Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-11 / 160. szám
i TOLNÁ MEGYÉI VILÁG PROLETÁRJAI, EGVÉSÜLJETEKI XXIII. évfolyam, 160. szám. ARA: 80 FILLER ■■■■■HMiiaiW KÁS PÁRT TOLNA M E G YE I -B I ZOTTS'Á GÁN A.K LAPJA Szerda, 1973. július 11. Kádár János Jugoszláviában m m . Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és felesége kedden Joszip Broz Tito államfőnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége* elnökének meghívására néhány napos baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. Az MSZMP KB első titkárának TU—134-es különrepülő- gépe a tengerparton fekvő Pu- la városába érkezett, ahol Kádár Jánost a JKSZ elnökségének több vezetője, Sztane Do- lanc, a Végrehajtó Iroda titkára, Kiró Gligorov és Jure Bilics, a Végrehajtó Iroda tagjai köszöntötték. A himnuszok elhangzása és a díszszázad parancsnokának jelentése után a magyar vendégek és a kíséretükben lévő személyiségek a magyar és jugoszláv zászlókkal feldíszített Pula városán keresztül és a lakosok ünneplő sorfala között a kikötőbe hajtattak és a Podgarka nevű jachton folytatták útjukat Brioni szigetére. A szigetre lépő Kádár Jánost és feleségét vendéglátója, Joszip Broz Tito és felesége. Jovanka asszony, valamint Milka Planinc, a Horvát Kommunisták Szövetségének elnöke köszöntötte, majd a JKSZ elnöke saját maga vezette gépkocsin vitte vendégét szálláshelyére: a Brionka villába. Nagy érdeklődés előzte meg Jugoszláviában Kádár János látogatását. A keddi jugoszláv lapok nagy terjedelemben foglalkoznak a látogatással. A Politika című lap első oldalán — kerettel kiemelve — fényképpel illusztrált szerkesztőségi cikket közöl „Kádár Já- noq ma érkezik Jugoszláviába” címmel. A cikk hangot ad annak a várakozásnak, amely a Kádár János és Tito találko- ■ zóját megelőzi, majd rámuKádár János éts Tito Brioni szigetén. tat: Várható, hogy Tito és Kádár véleményt cseré] a jugoszláv—magyar kapcsolatok fejlesztésének további módozatairól. Ezek a kapcsolatok idáig is rendkívül jól fejlődtek. Természetes, hogy ez alkalommal szó lesz a JKSZ és az MSZMP kapcsolatainak további bővítéséről is. A két ország képviselői valószínűleg a nemzetközi problémákról is folytának véleménycserét.” A Borba harmadik oldalán kerettel kiemelve közöl kommentárt „Munkatalálkozó” címmel. A zágrábi, ..Yjesnik” első oldalán induló anyagként kommentálja Kádár János látogatását. Az újvidéki Magyar Szó harmadik oldalán két hasábot teljesen betöltő kommentárt közöl „Tito—Kádár találkozó” címmel. Az edzettség jogán Kezdjük belátni lassan ha szigorú feltétele a sportban a megfelelő teljesítmény-nyújtásnak, -tartásnak az edzés, hát az életre felkészülés sem nélkülözheti a majdani nehézségeket jobban elviselő, az akadályokat könnyebben legyőző álló- képességet. edzettséget. Nem véletlen, hogy a fiatalok az élet. színvonal lehetőségeit illetően türelmetlenek. Uralkodó az a felfogás, hogy adj uram teremtőm, azonnal és nyomban. A lakás, a bútor, a tartós fogyasztási cikkek sokasága végső soron természetes igény, de ezek elérése gyakran nélkülözi azt, amit realitásokkal számoló gondolkodásmódnak szokás nevezni. Csodálkozzunk ezen? Egyáltalán ne. Kizárólag arról lehet szó, hogy ehhez a tizen-, a huszonévesek hozzászoktak, de úgy hogy közben nem tanulták meg. mindenért nagyon keményen meg kell dolgozni. Ebben az esetben is azt mondjuk persze, hogy a kivétel erősíti a szabályt. A hibákat társadalmi méretekben is, meg egyénenként is főleg azzal követjük el. hogy gondolkodásunk még gyakran a régi mechanizmus szerint működik, holott ez a gondolkodás legalább annyira helyesbítésre szorul, miként helyesbítésre szorult a gazdaságirányítási rendszerünk. Ez azon. bán nem látszik túlságosan könnyűnek, és egyszerűnek. Az elszólások tömegéből vegyünk ki néhányat, amely jól mutatja, hol, hogyan, s miként érvényesül gondolkodásmódunk régi mechanizmusa ott. ahol az edzettség jogán az életre, annak akadályaira, nehézségeire jobban fel kellene készíteni a fiatalokat. Nemrég a rádióriporter a francia egyetemek, egyáltalán a nyugati egyetemek hallgatóinak életéről adott jó és igazán tartalmas beszámolót. Egyik helyen megemlítette, hogy az egyetemet végzett fiatalok nagy százaléka nem tud elhelyezkedni a diploma feljogosította szakmában. Valóban nagy társadalmi mulasztás ez? Sokkal inkább arról lehet itt szó, hogy a mi észjárásunk szerint a diploma feltétlenül alkalmassá tesz mindenkit a szerzett szakma gyakorlására. Sőt. Mi minden további nélkül jogtalannak, méltánytalannak tartjuk, ha valaki tanári diplomával például nem áll tanári katedrán. Nem gondolunk, arra, előfordulhat, hogy néhányan tanári diplomával sem felelnek meg a tanári hivatás gyakorlására. Szóval, a természetes kiválasztódást nagyon nehezen akarjuk elfogadni, megérteni, é* alkalmazni. Az igaz viszont, ott már tartunk, hogy nem fogadjuk el egyértelműen jónak azt az eltérést, ami egyfelől kényelemben létezik az egyetemeken, a főiskolákon, de hosszú ideig nem létezik az életben, a munkahelyen éppenséggel az albérletben. Napjainkban már olykor-olykor az is szóba kerül, hogy talán nem ártana sem a társadalomnak, sem a főiskolai, egyetemi hallgatónak, ha a létfenntartás, a tanulás költségeinek egy részét a hallgató saját erejébői, munkával teremtené elő. Ez nem új, bevett gyakorlat ez, még a gazdag Amerikában is, még a dúsgazdag amerikai családok gyermekei körében is. Bizony, az edzettség. Hol edződik, hol szeréz álló- képességet az életre, az élethez a rengeteg lődörgő, presszókban ásító tizenéves. S vajon hozzátartozik-e a „felkészüléshez” az a szuperkényelem, amit a két-három hetes munka során nyújtanak a mezőgazdasági üzemek a fiúknak, a lányoknak? Többet kellene adni és kapni a valóságból. Befejeződött az őszi árpa aratása Az aratási munkákat koordináló megyei operatív bizottság kedden délután ülést tartott a megyei tanács vb-termé. ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden : Beszámolótervezet a vb tevékenységéről — A hazánkban élő nemzetiségek helyzetéről szóló határozatok végrehajtásának Tolna megyei tapasztalatai Ä Tolna megyei Tanács VB. ezúttal egy nappal korábban — kedden délelőtt — tartotta soron lévő ülését, mely az ügyrendnek megfelelően Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének jelentéstételével kezdődött. A megyei tanács elnöke a lejárt határidejű vbhatározatok végrehajtásáról és arról tett jelentést, hogy milyen intézkedések megtételére került sor a végrehajtó bizottság hatáskörében. Második napirendként foglalkozott tegnapi ülésén a megyei tanács vb annak a be- »zámolótervezetnek igen széles körű és alapos megvitatásával, amely a megyei tanács vb tevékenységéről ad rövidesen számot. Mint erről már tudósítottunk, a Minisztertanács Tanácsi, Hivatala a közeljövőben értékeli részben saját vizsgálati. tapasztalatai, részben az ér_ dekeltek beszámolója alapján a megyei tanács vb elmúlt kétéves tevékenységét. Ennek a meghatározott terjedelmű beszámolónak a tervezete egészült ki a megyei tanács vb tegnapi ülésén elhangzottakkal. A tudósító megszokta már a megyei tanács vb vitázókedvét és hevét. Mégis azt kell most leszögezni, hogy tucatnyi pattanásig feszült légkörű eszmecsere közül is kiemelkedett a testület tegnapi vitája, főleg lényegre törő megállapításaival. A szenvedélyes érdeklődés tulajdonképpen érthető. Ez a beszámoló ugyanis azt hivatott összegezni, mit tett a Tolna megyei Tanács VB az elmúlt két esztendőben, tevékenységének melyek az eredményei és melyek még ezutáni megoldásra váró gondjaink. A beszámolótervezetet Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke terjesztette a testület elé. Részt vett a napirend vitájában Harmath József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője is. A hazánkban élő nemzetiségek helyzetéről szóló határozatok végrehajtásának helyi tapasztalatairól Lovas Henrik, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tett jelentést. Mint az ismeretes, a megyei párt-vb a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával 1969. június 24-én tartott együttes ülést e tárgyban, és foglalkozott a megyékben élő nemzetiségek helyzetével, megszabva ezen az ülésen az MSZMP Politikai Bizottságának 1968. szeptember 16-i határozatából adódó megyei feladatokat. A tegnap summázottak lényegében egy hosszú távra érvényes dolgunk eredményeiről adtak képet, új határozatok nem is születtek a végrehajtó bizottság ülésén. Megyénk harminckét településén élnek németek és délszlávok. Helyzetük javításához a megye általános gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fejlődése, a szocialista mező- gazdaság megszilárdulása, (Folytatás a 3. oldalon) ben, Horváth József megyei tanácselnök-helyettes elnökletével. A járási hivatalok élelmiszer-gazdasági osztályvezetői a bizottság tagjait arról tájékoztatták, hogy az őszi árpa aratása mindenütt befejeződött, többnyire igen kedvező körülmények között. A munkát csupán a dombóvári járásban hátráltatta az időjárás, miután a június 25-i kezdettől a hónap végéig több, mint harminc milliméter, július 7-ig újabb negyven milliméter csapadék esett. A mezőgazdasági üzemekben nem lehet panasz a termésre, igen jól fizetett az őszi árpa, bár még csak natúrban, a kombájnmérés adatai állnak rendelkezésre. A bonyhádi járásban — de ugyanúgy a paksi, a szekszárdi, a tamási, a dombóvári járásban 40—44 mázsa között változik a hektáronkénti termésátlag. Vannak egészen kiemelkedő eredmények is: Aparhanton 49,9, Gyönkön 51, Magyarkeszin 52 mázsás termést takarítottak be. Az ősziárpa-aratás gyors befejezését segítette az- is, hogy több termelőszövetkezet segítséget kért és kapott a szomszédjától: Magyarkeszi Felsőnyéktől. Iregszemcse a tamási Széchenyi Tsz-től. Azt is pozitív tényként kell értékelni, hogy a termelőszövetkezetek bálázó-, szalmaletakarító gépei az idén jobban lépést tartanak eddig a kombájnokkal, mint a korábbi években, így előrehaladottabb a tarlóhántás, sőt, Dunaszentgyörgy, és még több másik szövetkezet a nyári mélyszántást is megkezdte. A kombájnok most már min. den gazdaságban a búzatáblákon dolgoznak, s a területnek már 9—10 százalékát learatták. Ugyancsak a tavalyiakból okulva nem vártak a kombájnérésre a szárítókkal rendelkező gazdaságok: szárítottan és tisztítva szállítják a búzát a gabonafelvásárló telepekre. A szekszárdi Garay Tsz például tisztítottan adja át valameny- nyi. szerződéssel lekötött gabonáját. Miután a búza kilenctized része még lábon áll, az eddigi terméseredményekből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, már csak azért sem, mert a gazdaságok ezúttal a legjobb táblákat kezdték aratni, és a korábbi érésű fajtákat: a Libellulát, a Kiszom- borit, a Rannaját. A paksi járás gazdaságaiban a Kiszombo- ri például 32—50 mázsa közötti hektáronkénti átlagokkal fizet. Egyelőre azt a következtetést lehet levonni, hogy a búza terméshozama a várakozás feletti lesz, annak ellenére. hogy a téli időjárás nem kedvezett, május pedig évtizedek óta a legszárazabb volt. Bár ez ideig még mindig nem érkezett meg minden kombájn a megrendelt menv- nyiségből, kedvező idő esetén július végéig befejeződhet a megyében az aratás. Máris tapasztalhatók kezdeményezések a gazdaságok között, hogy mint (Folytatás a 2. oldalon)
