Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

Ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden: a bonyhádi Nagyközségi Tanács V,B. beszámolója — cigánylakosságunk helyzete A Tolna megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese, dr. Gyugyi János elnökletével tar­totta meg tegnap délelőtti ülé­sét a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló jelentést követően, a ta­nácskozás második napirendje az a beszámoló volt. amit So- czó Lajos, a bonyhádi Nagy­községi Tanács elnöke terjesz­tett a megyei tanács vb elé. arról adva számot, hogy a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának a tevékenysége milyen volt. mit tartalmazott a legutóbbi hasonló beszámo­lás óta. E napirendhez a Tol­na megyei Tanács bonyhádi járási hivatalának elnöke, Ju­hász József adott írásos kiegé­szítő jelentést. A tanácskozási joggal meghívottak között fog­lalt helyet Koch Péter, az MSZMP községi pártszerveze­tének titkára, s részt vett a megyei tanács vb tegnap dél­előtti ülésén Zagyva Imre, a Minisztertanács tanácsi hivata­lának főosztályvezető-helyette­se. továbbá Horváth Barnabás, a Művelődésügyi Minisztérium tanácsi főosztályának munka­társa. Békés Ferenc, a megyei művelődési és szakmunkáskép­ző bizottság elnöke és a .me­gyei tanács számos érdekelt szakigazgatási szervének veze­tője is. Már a második napirend megtárgyalását indító percek is izgalmasak voltak, ameny- nyiben . számos, vb-tag, és , ta­nácskozási joggal megbízott m- tézett kérdéseket. az, előterjesz­tőkhöz. mintegy előre'jelezve mindazt, ami a későbbi vita során hangzott el. A beszámoló, majd a felette kibontakozó eszmecsere is azt mérlegelte, mit tett és szándé­kozik tenni a megye egyik jegiparosodottabb települése — a városi rang elnyerésének so­ron lévő várományosa — Bonyhád Nagyközségi Taná­csának Végrehajtó Bizottsága, Bonyhád tanácsi hatáskörben megoldható fejlődésének érde­kében? Pontosabban, miként végzi a községpolitikai munkát a nagyközségi tanács vezető testületé? A válasz, ami a na­pirend tárgyalása során el­hangzott megnyugtató lehet számunkra, jóllehet a sikerek, a realitásokkal okosan számo­ló községpolitizálás eredmé­nyei ma még nem egyértel­műen pozitívak. Életünk szá­mos területének nem jutott ugyanis eddig annyi figyelem, amennyi előrelépést diktáló energia Bonyhádon. mint a szorosan vett fejlesztési felada. tok elhatározására, megoldásá­ra. Furcsa ellentmondás, hogy míg a nagyközségi tanács ve­zető testületé rendkívül sokat foglalkozik a városiasodás alapfeltételeinek megteremtő- , sével, a közművelődés, ellátás, szolgáltatás ügyével csak ed­dig. Ez utóbbi tényként meg­lehetősen beárnyékolja a kü­lönben valóban szép község­fejlesztő munka országosan is tiszteletet érdemlő eredmé­nyeit, hiszen o bonyhádi Nagy­községi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának tevékenysége me­gyei viszonylatban a legjob­bak közé tartozik. A tariöcs apparátusa is megfelel köz- igazgatási funkcióinak. Javult a vb-ülések aktivitása és ezzel Népújság 3 1973. július 26. együtt a színvonala, erőtelje­sebben érvényesült a vb. a ta­nács elhatározó szerepe, a ha­tósági munka, a lakosság ügyei­vel való foglalkozás színvona­la. . * > A beszámoló és kiegészítő jelentés felett nyitott igen élénk vita zárszavában dr. Gyugyi János végül is azt ál­lapíthatta meg az itt elhang­zottak alapján, hogy a bony­hádi Nagyközségi Tanács V. B. egyik fő tennivalója a jövőben is a fejlesztési feladatok el­határozása. megvalósításuknak megszervezése lesz. Ahogy eh­hez a munkához a település tanácsának végrehajtó bizott­sága hozzálátott, csak jót ígér. Nagy kár lenne azonban, egy­úttal több is a szépséghibánál, ha a tanács vezető testületé megmaradna csak a létesítmé­nyi fejlesztés feladatainál és nem fordítana a jövőben több figyelmet a tanács tartalmi munkájára, azután a-, közmű­velődés ügyére, a kereskedelmi ellátottság, szolgáltatásfejlesz­tő* feladataira. A megyei tanács vb-ülésé- nek harmadik . napirendjeként dr. Gyugyi János általános elnökhelyettes számolt be ar­ról. hogyan alakult megyénk cigánylakosságának helyzete, a cigánylakosság helyzetének javítását célzó központi és he­lyi párthatározatok, tanácsi in­tézkedések végrehajtása során. Legutóbb a megyei tanács vb 1971-ben foglalkozott ezzel a nagyon TohtoS -társadalompoli­tikai, gazdasági és szociális kérdéssel- T.íz^.éyrts. ..tehát ;az MSZMP Politikai.,’ Bigpítjsgga által hozott határozatok meg­születése után, A tizenkettedik évben most elvégzett helyzet- felmérés éppen ezért Volt szükséges, egyúttal, lesz meg­határozó jellegű is. anélkül azonban, hogy a korábban ho­zott határozatok, helyi intézke­dési tervek alapkoncepciója változott volna. Mint azt a megyei tanács végrehajtó bizottsága megálla. píthatta. a cigány lakosság fel­emelését célzó tevékenysé­günk — noha ez nem tarto­zik a látványosak közé — ered­ményei megfelelnek a fentebb említett határozatoknak, in­tézkedéseknek. Cigánylakossá­gunk jelenlegi összlétszáiha a megye lakosságának 3 száza­lékát alkotja. Létszámuk 8500 főre tehető. A keresőképes ci­gány férfiak 80 százaléka dol­gozik. 5900-ról 3722-re csök­kent a telepeken lakók száma A munkába állítás kedvező változásaiban igen nagy1 szere­pet játszik a biztosítható ház­építési akció hajtóereje. Isme­retes, hogy az állandó munka­hellyel nem rendelkezők nem részesülhétnek abban az álla­mi támogatásban, amely révén 1962 és 1913 között, több mint négyszáz lakás épül föl a me­gyénkben, több mint 30 milliós állami támogatással. A jövő­ben feltehetően még gyorsabb ütemű változások kimunkálói tanúi, egyben élvezői lehetünk Ez évtől kb. további 420 tele­pi lakást kell felszámolnunk A helyi tanácsokra tehát nem kis feladat vár, noha az elmúlt tíz év során is rengeteget, tet­tek tanácsaink például a ci­gányság lakáshelyzetének javí­tása érdekében. A megyei tanács végrehajtó bizottsága által megvitatott beszámoló imponáló, tömörség­gel. s mellette igen reálisan- értékelte, hogy- meddig jutot­tunk el. Mit könyvelhetünk eredményként a cigányság munkába állításának területén mit a lakás, az életkörülmé­nyek javulása terén. Természe­tesen arról is sok szó esett, melyek a még ■'elvégzendő és nem is rövid határidejű- fel­adataink az egészségügyi kul­turáltságban, a műveltség gya­rapításában. egyebekben Konkrétan: mik a további tennivalók? Továbbra-is segí­teni, szorgalmazni cigánylakos­ságunk munkavállalását, mun­kahelyi beilleszkedését; foko­zottabb mértékben • segíteni lakásproblémáik megoldását/ építkezéseiket. házvásárlásai, kát. El kell érkeznünk a ci­gánytelepek teljes fölszámolá­sához. az újonnan kialakult és a követelményeknek megfele­lő telépek út-, járda-, víz-. villanyhálózatának kiépítésé­hez. A nők munkába állításá­hoz. Meg kell oldanunk a ci­gánygyermekek óvodai elhelye. zését, iskolai előkészítését, se­gíteni. hogy el iá tudják vé­gezni általános iskolai tanul­mányaikat, az eddigieknél több felnőttet bevonni a felnőttok­tatásba és így tovább. A na­gyon meggondolt, következe­tés munkára eddig megszer­zett eredményeink köteleznek. A fentebb idézett határozatok, intézkedések folyamatos határ­idejű megvalósításának mun­kája mind bonyolultabb, mind összetettebb lesz, sikeres vég­zéséhez pedig mind nélkülöz­hetetlenebb tömégszervezeteink hatékonyabb közreműködése is. A megyei tanács vb végül a bejelentések megtárgyalásával zárta tegnap délelőtti ülését. Tatarozzák az oktatási intézményeket Bár a tanítás már rég befe­jeződött, a legtöbb iskolában ezekben a hetekben, hónapok­ban is munka folyik. A július és az ..augusztus a nagyjavítá­sok, tatarozások, átalakítások időszaka. A megyeszékhely, Szekszárd több oktatási in­tézményén is dolgoznak: így például a szőlőhegyi, a Wos- sinszky utcai, az újvárosi óvo­dán. A Pázmány téri általános iskola három tantermében a régi hajópadlót már kicserél­ték, ősztől parkettás termek­ben tanulhatnak a kisdiákok. Itt csak a meszelés, vakolás van vissza. A Béla téri kise­gítő iskolában a Tolna me­gyei Festő- és Lakáskarban­tartó Szövetkezet dolgozói te­vékenykednek. A kisegítő is­kola jellegének megfelelően az egyik nagyobb tanteremből két kisebbet alakítanak ki. Szep­tembertől már lesz logopédiai tanterem és a korrekciós az általános iskolára előkészítő — osztály is megfelelő helyiséget kap. Eredményen fél esztendő után —• megnövekedett feladatok előtt Koiniunista aktívaértekezlet a müszergyárba Több éves gyakorlat — jól bevált gyakorlat — a Mecha­nikai Mérőműszerek ■ Gyára szekszárdi gyáregységében, hogy félévenként — a terme­lési tanácskozások előtt — összehívják a párttagokat, kommunista aktívaülést tar­tanak, itt értékelik az elmúlt időszak munkáját, gazdálkodá­sát ih£8besz$ifc;. a tenniva­lókat. Áz aktívaütesré meghív-.: ják a párton kívüli brigádveze-.. 'tákéí' művé'^tőret/“ KISZ- és sfe4SfeiVézeti akm'isf^iÄ' is. . Most az első félévi. munkát elemezték á gyár ebédlőj ében megtartott értekezleten. Ma­gyart László gyáregységvezétő a termelésről, a gazdálkodás­ról számolt be. Rúbányi János MSZMP-csúcstitkár a politikai munkával foglalkozott. A gyár — kiváló vállalat. Tavalyi' eredményei alapján nyerte el á miniszter" és* a szakszervezet ' által adományo­zott kitüntetést. Most arról is volt szó. hogy megtartják-e, legalább olyan eredménnyel zárják-é az évet. mint tavaly. Nőtt a termelés — módosult a gyártmánystruktúra Az első' félévi adatok alap­ján — mihd a „nagyvállalati” eredmények (bár ezekről csak fő vonalakban volt szó) — mind a szekszárdi gyár muta­tói alapján — erre igent lehet mondani. Harminc millió forinttal magasabb termelést jrányoztak elő erre. az évre á tavalyinál. Az eredeti program 163 millió volt. ezt azonban időközben tízmillióval „megfejelték”. A hegesztő „profilban” nőtt á piaci igény, megvizsgálták, ki- tudja-e elégíteni a többletke­resletet a szekszárdi gyár. Az eredmény: megfelelő szervezés, si intézkedésekkel a tartalékok feltárásával minden beruházás nélkül, sőt. a készletek iiöve- S lése nélkül is — minimális” létszámtöbblettel —< tudnak tízmillióval többet, adni ezek­ből a „jól fizető”, kedvező „nyereségtartalmú” cikkekből. A gyár évről évre módosít­ja termelési struktúráját. Cél­tudatosan szünteti meg azok- , nak a termékeknek a gyártá­sát. amelyeket semmiképp sem . tud nyereségessé' tenni és meg­honosít olyanokat. amelyek rentábilisak.' Természetesen nem úgy, hogy emiatt a hiány­cikkek listája bővüljön. .hi­szen egy-egy gyártmány elő­állítására másutt jobbak le­hetnek ’a feltételek, sőt elő­fordulhat,. hogy’ az import gaz­daságosabb. Most is abba­hagyták az elektródafogó. a 3 collos gyorstolattyú és a nagy nyomású tűszélep . gyártását. Ezek helyett „belépett” az új­típusú, korszerű benzinlámpa — ezt már sorozatban gyárt­ják és a. vevő. igen elégedett a minőséggel -L’ • a higanyos távhőmérő SzeSwfcárdrshtetefií-1 tése folyamatban van ’ — 95 darab már elkészült, a máso­dik félévben közel ötezer da­rab a program —. átvették a hegesztőpisztoly-javítást, a második félévben gyártják a már prototípus stádiumban lévő új fajta hegesztő manó­méiért és a hőfokszabályzót. Másfélszer nagyobb nyereség , Az első félévi főbb mutatók: 81 millió forint befejezett ter­melést irányzott elő a prog- " ram, a tény 81 070 000 forint. A programszérűség — tehát a gyártási program szerinti kész termékválaszték — 98 százalékos. A második negyed­évben azonban már 99.8 szá­zalékos volt. Erre még nem volt Példa a gyár történetében. Egész évre 30 milliós nyeresé­get irányoztak elő — másfél­szeresét a tavalyinak — ebből áz első félév „hozott” 15.1 milliót. A fofgóeszközállomány ugyanakkora, mint két évvel ezelőtt, amikor évi 120 milliós termelésnél tartottak. A bal­esetek és a kiesett munkana­pok száma csökkent, csökkent — mintegy felére — a selejt is. A második félév termelési programja 11 millióval maga­sabb az első félévinél. A valóban „szép” mutatók .alapján arra lehetne követ­keztetni, hogy a vezetők min­dfent rendben lévőnek talál­nak a gyárban. Az aktívaérte­kezlet azonban nem ezt mu­tatta. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások kíméletlen őszinteséggel tárták fel a hi­bákat. A termelés előkészítésénél vannak még problémák. Anyaghiány okozott néhány­szor zavart a termelésben. Elő­fordult-, hogy import-anyagok ■ nem érkeztek meg. — ez gyá­ron kívüli ok — de jobb elő­relátással elejét lehetett volna venni olyan, hiányoknak, ame­lyek belföldön hozzáférhető, de ideiében megrendelendő anyagokkal voltak kapcsolato­sak. Nincs minden rendben a munkafegyelemmel sem, ha­bár ennek egyik összetevője éppen a jó. vagy rossz mun­kaellátottság. Jó dolog, hogy a készletállomány nem nő a termeléssel egy ütemben. de az már nem, hogy esetenként közvetlenül az alkatrészgyár­tástól kell futni, néhány darab fogaskerékkel, vagy mutató­val a festőműhelybe és a szereidébe. Legyen megfelelő a félkésztermékkészlet. n e kelljen tűzoltó munkát végezni, a MEO megkerülésével alkat­részeket beszerelni. A sele.it alakulása kedvező, az azonban már kevésbé, hogy a tavaly első félévi 5,3 százalékról 6.3 százalékra nőtt az „ismeret­len” selejtokozó által előidézett selejtkár. Általában csak ak­kor találják meg a selejt- gyártót, ha az munkás. Pedig selejtet idézhet elő a műveze­tő, a technológus, az ügyintéző is. Következetesség a felelősségre- vonásban A gazdasági és a mozgalmi vezetés — mint azt a gyár­egységvezető most bejelentet­te — megállapodott abban, hogy a jövőben következetesen megkeresik a selejtokozókat. Nem azért, hogy nőjön a kár­térítésből befolyt összeg, ha­nem éppen azért, hogy ' ne kelljen „kártéríteni”, csökken­jen a selejt. Ennek érdekében van még teendő a bizonylati fegyelem terén is. A művezetők jogait kiterjesztették tavaly — nagyfokú önállóságuk van a munkásfelvételnél, elbocsátás­nál, bérgazdálkodásnál, —ter­mészetesen a felelősségüket is növelni kell. A gyár vezetése jól oldotta, meg az első félévben a bér­fejlesztést — nyolc százalék­kal magasabb volt a munkás- átlagbér, mint 1971. első fél­évében. pedig a kormányin­tézkedés csak március l.-ével lépett életbe. Most van még bérfejlesztési tartalék a má­sodik félévre, van miből gaz­dálkodni. Ezt ösztönzésre hasz­nálják fel. aki többet ad a gyári, vállalati eredményhez, többet, is kapjon. Eredményes fél esztendőt hagyott maga mögött a mű­szergyár kilencszáz dolgozója. A második félév kilátásai is biztatóak. (')

Next

/
Oldalképek
Tartalom