Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

Az integráció hétköznapjai A CEMENT Valamennyi KGST-tagor­szágban javában folynak a következő ötéves tervek ösz- szeállításának előkészületei. Ezek már nagymértékben a gazdasági integrálódás, a gaz­dasági összekapcsolódás gon­dolatának jegyében zajlanak. Ebből a szempontból jelentős az a munka is. amellyel a kö­zelmúltban készültek el a KGST-tagországok építő­anyaggyártó szakemberei: több vaskos tanulmányt tet­tek le a KGST-tagországok gépiparának asztalára. az NDK, a bolgár, a szovjet, a lengyel, a csehszlovák és a magyar építőanyaggyártó ága­zat egyeztetett és összesített gyár- és gépmegrendelését az 1975. utáni időszakra. fe,r ' 500 EMBER — ÍJ — 1 MILLIÓ TONNA — rA gépek felhasználói ültek össze és vizsgálták meg: milyen új gyárakra, berende­zésekre lesz szükség 1980-ig, hogy a növekvő építőipari szükségletekkel az építőanyag­ipar lépést tarthasson. Kor­szerű, új formája ez az együttműködésnek. Meghatá­roztak a jövőbeli gyárak ka­pacitását is. így például szükség lesz Közép-Európa területén egy naponta 1800 és egy naponta 3000 tonnát adó cementgyárra: egy gázszilikát- (hoszigetelő elem) üzemre; egy ásványgyapotgyárra és egy évente 30, illetve 60 millió téglát készítő gyártóvonalra és még sok-sok gépre, gépsor­ra. berendezésre. A megren­delők mértéktartóan bántak az igényekkel, nem kívántak lehetetlent a gépgyártóktól: nem a legdrágább és a még egyedülálló színvonalat kérik. (Pl. ma már létezik olyan ce­mentgyár a világon, amely­ben évente 500 ezer tonna ce­mentet 50 ember állít elő.) Az 1975 utánra szóló közös meg­rendelés az „egymillió tonna •— 500 ember” technikai szín­vonalat kéri a gyártóberende­zések előállítóitól. Nem kell tehát tapogatóz­nia a gépiparnak, egyetlen or­szágban sem: a gépeket hasz­náló anyaggyártók egyeztetett és egyesített megrendelésében 6 ország kapacitásszükségletét ismerhetik meg. A pontosan és együttesen kimunkált szükségletek alapján most szakosodhatnak a gépgyártók is. Kitűnő, komplex terv ez, két ágazat szakosodott együtt­működéséhez. A BÉKÉRE ÉRZÉKENY A cemenií a szocialista or­szágok többségében hiánycikk, a szükségesnél hevesebb van belőle. Ezért valamennyi KGST-országban tekintélyes a nyugati import. Pedig a ce­ment egyre drágább, hiszen szerte Európában nagy az építési kedv. A cement a tőzs­déken, a békére érzékeny cikk: félév alatt 12 dollárról 20 dollárra nőtt egy tonna cement ára — a nemzetközi légkör érezhető enyhülése kö­vetkeztében. Ezért, a nyugati import csökkentése is cél colt, amikor az anyaggyártók ki­dolgozták a következő ötéves tervre szóló cementipari sza­kosítási és összehangolt fej­lesztési javaslataikat. Különö­sen az ún. speciális cementek — fehércement tamponcement (a metró építéséhez), a tűzálló cement és a bauxitcement gyártását érdemes szakosíta­ni: egy-egy cementfajta gyár­tására üzemet csak egy-egy helyen építeni. A cementipar fejlesztéséhez is összeállítot­ták a gépszükségleti fejezetet a gépipar számára, de itt még külön kimunkálták azt is, hogy a közeljövőben kí, milyen licencet akar esetleg venni, hogy a továbbiakban ebben is elkerülhessük a párhuzamos­ságot. A FOSZLÓ KŐZET Ä hat ország építőanyag­gyártó szakemberei által ösz- szeállított tervtanulmányok bármelyikét is üti fel az em­ber. valóban a legkorszerűbb, a gazdasági integráció felé mutató megoldásokat találja a javaslatok között. Az egyesí­tett kapacitásfejlesztési terv, a nemzetközi méretű gépren­delési tanulmány, egy-egy építőanyag gyártására készült szakosítási javaslat — ezek mindegyike az együttműködés minőségi változását hozza majd a nyolcvanas évekre: integrálódást az építőanyag­gyártásban. Hasonlóan a legkorszerűbb közös gazdaságfejlesztési meg­oldás — a közös beruházás. Erre is van példa 6 ország anyaggyártóinak egyesített fejlesztési tanulmányaiból. Nevezetesen az azbesztkiter­melési együttműködés. Ezt a vékony, szálakra bontható, foszló tűzálló kőzetet, az az­besztet — szerte a világon ke­resik. Lelőhely csak Kanadá­ban, Dél-Afrikában és a Szovjetunióban létezik. Az azbeszt szerte a világon a korszerű építőipar, a köny- nyűszerkezetes építési mód egyik kulcsanyaga: ebből készül (cementtel. homokkal keverve) az eternit hullámle­mez, a síkpala, az eternit cső — válaszfalakhoz, tetőfedés­hez -borításhoz, burkoláshoz, lefolyók, nyomócsövek, csator­nák készítéséhez. Hazánkban a selypi eternitcső-gyár tavaly kezdett dolgozni; a 70 eszten­dős nyergesújfalui azbesztle­mezgyár rekonstrukciója pe­dig — 6 új, részben automata 60 000 pulyka Évi hatvanezer pulykát állítanak elő a Tolna—Baranya megyei Halgazdaság homokpusztai üzemegységében. A puly­ka kitűnő exportcikk, nagyüzemi arányokban mégis viszony­lag kevés helyen foglalkoznak tenyésztésével az országban. Így Szécsényben, Örtiloson, Nagyhörcsögön, Balatonederi­csen és itt. Az első félévi üzemviteli számítások azt mutat­ják, hogy a dombóváriak országos rekordot értek el az egy kiló súlygyarapodáshoz felhasznált talcarmánynál. Ez üzemi szinten 2,40 kiló volt, de került ki már olyan 9600 darabból álló pecsenyepulyka-csapat is, melynél csak 2,31 kiló. A „Meesek” fajtájú pulyka a keléstől számított tizenkét héten belül éri el a kívánt négykilós súlyt. gyártósor telepítése — jövőre fejeződik be. Ezzel a negye­dik ötéves terv végére 1300 kilométer eternit cső és 22 millió négyzetméter lemez­gyártó kapacitás szolgálja majd az építőipart és a hazai könnyűszerkezetes program Végrehajtását. így. a hetvenes évek elejéhez képest például a palatermelés és a csőgyártás kétszeres, a lemeztermelés pe­dig négyszeres lesz 1975-ben. MEGELŐLEGEZETT FIZETSÉG A KGST-tagországok mind­egyikében növekvő eternitter­meléshez az azbesztet a Szov­jetunió szállítja. Nagy meny- nyiségekről van szó, különö­sen, ha a következő évek szükségleteit tekintjük. Ezek­kel kell a szovjet azbesztbá­nyáknak lépést tartaniok, — no. de ez a lépéstartás közös érdek, tehát az új bányák nyitásának terheit is illik kö­zösen vállalni. A beruházások költségeit — akár késztermék­előállító, akár nyersanyag-ki- termelő beruházásról van szó — a termelő az árban mindig megfizetteti a vevővel. Itt, ennek a fizetségnek megelőzé­séről van szó, aminek ered­ményeként hamarabb nyílik a bánya; és kezd működni mellette a feldolgozó üzem. Ez­zel — hogy több KGST-tagor- szág, velünk együtt — közösen vállalja az új bánya és a fel­dolgozó üzem beruházási költ­ségeit. hamarabb léphetnek be az azbesztanyaggyártó kapa­citások az érintett országok, teljes erővel szolgálva az épí­tőipart — pl. a lakásépítkezé­sekben. S ebben időt nyerni, a korábban tervezettnél töb­bet építeni — mert nincs anyaghiány — valamennyi or­szág számára nagy nyereség. GERENCSÉR FERENC Jó almatermést várnak, kiemelkedőnek ígérkezik a szőlőtermés Egy kilométeren egy zsák búza Bogdán Jánosnak kedden jó napja volt Söprögetéssel több mint kétszáz forintot keresett. Nem mondta senki, hogy „Bogdán fogja a szerszámait, eztán menjen söpörni’'. — Nem is kell mondani, ha az ember pénzt lát el­szórva — mondotta a hatos műút Dunoföldvár előtti ré­szén. — Itt dolgoztam reggel öt órától tizenegyig. Tizen­egy órára kétszáz forintot összesöpörtem. Hányszor kétszáz forintot'lehetne keresni a Tolna megyei utak mentén? Nincs aki ezt felmérte volna, csak a megállapítások, amelyek az utakon száguldó kocsikban elhangzanak: „Nézd, itt is folyatták a búzát." A pénz fo­lyik búza formájában a gazdaságok járműveiről. Sajnos évek óta tapasztalhatjuk, hogy egy-egy gazdaság mag­tárához az elhullajtott búzaszemek nyomán lehet eljutni — nincs annyi madár, hogy ezt a drága útjelzőt el tudná csipegetni. Maradnak a söprűs emberek. Ma mind gyak­rabban találkozhatunk országút mentén motoros, kerék­páros emberekkel, akik gondosan söprik az országutak szélét, öt-hat órai munkával egy zsák gabonát lehet összegyűjteni — ára legalább százötven forint. A sze­metes búzát, árpát hasznosítani lehet: a ház körül az apró­jószágot lehet vele etetni. Az országúton szabad söpörni, szabad összegyűjteni az elhullajtott gabonát. Nincs rendelet arra, hogy nem szabad összegyűjteni a „senki" értékét. Ugyanis soha nem tapasztalják az útfelügyelet járőrkocsijának beosztottjai, hogy vállalatok, gazdaságok emberei vigyáznának az el­hullajtott gabonára, megtiltanák, hogy illetéktelen össze­gyűjtse. Az útfelügyelők véleménye szerint az úttest egy kilométer hosszúságú részén össze lehet gyűjteni hatvan­nyolcvan kiló gabonát. Függ a mennyiség attól, mennyire rázós-gödrös az út, milyen állapotban van a pótkocsi, a tehergépkocsi. Sajnos az a helyzet, hogy a szállítójárműveket nem készítik fel a gabona fuvarozására. A legtöbb pótkocsin léccel próbálják a hézagokat kitölteni, de a gyenge léc a nagy teher miatt, a kocsi rázkódása következtében meg­lazul és máris folyik a résen a pénz. A billenőplatós teher­gépkocsiknak elvileg pontoson kellene záródni, de csak a kocsiszerkesztők rajzasztalán van ez így, amint forgalomba kerül a jármű, máris ujjnyi rések tátonganak a billenőajtó körül. A sok száz mázsa elhullajtott gabona megmentése érdekében jól záródó kocsiszekrényeket kellene készíteni. Nagy munka volna ez, de a kiadások megtérülnének. Amennyiben nincs arra lehetőség, hogy átalakítsák a jár­műveket szemes termény — szóródó anyag szállítására —■ sokat segítene^ egy-egy ponyva is. A kocsiszekrénybe terí­tett ponyva megakadályozná a szemes termény elhullását. Semmifele szankciót nem lehet a közutak „szemetelői" ellen alkalmazni. Néha a Gabonatröszt rendészei leállí­tanak egy-egy kocsit, de a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nem ellenőrzik, vajon a szántóföldről a rak­tárig mennyi gabonát hullatnak el. Pedig érdemes volna egyszer kiszámítani: egy szezonban mennyi gabona jut a söprőgető embereknek, a fácánoknak, madaraknak.- Pj ­A mezőgazdasági szakembe­rek július végi becslése sze­rint országszerte jó gyümölcs, termésre lehet számítani. Ez­zel kapcsolatban a MÉM ille­tékesei az MTI munkatársá­nak elmondották, hogy az utóbbi két hónap periodiku­san változó időjárása, az eső­zéseket követő felmelegedés, majd az ismételt csapadék — Egy hónap múlva megkezdő­dik a mezőgazdasági üzemek­ben a legnagyobb tömeget adó ipari növény, a cukorrépa be­takarítása. Ezt a munkát az idén újabb hazai és import­gépek végzik, csak a szekszárdi gépsorból háromszáznál több dolgozik már a mezőgazdasági üzemekben. A Szekszárdi MEZŐGÉP ép­pen ezért az idén is meghirde­ti a betakarítási versenyt. A gépcsoportvezetők részére megállapított versenyfeltételek: a komplett gépsorokkal betakarí­tott mennyiség, a beszállított cukorrépa tisztasága, és a mű­szaki hiba miatti legkisebb ki­esés. A CF—6-os, a CK—6-os, a CR—6-os gépek kezelői elsősor­ban o legkevesebb műszaki hi­ba után gyűjthetik a legtöbb pontot, azonfelül a CR-*-6-os gépkezelők a beállított répa tisztasága után. (Mindegyik gép­nél 2000 pontot ér, ha kiesés nélkül dolgozzák át a szezont.) általában kedvezett a gyümöl­csök fejlődésének. A nyár eleji hónapokban még attól tartot­tak. hogy a júniusi erős lehű­lés — amely a virágzás ide­jén érte a gyümölcsfákat és sokfelé előnytelenül befolyásol­ta a termés kötődését. — sú­lyos következményekkel jár, s mindez meglátszik majd a szü­reti eredményeken is. Az át­A garanciális szerelők az üzem­be helyezés maradéktalan el­végzése, a műszaki felülvizsgálat elvégzése, a gyors hibaelhárítás révén gyűjthetik a verseny vég­ső kimenetelét eldöntő pont­számokat, de feltétel a hiba­felvételi jegyzőkönyvek pontos ki­töltése is. A verseny legjobbjainak járó díjakat 1974 januárjának első felében adják át. A gépcsoport­vezetők legjobbjának díja egy KVARC—5 gumioptikás film­felvevő, a másodiké Sirius táska­rádió, a harmadiké Remington villanyborotva. A gépkezelők három első he­lyezettjét Sirius táskarádióval, a három második helyezettet ház­tartási robotgéppel, o harmadik helyezetteket Remington villany­borotvával jutalmazzák. Az első, második, harmadik’ helyezett ga­ranciális részére kitűzött díjak ugyanazok, mint a gépcsoport­vezetőké. lagosná] tényleg valamivel ke­vesebb gyümölcs van a fákon, a későbbi időjárás azonban annyira kedvezett, hogy a gyü­mölcs — főleg az alma — jó­val „darabosabb”, tehát na­gyobb szemű, mint például az elmúlt évben volt. Ennek meg­felelően a minőséggel is elé­gedettek a kertészek, akik ar­ra számítanak, hogy a tavalyi­nál ízesebb gyümölcs kerül majd a piacokra és kevesebb lesz az osztályon aluli kis sze­mű termés. Téli almából a tavalyihoz hasonló mennyiségű jtermést várnak, a minőség azonban en­nél várhatóan jobb lesz a ta­valyinál. Szőlőből az utóbbi tíz év legjobb termése ígér­kezik. A mezőgazdasági üze­mek a peronoszpóra ellen mindenhol időben védekeztek, é, a lisztharmat is csak egé­szen kis területeken pusztított, így most igen kedvezőek a terméskilátások. (Természete­sen sok függ a hátralévő hetek időjárásáról, mert — amint az köztudomású — a szőlőtermést nagyban befolyásolja a szüre­tet közvetlenül megelőző idő­szak. és a szüreti ' idény idő­járása.) Körtéből szintén jó termésre számítanak, egyedül a szilva hoz várhatóan keve­sebbet a tavalyinál. Idén mintegy ötezer hektá­ron fordulnak termőre az új telepítésű gyümölcsösök, de ugyanekkora területről kivág­ják az elöregedett fákat. Az új, fokozatosan megerősödő gyümölcsösök azonban többet hoznak majd a régieknél, hi­szen a korszerű fajták termé­se lényegesen nagyobb. A MEZŐGÉP Vállalat az idén is meghirdeti a cukorrépa-betakarítási versenyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom