Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

A javaslatok sorsa Napirenden t Beszélgetés a szakszervezet titkárával Az iskolai KISZ-munka segítése, az ifjúsági klubok helyzete Ülést tartott a megyei KISZ-vb Arról beszélgetünk Hőgyé- szen Pajor Istvánnal, a Tolna megyei Textilfeldolgozó Válla_ lat szb-titkárával, a dolgozók érzik-e, hogy javaslataikat, észrevételeiket a vezetők ko­molyan veszik. * — Titkár elvtárs! Itt, maguknál érezhetik a dolgozók, hogy érdé* mes az üzem életévei a termelést, a termelékenységet befolyásoló kér­désekkel foglalkozni? — Ez a kérdés tulajdonkép­pen visszakérdés. Ha nálunk a dolgozók nem érzik, hogy érdemes a vállalattal foglal­kozniuk, akkor egyszerűen nem beszélhetünk üzemi demokrá­ciáról. A véleménynyilvánítás, az azonosulás egyik lényeges eleme és vagy van, vagy nincs. Nyomban észrevehető ha van, és azonnal érzékelhető ha nincs, és ha nincs, feltétlenül fontos üzemi érdek megfelelő intézkedéseket tenni, hogy úgy mondjam a bizalmat vissza­szerezni, az aktivitást növelni. De ez nem ilyen egyszerű do­log. Mindenesetre kérdésére hatá'ozott igennel válaszolok, de azt sem hallgathatom el, hogy két-három évvel ezelőtt még egészen más volt nálunk a helyzet. — Miben volf más a helyzet? — Az üzemi demokrácia gyakorlása, mi igazán tudjuk — nem könnyű „mesterség”. . Nyugodtan ki merem jelenteni, három-négy esztendővel ez­előtt is érezhették a dolgozók, hogy a vállalattal foglalkozó javaslatokat a vezetés komo­lyan veszi, mondom; érezhet­ték, ennek ellenére ilyen vo­natkozásban jogaikat nem gya­korolták. Nem tudták, vagy nem akarták gyakorolni. Kivé_ tel mindig volt, de én most arról beszélek, ami jellemző egy adott helyzetben. Úgy hi­szem ezek voltak a többség számára a munkássá válás kezdeti évei, minthogy a dol­gozóink itt kezdték nálunk az üzemi életformát. Szóval, ab­ban az időben még nemigen fért a látókörükbe a brigád, a műhely, vagy az egész üzem, éppen ezért rendszerint csak egyéni oroblémákkal foglal­koztak. Én nem mondom, hogy az egyéni bérproblémák, vagy más egyéni természetű gondok- bajok a maguk helyén nem lényegesek, nem fontosak. Azt mondom csupán, hogy az egész üzem tulajdonosi alapállásból csak kevés számú dolgozó ré­széről. volt „érdekes”. — Tavaly, tavalyelőtt, azt mondhatom, minden megvál­Kánikula. Latin eredetű szó, nyelvészek szerint a canis-ból, a kutyából ered. És talán a nyelvtudósok nem hánynak kárdélre, ha így magyarítom: kutyameleg. Az elmúlt napokban sokat panaszkodtunk miatta. Folyt rólunk a víz, s a cipőnk tal­pa nem egyszer kötött szoros barátságot az úttest ragadóssá hevült anyagával. S mert az utca. a lakások, irodák mele­gét valamennyien ismerjük, most olyan helyeket kerestem, ahol kevesebben fordulnak meg. A szobai hőmérő biztos szét­pattan — mondták nevetve, mikor azt kérdeztem, hány fok lehet itt, S valóban mert azok csak 45—50 fokig vannak ka­librálva, s a palánki téglagyár körkemencéjének kihűlt ré­szében a hőmérséklet gyakran meghaladja a félszáz fokott. Mikor az ajtónak nevezett nyíláson beléptem, az ingem egy perc alatt olyan lett. hogy akár azonnal kiakaszthattam volna száradni. Pedig nem is olyan rég, az év első heteiben fázósan húztam össze itt a ka­bátom gallérját. Csupán akkor még nem égett a tűz. Most pe­dig az óramutató járásával el. tozott. Lényegesen javult a helyzet és ma már az észrevé­telek, a javaslatok a termelés­sel, a termelékenységgel kap­csolatos problémákat tükrö­zik. Mielőtt még megkérdézné, hogy mi történt, kérdés nél­kül is válaszolok. A változás szerintem elsősorban a szocia­lista brigádmozgalom kibonta_ kozásával magyarázható. A szocialista brigádok mindegyi. ke nagyon jó iskola az érde­keltség növeléséhez. ■ Ahogy megalakultak és dolgozni kezd­tek a szocialista cím elnyeré­séért a brigádok, nyomban észrevehető volt a nagyobb és szélesebb körű aktivitás. Az aktivitás növekedéséhez hoz­zájárult a politikai és a szak­mai képzés, amely nálunk is folyamatos. — Ezek szerint most van észrevé- tel, van javaslat. — Igen, és ennek a 15 szo­cialista brigád a motorja. A termelés szempontjából ma. guk a dolgozók vetették fel, hogy a konfekcióüzemben nincs megfelelő öltöző és mosdó. Nos, ez is jól példázza azt, miként foglalkozunk a javaslatokkal. A vállalatveze­tés nem eresztette el a füle mellett . a bíráló kijelentése­ket, gondoskodtunk arról, hogy legyen megfelelő . öltöző és mosdó. Van. Vagy például: a paplanüzemben 1972-ig ; az asszonyok, a lányok három műszakban dolgoztak. Ok ina. guk mint érdekeltek, javasol­ták, hogy vezessük be a' két műszakot, nem ■ lesz termelés- kiesés. Alaposan megnéztük a lehetőségeket és megfelelő in­tézkedésekkel valóban beve­zettük a számukra sokkal elő­nyösebb két műszakot, aztán valóban nincs termeléskiesés. Kölcsönösen azon fáradoztunk, hogy ne legyen. Elmondhatom, hogy dolgozóink többsége min_ den szempontból azonosul az üzem feladataival, tennivalói­val. Látják, tapasztalják, hogy számítunk mindenki cselekvő részvételére akkor, is, amikor bíráló, jobbító szándékokról, észrevételekről, javaslatokról van szó. Elmondják, hogy mi­lyen termékeket szeretnének gyártani, de azt is szóvá te­szik, hogy kik a lógósok, a hanyagok. ‘ — Titkár elvtársi A dolgozók nem fogják szidni se magát, se. engem, Ha azt olvassák a Népújságban, hogy egyetlen észrevételük sem ma­rad válaszotatlanul? — Vállalom a felelősséget. Hivatkozom a szakszervézeti napokra. Májusban, a szak­id ufyameZeg lenkező irányban haladó Ián- gok ezer fok felett égetik a téglát. És' több napos hűlés után. mikor kiszedik, az ége­tett agyagtömbök hőmérsékle­te még mindig meghaladja az ötven fokot. — Mennyi vizet isznak egy műszak alatt? — Reggel óta bizony elfo­gyott egy ballon szóda. Egy másikat meg megittak a be­rakok. Mert míg Körösi János és Körösztös József a hűlő téglát naponta sok ezret — rakja ki a kemencéből, vagy tíz mé­terrel odább Király József és Mos József a megszáradt, agyagszínű égetetlen hasábo­kat rakja fel egészen a plafo­nig. S övék még a hidegebbik műszak. Mert ezen a héten délelőttösök. Reggel fél ötkor kezdtek s a hajnal még ilyen­kor, nyár derekán is hűvö­sebb. Hétfőtől azonban ők jön­nek délutánra, s ha addig az időjárás nem enyhül, talán a 25 literes ballon szóda sem szervezeti napok keretei között mintegy kilencven észrevétel, javaslat hangzott el a dolgo­zók részéről, kérdés formájá­ban. Ezek egy részére a vál­lalat vezetője válaszolt, a töb­bire én, a szakszervezet titká­ra. Előfordult az is, hogy egy kérdésre többször visszatér­tünk, mivel a kérdező nem ér, tette meg nyomban az össze­függéseket. Nagyon kifejező az üzemi demokrácia szempontjá­ból, ha elmondom, hogv pél­dául a következő kérdésekre kértek, vártak és kaptak vá­laszt a dolgozók. Nevezetesen: milyen új gépek beszerzését tervezzük, milyen gyártmány- konstrüktúra várható a közel­jövőben, .. melyik üzemet kí­vánjuk az elkövetkezendő években fejleszteni, mikor szervezzük meg a szakmai to­vábbképzést a konfekcióban. Gondolom, ez mind azt bizo­nyítja, hogy ezen a területen nálunk helyén van az üzemi demokrácia. — Sz. P. — A tanácsi önállóság növelé­se jegyében egy tavalyi elnöki tanácsi rendelet a városi ta­nácsok igazgatási osztályaira ruházta á területükön működő egyesületek felügyeleti jogát így a megyei tanács a szek­szárdi városi igazgatási osz­tálynak adta át négy vadász- .tors^S* a hnrgászegyesület és két naásijk egyesület iekigvele- tét. A felügyelet elsősorban törvényességi jellegű és azt hi­vatott biztosítani. hogy az egyesületek a maguk alkotta alapszabályok megtartásával működjenek. Ezzel kapcsolat­ban a vizsgálatok országosan. Újra szőlővel telepíti be a paksi löszhátat a Duna menti Egyesülés Tsz, élve az új kor­mányhatározat nyújtotta lehe. tőségekkel. lesz elég kettőjüknek egy mű­szak alatt. A legmelegebb után a leg­hidegebb helyet is megkeres­tem. A tejüzem hűtőkamrájá­ban a hőmérő higanya nyolc fokot mutatott. Hornyák Cyörgyné és Hajdú György cseppet sem panaszkodott miat­ta. De gondolom, ők néha me­legedni mennek az udvarra. Nyolc hatalmas ventillátor nyomja a friss, lehűtött leve­gőt állandóan a jókora rak­tárba. S kell is a hideg. Néha húszezer zacskó, meg három­száz kanna tej van itt. Mikor a szerkesztőségbe ér­tem vissza, az irigység és cso­dálat érzése kevergett bennem. Irigyeltem azokat, akik a „jó hidegben” lehetnek, s csodál­tam a téglarakókat, akik na­ponta hét órát izzadnak a for­ró falak között. Tej és tégla. Az egyik alap­vető élelmiszer, a másik nél­kül pedig nem lehetne építe­ni lakásokat. S akkor bepillantottam a fodrászokhoz. Két hölgy ült a melegben a búra alatt. Homlo­kukat törölgették. Jobban iz­zadtak mint a férfiak a tég­lagyárban. — szepesi — Tegnap délelőtt Szekszár- don, Benizs Sándornak, a megyei bizottság titkárának elnökletével ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végre­hajtó Bizottsága. Elsőként megvitatta Jutkusz Győzőnek, a dombóvári városi KISZ-bi- zottság titkárának jelentését, mely a városi KISZ-bizottság iskolai mozgalmi munkát se­gítő, irányító tevékenységéről szólt. Ezt követően Pordány H. Ágnes, a megyei bizottság munkatársa terjesztett elő je­lentést az ifjúsági klubok helyzetéről. A jelentésből ki­tűnik, hogy megyénkben a legújabb felmérés alapján 79 klub működik, 3780 taggal. A programok jellegét, a tag­ság összetételét figyelembe vé­ve, közülük 67 az általános, hat a szakirányú (FŰK, mag­nósklub, irodalmi klub, ifi­dé megyénkben is tártak már fel hiányosságokat. Tegnapi ülésén a szekszárdi végrehaj­tó bizottság tagjai egyebek közt ezzel is foglalkoztam. Az új rendelkezés érvényesítésére a jövőben alighanem még fi­gyelmet kell szentelni, netán a kellő figyelmeztetések után bírságolni, hiszen nemcsak hibák ■ vannak, hanem olykor mulatságosnak tűnő esetek. Vb-üléseknek ritkán jellemző­jük a humor, pedig humoro­san is fel lehet fogni azt. hogy ez ideig nem sikerült kide­ríteni a Magyar Galambte­nyésztők M. 9-es számú, áiií­A Dunakömlőddel határos, kiemelkedő lö6zdombon a ha­gyomány szerint a rómaiak ül­tették az első tőkéket és zárt ézőlőskertek voltak ott a múlt században pusztító fi- loxeravészig is. Pakson egyébként is szá­mottevő szőlőkultúra és sík homokos területét az alföldi borvidékhez sorolják. A téli és tavaszi fagyoktól védett löszháton azonban jóval bő­vebben, jobban és biztonságo­sabban terem a szőlő, mint a homokon — ez a tapasztalat Szakvélemény szerint, a paksi löszháton megterem a szek­szárdihoz hasonló minőségű bort adó szőlő. A háztáji sző­lőskertek azonban, tulajdono­saikkal együtt kiöregednek, egyre több a parlagon hagyott szőlő. Ezért a szövetkezet ki­mondottan gépesített nagyüze­mi táblák kialakítására törek­szik: A löszdombon háromszáz hold gépi. magas művelésű szőlőültetvény telepítését ter­vezik három év leforgása alatt. Megvalósítására összefog a Mecsekvidéki Állami Pince- gazdasággal és a Szőlészeti Kutató Intézettel, valamint az ^Ültetvény tervező Vállalattal is, a legjobban megfelelő vö­rös és fehér borszőlőiül ták termesztésére és értékesítésé­re. Az idén jó termést ígér a tsz kétszáz holdnvi homokon korábban úionnan ülhetett nagyüzemi szőlője is. (-só) vezetők klubja), és hat a- ré­tegklub (diákok részvételé­vel). A klubok fokozatos és hatékony támogatást igényel­nek munkájuk tartalmasabbá tétele érdekében. A szabad idő kulturált eltöltése csak úgy biztosítható, ha program­jukat közösen alakítják ki a KISZ-szervezetekkel, figye­lembe véve az életkori sajá­tosságokat, az öntevékenység, a kötetlenség szükségességét. A változatos program megkí­vánja a tárgyi feltételek, já­tékok, kirándulási, sportolási lehetőségek állandó bővítését. (Az elmúlt esztendőben a me­gyei ifjúságpolitikai alapból 500 000 forintot fordítottak a technikai berendezések felújí­tására.) A jelentés további része a klubtevékenység, a tartalmi munka javításával foglalkozott. tólag megyénk székhelyén mű­ködő tagegyesületének se he­lyét, se elnökének személyét, mert a megkeresésre még a Magyar Galambtenyésztők Szövetsége sem méltatta le- vélbeni válaszra a tanácsot. Az elnökök működésével kap­csolatos előírt igazolást se a Szekszárd—Öcsény Tsz Va­dásztársaság, se a Béri Balogh Ádám Vadásztársaság nem küldte be. Felmerült a kér­dés, hogy a Magyarkeszi ME- DOSZ Vadásztársaság felügye­lete miért tartozik Szekszárd tanácsára. A jogszabályok azonban úgy rendelkeznek, hogy a vadásztársaságok fel­ügyeletét ott kell ellátni, ahol alapszabályukban központju­kat megjelölték. Ez a magvar- kesziek esetében: — Szek­szárdi Ülése második fő napirendi pontjaként a végrehajtó bi­zottság a megnövekedett fel­adatokat ellátó termelés-edá- tásfelügyeleti osztály tavalyi tevékenységével foglalkozott. Amellett, hogy' azt nagy ál­talánosságban jónak ítélte, na­gyon sok hibát állapított meg elsősorban az állami törvé­nyességi felügyelet területén és nem keveset a piacon vég­zendő teendőkkel kapcsolat­ban. A felszólalók utaltak ar­ra, hogy az illetékes előadók­nak nagymértékben változtat­ni kell eddigi munkájukon, ügyelni kell a munkaidő jobb kihasználására és a megfelelő szakmai ismeretek alapos el­sajátítására. A végrehajtó bi­zottság nem osztotta az osz­tályvezetőnek azt a vélemé­nyét, miszerint beosztottjai túl lennének terhelve munkával. Ez elsősorban éppen az osz­tályvezetőre jellemző, aki vi­szont a korábbinál lényegesen több rárótt feladat ellenére jól végzi munkáját. A kisiparosok létesítendő második szolgálta­tó házával kapcsolatban a vb azt az elvi döntést hozta, hogy annak felépítésére csak olyan helyen ad engedélyt, ahol a zajos munka (gépjaví­tás) a környező lakók nyugal­mát nem zavarja. Ezután a vb bejelentéseket tárgyalt es úgy határozott, hogy bár a korábbi ilyen védekezés költ­sége 36 000 forintra rúgott; meg kell vizsgálni egv újabb szúnyogirtás lehetőségét a városban. ■ Vb-ülés Szekszárdon : Eltűnt egy egyesület Beszámoló a termelés-ellátás felügyeleti osztály munkájáról Nagyüzemi szőlőtelepítés a paksi löszháton

Next

/
Oldalképek
Tartalom