Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

A gazdaságok nem használták ki az öntözés lehetőségeit Tájékoztató az öntözés helyzetéről és feladatairól Szomszédaink életéből Tallózás a megyei lapokból A csapadék az 1972—73-as gazdasági évben április elejéig az egész országban a sok évi átlagnál kevesebb volt. Ápri­lisban a Tiszántúlon és a Kis-, alföldön a sok évi átlag 100— 150 százalékát kitevő volt a csapadékmennyiség, az ország többi területein pedig 150— 300 százalékos. Májusban rend. kívül kevés volt a csapadék (1 és 50 mm közötti) a hő­mérséklet pedig magas volt. Jú­niusban az ország egész terüle­tére 70 mm feletti csapadék esett. A szélsőség most is meg­mutatkozott, mivei Szentes térségében egy kisebb terüle­ten 172 mm eső esett, emiatt néhány ezer ha-on elöntés is keletkezett, Mosonmagyaróvá­ron viszont csak 56 mm. Kecs­keméten és Szolnokon pedig csak 65 mm volt a havi csapa­dékösszeg. A talajvíz szintje évek óta csökkenő és mindenütt 1,5 m- nél, (a Tiszántúlon pedig 2,0 m-nél) mélyebben van. A talajok nedvessége ebben a gazdasági évben viszonylag alacsony értékű volt. A telí­tettség az Agro-meteorológiai Előrejelző Osztály tájékoztatói szerint, a 0—16° cm-es talaj­mélységben a következőképpen alakult. Április elején a talaj­telítettség 15 százaléknál ki­sebb volt: Mosonmagyaróvár, Győr, Siófok, Kálóz, Dunaúj­város, Martonvásár, Budapest. Vác, Lőrinci, Jászberény, Po­roszló. Szolnok, Szeged, Mező­hegyes, Orosháza, Békéscsaba, Turkeve. Szeghalom, Berettyó­újfalu. Karcag, Debrecen. Hor­tobágy, Nyíregyháza térségé­ben. Ezeken a vidékeken tehát feltétlenül indokolt lett volna öntözni április elején az ön­tözésre berendezett területe­ken a gabonákat, a szálas takarmányokat és a legelőket, (ahogy ezt a Hajdúszoboszlói ÁG eredményei igazolják: az öntözetlen táblák 25 q/ha kö­rüli termésátlagával szemben a 110 mm-es vízadaggal megön­tözött táblákon 55 q/ha feletti termésátlagot várnak, igy az 1000,— Ft-os öntözési költség tízszeres bevételi többletet eredményez.) Július 10-én 15 százaléknál kisebb volt a talaj telítettsége: Mosonmagyaróvár, Győr, Szombathely, Siófok, Szabadbattyán, Bácsalmás. Ka­locsa, Kecskemét. Örkény, Du­naújváros, Martonvásár, Buda. pest, Vác. Gödöllő, Lőrinci, Jászberény, Kompolt. Szolnok, Szentes, Szeged, Mezőhegyes, Orosháza, Békéscsaba, Túrke- ve, Szeghalom. Karcag, Deb­recen. Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka térségében. Ezeken a vidékeken tehát feltétlenül érdemes lett volna július 10- ig a kapásnövények első ön­tözését befejezni. A magas ter­mésátlagok eléréséhez ugyanis a talaj telítettségét a 30 szá­zalékos érték felett keli állan­dóan tartani, amihez a normák szerinti öntözővíz-mennyisége­ken felül a 75 százalékos gya­koriságú csapadék is szükséges, (az átlag körüli csapadék ese­tén is,tehát öntözni kell. még­pedig a háromhetenkénti mini­málisan 60 mní-es norma he­lyett. 45—50 mm-es vízada­gokkal). Az öntözésnek eszerint eb­ben a gazdasági évben nagy­arányúnak kellett volna len. nie. Ezzel szemben az idén június elejéig országosan az öntözési kapacitás 30 százaléka került csak kihasználásra a búza, a szálas takarmányok és a rizs öntözésére. Július 10-ig csak 50 százalékos volt az ön­tözési kapacitás kihasználási aránya, tehát a kapásoknál sem használták ki eddig kel­lőképpen a gazdaságok az ön­tözési lehetőségeket. Ezek az adatok azt jelzik, hogy az öntöző gazdaságok milliárd forintos lehetőséget szalasztottak el és ezzel nem­csak maguknak okoztak kárt. hanem a népgazdaságnak is. Szükséges ezért, hogy a tapasz­talatok az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben kerüljenek kicserélésre az öntöző gazdasá. gok és a népgazdaság javára. A víz egyre nagyobb kincs, amellyel ésszerűbben kell gaz­dálkodnunk. Ezért az Országos Vízügyi Hivatal 1973. júniu­sában elrendelte az erre vo­natkozó 1969. évi rendelkezés szigorú végrehajtását. Eszerint vissza kell vonni az öntöző­víz-használati jogot mind­azoktól a gazdaságoktól, ame­lyek e jogokat nem gyakorol­ják, illetve korlátozni kell a jogot (csökkenteni az engedé­lyezett területet és öntözővíz­hasznot) azoknál, akik e jogo­Tegnapi — szerda — dél­előtti ülésén a Tamási járási Népi Ellenőrzési Bizottság a mezőgazdasági nagyüzemek fo­lyékony üzemanyaggal való eL látásának helyzetéről, továb­bá a népi ellenőri csoportok (a NECS-ek) munkájáról tanács­kozott. A napirendek fontos­ságára tekintettel részt vett az ülésen dr. Tóth Bálint, a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is. öt községi és öt körzeti NECS működik a tamási já­rásban. Az utóbbiak közül a gyönki és a simontornyai a csatolt községekben is rend­szeresen tevékenykedik. Amint Gulyás Tibor járási NEB-elnök jelentéséből kitűnik: a NECS. ek afféle fontos szerepet töl­tenek be a népi ellenőrzési hálózatban, mint a modern gördülőcsapágyak görgői a gé. pezetben. A NECS-ek egyen­ként kis területen dolgoznak ugyan, de tagjaik annál job­ban, közvetlen tapasztalataik­ból ismerik ezt a területet. Alapos munkájuknak volt kö­szönhető — például — a közel­múltban az a fejlődés, amely a lakosság fűtőolaj-ellátásában megmutatkozott. Ezen belül: a kát nem kellő mértékben gya­korolják. A felszabaduló vizet mások kapják meg. Felhívjuk ezért e rendelke­zésre az öntöző gazdaságok fi­gyelmét. mert most még so­kat tehetnek a gazdaságok a vízjogi engedélyük megóvása érdekében, az öntözési idény után azonban már a vízügyi igazgatóságok sem tudnak majd a vízigények visszavoná­sánál kivételt tenni. Javasoljuk, hogy a kapás­növények idei terméshozamai növekedése érdekében, az ön­töző gazdaságok maximálisan használják ki a következő he­tekben az öntözőberendezései­BUDAVÁRI KURT az Országos Vízügyi Hivatal vízhasznosítási önálló osztályának vezetője simontornyai ÁFOR a terve­zettnél korábban állít munká­ba két tartálygépkocsit; több ÁFÉSZ növeli tárolókapacitá­sát. Szintén a NECS-ek köz­érdekű tevékenysége járult ah­hoz, hogy a jelenlegi, kétéves tanácsi ciklusra tett javaslatok pillanatnyilag megvalósítha­tatlan hányada a következő, négyéves tanácsciklus teendői között szerepelhessen. Párt- és állami szervek, va­lamint a lakosság bizalma a NECS-ek munkájának táma­sza. A fűtőolaj-vizsgálat - például — az MSZMP Tamási járási Bizottságának kezdémé- nyezésére indult. A tanácsi és gazdasági vezetők helyeslésé­vel találkozott a kereskedelmi ellátás javítását célzó vizsgá­lat. Ennek keretében három egységet vizsgált behatóan a pincehelyi NECS: az ozorai és a regölyi NECS napjainkban, a simontornyai NECS pedig a közeljövőben végez ilyen vizs­gálatot. A népi ellenőri csoportok állandó kontaktusban vannak a járási NEB-bel: az utóbbival egyetértésben dolgozzák ki mun katerveiket. Az egyre javuló időjárás ha. talmas tömegeket vonz a für­dőkbe, a vizek mellé. A köz­kedvelt Harkány-fürdő talán vasárnap bonyolította le a legnagyobb forgalmát. Tizen­háromezren strandoltak. Va­jon mi várható a következő héten, ha egyre melegebb lesz? (HÉTFŐI DUNÁNTÜLI NAPLÓ) Míg megyénkben jó munka- szervezéssel, szorgalommal és az időjárás segítségével be­fejeződött az aratás, Zalában záporok, jégverések nehezítik e fontos munka végzését Bi­zony nem egy helyen a szeg­re akasztott kézi kaszákra is szükség volt. Ez mellett nagy gond a gabona szárítása, mi­vel kevés a szárító. (ZALAI HÍRLAP.) Nagyszabású termékbemuta­tót rendeznek az ipari szö­Eredményesen szerepeltek megyénk fiataljai pályamun­káikkal az 1973. évi országos diáknapokon. Arany oklevelet kapott: Mo. nostori Marianna Százéves a dombóvári vasút és Fehér Ró­zsa a Gőgös Ignác Gimnázium története c. helytörténeti munkájáért; Varró Sándor no­vellájáért. (Mindhárman a Gőgös Ignác Gimnázium ta­nulói.) Varga Borbála: Vilá­gosságot ! verselemzéséért, va­lamint Németh János—Závodi Edit József Attila tájversei tanulmányáért (Vak Bottyán Gimnázium Simontornya.) Ugyancsak a legjobbak kö­zött szerepel Győri Sándor (Palánki Mg. Szakközépiskola) tanulmánya: Gyalogszerrel, mint Petőfi. Ezüst fokozatot ért el Far­kas Gyöngyi és Huszti Anna­mária (Simontornya, gimná­zium) A simontornyai vár mű­vészettörténeti emlékei címmel beküldött helytörténeti pálya­vetkezetek termékeiből Kapos váron. A megyében működi mintegy huszonöt ipari sző vetkezet termékei szinte meg töltik a Munkácsy Mihál: Gimnázium auláját. A bemu tatót a szövetkezeti mozgalorr negyedszázados évfordulójának tiszteletére rendezik. A kiállí­tás augusztus második nyílik (SOMOGYI NÉPLAP) Uj bútorgyár épül Siklóson. A Budapesti Szék- és Kárpitos, ipari Vállalatnak két gyár­egysége van Baranyában: Mo­hácson és Siklóson. Mohácsot fejlesztik, Siklóson új bútor­gyár épül, az ipartelepen. A jövő év elején megkezdik az építkezést. Erre annál is in­kább szükség van, mert az itt gyártott székek a világ­piacon is keresettek. Az ói üzemben a termelési érték: mintegy megháromszorozódik. (DUNÁNTÜLI NAPLÓ) munkájával. Koszorús Éva (Paks, gimnázium) műfordítá­sa német nyelvből, Bártfai Imre—Bernáth Miklós (Bony- hád, Petőfi Gimnázium) Né­hány gondolat Petőfi ismer­tebb vonatkozású verseiről cí­mű tanulmánya. Csizmadia Éva (Dombóvár, Gőgös Ignác Gimnázium) La­kodalmi szokások Attalában. és Gaál Hedvig—Parrag Fe­renc (Garay Gimnázium) Halál-előjelek, halál-hírnökök a Mözsön élő felvidékieknél című néprajzi pályamunkája. Bronz oklevelet kapott: Ha. lasi Gabriella, Gacsályi Mó­nika olasz, Péterbencze Anikó francia nyelvből készített mű­fordítása. Péterfalvi Géza fo­tóiért hasonló díjazásban ré­szesült (Valamennyien a Ga­ray Gimnázium tanulói.) A zsűri felkérte a néprajzi és helytörténeti pályázatok beküldőit, hogy folytassák a megkezdett munkát és vegye­nek részt az országos felnőtt­pályázatokon. • Vósórosnamény o VII. orsző- gos honismereti tóbor színhelye. Az ünnepélyes tábornyitás július 31-én volt. Megyénket 3 fiatal képviseli, a 10 napos táborban a helytörténeti és szellemi nép- hagyományokat gyűjtő csoport munkájában vesznek részt A gyönki, palánki és szekszárdi középiskolásoknak lehetőségük nyílik bemutatni Tolna megyét egy tájékoztató keretében. 4c Finiséhez érkezett a nyári építőtábori brigádverseny. Nagykőrösön és Csillebércen hétfőn már a negyedik turnus (összesen 250 fő) kezdte meg a munkát A lánybrigádok közül eddig a múlt évi győztes vezet A szekszárdi Egészségügyi Szak- középiskola Fries Rózsa bri­gádja 80 Ft feletti napi átla­got produkált. Július 23-án a 10 fős brigád egyetlen napon 52 q almát szedett le, egy fő­re jutó teljesítményük 110,40 Ft volt. Az első díj nem kicsi, hi­szen a győztes brigádot a KISZ MB 5 napos romániai körutazással jutalmazza. Dobos Gyula B. Z. Kisvendéglők dicsérete Egyre több az úton járó ember, Már ré­gen túl vagyunk azokon a patriarchá­lis időkön, amikor a beköszöntő hívat­lan vendéget ováció­val fogadták, ke- nyérrel-sóval kínál­ták, netán a kocsija kerekéből is kiszed­ték a szeget, hogy mihamarább tovább ne indulhasson. Az úton járók egy ré­sze az Utasellátónál veri el éhét, mások vasúti restikre szo­rulnak, netán a tá­volsági autóbuszok mérsékelt választékú és minőségű szend­vics- és sósrúdkész- 1 étére. A legtöbben azonban vendéglők­re. Kérdés, hogy mi­lyenekre? A vendég­látás ugyanis ebben a formában csak a vendéglátónak üzlet, a vendégeltnek ki­elégítést váró szük­séglet, így érthető módon nem közöm­bös számára, hogy hol, mikor, mivel, milyen minőségűvel, és főleg mennyiért fogadják. örvendetes. hogy megyénkben a ki­sebb községek, tele­pülések egy-két éve sikeresen konkurrál- ni kezdenek a na­gyabbakkal. A Tamá­siba tartók általában jól, sőt jobban ehet­nek az olcsó, útszéli szakályi kisvendéglő­ben, mint a járási székhelyen. A mi­nap fültanúi vol­tunk, amikor egy Dombóvárról Szek- szárdra igyekvő né­pesebb autóstársa­ság úgy döntött, hogy nem a városban pró­bálja elverni éhét, hanem inkább Kúrá­ra megy. Ugyanez vonatkozik azonban az újabban megja­vult színvonalú faddi kisvendéglőre, Ho­gy észre, Bátaszékre, Nagydorogra, Ireg- szemcsére és a 6-os út mellett, a faddi termelőszövetkezet által üzemeltetett népszerű vetlei csár­dára, vagy a duna- földvári halászcsár­dára, mely az Al­földről átkelők ked­velt megállóhelye. Egyik-másik kisven­déglőnek kialakult törzsközönsége van, de bárhová vessen is bennünket a vé­letlen, spontán „röp- statisztikával” fel­mérhető a hasonló üzemegységek iránt egyre fokozottabban megmutatkozó igény. Tanácsi dolgozók ebédelnek együtt a termelőszövetkezeti iroda adminisztráto­raival, kamionveze­tők Pécsre vagy a Balatonhoz tartó ki­rándulókkal. Ritkán kell a pénztárca na­gyobb címletű ban­kókat tartalmazó re­keszét kinyitni, a legtöbb helyen 12—13 forintért már bősé­ges egytálételt ad­nak. A választék ál­talában nem nagy. de megfelelő: halász­lé, babgulyás, pör­költ galuskával, rán­tott hús körettel. Aki a kisvendéglők­ben megáll, ritkán óhajt gesztenyével töltött pulykát, vagy tatárbifszteket en­ni. és többnyire ta­lál kedve szerint va­lót a szóban elmon­dott, vagy éppen krétával táblára irt „étlap” tételei kö­zött. Szükség van az ilyen jellegű ven­déglátóhelyek sza­porítására, (például Regöly) a már meg­lévők színvonalának emelésére (Gyönk, Simontornya), sőt ta­lán az sem tartozik a jövő távoli áb­rándképei közé, amelyhez hasonlót a Vas megyei Celldö- mölkön, vagy a Veszprém megyei Devecserben láttunk, ahol a régi beszálló­vendéglőt „mini-szál­loda" formájában négy-öt vendégszo­bával teremtették új­já. O. 1. Görgők a gépezetben Népi ellenőri csoportok munkája a Tamási járási NEB előtt Szünidei hírek Jól szerepeltek fiataljaink az országos diáknapokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom