Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

V Elutazott Marien N’ Gouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnöke Kosos közlemény Kedden délelőtt elutazott Magyarországról Marien N’ Gouabi, a Kongói Népi Köz­társaság elnöke, a Kongói Munkapárt Központi Bizottsá­gának elnöke, aki Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnöké­nek meghívására hivatalos lá­togatást tett Magyarországon. A hivatalos tárgyalásokról kiadott közös közlemény a töb­bi közt a következőket tartal­mazza: Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására Marien N’ Gouabi, a Kongói Munkapárt elnöke, a Kongói Néoi Köztársaság elnöke és fe­lesége, Céline N’ Gouabi asz- szony 1973. július 8—10. között hivatalos látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaságban. Kádár János, az M9EMP KB első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke fo­gadták a Kongói Munkapárt KB elnökét. Kongó államfőjét. Marien N’ Gouabi őrnagyot. Szívélyes, baráti légkörű meg­beszélést folytattak a két or­szág együttműködéséről, a nemzetközi munkásmozgalom és az antiirrtperialista küzde­lem időszerű kérdéseiről, az MSZMP és a Kongói Munka­párt kapcsolatairól. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a Kongói Népi Köztársaság el­nöke tárgyalásaik során meg­elégedéssel állapították meg hogy az 1971. decemberében Brazzavilleben történt találko­zásuk óta bővültek a két or­szág kapcsolatai, fejlődött együttműködésük. A Kongói Népi Köztársaság elnökének először nyílott al­kalma találkozni a szocializ­must építő magyar néppel. Be­tekintést nyert a magyar nép építőmunkájába, eredményei­be. Tájékozódott a Magyar Népköztársaság nemzetközi erőfeszítéseiről. A felek megelégedéssel nyug­tázták, hogy első találkozásuk óta olyan kedvező változások mentek végbe a nemzetközi viszonyokban, amelyek előse­gítik az egyetemes béke meg­szilárdítását, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés együttműködését, a vilá­gon meglévő feszültség! gó­cok felszámolását. Egyetértet­tek abban, hogy napjaink ége­tő feladata az általános nuk­leáris konfliktus kockázatának elhárítása, a népek békéjének és biztonságának megteremté­se. a kolonializmus maradvá­nyainak felszámolása, az újabb imperialista agressziók meg­előzése és sokoldalú együttmű­ködés kiszélesítése az országok között­A két elnök teljes egyetér­tését fejezte ki a tekintetben, hogy a nemzetközi életben be­következett enyhülési folyama­tok csak a haladás valameny- nyi tényezőjének világméretű összefogása és együttes akciói révén szilárdíthatok meg és vezethetnek a béke és bizton­ság megerősödéséhez a világon. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Közel-Keleten változatlanul kritikus a hely­zet. Kifejezésre juttatták meg­győződésüket, hogy a válság igazságos rendezésének alap­vető feltétele, hogy az izraeli csapatokat feltétel nélkül von­ják vissza a megszállt arab területekről és biztosítsák a Palesztinái nép törvényes jo­gait. A magyar fél hangsúlyoz- ta. hogy az imperialistaelle- nes erők nemzetközi fellépései — mint az afrikai egységszer­vezet legutóbbi, határozata is — fontos tényezői a közel-ke­leti probléma megoldásának. A Kongói Néni Köztársaság, más haladó afrikai országokkal együtt, tevékenyen szerepet vállal ebben a küzdelemben. A két fél ismét kifejezte szoli­daritását az izraeli agresszió által sújtott arab népekkel, a törvényes jogaikért hárcoló Palesztinái néppel. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ég a Kongói Népi Köztársaság el- • nöke megállapították, hogy a két ország kölcsönösen előnyös együttműködésében a társadal­mi haladás és a tudományos szocializmus elvein alapuló építőmunkának fontos szere­pe van. Úgy vélik, hogy a Brazza­villeben 1971. decemberében történt megállapodások megfe­lelő kereteket biztosítanak or­szágaink baráti kapcsolatainak bővítéséhez. Áttekintették azo­kat a területeket — mindenek­előtt a vízgazdálkodás és a Ogarkov nyilatkozata Nem felelnek meg a valóságrtak azok az állítások, hogy a Szovjetunió növeli fegyveres erőit — jelentette ki Nyikolaj Ogarkov vezérezredes. A szovjet fegyvere« erők vezérkari főnökének első helyettese a NATO katonai szerveinek, vala­mint Goodpaster tábornoknak, a NATO európai fegyveres erői főparancsnokának állításaival foglalkozott, amelyek sze­rint a Szovjetunió fegyveres erői állandóan növekednek. A múltban az ilyen nyilatkozatok azt a nyilvánvaló célt szolgálták, hogy fenntartsák a hidegháború légkörét, igazol­ják a fegyverkezési hajsza folytatását. A mostani körülmé­nyek között pedig arra irányulnak, hogy fékezzék a feszült­ség enyhítését, megnehezítsék a közép-európai csapatosok - kentésd tárgyalásokat — hangsúlyozta Ogarkov tábornok a Krasznaja Zvezda című szovjet katonai lapnak adott nyilat­kozatában. A szovjet katonai vezető megállapította: nem felelnek meg a tényeknek a NATO vezetőinek azok az állításai, ame­lyek szerint a Szovjetunió katonai költségvetése állandóan emelkedik. A Szovjetunió katonai kiadásai 1970—73-ban nem változtak, összegük 17,9 milliárd rubel volt évente. Fi­gyelembe véve az egész költségvetés abszolút növekedését, nyilvánvaló, hogy a katonai kiadások részaránya állandóan csökken. Míg 1970-ben a szovjet védelmi kiadások az összes költségvetési kiadások 11,7 százalékát tették ki. 1973-ban már csak 9,9 százalék volt a részarányuk. Ogarkov vezérezredes hozzáfűzte, hogy a NATO-orszá- gok összes katonai kiadásai évről évre abszolút mértékben is növekednek: az 1970. évi 104 milliárd dollárral szemben 1972-ben már több mint 115 milliárdra rúgtak. És a NATO nyugat-európai tagállamai 1972. decemberében elhatározták, hogy katonai kiadásaikat 1973.ban további 1,5 milliárd dől lárral növelik. mezőgazdaság fejlesztése és szakképzés területén —. ame­lyekben a Magyar Népköztár­saság műszaki-tudományos se­gítséget tud nyújtani a kongói népgazdasági célok megvalósí­tásához. A felek mély megelégedés­sel állapították meg, hogy a megvitatott kérdésekben néze­teik azonosak. Egyetértettek a magas szintű találkozások hasz­nosságában és elhatározták, hogy a jövőben a két baráti ország különböző szintű kép­viselői között a véleménycse­rét gyakoribbá teszik. Szovjet—vietnami tárgyalások Kedden a Kremlben megkez­dődtek a tárgyalások a Szovjet­unió vezetői és a vietnami párt- és kormányküldöttség tagjai között. Leonyid Brezsnyev, azSZKP főtitkára a tárgyalásokon be­jelentette: — A Szovjetunió évek hosszú során át széles­körűen és önzetlenül segítette a vietnami népet a haza védel­mének megszilárdításában, az agresszió elleni harcban, s je­lentősen elősegítette a VDK gazdasági életének ; fejlődését. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány úgy dön­tött, hogy az egész e'ddigi se­gítséget térítésmentesnek te­kinti. Hazánkba látogat a VDK párt- és kormányküldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya meghívására Pham Van Dongnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottsága tagjának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya elnökének vezetésé­vel a Vietnami Demokratikus Köztársaság párt- és kormány- küldöttsége a közeljövőben hi­vatalos baráti látogatást tesz Magyarországon. Nehéz frigy Váratlanul érkezett, majd szokatlanul hosszú ideig: . 18 napig maradt Kadhafi líbiai elnök Kairóban. Szadat elnök­kel, az egyiptomi kormány több tagjával, az ASZÚ par­lamenti csoportjával és titká­rával, a nőszervezet képvise­lőivel folytatott tárgyalásain egyetlen témát: Egyiptom és Líbia szeptember 1-re terve­zett egyesülését vitatták meg. Bár hivatalos jelentések er­ről nem számoltak be. a bila­terális tárgyalások históriájá­ban szinte példa nélkül álló maratoni eszmecserék súlyos ellentéteket sejtetnek. Annyi nyilvánvaló, hogy Kadhafi az azonnali - és teljes egyesülés híve, míg Szadat és az egyip­tomi politikusok alaposabb elő­készítés után a fokozatosság mellett kardoskodnak. Való­színű, hogy az alapvető kérdé­sekben — akárcsak az EAK elnökének június elején Líbiá­ban tett látogatása alkalmá­ból — most sem sikerült az álláspontokat közelíteni. Sok ellentétes vonás akadá­lyozza a két ország egyesítését. Az A1 Akhbar című kairói lap , főszerkesztője szerint az elté-f rő alkotmányos és gazdasági feltételek, a külpolitikai vo­nalvezetés terén tapasztalható különbözőségek, az úgyneve­zett líbiai kulturális forrada­lom és az egyiptomi alkotmá­nyosság közti ellentétek mind­mind gátat vetnek a gyors egyesülésnek. Hozzájárul eh­hez az is, hogy Kadhafi elveti Egyiptom és Szíria katonai stratégiáját. s az Izraellel szembeni álláspontja is merő­ben ellentétes: Líbia elnöke a fillíORAÉ katonai megoldás, míg Szadat — akárcsak Asszad szíriai el­nök — a békés rendezés a tár­gyalások híve. Az sem térítette el Kadhafit tervétől, hogy < Líbiában nincs túlzott rokonszenv az egyipto­miak iránt. Amikor például izraeli vadászgépek orvul le­lőttek egy líbiai utasszállítót a Sinai-félsziget fölött. Tripoli bán tüntettek Egyiptom ellen: sokan azjt hitték, csapdába csalták a repülőt. Mindezekből világos: a két ország egyesülése körül sok még a tisztázatlan kérdés: Ne héz frigy — vélekednek róla a megfigyelők, s erre utal az a kairói vélemény is, amely sze­rint szeptember 1-én — tehát a tervezett időpontban — leg­feljebb közzétesznek egy nyi­latkozatot az egyesülésről Hacsak a szeszélyes Kadhafi be nem váltja fenyegetését és le nem mond elnöki tisztségé­ről. Igaz, hogy ezzel az egye­sülés terve is lekerülne a na­pirendről. lévén ő ennek leg­főbb és egyetlen szószólója. A Na Dom napján ötvenkét évvel ezelőtt, 1921. ■július 11-én Mongóliában győ­zött a népi demokratikus for­radalom. Ezen a napon vonul­tak be az akkor még nyomorú­ságos jurta-táborból álló Ulán­bátorba a mongol partizánok és az őket támogató vörös hadsereg egységei. Ezzel új sza­kasz kezdődött e sokat szenve­dett nép életében. S a Szov­jetunió mellett, annak állan­dó internacionalista támogató sávul kialakult' és fokozatosan fejlődik az az ország, amely a világon másodiknak lépett a szocializmus építésének útjára Szinte közhely emlegetni, hogy Mongólia Ázsia egyik legelmaradottabb országa volt amelyben 52 évvel ezelőtt a törzsi szervezet maradványai uralkodtak. S ilyen körűimé nyék között. bármilyen oda­adással is harcolt, épített vol­na a felszabadult mongol nép, egyedül nem boldogulhatott volna. De a mongol nép a Szovjetunió segítségével, majd a második világháború után a többi szocialista országgal együtt a baráti, testvéri csa­ládban, a KGST keretében ha­talmas lépéseket tett, hogy előbb agrár-ipari országgá, majd fejlett iparral rendelke­ző modern állammá válhasson. S a hajdan jóformán csak — igen primitív fokon — ólíot- tenyésztéssel foglalkozó mon­gol nép ma már korszerűen berendezett, a hazai szükségle­tek ellátása mellett exportálni is képes ipari üzemek egész sorával rendelkezik. A szocialista testvéri együtt­működésben jelentős szerepet játszanak a magyar—mongol kapcsolatok is. Az új szocialis­ta város Darhan közelében húskombinát tervezésében, épí­tésében a magyar szakembe­rek nagy munkát végeztek, éppen ezekben a napokban avatták fel a magyar kormány küldöttség jelenlétében a szon- ginói biokombinátot. A Na Dom napján, a felsza badulás nemzeti ünnepén i magyar nqp baráti szeretettel és szövetségi hűséggel köszönti a Mongol Népköztársaságot és további nagy sikereket kíván népének a szocialista társada lom felvirágoztatásáért folyta­tott munkájában. 1VÍOSZKVA Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Giscar d’Estaing francia pénz­ügyminiszter kedden Moszk­vában a Szovjetunió és Fran­ciaország közötti, tíz évre szó­ló gazdasági és ipari együtt­működési megállapodást írt alá. HELSINKI A barátsági hét kapcsán Finnországban tartózkodó ma­gyar delegáció Bencsik Ist­vánnak, a Hazafias Népfront főtitkárának vezetésével láto­gatást tett Pori és Tampere városokban. Befej eződött az őszi árpa aratása (Folytatás az 1. oldalról) , . i az árpaaratásban, a búzában is kisegítsék egymást: a Paksi Állami Gazdaság a németkéri szövetkezetnek, Dunakömlőd Pálfának segít. A többi állami gazdaság is felajánlotta a szükség szerinti segítséget, mi­után a megye állami gazdasá­gainak kombájnparkjában húsz John Deere és harmincnál több E—512-es, nagy teljesítményű kombájn dolgozik, rendkívül kedvező tisztasággal. A Gabonafelvásárló Vállalat igazgatója arról számolt be, hogy eddig 300 vagon árpát és 500 vagon kenyérgabonát vet­tek át a gazdaságoktól. A mi­nőség is jó, 75 és 83 között vál­tozik a búzák fajsúlya. — Fel­tétlenül hasznos a szárítás, a tisztítás, mert a gazdaságok ennek révén tekintélyes minő­ségi felárhoz juthatnak. A vál_ lalat mintegy, ezer vagon ga­bonát tud naponta átvenni, ezért az igazgató e fórumon keresztül is kérte a gazdaságo­kat: lehetőleg tartsák magukat az előzetes megállapodáshoz, hogy az esetleges torlódásokat elkerüljék. Mint a tájékoztatókból el­hangzott, az üzemanyag-ellátás jó, a mezőgazdasági üzemek megfelelő készleteket tároltak, tartályaikat folyamatosan után- töltik, megfogadták az erre utaló tanácsokat. Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője is­mertette a közelmúltban le­zajlott országos tanácskozáson elhangzottakat, dr. Dimény Imre miniszter és dr. Soós Gá­bor miniszterhelyettes előadá­sait, azok megállapításait az élelmiszer-gazdaság helyzeté, nek alakulásáról. — Meg kell nyerni a kenyér­csatát, minden rendelkezésre álló eszközt és minden kedve­ző időt kihasználva, betakarí­tani minden megtermett szem termést, — tolmácsolta a mi­nisztérium vezetőjének szavait. Horváth József zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy fokozottan kell gondos­kodni az aratásban részt ve­vőkről; kombájnosokról, trak­torosokról, raktári és szállító- munkásokról, minden lehető módon ösztönözni kell őket. hogy munkájuk kifogástalan legven. BI. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom