Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-26 / 173. szám
Pillantás a lakásépítésre Á tizenöt éves lakásépítési terv, amelynek végrehajtását 1961-ben kezdték meg, egymillió új otthon tető alá hozását tűzte ki célul. Azt tehát, hogy másfél évtized alatt az ország lakosságának közel egyharma- da jusson korszerűbb lakáskörülmények közé. 1961. és 1970. között a tervezettnél valamivel több, összesen 610 000 lakás épült fel. Ennek eredményeként míg 1960-ban ezer lakosra 275. 1970-ben már 314 lakás jutott. 1970. április 16-án a párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak együttes ülésén hozott határozatokkal a lakásépítés és -elosztás új feltételei teremtődtek meg. Abban az évben a hazai lakásépítés rekordot ért el: 80 276 új otthon fogadta falai közé a boldog bérlőket, vagy tulajdonosokat. Az ezer lakosra számított évi 7,8 lakás megépítésével a nemzetközi .ranglistán jó nagyot ugrottunk előre. A rekord azonban rövid életűnek bizonyult. Kétféle értelemben is. Gyengébb rajt Sporthasonlattal élve. a ne- gvedik ötéves' terv lakásépítési rajtja gyengébben sikerült. Bonyolult, itt hely híján nem részletezett okok miatt 1971 - ben „mindössze” 75 302 lakás került tető alá, s bár ez a hatvanas évek második felében csúcsnak számított volna, az 1970-es eredmény fényében a reméltnél kisebb sikernek bizonyult. 1972. azután rálicitált minden korábbira a 90 194 felépült lakással. A sportnyelvnél maradva a formajavulást az érzékelteti igazán, ha leírjuk: 1965-ben ezer lakosra számítva 5,5. míg 1972-ben 8,7 új lakás jutott! lakások összetételének módosulása ugyancsak. Míg 1965- ben száz tető alá került lakásból húsz volt egyszobás! 1972- ben már csupán nyolc: az állami lakások alapterülete az átlagos 48-ról 52 négyzetméterre növekedett..; ám e kedvező minőségi haladáshoz hozzácsapódtak kedvezőtlen, sőt káros jelenségek is. A számítottnál kisebb például az állami lakásépítés aránya. Tavaly állami erőből 29 600 otthon felépítése valósult meg, igaz a magánerőből történő lakásépítést ie segítik az OTP-kölcsönök, 1972-ben száz lakás közül mindössze tizenkettőt emeltek kölcsön igénybe vétele nélkül. Erőteljesen megnövekedtek a költségek — 1968. és 1971. között, mintegy negyvenhat százalékkal! — túlzottá vált a szanálások mértéke, akadtak sok milliót fölemésztő városközpontrekonstrukciók. s állami hitelekkel luxusvillát összehozok... Ésszerű határ A Minisztertanács július 19-i ülésén tudomásul vette a lakásépítés előirányzatainak teljesítéséről, valamint a szanálásokra, az építkezések költségeinek stabilizálására hozott intézkedések végrehajtásáról szóló jelentést, s határozatot fogadott el egyebek között a lakások, üdülők maximális nagyságáról, ezzel összefüggésben a kölcsönfeltételek elveinek módosításáról. E korlátozások — mert tagadhatatlanul azok — az ésszerű határok rögzítésével éppen a gyorsaságot. a tizenöt éves lakásépítési terv teljesítését, s az ötödik ötéves terv lakásprogramjának jó előkészítését szolgállett kijelölni, itt-ott radikális eszközökkel. Egy szó a válasz Eredeti előirányzat szerint a negyedik ötéves tervben 54 milliárd forint fedezte volna a lakásépítési kiadásokat. Az áremelkedések egy részének jogosként való elismeréséül ezt az összeget 1972-ben további 2,6 milliárddal toldotta meg a kormány, de ennél messzibbre nyújtózni már nem lehet. Azaz az adott pénzügyi keretek között kell teljesíteni a lakásépítési tervet. Jelek szerint 1973. első félévében a lakásépítés költségeinek növekedése megállt — sokféle intézkedés hatására —. mérséklődtek a szanálások, s a Minisztertanács említett ülésén hozott — 1974. július 1-én életbe lépő — rendelkezések pedig elősegítik a jogos igényeknek megfelelő magánlakás-építést. Továbbra is minden segítséget megad az állam a telepszerű építkezésekhez — ez vidékér. legkevesebb 60 lakás'ösz- szefüggő, több emeletes épületekben való létrehozásával egyenlő —, de nem támogatja a jogos igényeket meghaladó otthonok kialakítását. sőt. 1974-től ezekre az engedély kiadását is megtagadják. Az állami lakásépítkezéseknél bevezetett szigorítások — így az, hogy a házgyárak árjegyzékben kötelesek feltüntetni az egyes lakástípusok árát — szintén a meglévő eszközeinkkel való ésszerűbb gazdálkodást szolgálják. Azt. hogy 1975. végén a kérdésre, felépült-e az egymillió lakás, magyarázkodás nélkül, egy szóval felelhessünk: igen! MÉSZÁROS OTTÓ A mezőgazdaság érdekeltségi körébe került a két legnagyobb hazai mezőgazdasági gépgyár A mezőgazdaság valamennyi nagyüzeme érdekelt a MiniSz- tertanács intézkedésében, amellyel 1974. január 1-től a KGM felügyelete alól a MÉM hatáskörébe helyezte a budapesti és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárat. A határozattal lényegében a megrendelők hatáskörébe vonták , a mezőgazdasági gépgyárakat. Ezek — főleg a nagykereske- . delem közvetítésével, de újabban a közvetlen értékesítéssel , is — szoros kapcsolatban voltak ugyan a termelőkkel, mégis más érdekeltségi szférában működtek, és ez felemás ’ helyzetét teremtett a gyakor- ■ latban. A gyártók, a forgal- mozók és a felhasználók mindennapos tapasztalata szerint ugyanis a mezőgazdasági gépgyártás és a termelők között a legkisebb „távolság” sem engedhető meg. A gazdaságoknak ' olyan ipari háttérre van szük- ' ségük, amely azon túl. hogy rugalmasan kielégíti az igényeket. a szó szoros értelmében együtt él a termelőkkel. Nemcsak a problémák megoldását segíti, hanem már a gyakorlat igényeinek „megfo- ' gaImazásában” is tevékeny társa a mezőgazdászoknak. A határozattal jelentős ipari gyártó bázis került a MÉM felügyelet» alá. A hazai mezőgazdaságban forgalmazott belföldi gépek, alkatrészek felét a MEZŐGÉP Tröszt válla- ' latai szállítják, másik felét pedig éppen ez a két gyár állítja elő. a BMG 37 százalékos. ' az MMG 13 százalékos arányban részesedik a forgalomból. (Hozzávetőleges adat: 1972-ben a belföldi eredetű mezőgazda sági gépértékesítés 2,15 müli árd forint volt.) A gépgyártók az egysége irányítás alapján egész so olyan feladat megvalósításán vállalkoznak, amit a termelői évek óta sürgetnek, de amelyben az iparnak mindeddig csak részeredményeket sikerült elérnie. Ehhez azonban tovább kell fejleszteni a gyárak műszaki lehetőségeit és többet kell tenni a specializáció és a gyártmányszakosítás terén. Az üzemekben új középtávú terveket készítenek. s ezekben kialakítják az új termelői profilt. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy elszakadnak legjobb hagyományaiktól; A mezőgazdasági termelőkkel, a tudományos kutatókkal szorosan együttműködve olyan hosszú távú gyártmányfejlesztésre törekszenek, amely figyelembe veszi a mezőgazdasági nagyüzemeknek a komplex géprendszerek, a specializált gépek, állattenyésztési berendezések iránti évről évre növekvő igényét. Az új szervezeti formában mindezt a fejlesztést olyan műszaki színvonalon kell megoldaniuk, amely alkalmazkodik a hazai üzemek talaj-* és éghajlati adottságaihoz, valamint anyagi lehetőségeihez. A termelők évek óta sürgetik a mezőgazdaságban sokáig kellőképpen nem támogatott szolgáltató hálózat fejlesztését. A budapesti és a mosonmagyaróvári gyár a MEZŐGÉP Tröszt keretében az eddiginél szélesebb körű garanciális, szerviz-, javítási és felújítási tevékenységre vállalkozik majd. Jogos bizakodással állapíthatta meg az országgyűlés 1973. március 21 -i ülésén Fock Jenő, a kormány elnöke: az egymillióból „még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hátralévő három év alatt megvalósítható”. Igaz, nem kicsiny erőfeszítéssel. Minőségi változás Valójában az 1961-es kezdéshez mérten ma már sok minden nem úgy fest, mint vélték, tervezték akkor. _ A gyorsabb ütem — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatai idén, az első félévben 13 289 lakást adtak át, 1211-gyel többet, mint tavaly a hasonló időszakban, a második félévben pedig 19 417 új otthon átadása a kötelezettségük — összhangban áll a tervvel, ahogy az épített ják. Tavaly a tanácsok 10,2 mil- liárdot — 1971-ben 8,3 milli- árdot — költöttek lakásépítkezésekbe, s a nagyobb összegeket részben több lakásra, de másrészt a költségek emelkedésének ellensúlyozására fordították. 1972-ben ugyanis — folyó áron — 20 600 forinttal volt drágább egy lakás, mint 1971-ben, s ennek felét magyarázhatjuk csak a tényleges áremelkedéssel, azaz az anyagok, szerelvények drágulásával. Az összeg másik felét annak tudhatjuk be. hogy egyre több, az átlagosnál költségesebb, magas házat építenek, nem fordítanak kellő figyelmet a területkiválasztásra, s ezért sokszor különleges alapozást igényelnek a lakóépületek... Ugyanakkor a magánépítkezéseknél is kiskapukon jártak-keltek az „ügyesek”. Ésszerű határt kelSzakmiinkásavató ünnepség a szolgáltatóknál Tegnap délelőtt Szekszárdon, a fegyveres erők klubjában szakmunkásavató ünnepséget rendezett a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet. A szövetkezet tizenkilenc fodrász, fényképész és kozmetikus tanulója tett eredményes szakmunkásvizsgát az 1972— 73-as tanév végén, őket fogadták szakmunkássá a szövetkezet vezetői. Népújság 6 1973. július 26. Molnár István KISZ-titkár megnyitó szavai után Szilágyi Dezsőné személyzeti osztályvezető beszélt a szövetkezetnél folyó szakmunkásképzés eredményeiről, problémáiról, majd Pálinkás István elnök adta át az ifjú szakmunkásoknak az emléklapot. A szövetkezet jutalomszabadsággal honorálta a legjobb eredménnyel végzetteket, a kitűnő és jeles eredménnyel vizsgázottak pénzjutalomban is részesültek. A szövetkezet vezetősége úgy döntött, hagy akik a kezdés nehézségei miatt — a „saját” vendégkör kialakításához is idő kell — nem érik el a havi nyolcszáz forintos keresetet, azok munkabérét átmenetileg, egy évig kiegészíti. Aratás után, őszi munkák előtt Kölesden — Kistormás felől jön a felhő. Jó, kiadós eső lesz — állapította meg Bányai Henrik kedden délután, nem sokkal azután, hogy a szokásos l^étórai vezetői megbeszélés befejeződött. A helyi prognózis pontosan bevált, mert hamarosan megnyíltak az-ég csatornái. A természet öntözőrendszere bőséges vízzel öntözte meg a kölesdi határt. — Most már eshet felőlünk, túl vagyunk az aratáson. Egy kombájnunk azóta Medinán, egy másik Bátaapátiban arat — jegyezte meg Pesti György elnök. Eljutottunk odáig, hogy más szövetkezeteknek segíthetünk. — Az idei év aratása új rekordokkal ér fel. Kölesden ilyen rövid idő alatt még nem történt meg az aratás, de ilyen jó termés sem volt — állapította meg Diófási Imre, a szövetkezet gépüzemének vezetője. Hektáronként negyven és fél mázsával fizetett a búza, így másfél millió forint körüli plusz- bevételre számíthatunk. De a tervezettnél jobban fizetett a többi növény,, különösen a bükköny, de a borsó is. — Most már megkockáztathatjuk a kijelentést: nem lesz gond a szanálási hitel utolsó részletének visszafizetése — mondották a szövetkezet vezetői. — Ezen túl még bizonyos alapokat is képezhetünk a jövő érdekében. A kölesdi termelőszövetkezetet két évvel ezelőtt a szanálás mozdította ki kritikus helyzetéből. A kölesdi termelőszövetkezet gépállománya öt-hat évvel ezelőtt talán a legrosszabb volt a szekszárdi járás szövetkezetei között- Ezért nagy szó most az aratás gyors befejezése, és a kitűnő termés. — A 863 hektár aratnivalóhoz öt SZK és egy E—512-es kombájnt készítettünk fel. A szállítást öt, pótkocsis teherautó végezte — köztük egy billenőplatós IFA — azonkívül az aratás kezdetére megkaptuk a megrendelt hat román pótkocsit is. Azzal számoltunk, ha minden szerencsésen összejön, két l^ét alatt végzünk az aratással. Hát be is jött a számítás. Igaz, minden percet kihasználtunk, a kom- bájnosok, szállítók reggel négytől este kilencig dolgoztak megállás nélkül. Nem sokkal a kezdés után már kölcsön adhattunk egy kombájnt Medinának. Két hete dolgozik ott, a legkisebb üzemzavar nélkül. De a többinél is elhanyagolhatóan kevés volt a hiba, csak egy dobtengely tört el, és néhány, kisebb hegesztést kellett végezni. — Hajnalban a szállító járművek először az átvevőhelyre tettek egy fordulót, utána mentek ki a kombájnokhoz. Száz vagon búzát Tengelicre, negyven vagonnal Szek^zárd- ra szállítottunk, de még akarunk élni a plusz húsz százalékos pótszerződési lehetőséggel, összesen száznyolcvan vagonnal akarunk értékesíteni. Huszonöt, harminc vagon termés jött be naponta, de volt olyan nap is. amikor 33 vagem. A kenyérgabonán kívül Dombóvárra, a Vetőmag Vállalathoz szállítottunk huszonkét és fél vagon termést: 13 vagon borsót. 6,5 vagon repcét és három vagon pannonbükkönyt. — Hogyan vált be a Hamster-pótkocsis szalmaletakarítás ? — Úgy, ahogyan számítottuk, tehát olcsóbban, mint a bálázás. Csak annyi szalmát bálázunk, amennyit a tagoknak kiadtunk. A szalmalehúzásba még a D—4—K traktorokat is bevetettük, ötven szalmakupacot húztak le egyszerre. A szalmaletakarítással a talaj- munkábarí szereztünk nagyon hasznos előnyt: már több, mint 230 hektáron elvégeztük. — Tehát, jöhetnek a következő munkák? — Igen, már most készülünk az őszre Holnap kezdődik a lucerna harmadik kaszálása, majd a magfogás. A maglucernát az E— 512-es kombájnnal végezzük, miután nagyon tisztán dolgozik. Az 58 hektár napraforgót két Braud-adapterrei takarítjuk be, a 435 hektár kukoricát két SZK—4 FKA—411-es adapterrel, két E—512-es FKA—421-es adapterrel szemesen, illetve a górékat megtölteni, csöveseit egy OROS és egy ZMAJ géppel, A silózást a medinaiakkal közösen végezzük, mi adjuk az erőgépet, ők a silózógépet. — Minden szándékunk az, hogy a vetéseket korán elvégezzük. A talajelőkészítést három D—4—K végzi és egy DT—75-ös. Az MTZ-kre jut a szerves- és a műtrágyázás. A vetőszántásban is újítunk: gyűrűshengereket alakítunk olyan, szélesre, hogy átfogják az ekék murfkaszélességét. így a szántással egy menetben történik a talaj lezárása. Elmondani egyszerű, mit, hogyan akarunk, de nagyon alaposan számba kell venni minden tényezőt. A gépék a kezünkben vannak, de kérdés még, hogy száraz, vagy csapadékos lesz-e az ősz. — Ez az eső most rfagyon sokat használ a kukoricának. Kérdés, hogy későbbiek nem visznek-e el a termésből.. . Egy a biztos: a gépparkot úgy fejlesztjük, korszerűsítjük, hogy minél kevésbé legyünk kiszolgáltatva az időjárásnak . .. Jövőre kétmillió forintot költünk gépesítésre. B. I.
