Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

1 V Magyarok a Kilimandzsárón A földrajzban járatosak tud­ják, hogy van Afrikában egy vulkán, amit a múlt század híres magyar tudósáról. Teleki Sámuelről neveztek el. Ezt a „keresztapaságot” hazánkfia azzal érdemelte ki, hogy első­ként jutott el a Kilimandzsá­rón az örök hó határáig, meg- mászta a Mount Kenyát, és ő fedezte fel Afrika két nagy sóstavát, és a róla elnevezett vulkánt is. Most. csaknem egy évszá­zaddal később 17 magyar in­dul el. hogy meghódítsa Afri­ka hegycsúcsait. Egyikük sem számít arra hogy nevét beír­ják majd a tudomány nagy­könyvébe. mégis hihetetlen szorgalommal, kitartással készültek az elméleti és gya­korlati tudást követelő expe- díciós feladatra. Kik ezek a vállalkozó ked­vű emberek, akik igazi amatő­rökhöz illő lelkesedéssel, de profikhoz méltó hozzáértéssel állították össze expedíciójuk programját? Valamennyien — egy kivé­telével, aki hivatásos gépko­csivezető — a Magvar Turista Szövetség különböző egyesüle­teinek kipróbált tagjai. Buda­pesti és miskolci, ózdi és doro­gi turisták, A legtöbben mű­szakiak, van közöttük fizikai munkás, technikus, néhányan diplomás mérnökök, egy pe­dig, aki a tolmács szerepét is betölti majd. számítástechnikai tudományos kutató. — ötödik éve készülünk er­re a 120 napos útra — mond­ja Orbán Pál. aki az Egyesült Villamosgépgyár elektrotechni­kusa és egyben az expedíció vezetője. — Néha úgy érzem, hogy talán nehezebb volt el­jutni az indulásig, mint feljut­ni majd a sok ezer méter ma­ga, hegycsúcsokra. Magyaror­szágon nincsenek hagyományai a korszerű hegymászó expedí­cióknak. Igyekeztünk minden tapasztalatot megszerezni könyvekből, Végigtanulmá­nyöztuk korunk nagy hegymá­szóinak naplóit, és közben ál­landóan gyakoroltunk is. No­ha sokan kinevettek bennün­ket, sőt a kabaréban tréfát is írtak rólunk, mert a pilisi he­gyekben tréningeztünk. mi azonban nyugodtan állítjuk: felkészülten indulunk a nagy útra. Merre visz a magyar Afri­ka-expedíció útja? A Szuezi-csatoma lezárása óta Középkelet-Afrikát csak a Jóreménység fokának körülha. józásával lehet megközelíteni. Az expedíció ezért választotta a szárazföldi utat. Autón in­dulnak és keréken teszik meg az utat egészen Rijekáig, a ju­goszláv tengerparti kikötőig, ahonnan a MAHART egyik hajója átszállítja az expedíciós autókat Egyiptomba. Az em­berek repülővel utaznak Kai­róba. Onnan ismét autókkal indulnak végig'a 800,kilométe­res Núbiai sivatagon. Khar­tum után keletre fordulnak és átvágnak Etiópián, a fővárosig, Addisz Abebáig. Rövid pihenő után tovább Kenyába, Nairo­biba, ahol megkezdik a fel­készülést a Mount, Kenva csú­csának megmászására. Ezt az 5200 méter magas hegyet csak amolyan bemelegítésnek szán­ják. s aztán következik az igazi nagy cél: a Kilimandzsá­ró. Addig azonban majd újabb 1000 kilométert ke'J. autózniuk; keresztül Tanzánián, hogy tá­bort verhessenek közvetlenül a hegycsúcs alatt. Az expedíció tagjai jól tud­ják hogy nem valami ünnené- ives sportrendezvényre indul­nak. Útjuk során komoly ve­szélyekkel kerülhetnek szem­be. A dél-etiópiai sivatagban p ‘Idául még szép számmal él­nek hegvi lakók, akik — az útleírások szerint — először lőnek és aztán kérdezik meg, hosv ki is volt az illető. Tan­zániában és Kenyában mér barátságosabb emberekre szá­míthatnak a magyar