost Bergenbelsen- be viszik. 1945 tavaszán, a felszabadulás előtt néhány nappal egy SS-katona öli meg. Egy szemtanú elmondta: a teljesen leromlott, kiéhezett orvos munkába menet lehajolt a földre, egy répáért. Ekkor érték a halálos golyók. Emlékét mélységes megbecsüléssel • őrzik mindazok, akik ismerték, akik tisztelik az új és igaz gondolatok bátor hitvallóit. Volt munkahelyért, a mai Orvostovábbképző Intézet falán emléktábla őrzi nevét, s születésének háromnegyed százados évfordulója alkalmából emlékalbum jelenik meg életéről.
