Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

f MAGAZIN - MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN * MAGAZIN A cordobai mecset-katédrális helyreállítása Az egész világ ismeri ezt a meseszép épületet, négyszögle­tes narancskertjével, ezernél több oszlopával, A keresztény­ség győzelme után — a XIII. század közepe táján — meg­elégedtek azzal, hogy a me­cset szentélyében néhány ká­polnát létesítettek. A XVI. században — ugyan nem min­den vita nélkül — a mecset középső részét három hatal­mas oszlopsorral osztották meg, kialakították a kórus­részt és a monumentális, ma is működő capilla mayort Restaurálás. Felújítás. Az egész világon új köntösbe öl­töznek a nagy hírű műemlék- épületek. Nem nehéz elkép­zelni. hogyan lehetne könnyű­szerrel helyrehozni a mecset kissé sötét hajóit. Mindenek­előtt jobban karban kellene tartani a narancspatiót. hogy a narancsfák illatával elborí­tott kert visszanyerje eredeti funkcióját és ismét a rituális tisztálkodás helyévé váliák. A patiót lezáró hatalmas íveket ismét meg kellene nyitni. Nem kétséges, hogy a 17 vagy 18 hajó megnyitása nagymér­tékben hozzájárulna a me­cset belsejének jobb megvi­lágításához. Ehhez nem is kellene lebontani a befala­zott árkádok másik oldalán ét>ült összes kápolnát. Mind­össze néhány szobrot és mennyezeti faburkolatot kel­lene eltávolítani és a bolto­zattartó oszlopokat könnyed és elegáns rácsozattal kellene le­zárni. Az UNESCO Műemlékvé­delmi Tanácsa (ICOMOS) vet­te kezébe a cordobai katedrá- lis újjáépítésének munkáját. Komoly nehézséget jelent a hiányzó részek pótlása. Jás- pis és breccsamárvány oszlo­pokat nem lehet minden sar­kon találni. Sőt antik, vagy vizigót épületek sem állnak rendelkezésre^ ahonnan ezt az oszlopszükségletet fedezni le­hetne. Mindenesetre fontossá­gi sorrendben a cordobai „mezquita’’ helyreállítása köz­vetlenül Velence restaurálását követi. Az effajta nevezetes műemlékek helyreállítására vonatkozóan sürgősen szükség lenne egy nemzetközi műem­lékvédelmi ttjrvény kidolgo­zására. Ezzel megakadályoz­hatnánk. hogy egyes felbe­csülhetetlen értékű műemlé­keket — helyreállítás címén — szakszerűtlenül és a stílus­követelmények figyelmen kí­vül hagyásával elcsúfítsanak. Jogos. önvédelem A torontói (Kanada) városi, parkban huligán támadott meg egy magányos leányt. El akar­ta venni tőle a retíkül'jét. A leány reagálása váratlan volt: a huligán állkapcsára mért erős ütéssel a földre terítette támadóját, majd a hátára vet­te és a 3 kilométer távolságra lévő rendőrkapitányságra „szállította”. A rendőrök nem tudtak hova lenni elragadtatá­sukban, mire a leány zavarba jött és megkérte őket, ne kö­zöljék a sajtóval a nevét. „Ha híre menne a dolognak, nehe­zen találnék magamnak fér­jet .. .* A legrégibb ábécé X szíriai Latakiátöl észak­ra, a termékeny síkság egy­hangúságát domb töri meg, a Rasz Szamra. Valamikor az i. e. XVIII. században itt te­rült el Ugarit, amelynek ki­kötője rendkívül élénk for­galmat bonyolított le. a város kézműveseinek művészetét pe­dig a világ nagy múzeumai­ban látható elefántcsont-farag- ványok, aranyékszerek, bronz­szobrok, fegyverek, v;zák és kerámiák bizonyítják. Az egykori település leletei főleg Szíria korai, közép- és késő bronzkorát világítják meg. A legfontosabb lelet egy agyagtábla, amely a világ leg­régibb ábécéjét őrizte meg az Ahol kihalásra ítélték a páternosztert- Ez év végétől az NSZK-ban már nem szabad építeni pá­ternosztert. A szakemberek a tilalmat á fokozott balesetveszéllyel in­dokolják. A halálos balesetek száma a páternoszterekben (évente 2-3 halott az egész szövetségi köztársaság terüle­tén) alig változott ugyan, a sebesültek száma azonban nö­vekedett. A külföldiektől el­tekintve. akik nem tudják el­olvasni az óvatosságra intő táblákat, a balesetek első­sorban a német állampolgárok könnyelműségére vezethetők vissza. Az emberek sokszor nehezen kezelhető súlyos bő­röndökkel vagy ládákkal szállnak a kabinokba. A pátemoszter elnevezés a rózsafüzérből származik, amelynek szemei a miatyánk imádkozása közben megállás nélkül peregnek a hívő ujjai között. A páternosztert a me­rítőedények elve alapján épí­tik, ahogyan ezt már 230-ban időszámításunk előtt leírták. A páternoszterben a körbe járó kabinok (lxl méter alap­terület) helyettesítik az edé­nyeket. Az utazókabinok egy acélcsukló láncon lógnak, amelyeket gőzerő mozdított, ma villanymotorral hajtanak. A világ legnagyobb páter- nosztere több. mint 58 méter magasságba emelkedik. 34 kabinból áll és egy német cég készítette a torinói Lan­cia Művek számára. A pátemoszternek sok elő­nye van és azt az érzést kel­ti, hogy meghibásodás esetén könnyű kiszabadulni belőle. Egy pátemoszter 1 óra alatt 1200 személyt tud mindkét irányban szállítani. Csak egy hátránya van (és ennek tu­lajdonítható a rendelkezés): ki- és beszálláskor különleges játékszabályokat kell betarta­ni, különben veszélyessé válik. ' A szövetségi köztársaságban tehát hanwrosan már csak a múzeumban lesznek láthatók a páternoszterek. Más or­szágokban ellenben egyre in­kább lelkesedni kezdenek ér­te: Caracasban, Colombóban, Hong Kongban és Kuala Lum­purban egy hamburgi cég új felvonó-modelljei jelentik a slágert, az újdonság varázsát. utókor számára, hiszen az i. e. XIV. századból származik. Az ókori Keleten addig csak az egyiptomi hieroglifikus írást és a mezopotámiai ékírást is­merték. Mindkettő több száz rajzból áll, míg az ugariti ábé­cé 29 rajza egy-egy betűt je­lent, tehát jelentősen egysze­rűbb. Szerencsére olyanagyag- táblákat is találtak, amelyek pontosan feltüntetik a betűk úgynevezett alfabetikus sor­rendjét. I A rommező feltárása jó­részt a véletlennek köszönhe­tő. 1928. márciusában egy Mahmud ,Mella el Zir nevű földműves szántás közben föld alatti falba ütközött és ami­kor barátaival — kincs, re­ményében közaj^bbről szemügyre vette az akadályt, , egy jsirüregre talált, amely ’ tele volt agyagtárgyakkal. Az akkori francia gyarmati ha­tóságok és a párizsi Académie des Inscriptions et Belles-Lett- res elrendelte az ásatást és 1929. április 2-án a régészek- megkezdték a feltárást. Azóta feltárták Baal templomát, egy kiterjedt palotacsoportot és a híres kikötőt. Ugarit egyébként az i. e. 2. évezred végén elszegényedett, majd a tengeri népek ván­dorlása (i. e. 1300 körül) el­pusztította. Tíz évig .tartott., amíg .fran­cia fizikusok és mérnökök fel­építettéit ' a ,.világ legnagyobb napkof)óját, 1900 méteres ten­gerszint; fölötti magasságban, a dél-franciaországi Pireneu­sokban. A napkohó érdekessé­ge, hogy .azzal, az ősi mód­szerrel dolgozik, amellyel — állítójag -r— a görög Eukleidész felgyújtotta e, római hajóha­dat. j Nyolc lépeséből álló. tera­szosan ■ émö’kedő területen 63 darab 45 m* felületű, mozgat­ható' síktükröt helyeztek el, amelyek mindegyike 180 kis négykét alakú > tükörből', áll. A tükrök által' Visszavert'natisu- garik egy 45 méter magasan elhelyezett hatalmas — 2000 m! felületű — parabolikus tükörre esnek. Ez a paraboli­kus tükör 9000. alig hajlított tükördarabból van összeállít­va; gyújtótávolsága 18,28 mé­ter. A gyújtópontban egy acél­ajtókkal lezárt torony emelke­dik. amelyet állandó vízhútés véd a túlzott felmelegedés el­len. Ha- olvasztani akarnak, kinyitják a toronynak a para­bolatükör félé néző kapuit, elhelyezik benne az olvasztan­dó fémet, és 4—5 másodperc múlva máris 3300 C fokos hő. hat 'á; fémre. A mese gyógyszer a félelem ellen? Állásfoglalás egy sokat vitatott kérdésben A mese még a századfor­duló körül a gyermekek fő ol­vasmánya volt. Időközben azonban a realisztikusabb könyvek és képeskönyvek szirí- te teljesen kiszorították. Gyer­mekpszichológusok sajnálattal figyelik ezt a fejleményt. Né­zetük szerint a mese kritikája sem jogos; azt állítják, hogy az irodalomnak éppen ez a faj­tája gyógyítja a gyermek vele­született szorongásait. A tör­ténetek ; kiválogatásában per­sze az életkort és a kedélyálla­potot is figyelembe kell venni. Az utóbbi években egyre gyakrabban hangzott el, hogy a régi mesék erkölcse szemben áll megannyi, ma helyesrfek tartott nevelési elvvel. Ezek az elbeszélések nagyon is sokszor szörnyűségekről és halálról szólnak. Akadnak tudósok, akik ezt a kritikát megkérdő­jelezik. így például egy müncheni gyermekpszichológus nézete szerint a mesék nem .erkölcstelenek, a pedagógiával nem ellenkeznek, egyáltalán nem hazugok és így nem is ■ kell átkölteni őket: '„A gyere­keknek vannak tudatlan félel­meik és ennek tartalmat ke­resnek. Jó. ha a mesék szint­jén ez sikerül nekik. A mesék egyébként mindig korszerűek, csak helyesen kell értelmezni szimbólumaikat.” Szörnyűnek sem tartja a meséket: „A valóságban sok­kal nagyobb szörnyűségek tör­ténnek, amelyeket nem titkol­hatunk el a gyermekek elől (a gyermek a híradóból értesül balesetekről, háborúkról és'be­törésekről.) A mese szörnyű­ségei azonban sokkal távolib­bak és ezenkívül a történet végén, mindig helyreáll a rend, s a gyermek visszanyeri a vé­dettség érzését.” A kölni gyermekklinika or­vosai éppen 4—5 éves korban ideális gyógymódnak tekintik a mesét a „veleszületett fé­lelmek” ellen: „A fantázia új táplálékot kap. az agresszió levezetődik. és erősödik a biz­tonság és a bizalom a jó vilá­gában.” Ha a gyermek ugyanis megtudja, hogy bátor emberek legyőzik a varázslókat, a bo­szorkányokat és a szörnyeket, akkor megtanulja, hogy „van ugyan rossz a világban, de le' lehet küzdeni”. A szülőknek mindenesetre gondosan kell válogatniuk a meséket: beteg, fáradt, vagy szomorú gyermeknek. másmi­lyen mesére van . szüksége, mint az egészséges és vidám gyermeknek: , Dr. Wechselberg professzor és dr,’ Pyn — mindketten gyermekorvosok — azt taná­csolják a szülőknek, hogy a gyermeket legjobb a mesélés időpontjában ölbe venni. „Ha ugyanis; a »gyermek, meseköz­vetítés, vagy lemezhallgatás közben egyedül marad a go­nosszal, ‘ akkor egyedül érzi magát" és a hős szorongását egyedül kelj átélnie.” . Az ilyen módon való fém- olvasztásnak az az előnye, hogy az olvasztandó fém sem­miféle más anyaggal nem ke­rül érintkezésbe — szemben a hagyományos módszerrel, ahol az elektródok én a té­gely érintkezik az anyaggal — és így a nemkívánatos ké­miai reakciók, a szennyező* dések elkerülhetők. Egyelőre különösen nagy tisztaságú, fémek előállítására használják a napkohót. Ezen­kívül igénybe veszik rakéták és atomerőművek céljára szol­gáló speciális ötvözetek készí­tésére is. » Metrószerelvények — vezetők nélkül i Nem lesznek vezetők azok­ban a metrószerelvényekben, amelyek 1977-ben Finnország fővárosában. Helsinkiben fog­nak közlekedni. A szerelvé- ,nyék.irányítását előre beprog­ramozott elektrotechnikai be­rendezésekre fogják bízni. A szerelvények indulása közötti intervallumok 90 másodpercre csökkennek majd: Sérvműtét — tévedésből Egy dán kórház várószobá­jában 12 éves kisfiú édesany­jára várakozott, amikor belé­pett egy orvos és megkérdez­te : „Dávid vagy ?” Dávid volt. Az orvos magával vitte a műtőbe és sérvműtétet haj­tott végre rajta. Tévedés tör­tént, de csak félig-meddig té­vedés. Nem ő volt ugyan az operációra várakozó Dávid, viszont kezdődő sérve volt. A gyerek problémája megoldó­dott, az orvosé azonban nem. Csak semmi pánik! A furcsa véletlennel sem a bankrabló, sem a rendőrség nem számolt. A New York ál­lambeli Syracuse városának bankjába betört egy ismeret­len férfi és kereken 550 dol­lárt zsákmányolt. Amikor ki­jutott a szabadba, rémülten látta, hogy a bank épülete előtt vagy egy tucat rendőrsé­gi autó parkol. Ijedtében el­dobta a pénzt és futásnak eredt. Az autókban azonban nem ült senki. A rendőrök ugyanis a bank épületével szemben lévő házban veitek részt egy közgyűlésen. Fémolvasztás — napkohóva!

Next

/
Oldalképek
Tartalom