Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-11 / 160. szám
ONKERDEZ Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71. Parkrongálók „Lakótelepünkön a füvesített részt állandóan tönkreteszik, a fákat kitördelik ismeretlen emberek. Kilétüket mi kinyomozni természetesen nem tudjuk. Elgondolkodtató: nem lenne valami módja annak, hogy a parkosított terület rongálóit elkapják, megbüntessék?” — tette fel a kérdést Papp Zoltán Szek- szárd, Tartsay u. 1/C. szám alatti olvasónk. A kérdésre a következő választ kaptuk Péterfi Kálmántól, a városi tanács vb igazgatási osztályának vezetőjétől : — A városi tanács végrehajtó bizottsága évről évre nagy összegeket áldoz a parképítésre és azok fenntartására. A biztosított pénzösszegen túlmenően nagyon jelentős a lakosság, elsősorban a fiatalok által végzett társadalmi munka. 1972-bén a városi tanács másfél millió forintot fordított parkéDÍtésre, idén pedig egymilliót biztosít erre a célra. — A parkok és zöldövezetek védelmében a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 17/1968. (IV. 14.) számú rendelete tartalmaz szankciót, mely szerint, aki közhasználatra szolgáló parkban, ligetben, sétányon, játszótéren, vagy egyéb fásított, illetőleg parkosított- zöldterületen a növényzetet pusztítja. megcsonkítja. a padokat, illetőleg egyéb felszerelési tárgyakat megrongálja, a parkot, ligetet, sétányt, játszóteret meg nem engedett módon, vagy célra használja, 1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértésért a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. — Az elmúlt évben és ez évben is több esetben szabtunk ki 300—600 forintos pénzbírságot. Megszigorítottuk az ellenőrzést. . — Tanácsülésen felkértük a tanácstagokat, hogy rendszeres nevelőmunkával tudatosítsák a lakosság körében a parkok védelmét. Sajnos, csak adminisztratív módon nem lehet biztosító, ni a védelmet, ezért a lakosság segítségét kérjük. — elsősorban a lakóbizottságokat, de minden szépet szerető és a társadalmi értéket- megbecsülő állampolgár segítségét, egyrészt a megelőző nevelőmunkához. másrészt amennyiben rongálásról szerez tudomást valaki, az jelentse is azt. Vonattal Budapestre „Nem értem, miért tette a MÁV nehezebbé a közlekedésünket? A Bátaszék—Budapest közötti reggeli személy- vonat erre jó példa. Eddig 4,57-kor indult Bátaszékröl és 5,36-kor Szekszárdról, így 9,45-kor érkezett a Déli-pályaudvarra. Most Bátaszékröl 4,30-kor, Szekszárdról 5,36-kor indul, és csak 10,09-kor érkezik a Délibe. Pusztaszabolcson eddig öt percig állt, most pedig 23 percet időzik." — irta levelében dr. Simor István Szekszárd, Tartsay u. Il/D. szám alatti olvasónk. A kérdésre dr. Szabó Tibor. a Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatóságának igazgatója válaszolt: — A Bátaszék—Budapest viszonylatú 5217. számú személyvonatot Bátaszék— Szekszárd között a lakosság kérésére ismét az 5107. számú gyorsvonat előtt közlekedtetjük. Ezzel a Sárpilis. Várdomb és Öcsény vasútállomásokhoz tartozó köz. ségekbői utazók is igénybe vehetik az 5107. számú gyorsvonatot. Emiatt indítjuk korábban a kérdéses 5217. szárftú személyvonatot Bátaszékröl és ezért szükséges Szekszárdon a hosszabb tartózkodás. — Az 5217. számú személyvonat Pusztaszabolcs— Budapest Déli-pályaudvar között az új menetrend életbelépésével megszűnt 1047. számú helyi személy- vonatot is pótolja. Mivel utóbbi vonat ezen a vonal- szakaszon minden állomáson és megállóhelyen megállt. szükségszerű, hogy a helyi utazási igények kielégítésére a pótlására kijelölt vonatot is megállítsák ezeken az állomásokon. A megállások számának növekedése miatt az 5217. számú vonat menettartama is növekedett. Két személyvonat párhuzamos közlekedtetése az utasok kis száma miatt indokolatlan lenne Pusztaszabolcs—Budapest között. — A 23 perces pusztasza. bolcsi tartózkodás menetrendi okokból szükséges, mert az 5217. számú személyvonatot ezen az állomáson előzi a Somogy Expressz és a Mecsek Expressz. — Az elmondottakból úgy érzem kitűnik, hogy a menettartam « növekedését az utazóközönség egy rétege utazási körülményeinek megjavítása és a vasút személyzetével, eszközeivel való célszerű gazdálkodás okozta. A kedvezőbb utazási lehetőséget az 5107. számú gyorsvonat biztosítja. Szabászati hulladék „Örömmel vittem gyermekem iskolai úttörőmunkáját segítve, a rongyhulladékot a dombóvári telepre. A MÉH- telepen azonban csak a raktárba vitették velem, mondván, ha akarom, ellenérték nélkül otthagyhatom, de fizetni nem tudnak érte, mert csak szabászati hulladék Csakugyan nem volt 20x20 centis anyag egyik sem, mégsem értem miért nem tudnák felhasználni? Ilyen hirdetést sehol nem olvastam, és őszintén mondom, csalódtam, mert a gyermekem nem vihette az igazolást az iskolába a gyűjtésről. Azt sem tudom, hogy az ellenérték nélkül otthagyott gyűjtött anyagnak mi lesz a további sorsa?” — írta Kardos Józsefné dombóvári olvasónk. Dr. Szél) Gyula, a Déldunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat igazgatója küldte az alábbi választ: „Kardos Józsefné dombóvári panaszos ügyét a dombóvári telepünkön megvizsgáltuk, melyről az alábbiakat közöljük: A panaszos mint a levelében is írta, gyermeke szabászati hulladékot vitt be a dombóvári telepre leadni. Ezt a telepen természetesen helyesen, nem vették át, mivel azt ők sem tudják értékesíteni. A panaszosnak az az állítása, hogy a MÉH- telepen a raktárba bevitették a gyermekével a szabászati hulladékot és pénzt nem adtak érte, ez valótlan, mert egyik telepünk sem engedné meg azt. hogy szabászati hulladékot a többi rongyhulladék közé bekeverjék. mert azt alaposan leszázalékolva vennék át tőlük. A telep dolgozói szerint a panaszos gyermeke a MÉH-telep előtti útszakaszon szórta szét a szabászati hulladékot. Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét.” (Sajnos nem tudjuk tudomásul venni ezt a választ. Ugyanis a két levél tartalma merőben különböző. Nem kételkedünk abban, hogy a MÉH Vállalat illetékesei kivizsgálták az ügyet, de nem találunk magyarázatot arra, hogyan kerülhette el figyelmüket az a „picinyke” tény, hogy nem a levélíró gyereke, hanem maga a levélíró vitte be a hulladékot a telepre, méghozzá egy zsák rongyhulladékot és egy zsák papírhulladékot. E két zsákot a hatéves kislánya el sem tudta volna cipelni. Ha pedig nem a kislánya vitte be a hulladékot, akkor az szét sem szórta a telep előtti útszakaszon. Ha pedig nem szórhatta szét, akkor..., de nem folytatjuk tovább. Egy szó, mint száz: a választ nem tudjuk tudomásul venni. Ezúton is kérjük a Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznositó Vállalat vezetőit: vizsgálják meg ismét az ügyet, mert ez a válasz sem bennünket, sem a kérdezőt nem elégíti ki. A szerk.) Autó az ablak alatt „Mi a teendő a következő esetben: Szekszárdon, a Ben- cze F. u. 4. szám alatti 24 lakásos bérház egyik lakója személygépkocsiját az épület déli oldalán tárolja (ahová a szobák ablakai nyitnak), s rendszeresen 5,30 óra tájban indítja. Ezzel jó néhány lakót, köztük természetesen gyermekeket is, ver fel álmából. Kérésünket — hogy tárolja gépkocsiját az épület másik oldalán (ahová o konyhák ablakai nyílnak, s ahol az indítás senkit sem zavarna) — zaklatásnak vette. A békés együttélés érdekében kérek tanácsot.” — írta levelében Jámbor Endre Szekszárd, Bencze Ferenc u. 4. szám alatti olvasónk. Péterfi Kálmántól, a városi tanács vb igazgatási osztályának vezetőjétől kér. tünk és kaptunk választ: — Jámbor Endre panaszára elsősorban a csendhá- borításról szóló rendeletet idézem. A 17 1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 23. paragrafusa értelmében, aki lakott területen, vagy lakóházban indokolatlanul olyan zajt okoz, amely mások nyugalmát sérti. 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Amennyiben az okozott zaj kimeríti e fogalmat és különösen, ha az több lakó nyugalmát is zavarja úgy tegyerf szabály- sértési feljelentést. Eljárás indítható a bérbeadón keresztül is. Ugyanis az 1/1971. (I. 8.) Korm. sz rendelet, mely a lakások elosztásáról és a lakásbérletről czól, 71. paragrafusában úgy rendelkezik, hogy a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felbonthatja, ha ... C) „a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területet, az épület állagát rongálják, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használják.” — Ugyancsak intézkedést tartalmaz a Szekszárd város Tanácsa 2 1969. számú rendelete, mely a lakóházak rendjéről szól. Ezen rendelet IV. 10. paragrafusa (2) értelmében gépkocsik, motorkerékpárok csak a tűzrendészeti szabályok betartása mellett a bérbeadó kifejezett — bármikor visszavonható — engedélye alapján, az általa megjelölt helyen tarthatók. — Amennyiben a gépkocsi . tulajdonosa a felsorolt rendeletek bármelyikét megsérti, ellene eljárást lehet indítani. Kisajátítás „1971-ben a Sárköz—Völgy- ségi Vizitársulat, mint munka- vállaló, köves utat épített a Remete Kerékhsgyen. Megkérdezésem nélkül zártkertem területéről a terményt 100 négyszögöl hosszan, 8 méter szélességben kitúrták, ezért 200 forint zöldkárt adtak. Akitől nem vettek el semmit tud- tunkkal, az viszont ennél több kártalanításban részesült. Hol kereshetem az igazamat?” — kérdezte Horváth János Szekszárd, Remete u. 65. szán? alatti olvasónk. — Társulatunk a városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztálya 1971. július 26-án felvett zöldkárértékelési jegyzőkönyve alapján minden érintett tulajdonosnak a jegyzőkönyvben megállapított zöldkár- értéket kifizette — kezdte válaszát Pataki .Éá?zló, a. Sárköz—Völgységi Vízitársulat elnöke — Horváth J ánosnak a kártérítést 1971. október 27-én fizettük ki. A kifizetésre vonatkozóan társulatunkhoz reklamáció nem érkezett. A fentiek ismeretében megke. restük Horváth Jánost és feleségét, hogy a szerkesztőség által közölt panasz eredendő ' okát megtudjuk. A beszélgetés során a panaszosok elmondták, hogy a Sárköz—Völgységi Vízitársulatot a kártérítéssel kapcsolatban nem hibáztatják. Elmondották, hogy panaszuk elsősorban nem a zöldkár kifizetésével kapcsolatos. hanem a kisajátítással. A tények tisztázása után egy kérdés maradt vá- laszolatlanul — a kisajátítás. Társulatunk 1972-ben megrendelte a Pécsi Geodéziai Vállalattól a kisajátítás kataszteri térképét. A jelzett időpontban — araikor kint jártunk — a térkép még nem készült el. Ha elkészül a városi tanács vb azonnal megkezdi a kisajátítási eljárás lefolytatását. Szabadság félműszakosnak Pintér György mórágyi lakos a következő kérdéssel fordult hozzánk: „Mint félműszakos hivatalsegéd tevékenykedem a helyi tanácsnál, rokkantsági nyugdíjam mellett. Munkabérem havi 500 forint. Munkaviszonyom szerződés szerint meghatározatlan időre szól, tehát állandó jellegű. Kérdésem: Munkában eltöltött idő után megillet-e az előléptetés, béremeléssel? Szolgálati idő után jár-e, és mennyi szabadság? Mint félműszakos dolgozónak, betegség esetén lehet-e táppénz- igénye?” Dr. Deák Konrád. a Megyei Főügyszség csoport- vezető ügyésze így válaszolt: „Beadványa szerint ön rokkantsági nyugdíjban van. mint szerződéses alkalmazott hivatalsegédként munkaviszonyban áll a mórágyi Községi Tanácsnál havi 500 forint munkabérrel. Arra a kérdésre, hogy önt a jelenlegi munkaviszonya alapján megilleti-e fi- i'- zetett szabadság, s ha igen mennyi, utalunk a 230 számú MŰM—SZOT állásfoglalásra, amelynek értelmében a dolgozót az- évi rendszeres szabadsága, akkor is megilleti, ha a törvényes- . nél rövidebb munkaidőre t alkalmazták. Ha az ilyen módon alkalmazott dolgozó a hét minden munkanapján munkát végez, a szabadság ugyanolyan mértékben illeti meg, mint a törvényes munkaidővel foglalkoztatott többi dolgozót. Természetesen ilyenkor a rendes szabadság idejére járó átlagkeresete csak mun-, kaidejével arányos időre, \ ’• tehát például napi 4 órára . Jár. v \ Ha azonban a törvényes- '. \ nél rövidebb munkaidővel foglalkoztatott dolgozó csak a hét meghatározott nap- \ jain végez munkát, szabad- \ ságideje is a munkában töl- > tött napok szerint arányo- san csökken. Ha tehát pél- \ dául napi 4 órás munka- ’.' . idővel, hetenként 6' nap he- lyett csak 3 napot dolgo- “ zik,,, alapszabadsága 12 nap’ helyett csak 6 nap lesz. \ Ugyanez a szabály érvénye- V sül a pótszabadságok tekin- \ tétében is. Az elmondottak nem alkalmazhatók azokra a dolgozókra, akik olyan rövid ideje állnak munkaviszonyban, hogy az évi rendes szabadságuk arányos része egy munkanapot sem ér el. \ Arra a kérdésre, hogy a munkában eltöltött idő után megilleti-e „az előléptetés béremeléssel”, arról tájékoztathatjuk, hogy a tanácsi alkalmazottak bérrende- y zéséről szóló 118 1960. MŰM. 1 számú utasítás valóban elő- ■ írja, hogy az alkalmazott \ valamely korcsoportban eltöltött 5 évi idő után a kö- \i vetkező, magasabb korcso- % portba lép, önt azonban a' \ tanács mint rokkantsági I nyugdíjast alkalmazta fél K ! műszakban, s így bérezése Í v nem a hivatkozott utasítás y szerint történik. A félmű- T szakos nyugdíjas dolgozók \ bérezése az erre a célra ] külön képzett keretből tör- S ténik, ezeknek a dolgozók- , nak a bérét a tanács ese- g tönként emelheti, de „elő- í- léptetés béremeléssel” eze- ? két a nyugdíjas félműszakos dolgozókat nem illeti meg. Végül arra a kérdésre, hogy mint félműszakos dolgozónak betegség esetén lehet-e táppénzigénye, az a válaszunk, hogy egyéb feltételek megléte esetén a félműszakos dolgozónak is van táppénzigénye. Ilyen egyéb feltétel többek között, hogy 840 órát ledolgozott-e, 6000 forintot megkeresett-e. azaz félműszakos munkaviszonya 1 év óta fennáll-e. Ml VÁLASZOLUNK Telefonszámaink : 129—01, 123—61
