Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-25 / 198. szám
99 Köszöntjük önöket Lenin szülőföldjén Uljanovszk Magyarországon — Magyarország VlJanót szítban M> ' Az uljanovszkiak számon- ítartják, hogy milyen ipari termékeket szállítanak ők Magyarországra, megyénkben is jól ismerik az „UAZ—452”-es terepjáró gépkocsikat, csónakmotorjaikat. Az egyedi gépgyár, a műszergyár termékei hazánk szinte valamennyi gépgyártással foglalkozó üzemében megtalálhatók. Ugyanakkor az uljanovszkiak jól ;smerik a magyar ipar termékeit is: esztergagépeket, műszereket. Az új IKARUSZ buszok a repülőgép után a legnépszerűbb közlekedési eszközök Uljanovszk megyében. Amikor különböző üzemekben afelől érdeklődtünk, hogy a magyar ipar termékei hogy váltak be, a válasz minden esetben ez volt: Jó lenne belőle több. Ezt nagyon jólesett hallani, annál is inkább, mert pljanovszk megye ipara nagyon fiatal és mint ilyen, nagyon korszerű. Amikor a megyei pártbizottság első t'tkára beszélgetett velünk örömeikről, gondjaikról, elmondotta, hogy az 1972-es év, és ennek következtében az 1973-as év is á mezőgazdaság számára nagyon nehéz volt a Volga mentén. 1972. április 4. és szeptember 3-a között egyetlen milliméter csápadék sem esett. A talaj menti hőmérséklet, nem egy esetben 40 fok volt. „Minden kiégett: a nyárfa, a fenyőfa kiszáradt, de az emberek kibírták”, mondta az első titkár elvtárs. Utoljára 1921-ben volt a Volga mentén ilyen hagy szárazság. És az akkor emberéletet is követelt. Korábban minden ilyen esetben az emberek ezrei pusztultak éhen. Az 1972-és szárazság volt az első. amikor emberéletet nem követelt. Tavaly az egész ország összefogott, hogy segítséget nyújtson a Volga vidékén nehéz helyzetbe került embereknek. Természetesen erre csak a szovjet hatalom teremtette meg a lehetőséget. Ezt mi is jól tudjuk, hiszen emlékezhetünk még az ösz- szefogósríak arra a csodálatos példájára, amit hazánk dolgozó népe a tiszai árvíz idején tanúsított. Ott az aszály teremtett hasonló helyzetet. Csak sokkal nagyobb területen. Az ott élő emberek nemcsak egyszerűen kibírták, áldozatos munkával, és a technika teremtette lehetőségekkel 1972-ben 10 mázsa gabonát termeltek hektáronként ilyen körülmények között. 1973-ra már 22 mázsa kenyérgabonát terveztek hektáronként. Ott- jártunkkor a látottak alapján bizonyíthatjuk, hogy tervüket teljesítették is. A 22 mázsa kenyérgabona nekünk Tolna megyeieknek, ahol 1973-ban több mint 40 mázsa kenyérgabonát termeltek hektáronként, •rfagyon kevésnek tűnik. Az ott élő embereknek, azok között az éghajlati, talajviszonyok között a 22 mázsáért úgy, vagy még jobban meg kellett dolgozni, mint nekünk a 40-ért. Uljanovszk megyére,’ akárcsak a Szovjetunió más területére is jellemző, hogy a Szovjetunió népei közül mindegyik megtalálható ott. Uljanovszk megyében többségVeszprémből, Szombathelyről ismerem a nyári szabad- egyetemeket. Sürgés-forgás előzi meg nyitásukat, felrakják a környező épületekre a részt vevő nemzetek zászlaját, a város lakói büszkén nézegetik a lobogókat: no, már hollandok meg japánok is kíváncsiak hazánk történelmére, jelenére! A nyári szabadegyetemek száma egyre gyarapodik. Egyik városban történelmi, a másikban földrajzi, a harmadikban mezőgazdasági érdeklődésű külföldiek töltenek el hasznos két hetet. Külföldiek: ben oroszok, tatárok és csu-. vasok élnek. A teljes egyenlőség elvének gyakorlatba?! történő megvalósításával. A különböző népek számarányuknak megfelelően megtalálhatók az élet minden területén. Megőrizték, továbbfejlesztették ősi kultúrájukat. A szovjet állam nagy lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki saját népének nyelvét megismerje, kultúráját továbbfejlessze. Az ifjúság él is ezekkel a lehetőségekkel. A nemzetiségi óvodák, iskolák, könyvtárak, kultúrhézak rfagyon népesek. A művészek saját nyelvükön szólnak. írnak a nemzetiségi lakossághoz. Ugyanakkor mindegyik nemzetiség tiszteletben tartja más nemzetiség szokását, és figyelemmel kíséri annak életét. Közösen őrzik. ápolják a Szovjetunió népei egészének életével kapcsolatos emlékeket, A "Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a feitthon a közvélemény számára szinte ismeretlen ez a nyaralási forma. Külföldre azért nem járunk szabadegyetemre, mert kötnék nyelvünk korlátái. Belföldre azért, mert a jelenlegi szabadegyetemekről vagy nem is tudunk. Vagy csak külföldiek jelentkezhetnek rá, vagy hazaiakét is szívesen látnak, csak éppen a részvételi költségek vannak nyugati zsebhez szabva. Pedig nagyon jó lenne, ha elterjedne ez az üdülési forma: biztos, hogy sokan Vannak, akik szívesen hnllVatnáhérelí ellen Uljan'ovszkban és környékén harcoló internacionalistái? — köztük magyar internacionalisták — emlékének őrzése ennek nagyon szép példája. A tatárok és csuvasok mint testvérek fogadták őket csoportjukba. Keresték a közös szavakat, régmúlt történelmünk közös pontjait. Mindenhol büszkén mondták, hogy mi is a Volga vidékéről származunk és rokonók vagyunk. Nagyon jó volt tapasztalni, hogy a távoli múlt eseményei mellett. nagyon jól ismerik a magyar nép mai életét is. Pártmunkások és egyszerű emberek gyakran kérdezték, hogy mi jélehleg hogy állunk pártunk X kongresszusa határozatainak végrehajtásával, a politikai, gazdasági, kulturális élet területén. A magyar kommunistáknak, a magyar dolgozóknak megalapozott, nagy tekintélyük van a Lenin szű- kebb szülőföldjén élő és dolgozó kommunisták között. nak délelőttönként előadásokat kedvenc érdeklődési területük, hobbijuk témaköréből: lehetne színház vagy filmművészeti, művészettörténeti, történelmi, csillagászati, de akár a módszeres kutyatartással foglalkozó szabadegyetem is, amelyen egy hetet, tíz napot tölthetne el az, aki szívesen tölt minden percet hasznosan. Délutánonként természetesen kiki élvezné nyaralás szokásos örömeit: a -kirándulást, fürdőzést. Sajnos erre nem sok példa van. Szegeden azonban idén már tizedszer rendezték meg a nyári pedagógiai szabadegyetemet, ahová. ebben az évben közel háromszáz pedagógus jelentkezett szerte az országból. Az utóbbi években már a megyei tanácsok, az iskolák is szorgalmazzák ezen a nyári szabadegyetemen való részvételt, nemegyeszer a járási hivatal, iskola fedezi a részvételi költségeket is. A pedagógusok nagy megkönnyebbülésére, mert bizony, meglehetősen drága a szegedi nyaralás: a fakultatív programok költségeivel együtt majd ezernyolcszáz forint! Beszélgettem a szegedi nyári egyetem egyik résztvevőiével. Bősze István bonyhádi járási lanfelügyelővel, aki szerint a szabadegyetem nagyon hasznos dolog, de a részvételi költséggel nem arányosan. Manapság még áldozatot kell hoznia annak, aki, igényesen szeretné eltöltéhi a szabadságot ... A szegedi nyári egyetem programján idén a szociológia, szociálpszichológia szerepeli. Előadást hallottak a résztvevők többek között a csoport- kutatás elméleti problémáiról, pedagógiai jelentőségéről, a pedagógus szerepéről a tudományos-technikai forradalomban. Olyan témákról, amelyek érdeklik a tanítót, tanárt, de amelyekről tanulmányai befejezése után legfeljebb a szaksajtóban olvashat. A szegedi líz napot végül is hasznosnak ítélték Tolni megyei résztvevői — mond la Bősze István. így lenne ezzel más szakma sok-sok dolgozója, minden igényesen nyárni kívánó is, Persze, elfogadható ár-n. —vxé — Amikor búcsúztattak, kedves házigazdáink így köszöntöttek: „Viszontlátásra Lenin szülőföldjén”. Mi, akik ott jártunk, kívánjuk, hogy minél több magyar jusson el oda,' ismerje meg az ott élő, dolgozó. nagyszerű embereket, ba- rátáinkat, testvéreinket. SZABÓ GÉZA Ü6R0MASEXP0 73 Az idén szeptember 7-én kezd! meg új életét a budapesti, Al- bertirsai úti vásárterület. Mióta ugyanis a Városligetet visszo- ítélték eredeti hivatásának, a magyar népgazdaságnak már csak egy reprezentatív vásár- területe van. Ez> az ésszerű. Itt, a régi mezőgazdasági kiállítás és vásár némileg átalakított területén rendezik meg a jövő évtől kezdve a Budapesti Nemzetközi Vásárt tavasszal, itt a -kiállítók termelőeszközöket mutatnak be; ősszel pedig a fogyasztási cikkek kiállítására kerül sor, és mindén ötéves tervciklus kezdő évében megrendezik az országos mezőgazdasági kiállítást. A nagy kiállítások között pedig specializált mezőgazdasági gépipari kiállítás lesz minden ősszel. Az első AGROMASEXPO — teljes nevén Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gép- és Műszer Kiállítás és Vásár — az Idén szeptember 7-e és 17-e között lesz. A rendezvényre tizenhat országból 56 egyéni és öt kollektív kiállító, összesen 129 vállalat jelentkezett. Úgy tűnik azonban, hogy az idén jelentőségét még nem a nemzetközisége szabja meg. Igaz, érdekesség lesz, hogy nyolc ausztráliai vállalat először állít ki Magyar- országon. A világcégek jelentős része azonban még nem jön el. Egy otthoni, nagy méretű kiállítás miatt távol marad a Mashi- noexport, vagyis a szovjet mezőgépipar. A nálunk jól ismert amerikai John Deere céget nyugat-németországi gyára képviseli csupán. A nálunk is ismert nagyok közül nem képviselteti magát az IHC és a Claas, de gyártmányaik szemlélhetők lesznek, mégpedig működésben. A kiállítással párhuzamosan ugyanis Agárdon, Bolatonbogláron, Komáromban és Tökön üzemi bemutatók lesznek, ahol minden nálunk ismert gépsort és zárt rendszert bemutatnak. Dolgoznak majd a szovjet és IHC óriástraktorak, a Claas kombájnok, a John Deere gépsorok, de a hasonló célokat szolgáló szocialista országbeli és magyar szerkezetek is. Az Albertirsai út pedig elsősorban a magyar mezőgépipar nagy és bátor bemutatkozása lesz. Harminckétezer négyzetméteren egymás mellett állnak majd a jónevű külföldi és az itthon gyártott gépek. Az immár egységes, MÉM-lrányítás alá került magyar meíőgépipor nagy önbizalommal vonul ki és állítja, hogy bírja majd a versenyt, az összehasonlítást. Sokan féltek attól, hogy szűk- körű szakmai bemutatóvá szeré- nyedik az első AGROMASEXPO. A pesszimizmusnak ellentmond, hogy már elővételben 200 ezer jegy kelt el. "Éhhez jönnek még a budapesti érdeklődők és a bejelentés nélkül felutazók. Végeredményben érthető: a magyar nagyüzemek komoly traktor- és kombójnqondokkal küszködnek, a kisemberek közül pedig egyre többen határozzák el, hogy kor- era-'sf'k apró Gazdaságukat. '' —i:■ in' r- “i van teh^1 a szakmában, élénk az érdeklődés. fl Kossuth Kiadó új könyvei Egy sorozat első darabja — Jubileumi kiadvány munkaszervezésről és munkaerőmozgásról A külpolitikai problémák iránti megnövekedett érdeklődés kielégítését szolgálja, a kérdések sorozatának — nem alapfokon, de mindenki számára közérthető módon történő — megválaszolásával Púja Frigyes most megjelent könyve, a „Szocialista külpolitika”. Ä szerző elemzi a szocialista országok külpolitikájának összetevőit, a befolyásoló tényezőket, az elvi alapokat és fo irányokat a jelenlegi időszakban, s ezen belül szükség szerint kitér természetesen az imperializmus nemzetközi tevékenységére, s úgyszintén a fejlődő országok diplomáciai munkájára is. Részletesen foglalkozik a nemzetközi erőviszonyokkal, az úgynevezett szuperhatalmak kérdésével, a gazdasági együttműködéssel, s taglalja a nacionalizmus jelenségeit, a pártkapcsolatok szerepét. AZ AKTUALITÁS JEGYÉBEN Minden bizonnyal az aktualitás a kiadók egyik fő iránytűje, s ezt igázolja. esetünkben két újdonság is. Az első Losonczí Károly könyve „A munkaerőmozgásról” — a másik — ,,A tudományos munkaszervezésről” — válogatás Lenin műveiből. Losonczi az első magyar nyelvű, átfogó elemzést alkotta meg arról a témáról, amely hosszú ideje foglalkoztatja a szakembereket világszerte A szakiroda- lom széles körű felhasználásával, s ugyanakkor a hazai tapasztalatok kamatoztatásával mutatja be a legutóbbi években végbement folyamatokat, ez okokat és irányokat, s külön részt szentel a fogalmi rendszernek. A Lenin műveiből készült válogatás — amelyhez Lázár György írt figyelmet keltő előszót — három részre Osztott: tőkés munkaszervezés; munkaszervezés a szocializmusban; a tudományos munkaszervezés fő irányai, területei. KÖZGAZDASÁGI ISMERETEK Ezzel az elnevezéssel indított új sorozatot a kiadó, s annak első darabjaként Nyers Rezső tanulmányát jelentette meg „Népgazdaságunk a szocializmus építésének útján” címmel. Az áttekintő és elemző munka felöleli népgazdaságunk jellemzőit, a fejlesztési koncepciót és irányt a negyedik ötéves tervben, foglalkozik a termelési szerkezet változtatásával, a hossz.?! távú fejlődés vonásaival, az életkörülmények alakulásával az 1900-as években, végül pedig a gazdaságirányítás céljait és módszertanát helyezi mérlegre. Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának -főtitkára „Környezeti ártalmak és a kapitalizmus" címmel korunk egyik' nehéz dilemmáját vizsgálja. Meggyőző érveléssel bizonyítva, hogy a legfőbb felelős nem maga a gazdasági fejlődés, hanem a kapitalista profithajsza. Az újdonságok sorába tartozik egy dokumentumkötet is — „Az 50 éves Szovjetunió köszöntése" —, amely a Szovjetunió megalakulásának félévszáza- dos évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezések anyagának egy részét fogja össze. Egyebek közölt helyet kapott benne L. I. Brezsn^ev beszéde a Kremlben. Kádár János ott elhangzott felszólalása, s Apró Antal beszéde a budapesti dfsziin- nepséDen. FRISS KUTATÁSI EREDMÉNYEK Két, témában és megírásban is szűkebb olvasóközönséghez szóló mű ugyancsak szerepe] öz újdonságok között. Marko Markov könyve — „Szocializmus és társadalomirányítás'’ — új gondolatokat éppúgy megfogalmaz, mint ahogv tartalmaz vitatható állításokat is é bonyolult folyamatról, amelynek tudományfis vizsgálata még első lépéseinél tart. Ágh At ila tanulmány^, — „Az őstörténet aktualitása'' — a marxizmus őstörténet-elmélet fejlődésének néhány jellemző vonását és állomását tekinti át. M. O. Nyári szabadegyetem Igényes, Siasznos nyaralás