Afnkn. utazók, legföljebb néhány ki­éhezett oroszlán akad az út­jukba. Mindenesetre valameny- nyien gyakorolták a célbalö-, vést é.s fegyvert is visznek magukkal. Ami az útviszo­nyokat illeti, nem lesz köny- nyű legyőzni a sivatagot. Ko­moly próbatételt jelent majd a homoktengerben néha el­vesző utakon való közlekedés. A lényeg azonban mégiscsak a hegymászás. A Kilimandzsá­róra fel lehet jutni egy három­napos „kitaposott”, viszonylag könnyen járható úton is. A magyarok azonban azt terve­zik, hogy alpinista aranydip­lomával térnek haza erről az útról. Ehhez pedig arra van Az Egészségügyi Minisztérium pályá­zatot hirdet a szocialista országokkal kötött egészségügyi egyezmények alap­ján biztosított tanulmányi utakra. A feltétel: lehetőleg szakorvosi, illetve gyógyszerészeti képesítés, a fo­gadó ország nyelvének, vagy az orosz, német, angol, francia, spa­nyol nyelv * közül legalább az egyik­nek ismerete szóban és írásban, kö­zépfokú nyelvvizsga szintjén. A pályázatot az ,.Egészségügyi Mi­nisztérium nemzetközi kapcsolatok fő­osztálya" felirattal ellátott, a rektori hivatalokban, a megyei egészségügyi osztályokon és az országos intézetek igazgatóságán beszerezhető négypéldá­nyos kérdőív pontos kitöltésével, szol­Számos oka van, hogy gyer­mekeink öltöztetése meglehe­tősen sok gonddal jár. A ti­zenévesek a legdivatosabb hol­mikat szeretné^ viselni, eze­ket azonban drágán árulják. A kisebbek öltöztetését főként az nehezítette, hogy éppen a leg­praktikusabb ruhadarabok hiá­nyoztak gyakran az üzletekből. Különösképp pedig az olcsó holmik. S hogy miért? Különböző gazdasági, érdekeltségi okok miatt. Az ipari termelő válla­latok általában jobban járnak, ha a felnőttek számára készí­tenek ruházati cikkeket, ezek ugyanis több nyereséget hoz­nak. A gyermekruha varrása aprólékos, viszonylag lassú munka. Majdnem ugyanez vo­natkozik a kereskedelemre is. Ezerforintos férfiöltönyt el­adni alig nagyobb munka, mint egy praktikus gyermeknadrá­got, de az előbbi sokkal többet hoz a kereskedelmi vállalat „konyhájára”. Az utóbbi időben a gazda­sági vezetés felső szervei ■, is foglalkoztak ezekkel a problé­mákkal. és több olyan határo­zatot hoztak, amely minden bizonnyal enyhíti —1 sőt. már­is könnyített — a szülők gond­szükség, hogy az égbenyúló sziklafalat a legnehezebb ol­dalról másszák meg. Az expedíció tagjai már megkapták a különböző oltá­sokat, a poggyász is készen áll a csomagolásra. Nagyon sok mindent kell elhelyezni az autókon, hogy semmiben ne legyen hiányuk. Közben fel kell készülniük arra is. hogy amikor majd autó nélkül, gya­log indulnak neki az útnak, kevés holmival a hátukon, jól bírják a hegymászást. A ter­vek szerint a magyar Afrika- expedíció július második fe­lében indul. gálati úton küldjék meg a pályázók az Egészségügyi Minisztériumba. A kérelemben a pályázók tüntessék fel, hogy a pályázat elfogadása ese­tén — a nyári hónapok kivételével, mely időpontban tudnának utazni. A pályázatokat legkésőbb 1973. augusz­tus 15-ig kell benyújtani. A tanulmány­út időtartama szervezési szakra 14 nap. a többi szakra 1—2 hónap, a tanul­mányozni kívánt téma jellege szerint. A tanulmányút költségét az állam fe­dezi, a résztvevő a tanulmányút ide­jére rendkívüli fizetett szabadságot kap. Részletes tájékoztatás a tanulmány­utakkal kapcsolatban az Egészségügyi Közlöny legutóbbi, 13. számában ta­lálható. (MTI) jain. A gyermekruházati cik­kek forgalmi adóját és árát csökkentették, ami úgy mér­sékli a szülők kiadásait, hogy ugyanakkor nem teszi még ke­vésbé gazdaságossá a gyer­mekruhák termelését és érté­kesítését. Azt is elhatározták, hogy a minisztériumok a jö­vőben az állami támogatási és a hi telj avaslatoknál, különböző preferenciák nyújtásánál, a vállalati tevékenység megítélé­sénél jobban fogják mérlegel­ni. figyelembe venni: milyen részt vállalt az érintett válla­lat a gyermekruházati cikkek termeléséből. A március elsejei és a má­jus másodiki ármérséklés, il­letve egyes gyermekruházati cikkek árának és minőségének stabilizálása máris hozott né­mi eredményt. Jelentősen csök­kentették például a pelenka árát, s hogy a termelők és a kereskedők megfelelő meny- nyiségű áruról gondoskodtak, s a szülők örömmel fedezték fel az árváltozást, azt bizonyít­ja, hogy azóta majdnem két­szer annyi pelenka fogyott, mint előzőleg. Májú, 2-től olcsóbbak a jer­sey holmik, s ezekből is álta­lában megfelelő választékot ta­Utolsó hegymászó tréning a Fekete Sziklán — itthon. PÁLOS MIKLÓS Pályázat egészségügyi.„tanulmány­útokra a szocialista országokba Gyermekruhák: olcsóbban és A Sárköz is várja a repülőket Fülöp László országgyűlési képviselő levele a Népújságnak Tegnapi — keddi — postán- kal érkezett a szerkesztőségbe Fülöp László országgyűlési kép­viselőnek, a bátai November 7. Tsz. elnökének levele. Az írást az alábbiakban teljes terjedel­mében közöljük: Nagy örömmel olvastam a Népújság hasábjain azokat a nyilatkozatokat, amelyek a mezőgazdasági repülők I. gemenci vi- , torlázórepülö-bajnokságával — három MHSZ-klub szervezésében lebonyolítandó erőpróbával — kapcsolatban hangzottak el. A repülőgépek számos fajtája, a repülőgépes munka minden­napi életünk szerves tartozéka már. A repülés dolgozóinak te­vékenységével lépten-nyomon találkozunk. Ami saját tapasztala­tainkat illeti, bízvást mondhatjuk, hogy a legnagyobb megelé­gedésünkre. Mi, a mezőgazdaságban dolgozók forradalmi lépésként kö­szöntöttük a kemizáció bevezetését szakmánkban. Ugyanilyen for­radalmi előrelépés volt a kémiai szereknek a területekre repülő­géppel történő kijuttatása. Fokozott igény jelentkezik a repülőgépes növényvédelem iránt nálunk, a Sárközben. Hatalmas, jó minőségű búzát termelő gaz­daságok dolgoznak ezen a területen. Száz esztendeje még mocsár és vadvíz borította e szép táj nagy részét. Ebből következik, hogy mély fekvésű talajaink belvízveszélyesek. Bőven termő terület ugyan immár, az emberi munkának köszönhetően, a hajdani vadvíz- ország, de olyan terület, amely a hagyományos módszerekkel gaz­daságosan aligha művelhető. Kora tavasszal lehetetlen szántóink­ra gépekkel ráhajtani, azokkal olyankor .képtelenség elvégezni a gyomirtást. Sőt később, amikor a talaj annyira felszikkad, hogy gépekkel már járható, a munka óhatatlanul csak jelentős taposási kórral végezhető el. Ekkor röppen segítségünkre a repülőgép, amely tiszteletet érdemlő teljesítményéért a korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek kedvelt, sőt nélkülözhetetlen gépe. Dolgozói évről évre eredményesebb, pontosabb munkát végeznek vele. Szőlészeteink védelmében szinte nélkülözhetetlen már a re­pülőgép, főként annak modernebb változata: a helikopter. A Sárköz népe —, s ezen belül a bátai November 7. Tsz, tagsága — őszinte érdeklődéssel kíséri a repülők munkáját, ter­mészetesen sportját is. Felkelti, fokozza figyelmünket minden rádió- és tévéműsor, minden újságcikk, amely a repülőgépes élet­mentéssel, növényvédelemmel, utas- és áruszállítással foglalkozik. Valljuk, hogy a szocialsita haza védelméhez szintén nélkülözhe­tetlen eszköz a repülőgép, — s hogy a repülőgép valamennyi fajtájához a legnélkülözhetetlenebb erő a hivatásszerető, nagy szakmai tudású ember. Országgyűlésünk 1971-ben emelte törvényerőre az ifjúságról szóló javaslatot. Ismeretes, hogy a törvény, a törvényt követő több végrehajtási utasítás már eddig is számos fontos eredményhez vezetett Az. ifjúsági törvény alkotásakor az országgyűlés a sportról sem feledkezett meg. A sport egyik nemes ágazata a repülés. Hiszem, hogy lehetőségeink fokozódnak az ifjúság sportolási, re­pülési igényeinek kielégítése érdekében. Bátorságukért, példamutató helytállásukért társadalmunk be­csüli, szereti a repülőket, akik fiatalságunk szívéhez különösen kö­zel állnak. Segítsük minden erőnkkel a repülőket, hiszen vala­mennyien szocialista hazánk javát szolgálják! Fülöp László, országgyűlési képviselő, a bátai November 7. Tsz. elnöke divatosabban lálunk az üzletekben. Bőven van tréningruha, gyermekano- rák is — bár ezek nem nyáron keresettek, sokan mégis meg­veszik. hiszen olcsóbb, mint tavaly. Stabilizálták a többi között a „Gabi” nadrág, a kiskamasz pantalló, az iskolaköpeny árát is, és ezekből a cikkekből is megfelelő ellátást biztosított az ipar és a kereskedelem. A termelők már készítik az ősz­re szüksége.« mennyiséget,- s a nagykereskedelmi vállalatok­kal kötött szerződések arra utalnak, hogy az árstop elle­nére sem lesz áruhiány. Ha­sonló a helyzet a különböző gyermekfehérneműkkel, az at­létatrikókkal. pamutnadrá­gokkal, harisnyanadrágokkal, bár egyes megyékben időn­ként mérethiányt jeleztek a tanácsok kereskedelmi osztá­lyai. Olcsóbb lett sokféle szinteti­kus gyermekholmi is — kíná­latuk országszerte megfelelő­nek mondható. Helyenként mncs elegendő rövid uiiú, fe­hér fiú nyloning, amelynek árát szintén mérsékelték, de ez már nem is igen kelendő: célszerűbbek, egészségesebbek a szövött alapanyagú ingek. Változatlanul keresik viszont a szülők a fehér krepp térdzok. nit. Javult az ellátás gyermek- tornacipőkből. de egyes mére­tek időnként hiányoznak a boltokból. A gyermekszandá­lok kínálata sem kifogástalan: kicsi-a választék, nem kapha­tó minden méret. Az utóbbi hónapokban ho­zott intézkedések nemcsak az öltöztetéssel járó gondokat, hanem a kiadásokat is mérsé­kelték. Sok az új, divatos, korszerű áru, javult az olcsó cikkek aránya, de — a Könv- nyűipari Minisztérium állás­pontja szerint — a továbbiak­ban csak úgv tudnak megfe­lelő mennyiségű, minőségű és árú gyermekholmit forgalom­ba hozni, ha bővítik a gver- mekruházati termékeket előál­lító vállalatok és szövetkezetek körét. Az első, jelentős ár- és e<rvéb intézkedések nvomán tehát máris javult a helyzet s bízhatunk abban, hogv a kormány gazdaságpolitikai «zociálnolit’kai elképzelései­nek megfelelően a iövőben még korszerűbb, célszerűbb divatosabb és szebb ruhákat vehetünk gyermekeinkre — anélkül, hogy ezzel különö­sebben mnet-e.n'nénk a csa­ládi költségve+xet GÁL ZSUZSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom