Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

w A Himalájától délre Filmjegyzet A lehetséges és a lehetetlen — Megkínálhatom magukat valami frissítővel? — kérdezi a fehér ruhás, vékony férfi. N. E. Balaram, az Indiai Kom­munista Párt keralai főtitkára. Árnyas szobában ülünk. Hatal­mas fákkal teliültetett kert kö- zepén áll a székház, nagy szo­báinak ablaka tárva-nyitva. De hűsítő itt, Dél-Indiában, még ha a naptár januárt is mutat, mindig jólesik. Bólintunk hát a kérdésre. Egy fiatal fiú fölpattan az ajtó mellett álló székéről. Egy lendülettel kiugrik az ablakon, és mint valami macska, neki az első pálmafának. Magyar- országon cirkuszban fizetné, nek a látványért, ahogy a fia­talember meztelen talpaival, fölfele rohan a nyílegyenes tör­zsön, a levelekig. Ott éles ké­sével levág kettőt a gyümöl­csök közül, már lenn is van a földön, lecsapja a kókuszdiók végeit, és alig fél perccel a kínálás után, ott az asztalon a lemetszett csúcsú kókuszdió. Benne szalmaszál. és az a hí­res folyadék, amelyet az euró­paiak tejnek neveznek, mert inkább a cukros vízre hasonlít. A kínálás szertartása befeje- ződött, a fiú elfoglalja helyét a széken. Izmainak most más szerepük van A fiú ötödmagá­val a párt székházát védi. Mert bár nyitva az ajtó — ez a huzat miatt van —, olyan könnyen idegen nem jut be ide. EGY KOMMUNISTA VÉLEMÉNYE Két kommunista párt műkő. dik Indiában, az egyik — amelynek székházában N. E. Balarammal ülünk — testvér­pártunk, a CPI (India Kom­munista Pártja). Ez a fő kér­désekben támogatja a kormány politikáját, amely a kolonializ- mus- és imperializmuséllenes- ségen, valamint a szocialista országokkal való barátságon alapul. Sürgeti a társadalmi fejlődést, célja: nemzeti de­mokratikus frontba fogni ösz- sze a munkásokat, a parasz­tokat, a kispolgárokat és a polgárságnak a monopóliumon kívüli köreit. A párt vélemé­nye szerint Indiában ilyenfor­mán lehet megteremteni a szocializmusba való békés át­menet feltételeit. De — teszi hozzá a párt programja — a forradalmi erőknek fel kell készülniük minden harci for­mára. A másik, a magát ugyjjncsak kommunistának ne­vező CPM (Marxista Kommu­nista Párt) 1964 október végén alakult. A két fő kérdés, amely­ben nem ért egyet a CPI-vel, a Szovjetunió nemzetközi sze­repe és Indira Gandhi kormá­nyának megítélése. Minden együttműködést megtagad a kormánnyal, és valamiféle for­radalom-csodavárásra beren­dezkedve tagadja a haladás lehetőségét mindaddig, amíg burzsoá parlament működik, amíg burzsoá alkoítnány van érvényben, amíg a törvények jóváhagyásakor döntő szerepet játszó legfelsőbb bíróság pol­Kiksakuli gári érdekeket képvisel. — Nem nyilatkozatot kérek, a párt programja ismert. Egy kommunista véleménye érde­kelne Indiáról. A mai helyzet­ről. a jövőről. JÓZAN CÉLOK — Nem kér egy kicsit túl sokat? — néz föl a főtitkár. — Erről könyvet kellene írni. Az indiai helyzetet képtelenség röviden összefoglalni. Egy szemüveget adnék magának, amivel ' szemlélheti.v Mindent aszerint figyeljen, lehetséges-e nálunk, a mi körülményeink között, vagy lehetetlen. Egy ekkora országban, mint mi, nagyonis figyelni kell a reali­tások legapróbb elemére is. — Ez a CPM-mel való vita egyik leglényegesebb eleme is. — Ök úgy fogalmaznak, nem vagyunk forradalmi párt, mert nem látunk rövid időn belül lehetőséget a társadalmi viszo­nyok gyökeres, robbanásszerű megváltoztatására. Ha az em­ber a realitásokból indul ki — az ország kiterjedéséből, a tö­megek elmaradottságából, a vezető erő, a munkásosztály hiányából, a viszonylag még mindig kis befolyással rendel­kező kommunista pártból, a régi India — a monopolisták, nacionalisták, vallásosak —■ ha­talmas visszahúzó erejéből, le­hetetlenség komolyan beszélni a küszöbön álló forradalomról. Sokkal józanabb célokat kell követnünk. — Véleménye szerint mi az, ami lehetséges? — Pártunknak van minimá. lis programja.,A mezőgazdasá­gi munkások bérét sikerült na­pi öt rúpiára emelni. Itt. Kera- lában. ahol a CPI vezető taCTia a kormánykoalíciónak, mind több faluban van jó, egészsé­ges ivóvíz. Lakásokat is épí­tünk. Elhatároztuk, hogy tár­sadalmi munkában százezer otthont teremtünk. A CPM, A Tv a YIT-cit Á X. berlini világifjúsági találkozóról bőséges közvetítést ad a Magyar Televízió. Átlag naponta két alkalommal kap­csolják majd az NDK főváro­sát, ahonnan beszámolót ka­punk az előző nap legfonto­sabb eseményeiről, illetve az aznapi rendezvényekről. Júli­us 28-án egyenes adásban láthatjuk a megnyitó ünnep­séget színesben is. Esténként pedig tanúi lehetünk a legiz­galmasabb kulturális esemé­nyeknek, illetve a sportverse­nyeknek; amely azt mondta a forrada­lomra, hogy lehetséges, erre azt mondta: lehetetlen. Teg­nap adtuk át az első .ezer la­kást, 1973 végére elkészül az otthonok fele. A KONGRESSZUSPART KORLÁTÁI — A távlatok? — A lehetőség jelenleg a ha ladásra nem sokkal több, mint ami a kormány 17 pontos programjában áll. A kongresz. szuspárt tavaly hatalmas több­séget szerzett, és most nem igen szorul rá a központi par­lamentben a kommunisták, a baloldal támogatására. Igv hát a kongresszushoz tartozó jobb. oldal igyekszik saját program­ját szabotálni. Amit tehetünk, a 17 pont kikényszerítése. Eb­ben sok emberrel együttmű­ködhetünk, nem kommunisták­kal is. Kevés ennyi? Sajnos, mi nem álmodozhatunk. Annál sokkal több a dolgunk. (Folytatjuk) KERESZTY ANDRÁS Amerikából üzenik Az utolsó mozielőadás Nem is tudom, mi igazá­ból az oka a film nagy sike­rének Szekszárdon. Telt há­zak előtt vetítik a Nagyvilág moziban. Igaz, bemutató előtti elő­adás, és a soronkívüliség ér­zése mindenben csábító, igaz, látható benne meztelen für­dőzés, fedetlen keblű lányok és más „pikáns” dolgok is. A pénztárosnő azt mondja, a si­ker oka az, hogy jó a film. Az alcím szerint „texasi krónika", egy texasi kisváros így esztendeiének epikus, több szálon futó története. F.emmi rendkívüli nem törté­nik, még az sem az. hogy a végén bezárják a mozit, az „érdeklődés hiányában”. 1951-ben játszódik, fekete­fehér, és normál méretű vá­szonra vetítik. Nem csoda, hogy a nézők zöme azt hiszi, húszéves a film. Pedig 1971- ben forgatták. rendezője Peter Bogdan-ovich. az ameri­kai filmestársadalom egyik lehelentösebb ígérete. Mit akart Bogdanovich ez­zel a filmmel, mit akart, az­zal, hogy húsz évet visszafor­gatott az időn. a technikán? Nosztalgiával, fanyar pon­tossággal idézett vissza egy időt. a ..műanvagtársadá'om” előtti utolsó pillanatot. Min­ket. Magyarországon, Szekszár­don földrajzi és társadalmi távolság választ el Amerika köznaoiaitól. Mit jelenthet Amerikában ez a film? Ná­lunk még nem köszöntött be — hál’istenmek, igen hál’isten- nek — az az állapot, amikor az emberek minden szabad idejüket a televízió csatornái­nak váltogatásával töltik, -.amikor n§m. hajlandók, csak képregéuy-ma^^^iU'Ok^t -for­gatni. amikor a mozifilmeknek pornográfiával, szuperszéles panoráma méretekkel kell „ráverniü-k” . a tévére, amikor az emberek elfelejtenek be­szélgetni, és nem tudják lak­nak-e a szomszédjukban. Nem ismerjük életformát, amely­ben élőknek figyelmeztetés Az utolsó mozielőadás. Persze, a film furcsa mó­don figyelmeztet — és ezért nem egyszerű szentimentális filmecske — nem valami idilli állapotot álmodik visz- sza. A texasi kisváros lakói a maguk módján valamennyi­en szánalmasak. Keresik az emberi élet lehetőségeit, de közülük csak egy él teljes éle­tet: Sam, a mozi tulajdonos, aki viszont meghal. Az ő éle­te is naiv-okos emberszerete- tével, mindent megértő jósá­gával emelkedik a többi sors fölé. A fontosabb szereplők meg is értik Sam igazságát, de az élet már mást követel tö­ltik: a mozikat bezárják, a Samek eltűnnek. A klubok, baráti közösségek eltűnnek, a lányok sivár flör­tökkel csapják agyon az időt, a fiúk elvágyódnak és vissza­térnek. A légkör szigorodik: elfér benne a perverzitás és a kö­zömbösség. Utóbbi még nem gyilkos, csak közönyös. Furcsa ez, a film. Idegeusé- ge melletti ismerősségével, amiben a kisvárosok testvé­rek, a hétköznapok esemény- telenségével, amivel Amarene város és a valóságos városok hasonlóak. A filmen végigsöpör a szél.’ homokot visz. Az ember érzi a szúró porszemeket az orrá­ban. arcán, szemén. (virág) Nyílnak a nyári egyetemek Az idén tizenegy városban rendez nyári egyetemet a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat, együttműködve a vendéglátó városok egyetemei­vel és főiskoláival. A nyári egyetemek, amelyeken külföl­A nagyszabású közvetítési tervnek mintegy bevezetője lesz a magyar delegáció gála­estjének közvetítése, július 20-án este. Ezen a magyar küldöttségben helyet foglaló énekesek, táncosok, előadó- művészek. — köztük a Pécsi Balett együttese, a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese, a Rajkó-zenekar, a Lokomotív GT beat-együttes, a legutóbbi „Ki mit tud?” jó néhány he­lyezettje — adnak ízelítőt tu­dásukból. (MTI) KEFIR Van ilyen. A hirdetésben állandóan, a boltban ritkán. „Fogyasszon tejterméket” — hívják fel naponta az emberek figyelmét. A tejtermék gyűjtőfogalom: tejföl, vaj, túró, sajt, ilyen sajt, olyan sajt és kefir.. . A tejtermék fogyasztása egészséges. A kefiré is. De kefir nincs. Helyesebben ritkán van. A kefirt vásárlók keresik, de nem találják. Néha még az eladók sem. Szekszárdon, a 160 lakásos épület csemegeboltjában azt mondja az eladó: — Kitűnő a kefir. Mi is szívesen meginnánk, főleg ebben a nagy melegben. Olcsó is, hűsít is. laktat is... Ennyiféle jó tulajdonsága van a kefirnek és még az eladók sem ihatják, pedig ők igazán közel vannak a tűzhöz. Időnként már az az érzésem, hogy nincs is kefir a valóságban, csak álomkép, csak hirdetési csal­étek az egész. Panaszkodunk a pénztárosnőnek is. hogy vettünk volna kefirt is, de nincs. — Sajnos tényleg nincs. Kaptunk néhány ládával, de elvitte az óvoda ... A kefirt az óvodások is szeretik. Tehát mindenki szereti. És rejtélyes módon még sincs. Túró, tejföl, vaj, ilyen sajt, meg olyan sajt van, va­níliás, gyümölccsel ízesített krémtúró is van. Minden­féle tejtermék van. Állandóan. Csak kefir nincs. Mi lehet ennek az oka? Azt hiszem: ennek oka nem lehet más, mint az, hogy a Tejipari Vállalat dolgozói is szeretik a kefirt és csak alig valamivel gyártanak többet, mint amennyit ők maguk elfogyasztanak. A város, a megye kefirfogyasz­tói ezúton is jó étvágyat kívánnak a tejiparisoknak a kefirfogyasztáshoz és egyben esedezve könyörögnek: gyártsanak nekik is rendszeresen. Nem nagy a kíván­ságuk: csak azt szeretnék, ha végre nemcsak a hir­detésekben találkoznának a kefirrel, hanem a tej- és csemegeboltokban is, méghozzá nem esetenként, ha­nem rendszeresen. (szalaij . di érdeklődők mellett termé­szetesen egy-egy szakma, tu­dományág hazai képviselői is részt vehetnek, kellemes kör­nyezetben biztosítanak tanu­lási, művelődési lehetőséget.’ Megismertetik a résztvevők­kel hazánk gazdásági, társa­dalmi, tudományos életét, ré­gészeti, történelmi, művészeti, emlékeU, a magyar népszoká­sokat és népművészetet. Első­ként .iúlius 8-án a soproni nyári egyetem nyitja meg ka­puit. Gyulán július 9—15, között nyári, eszperantó egye­temet avatnak, két tagozattal várja a jelentkezőket július 11. és 22. között a szegedi nyári egyetem. A Duna-kanyar művészeti! nyári egyetem, amely Eszter­gomban működik majd július 13. és 26. között, a zene és műveltség kapcsolatával fog­lalkozik. A Balaton-kömvék kultúrájának és természetvi­lágának ismertetésére vállal­kozik Veszprémben július 15- től 29-ig a balatoni nyári egyetem. Pécsett ismét vendé­geket fogad a néoek barátsá­ga elnevezésű nyári egyetem. Július 23-án nyitja meg ka­puit a debreceni nyári egye­tem, amelynek témája a magyar nyelv és irodalom, il­letve általában a magyar kultúra lesz. Augusztus 2. és 11. között a műemlékvédelem­mel, az építészeti helyreállítás és a városrendezés időszerű feladataival foglalkoznak az egri nyári egyetem részvevői, Keszthelyen augusztus 6-tól két héten át a zöldség- és gyümölcstermesztés fontos kérdéseit tanulmányozzák a Georgikon nyári egyetem hallgatói. Legkésőbb, augusz­tus 13-án a Savaria urhanisztirJ kai nyári egyetem kezdi meg az oktatást, amelynek témája, a kis- és középvárosok urbaé* nisztikai problémái,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom