Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
Idegenforgalom az antik világban Az üdülés, a ‘ kikapcsolódás, a környezetváltozás, a minden, napok előli menekülés nem a XX. század társadalmának találmánya, hanem 2000 évvel ezelőt is sok görög kedvenc szokása volt. Ezen túl a görög orvosok nem csupán egyes források, hanem az iszapfürdők gyógyító hatását is már pontosan ismerték. E görög fürdő- és gyógyhelyeknek világhíre volt. A peleponnészo- szi Epidauruszban például nem csupán belföldiek, hanem ibérek, észak-afrikaiak, kis- ázsiaiak is. és elsősorban rómaiak töltötték szabadságukat, akik elsőként tették az utazást élvezetté, s pihenéssé. Görögországban először is könnyű, kétkerekű utazókocsit építettek, amely lehetővé tette, hogy az üdülők ülve utazzanak. A kétfogatú kocsi hamarosan versenytársra lelt a nehéz kocsikban. A rómaiak tetővel látták el a kocsit és rendszeresen járatták bizonyos útvonalakon. így alakultak ki az első közlekedési útvonalak, amelyeknek hamarosan meg. határozott menetrendje lett. Döntő volt, hogy az utazási tempó meggyorsítására kereken minden harmincadik kilométernél állandó megállóhelyeket létesítettek, ahol a lovakat váltották. Megjegvezzük mellesleg, hogv e megállók nevéből — positae mansiones — alakult ki az évezredek folyamán a posta fogalma. A „curus publicus”. ahogyan e közlekedési eszközt hívták, volt az első menetrendszerű utazási lehetőség, amelvet díj ellenében lehetett igénybe ven. ni. Igvekeztek azonban kényelmesebb utazást biztosítani és kifejlesztettek egy négykerekű kocsit.. az úgynevezett ; rédát, amelyben az utasok már saját zári szakaszukban ültek. A császári idők kiépített úthálózatán valószínűleg egyenesen élvezet lehetett az utazás. Róma világuralma idején a sűrű úthálózat lehetővé tette az utazók számára, hogy a világ minden égtája irányában elinduljanak. Akár északra igyekeztek az- Alpokon át, akár É'szak-Afrikát akarták átutaz, -ni Tangertől Karthágóig, min-- denütt voltak utak. Amíg a régi görögök leginkább' egyedül vagy legjobb esetben néhány barátjukkal utaztak üdülni, a leleményes római üzletemberek máris ar-, fa a gondolatra jutották, hogy társasutazásokat szervezzenek. Az e célt szolgáló kocsi — omnibusznak hívták, amely mindmáig megtalálható a nyelvhasználatban —, az utazókat egészen Görögországig és Egyiptomig elvitte, ahol meglátogatták a klasszikus he. lyeket. Az utazás díjában már akkor is minden benne volt, még a vezető is. Az akkori luxust ma is alig lehet túlszárnyalj. Helyenként a forró forrásvizet például egyenesen a vendégek luxus-lakoszíályá. ba vezették, hogy ne kelljen elhagyniuk a házat. Színházakat építettek és. emléktárgyakat árultak, az első szuveníreket, amelyekről tudunk. Szokatlan kiállítási tárgy A lipecki tájmúzeum régiségei között egy érdekes leletre bukkantak. Öntöttvas kézfejen a következő felirat olvasható: „Nagy Péter cár keze”. A kiállítási tárgy keletkezésének története nagyon érdekes. Lipeck alatt a Voronyezs folyón I. Péter (1672—1725.) hajórajt szervezett. A hajók felszerelését a két lipecki öntöde készítette. Az első öntésnél nyert fémből a cár sze^ mélyesen néhány tárgyat kovácsolt a hajók részére. Ennek az eseménynek az emlékére készítették az öntödei mesterek az uralkodó kézfejét. A lelet most már közkincsként a múzeum gyűjteményét gazdagítja. Az ígéret teljesül „A dollár egyre olcsóbb lesz! Ezért ne mulassza el az alkalmat és látogasson az Egyesült Államokba, ebbe a lélegzetelállító országba!” Egy dán újságírócsoport, az amerikai reklámügynökség felhívásait követve. turista- útra indult az óceánon túlra. „Valóban elállt a lélegzetünk, amikor az Egyesült Államokba érkezésünkkor a rendőrök a következő tartalmú utasításokkal láttak el bennünket” — mesélték később Veszélyes sziget A második világháború alatt a skót partok közelében lévő Gruinard sziget területén bakteriológiai kísérletek folytak. A talajt kórokozókat tartalmazó spórákkal fertőzték meg — ez csupán az egyik kísérlet volt a bakteriológiai háborúra való felkészülés során Nemrég tudósok szálltak pártra a szigetén és talajmintákat vettek. Kiderült, hogy jelenleg majdnem 30 év elteltével — a talaj még mindig veszélyes! A szakemberek véleménye szerint 100 évbe is beletelik, amíg a szigetet visszaadhatják ■ az -embereknek, amíg végképp felszámolhatják a baktefiöTógia'i bűncselekmény következményeit. A talaj fertőtlenítése ugyanis lehetetlen. a dán újságírók. — „Ha valakivel szembetalálkozik az utcán. igyekezzék kitérni az út- jából: könnyen incidens keletkezhet, amelynek következtében önt vagy lelövik, vagy kést döfnek a bordája alá.” „Igyekezzék a Yellow Cab társaság kocsijait használni, mivel ez a rendőrség ellenőrzése alatt áll. Ha más vállalat taxijába ül. abban a veszélyben forog, hogy kiviszik a város szélére, kirabolják és kidobják az autóból.” „Alkalmi ismerőssel né sétáljon az utcán — mert az illető a gyilkosa lehet.” „Ha szállodai szobájának ajtaján kopogtatnak, ne nyissa ki, — mert könnyűszerrel megfojthatják.” A dán újságírók hazautaztak : ugyanis megdöbbentette £ őket a rendőrségi intelmek és reklámfüzetecskék közötti hasonlóság — ezek is, azok is azt ígérték a külföldieknek, hogy „lélegzetelállító” élményben lesiz részük. Világszépe- ...''lilil A z athéni Herodes Atticus színházban a Fiilöp-szigeteki Margarita Mórán kisasszonyt választották világszépévé. Az alkoholista csimpánz A csimpánz az alkoholizmus biológiai és biokémiai aspektusainak vizsgálatára kiválaszOwen nyomában New-Lanark, a Glasgowból 25 mérföldnyire délre fekvő egykori ipartelep végnapjait éli. Az ipari forradalom egyik legérdekesebb emléke a múlt század elején, az utópista szocialista Robert Owen által alapított szövőgyár omladozik. Elkerülhető hegyi balesetek 1972-ben a Svájcban bekövetkezett halálos végű hegyi szerencsétlenségek száma az előző évi 126-hoz képest 132-re növekedett, és 166 alpinistát ért halálos baleset. A 166 áldozat közül 141 férfi, 25 nő, 87 svájci és 79 külföldi, 36 magányos hegymászó, 130 pedig két-három személyből álló csoport tagja volt. Az áldozatok megoszlása az életkor szerint: 20 éven aluli 28, 21 és 30 év között 61, 30—40 év közöt 30, 4! és 50 év közötti 22 és 50 éven felüli 25. A balesetek területe 85 áldozat esetében (69 gyalogos és 16 síelő) az Elő-Alpok és a Jura-hegység volt, 81 esetben (62 gyalogos és 19 síelő) a magas hegyek. A balesetek okai a következőképpen alakulnak: zuhanás jégre és hóra — 26, zuhanás gleccserszakadékba 5, köves és görgeteges hegyoldalakon —21, zuhanás hegyi utakon gyaloglás közben — 13, villámcsapás — 1, lavina 25, halálos sfbal- eset, szikláról lezuhanás vagy fának ütközés következtében — 6. szívroham, kimerülés, megfagvás — 9. ismeretlen októl — 1. Hat esetben 3 vagy annál több áldozat volt, nevezetesen 3 lavinabalesetnél, 1 megfagyás_ nál és 2 zuhanásnál, s a Mat- terhornról 8 alpinista zuhant le. Ami először szembetűnik e lista olvasásakor, az az olyan szerencsétlenségek nagy 6záma, amelyeknél több, mint két személy lelte halálát. Még ha eltekintünk a lavina-szerencsétlenségektől, akkor is ijesztően nagy azon alpinisták száma, akik „kötélen lévő társukkal együtt” mentek a halálba. Az ok sok esetben a kötél bűnösen gondatlan kezelése. A rossz biztosítási technika, a megbízhatatlan együtc_ működés és elsősorban a biztosító személy nem megfelelő önbiztosítása olyan katasztrófához vezet, amely éppenséggel elkerülhető lenne. Ahogyan sok hegymászó a biztosítást kezeli, abból kiderül, hogy még sohasem engedtek le kötélen próbaképpen 60—70 kilogrammos súlyt. Különben tudnák, hogy elegánsan, kötéllel de hanyagul még egy X tartott méteres zuhanást sem tudnak felfogni. Figyelemre méltó az is, hogy a halálos balesetet szenvede;- tek közül csupán 30-an voltak a.Svájci Alpok Klub tagjai. A rendszeres képzés és az állandó tájékoztatás a veszélyekről és elkerüléséről kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy ez a szám nem nagyobb. Kívánatos lenne, hogy a helyi egyesületek, a svájci közlekedési központok, s a biztosítótársaságok is fokozottabban törődjenek a vendégek tájékoztatásával, akiket tulajdonképpen az ő reklámjuk csalogatott az Alpokba. Nem mindig a felületesség az, amely a síkságok lakóinak helytelen magatartását okozza a hegyekben, igen gyakran egyszerűen nem is tudnak a veszélyekről. Azt a két külföldi fiatalt, aki 1972 nyarán te. niszcipőben akarta megmászni a Materhornt — egyikük le is zuhant és meghalt — némi tájékoztatás bizonyosan eltérhet, te volna szándékától. A szürke kőépület, ahol 1820. és 1825. között a híres kommunista közösség dolgozott, már idegenforgalmi látványosságként is megfakult, pedig az érdeklődés iránta töretlen. Csak éppen menteni kellene a menthetőt. Az Owen korában még kétezer lakosú településen ma mindössze 82 felnőtt és 18 gyermek él. 1968 óla — amikor bezárták a gyárat — rohamos az elvándorlás. Hajdani. 1817-ben alapított iskolája, ahol Owen szellemében a munkásgyermekek ingyenes oktatásban részesültek — romos. Tetőzete behorpadt, falai málíanak. A jellemnevelő intézet — az oweni felnőttnevelés intézménye — ma is működik: a szomszédos Lanark polgári klubja. A Clyde partján, festői dombok között fekvő New-Lanark megmentésére 1963-ban mintegy 600 alapító taggal megalakult a New-Lanark Társaság. Tagjai egyetemi professzorok — a brit szigetek szinte valamennyi főiskolájából —. amerikai emberbarátok. az NDK és Lengyelország lelkes értelmiségei. A társaság újjáépítette a falusi boltot — Nagy-Britannia első. ugyancsak Owen alapította szövetkezeti boltját. A gyár leépítése. New-Lanark elnéptelenedése azonban megnehezíti' a kommuna muzeális helyreállítását. tott állat. Szívesen iszik, köny- n-yen rászokik a szeszes italra és nem szereti, ha megvonják tőle megszokott napi alkoholadagját. Egy atlanti kutatóközpont pszichológusokból, pszichiáterekből és zoológusokból álló csoportja jelentős mennyiségű alkoholt itatott két fiatal csimpánzzal, vagyis nem az állat- kísérletek folyamán szokásos módon, közvetlenül a vérükbe fecskendezték az alkoholt. Egy idő elteltével a két csimpánz jelentős mennyiségű napi szeszes italhoz szokott hozzá: testsúlyuk 1 kg-jára számítva 7 grammnyi alkoholt fogyasztottak. Ez egy 70 kilós ember esetében fél liter alkoholnak felel meg. Amikor a megrögzött alkoholistává vált majmoktól megvonták a napi szeszadagot, túlzott reflex-tevékenységet, reszketést, gyors légzést, olykor izommerevséget tapasztaltak. Tenyerük és talpuk izzadt, valósággal magukon kívül voltak mindaddig, amíg a következő alkoholadagot meg nem kapták. Egyes kísérleti állatok minden olyan ételféleséget visszautasítottak, amelyben nem volt alkohol. Az alkoholista majmok májának vizsgálatakor elzsíroso- dás és a mitochondrium jelentős növekedését tapasztalták, akárcsak az embernél. A csimpánzokon végzett kísérletek révén igyekeznek kifürkészni az alkoholizmus kifejlődésének törvényszerűségét. MAGAZIN * MAGAZIN • MAGAZIN * MAGAZIN *| ■■■ ;i?
