Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

Négyszázhelvenezer vendég fogadására készülnek Szegeden A Himalájától délre Mr. Chanana, az esztergagépéletű Forognak az esztergagépek, és gyártják az esztergagépe­ket. Kicsi üzem Delhi köze­lében. Az úgynevezett Dkhla ipari körzetben (1100 hektár területen fekszik, több tucat kis üzem van rajta, 5000 a munkások száma.) 6ze. Mikor megvolt, megcsi­nálta rajta azt a másik gépet, ott ni. Mikor már volt két gép, a testvérével dolgoztak, mikor három lett, felvettek egy munkást, mikor már öt mun­kás állt az esztergák mellett, kitettek egy táblát: Chanana — A jövő bizonytalan. Mert az állam ad mindent, ami a termeléshez szükséges, s bár­mikor megfojthat bennünket. — A helyzet erre még nem érett meg, nagyon sokáig szükség lesz még a maguk kis üzemére. — Ezt tudom. De abban is biztos vagyok, hogy India útja a szocializmus. Mi pedig szép lassacskán eltűnünk. Eb­ben nincs semmi rossz. CV"k a változás békés legyen. Nem szeretném,, ha a fiámnak bántódása lenne. Beszéljenek vele szénen, s akkor majd ő is odaáll a többi munkás kö­zé dolgozni. Az öreg Chanana megtörli a feiebúbját, és közli. Hogy feltálalta a villásreggelit. Az asztalon tea, édes sütemény, banán. A terítő két újságpa­pír és a személyzet, az ifjabb Chanana, aki, mint apja. ab­ban bizakodik; ha egyszer fordulat lesz, az. mint minden változás Indiában, békés — és igen hosszadalmas lesz. (Folytatjuk.) KERESZTY ANDRÁS Szegeden, a tavalyi idegen- forgalomnak megfelelően mintegy 470 000 hazai és kül­földi vendéget várnak a há­rom hét múlva kezdődő ün­nepi hetek eseménysorozatá­ra, a 15. alkalommal sorra kerülő szabadtéri játékokra. Az idegenforgalom számotte­vő növekedésére azért nem számítanak, mert az idén el­marad a sok évtizede hagyo­mányos ipari vásár, amely a múlt évben csaknem 90 000 látogatót vonzott. Mindemel­lett nagy érdeklődés előzi meg az ipari vásárt mintegy helyettesítő élelmiszer-gftzda- sági kiállítást, amelyre csak Jugoszláviából 14 vállalat je­lentette be részvételi igényét. A várható nagy turistafor­galomra máris jól felkészült a városi tanács kereskedelmi osztálya, a megyei vendéglátó­vállalat. a Hungária, az ide­genforgalmi. hivatal és több más „vendégváró” intézmény. .Csúosforgaimi” napokon 5000 vendég megfelelő szállásáról, valamint 45 000 étlap szerinti ebédről és vacsoráról gondos­kodnak. Ennek megoldására egyrészt szállodai diszpécser- szolgálatot szerveztek, ami azt jelenti, hogy az autós turis­tákat szükség esetén a szom­szédos városok, Hódmezővá­sárhely. Makó és Szentes szál­lodáiba irányítják, másrészt kétszeresen kihasználják Sze­ged iskolaváros jellegét. Ez utóbbi körülmény azért jelen­tős a vendéglátás szempontjá­ból, mert a kollégiumokat is felhasználják szálláshelynek, ugyanakkor sok idegen nyel­vet ismerő diákot alkalmaz­nak idegenvezetés mellett ét­termi felszolgálónak is. A vendéglők zsúfoltságát enyhíti néhánynak a bővítése, másrészt újak megnyitása. Ez utóbbiak között szerepel az E 5-ös nemzetközi út mellet­ti erdőben létesült elsőosztá­lyú kemping, illetve az ugyan­ott nemrég megnyílt „kem­pingcsárda”. A szabadtéri előadások lá­togatóinak a Dóm téren 1011 méter hosszú „óriásbüfét” építettek fel, ahol egy-egy szünetben 5000 vendéget is pillanatok alatt kiszolgálnak hűsítővel, fóliában sült kol­básszal, ajándéktárgyakkal. Az utóbbiak közé tartozik a több mint 30 millió „Szeged” cigaretta,. amelyet a játékok idején hoznak forgalomba. Szegedi csemegeszalámiból több száz mázsát árusítanak az ünnepi hetek idején. — Ó-Delhi. Szolgáltatás, ösztönzés, technika, szervezettség Kicsi, hajlott hátú öreg em­ber mászik elő egy üvegajtó mögül (odabent vedlett búto­rokkal telirakott iroda). — A tulajdonost, az igazga­tót, az aligazgatót vagy a mű­vezetőt keresik? — kérdezi. Mondjuk neki, hogy nem tud­juk, azt, aki éppen itt van. — Mindegyik itt van — nevet. — Itt áll maguk előtt. Megemeli barna sapkáját. — Itt áll önök előtt a Cha­nana Testvérek egész vezérka­ra, és az, ami a testvérekből megmaradt. SZEMEK HELYETT GOLYÓSCSAPAGYAK Ráncos arcán nem lehet lát­ni, hogy tréfál-e. vagy el van-e keseredve. Chanana úr ezután egy darabig még bőségesen ontja magáról a jelzőket, el­mondja, hogy élete nehéz, „mint egy tevéé, közérzete olyan, „amilyen egy szárított fügéé lehet”, s hogy gyerekko­rától egyetlen dologgal, az esz­tergagépgyártással foglalkozik. Emiatt annyira egybenőtt a masinával, hogy néha azt hi­szi, fogak helyett kései van­nak, s a szemek helyett go­lyóscsapágyai. Belémkarol. odatotyog ve­lem az egyik masinához. Mu­tatja. Ennek minden alkatré­szét ő gyártotta, ő szerelte ösz­ÁRLESZÁLLITÁS! A Szekszárdi Tejüzem érte­síti kedves vásárlóit, meg­rendelőit, hogy VII. hó 8-tól AZ ÍRÓ ÚJ FOGYASZTÓI ÁRA 1,50 Ft. (75) A Faanyagvédelmi és Fa- telítő Vállalat dombóvári üzeme ASZTALOS SZAKMUNKASOKAT FELVESZ Bérezés megegyezés sze­rint. Jelentkezés az üzem munkaügyi előadójánál. (16) Testvérek Gépgyártó Vállalat. Most évente 150 szerszámgé­pet gyártanak. Korszerűeket, moderneket: NSZK- és USA- licenc alapján. Hatvan munkás dolgozik (az öreg Chanana úgy nevezi őket, „aranyos fiacská­im”). Az indiai körülmények­hez k^upst iői '-"-esnék. 250 és 1000 rúpia között. MINIÜZEMEK Az üzem termelését — akár a többi kis gyárét itt az Okhla- telepen — az állam ellenőrzi. Az államtól kapják a nyers­anyagot. az elektromos áramot, s ks* kö'^ö'^ne c - -'1'1 - n a k. az állam kapja a devizát — a tu­lajdonos az ennek megfelelő rúpiaösszeget. Érdekes he1'7 ez - — van itt tv-gyár, elektronikus- számológép-gyár, játékgvár, harisnyagyár, sPortszerárugyár, még olyan üzem is, ahol csak egyetlen dolgot — réztrombi­tát készítenek. Úgy született az ipartelep, miként az emberi települések születtek az ős­időkben. Itt volt víz, szállítási lehetőség, itt pöfög a vasút. A vonatközlekedés jelentőségét persze nem szabad eltúlozni. Hiszen azért is alakultak ki ilyen miniüzemek szerte In­diában, mert rendkívül drága volt a szállítás, és inkább megérte külön trombitagvárat nyitni India különböző váro­saiban, mint egy helyen so­kat gyártani, és azokat szét­szállítani. Ezeknek a mini­üzemeknek államosítása nem volna érdemes, termelésükre azonban szükség van. így ala­kult ki ez a sajátos együttélés. „LASSAN ELTCNÜNK” — Most meg fogják tőlem kérdezni, hogy mit hoz a jö­vő — , mondta szobájában, a székre ereszkedve, az eszter­gaéletű gyártulajdonos. — Mindenki ezt kérdezi tőlem. Pedig öreg vagyok, mit hoz­hatna nekem a jövő. — Az üzem jövője mi le­het? — Majd átveszi a fiam, s az állam megad mindent, ami a termeléshez szükséges. — Tehát a jövő biztos. Humoristák örök témája, bosszúságok kiapadhatatlan forrása, ez a szolgáltatás. Vagy mégsem? Inkább mindennap­jaink egy olyan részlete, ame­lyet hol feketének, hol fehér­nek mutatnak a változó igé­nyek? Ez is, az is. Szolgáltatás a közlekedés, a vezetéken érkező ivóvíz, az egészségügyi ellátás, de ugyan­úgy a hajnyírás, a cipőtalpa- lás, a televíziókészülék hibái­nak megszüntetése, a gépkocsi­javítás, s még a rádióadás is szolgáltatás... 1969-ben átfogó határozatot fogadott el a Mi­nisztertanács a szolgáltatás­fejlesztésről. A téma fontossá­gát bizonyítja, hogy 1971. má­jusában, c most legutóbb má­jus 24-i ülésén is napirendre tűzte azt a Minisztertanács, már a végrehajtást számon- kérve. Az 1038/1969. sz. kor­mányhatározat ugyanis fontos változások kiindulópontja lett. LELTÁR, MENET KÖZBEN Mit mutat a hosszú távra szóló program menet közben készített leltára? Az ösztönzés jegyében mentesítették a szol­gáltatóegységeket az eszköz­lekötési járulék s a fejlesztési adó fizetése alól, bérpreferen­ciákat nyújtottak számukra. Az állam — a negyedik öt­éves tervben — 1,5 milliárd fo­rintot kitevő központi szolgál­tatásfejlesztési alapot hozott létre, — eddig ebből 960 mil­liót használtak fel —, a szö­vetkezeti ipar saját erőből ugyanez idő alatt 225 millió forintot költ a terület korsze­rűsítésére, mindehhez még 400 milliós hitel is járul... Sok árucikknél növekedett a garanciális idő. Megszervezték az átalánydíjas javítást. Erő­teljes hálózatfejlesztés ment végbe — egyebek között a GELKA-nál —, a Könnyűipari Minisztérium 13 szakma 80 te­vékenységi körénél engedélyez­te szakképzettséget nem igény, lő iparigazolványok kiadását. Bekapcsolódtak a lakossági szolgáltatásokba a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, munkájuk értéke egyetlen év alatt 200 millió forinttal emel­kedett, tevékenységük idén to­vábbi 18 százalékkal bővül. Évi átlagban 25 százalékkal nőtt a gépkocsi-szervizhálózat kapacitása... Nem szegényes leltár. TAVALY 7,5 MILLIÁRD Ennyit fizettünk ipari, ke­reskedelmi áruszállítási szol­gáltatásokért, 1972-ben. Az 1969-es kormányhatározat óta gyorsan fejlődött a gépkocsi, a háztartási gépek és híradás- technikai cikkek javítása, a textiltisztítás, a lakossági áru- szállítás, a kereskedelmi szol­gáltatás (kölcsönzés, házhoz szállítás stb.). A kívánatosnál lassúbb volt a haladás a lakas- karbantartásnál, a hagyomá­nyos szolgáltatásoknál. Gondo­kat okoz, hogy bár 1971-ben valamelyest módosították a szabályozókon, a szövetkezeti ipar még mindig szívesebben foglalkozik árutermeléssel, mint a lakossági javításokkal. Feszültségekkel jár a forgó­alapok mérsókeltsége — az al­katrészek sűrűn azért hiányoz­nak —, nem sikerült bővíteni az otthoni javítás, azaz a bar- kácsmozgalom feltételeit. A szolgáltatások az életszín­vonal szerves alkotóelemei. Hiába a gyors menet az egyik úton, ha a másikon csigatem­pót diktálnak a kátyúk. A hasonlatnál maradva: hiába a gépkocsiállomány növekedése, s vele a szervizkapacitás bő­vülése, ha az egyébként szük­séges javítások többszörösét kell elvégezni a rossz utak miatt. TÖBB EMBER, VAGY...? Gyakran úgy tűnik, azért nem jön a vízvezeték-szerelő, a makacskodó rádiókészülék helyrehozója, azért késik a mo­satás, a tüzelőszállítás, a gáz­palackcsere. mert itt sincs, meg ott sincs elegendő ember. Tény, hogy a fejlett országok­ban az összes foglalkoztatot­taknak több, mint a fele — a szó teljes értelmében vett — szolgáltatást végez. A szolgál­tatások fogyasztása, igénybe­vétele — hazánkban is — gyor­sabban növekszik, mint a nemzeti jövedelem, mert új igények teremtődnek. Meszelni minden asszony tu­dott falun, a festés, taoétázás már szakismeretei követel, ahogy a padlóbeeresztést fel­váltó parkettcsiszolás, lakkozás szintén. Előtérbe kerülnek az eszközigényes szolgáltatások, hiszen a hajvágáshoz alig né­hány készség kell, a tv-készü- lék, a centrifuga javításához annál több műszer. E bonyo­lult, folytonosán változó hely­zet magyarázza, hogy a szol­gáltatások fejlesztését elsősor­ban nem a több ember oldja meg. Hanem a tovább tökéle­tesített ösztönzési rendszer, a technikai korszerűsítés, s fő­ként: a szervezettség. KÖZPONTI ÉS HELYI TEENDŐK Sokféle útja. módja lehet, s kell, hogy legyen a szolgálta­tásfejlesztésnek. Központi se­gítség, hogy az állam tavaly az úgynevezett tömeges szol­gáltatásokhoz, például a cipő­javításhoz, 129 millió forint árkiegészítést adott, s nyújtja azt az idén is, s így biztosítja a többi között a textiltisztítás fix árainak betartását. Köz­ponti segítség az 500 millió forint összegű fejlesztési támor gatás, s helyi serkentés a köz­ségi, városi hozzájárulás fize­tése alóli mentesség, amit a tanács szavazhat meg. Ahogy a helyiség-biztosításban, árel­lenőrzésben, sok más dolog­ban ugyancsak aktív támoga­tást nyújthatnak a tanácsok. A lakosság részére végzett — úgynevezett vásárolt — szolgáltatásokat az országban több. mint 86 000 felvevőnely bonyolítja le. Igaz. ebből mint­egy 70 000 magániparosé. Azaz velük is számolni kell, ter­vekben éppúgy, mint az ész­szerű segítség megadásában. Idén várhatóan hét százalékkal növekszik a szolgáltatóhálózat teljesítménye, s bár az igé­nyektől jó néhány területen még mindig elmarad, egésze távolodik attól az állapottól, hogy már nem mellékes, de még nem lényeges szerepet játsszon., Ma egyre világosabb a felismerés — s ami fő. tet­tek sora szintén bizonyítja ezt —, hogy a szolgáltatások 1 sze­repe bármely nézőpontból megítélvg is. lényeges. / mészáros ottö

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom