Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-19 / 167. szám
Magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok A jó partnerhex visszatérnek Nyolcvan éve született Majakovszkij A gazdasági együttműködést jelzi, hogy a kapcsolatok átszövik mindkét ország iparát. Az elmúlt évek szerződéseit áttekintve szembetűnik, hogy mind több a tartós kapcsolatot feltételező szerződés. Nemcsak közös vállalatokról van szó, hanem állandó kereskedelmi kapcsolatról. Nagyban is áll a tétel: a jó partnerhez visszatér a megrendelő. Néhány példa különböző te. rületekről. Lengyelország egyebek között jelentős kénvagyon- nal is rendelkezik, ráadásul kitűnő tapasztalatokra tettek szert kénsavgyárak építésében, így szinte természetes volt, hogy a magyar szakemberek a lengyel partnert választották, amikor elhatározták a Tisza- menti Vegyiművek lcéngavgyá. rának építését. Szolnokon az első, évi 100 ezer tonna kapacitású lengyel kénsavüzemet rövid idő múlva követte a második, immár 200 ezer tonna kapacitású. A 'magyar ipar nemcsak a korszerű gyárakat vásárolta meg: lengyel részről kormányegyezményben köte. lezettséget vállaltak a kénsavgyárak termeléséhez szükséges alapanyag hosszú távú szállítására. A szolnoki szakemberek véleménye mind az építkezésről, mind a folyamatos kénszállításról. a partnerek rugalmas, ságáról egyaránt jó. Ennek a beruházásnak a nemzetközi ipari-kereskedelmi kapcsolatok terén újszerű vonása volt, hogy a lengyel főszállító szocialista együttműködési megállapodást kötött a beruházóval, amely kimagaslóan jó gyártási, szállítási és szerelésvezetési tevékenység kialakításával járult hozzá a magyar beruházás sikeres megvalósításához. ezer sertést befogadó hizlalda építése s Észak-Lengyelország. bán megkezdték a következő építését is. A Bábolnai Állami Gazdaság 15 komplett baromfitelepet szállított, amelyeket Lengyelország hat körzetében helyeztek el. Az egyenként ezer négyzetméter alapterületű épület technológiai berendezéseit is magyar szakemberek készítették, s az első műszaki átadásokra mór májusban sor került. Figyelemmel kísérik a lengyel szakemberek a magyar könnyűszerkezetes program eredményeit is, s a jó tapasztalatokat máris igyekeznek átvenni, vagy saját eredményeikkel kiegészítve közösen hasznosítani. Elsősorban könnyű- szerkezetes eljárással épülő boltok, műhelycsarnokok érdeklik a lengyel szakembereket. A témák további szélesítése eg" sajátos ágat érint, a tengő ■ ■ józást, A lengyel szakom, berek pontosan számontartják, hogy a Magyar Népköztársaság tengerentúli áruforgalma évi hárommillió tonnát tesz ki, s a ma «var tranzit negyven százalékát lor.gvel kikötőkben rakják át. A lengyel kikötőkön keresztül, lengyel hajókkal fuvarozott trar.zitszállítmánvok húsz százaléka, a magvar áru. 1966. és 1971. között több, mint kétszeresére növekedett a lenével kikötők magyar áruforgalma. A kapcsolatnak ez a formája alkalmat ad arra, hoev betekintsünk a nagy múltú lenével hajózás műhelyébe. A lengyel népgazdaságon belüli fontosságát mutatja, hogy külön tengerhajózási minisztérium működik Varsóban, s irányítja a valamennyi földrészt átfogó hajóforgalmat. Nagyütemű beruházásokat végeznek jelenleg a lengyel kikötőkben. A lengyel kereskedelmi flotta űrtartalma a jelenlegi ötéves tervben megkét. jzereződik. Bővítik a kikötőket. A fő beruházás az Északi kikötő építése Gdanskban (évi 70 millió tonna kapacitású és már az építés első szakaszában 140 ezer tonna hordképességű hajók fogadására is alkalmas lesz.) Bővítik a swinoujsciei kikötőt, Gdyniában konténer- átrakodó-bázist, Gdanskban kompátkelő-forgalmat hoznak létre. Mindezekkel további magyar áruforgalmat is akarnak vonzani. A lehetőség kínálkozik is, hiszen a modernizálás, a konténerforgalom, a kompjárat éppen a legtöbb gondot okozó átrakást, raktározást szünteti meg, s jelentősen gyorsítja a forgalmat. A lengyel szakemberek remélik. hogy a magyar tranzit és a lengyel tengeri gazdálkodás között a kooperáció aránylag rövid idő alatt kiszélesíthető és hatékonyabb lesz, ha a lengyel kereskedelmi flotta és a kikötők magas szol> gáltatásokat, az áruk modern szállítását és raktározását szavatolják. Ebben az esetben pedig a növekvő magyar tran. zit a lengyel tengeri gazdálkodás további eredményeihez járulhat/ hozzá. (Folytatjuk) Marik Sándor Nyolcvan évvel ezelőtt, 1893. július 19-én született Vladimir Majakovszkij, a világ első szocialista államának első nagy költője, 1911-12-ben jelentkezik első verseivel. Ebben az időben a fiatal orosz költők, — a francia szimbolisták hatására — alkotásaikban zenei hatásokra törekszenek. Ok maguk adták elő verseiket, — sokszor zenei kísérettel. Majakovszkij is szerepelt ezekben az „irodalmi koncertekben”, ő azonban a mindennapok problémáit énekelte meg, az illegális földalatti kiáltványok nyelvét használta. Fellépése nagy vitákat ébresztett, de Gorkij mellé állt, bátorította. Az októberi forradalom győzelme után vált népszerűvé a szélesebb közönség előtt. Versekkel, újságcikkekkel, plakátokkal, munkásoknak tartott előadásokkal harcolt a szocializmus ügyének győzelméért. .,Alkalmi költő” — mondták róla lekicsinylőén. Valóban alkalmi költő —, de egyszersmind örökké aktuális. 1917. és 1930. között nem volt olyan jelentős esemény hazája életében, amely ne ihlette volna írásra. Tehát a szocializmus építése hőskorszakának zsenijeként írta be nevét a szovjet és világ irodalom-történetbe. Harcol a kispolgári tehetetlenség, a megalkuvás ellen. A nép győzelméről, munkája eredményeiről ■ vall lángoló lelkesedéssel. Lenin című hatalmas költeményében Lenin alakjának, s a fofradalomnak Egy másik terület magyar szállításokat érint. Lengyelország jelenlegi ötéves tervéhen az életszínvonal jelentős emelését tűzte célul, s a terv egyik vezető gondolata, hogy a piacot a legkeresettebb, legnagyobb tápértékű élelmiszer- cikkekkel ellássa. Csak egy példa: az egy lakosra számított húsfogyasztást az 1970. évi átlagos 53,1 kilogrammról 1975. re 63 kilogrammra kívánják növelni. Ez sok fontos intézkedéssel jár együtt, de a jelentős fizetésemelések hatására a kereslet máris meghaladja a (kínálatot, $ a kereskedelem nem tud elegendő húst adni. Ugyanakkor már tart annak az intenzív húsprogramnak a megvalósítása, amelyet javarészt magyar partnerek bevonásával végeznek. Érdeklődnek a magyar szakosított szarvas- ínarhatelepek iránt, már előrehaladott állapotban van Dél- Len gyelországban az első, magyar eljárás alapján épülő 30 ja» Oxi Hirdetése is példányban jeieaails Magyarország népessége csaknem tíz és fél millió Mi lenne, ha 1980-ra vagy 2000-re kilenc-, nyolc-, vagy akár csak ötmillióan lennénk? A feltevés természetesen abszurd, mindössze játék a számokkal. Egyáltalán nem játékos gondolat viszont annak a ténynek a következményeit, el_ sősorban gazdasági következményeit felmérni —. hogy a jelenlegi születésszámot feltételezve — már negyven-ötven év múlva is kevesebb lakosa lesz Magyarországnak, mint jelenleg. Ha nem is fenyeget nemzeti katasztrófa, ha nem is kell balladai sötétségű jóslatokba bocsátkozni, tény, ha nem növekedik a születések száma — akkor a század- forduló végére néhány tíz-, vagy százezerrel mindenképpen kevesebben leszünk. Többféle számítás is vizsgálja: hogyan alakul a most csaknem tíz és fél milliót számláló népességünk a jövőben? Nézzünk két alternatívát. Az első: tegyük fel, hogy a születések átlagos száma a hatvanas évek szintjén marad és a családonkénti átlagos gyermekszám csak az 1,8-at éri el. Nos, ezzel az alacsony termékenységgel számolva, az ezredfordulóra az ország népessége már csak az 1968-as szintnek felelne meg, 2020-ra pedig már csak 9 millió 453 ezren lennénk, ami majdnem 10 százalékkal kevesebb a jelenlegi népességszámnál. összehasonlításul: utoljára 1951-ben volt ennyi az ország lakóinak száma. A másik alternatíva: hogy a családok átlagos gvermekszá- ma 2,16 lesz. Ez esetben már biztosítva lenne a népesség úgynevezett „egyszerű reprodukciója” — tehát ugyan, annyian lennénk, mint ma és megközelítőleg azonos kor- összetételben. Ahhoz azonban, hogy a népesség száma akárcsak kis mértékben is növekedjék, jóval több három- gyermekes családra lenne .szükség, mint amennyit manapság számon tartunk. Sok szó esik mostanában demográfiai helyzetünkről: igen sokan vizsgálták és vizsgálják; milyen tényezők következtében alakult ki a jelenlegi helyzet: az Európában is igen ala. csonynak számító születésszám. Ma már közismertek ezek az okok: mindenekelőtt — gazdasági struktúránk átalakulásával — megfogyatkozott a hagyományosan termékeny paraszti réteg, a másik tényező, hogy a nők egyre növekvő számban vállalnak részt a gazdasági keresőtevékenysé. gekbői; és nem utolsósorban megváltoztak a fogyasztási struktúrával, az életszínvonal, lal kapcsolatos igények, azaz a családok nagyobb jólétet akar. nak biztosítani — a kevesebb számú gyermeknek. Nézzük tehát most az érem másik oldalát: milyen gazdasági körülmények között, milyen életszínvonalon fognak élni unokáink — 2000-ben 2020-ban? Egy bizonyos: sok gondjuk lesz és gyakran fogják emlegetni a ma élő — vagyis a mi n em zedé künket. Biztos ugyan, hogy 2000-re, 2020-ra sokkal több gén áll majd az emberiség szolgálatában, sokkal több automatizált üzem lesz, mint napjainkban. Ha azonban a néoesség — mint az előbbi számítások is bizonyították — abszolút számában is megfogyatkozik, fennállhat az a veszély, hogy a szaporodó gépekre sem jut majd elegendő munkáskéz. A gépek so hasem pótolhatják teljes egészében a meg nem született munkaerőt, arról nem is szólva, hogy a meg nem született gyermekekkel potenciális szellemi munkaerő is kárbavész. Mindez pedig azt jelentheti, hogy negyven-ötven év múltán, az ezredfordúlóra lelassulhat egész gazdasági növekedésünk. A nagyobbik baj: hogy a je. lenlegi születésszám állandósulásával nemcsak a népesség számának abszolút csökkenése jár együtt, hanem jelentős kor- összetétel.-változás következik be. A számítások szerint 2020- ban már 2,4 millió 60 éven fe_ lüli lakosa lesz Magyarországnak — ma ez a szám 1 millió 750 ezer. A kifizetett nyugdíjak összege ennek arányában nő majd és a 40—50 év múlva élő munkaképes korú nemzedékre — akik számban kevesebben lesznek a ma élő hasonló korú-nemzedéknél — jó. val nagyobb eltartási terhek hárulnak. 1970-ben az össz- népesség 21 százaléka 14 éven aluli volt, 62 százaléka tartozott a keresőképes korúakhoz, és 17 százalék volt 60 éven felüli. A jelenlegi alacsony születésszám állandósulása esetén 2020-ra e számok így alakulnának: csupán 16,3 százalék lesz 14 éven aluli, mindössze 58,5 százalék tartozik majd a keresőképesekhez, s a 60 éven felüliek aránya 25,2 százalékra emelkedik . A gondolatmenet folytatása előtt érdemes leszögezni: a né. pesség fokozatos öregedése általános európai jelenség;, és a civilizált társadalmak mind egyetértenek abban, hogy erkölcsi kötelességük az öregekről való gondoskodás. állít emléket. Nagy forradalmi eposza a „Százötvenmil- lió”. 1915-ben, a Nadrágban járó felhő című munkájában vall ars poeticájáról, költői hitvallásáról, élete utolsó szakaszában egyik utolsó költeménye, a Teli torokból, művészi elveinek nagy összefoglalása. Életében sokat támadták, nem értették, vagy nem, akarták érteni, egy tragikus szerelem tovább roncsolta* őrölte idegzetét. Tragikus halállal halt meg fiatalon, 1930-, bán. Majakovszkij a modern művészi irányzatok eredményeit forradalmi mondanivalóval ötvözte. A forma meg- újítója, merész képei, széttör-, delt verssorai dinamikus erővel és nagy műgonddal szólaltatják meg az „alkalmi témákat” is. Lírai költeménye-* ken kívül színmüveket is irtrr a Gőzfürdő, és a Polosta éles gúnnyal bírálja a fejlődést gátló, gáncsoló erőket. i| Magyarországon korán megismerték Majakovszkij nevéti műveit. Verseit Hadó György, Képes Géza, Szabó Lőrinc, Hidas Antal fordították, Ti- szay Andor írta meg életraj-* zát. Hogyan kell verset írni című tanulmányát a költői alkotás titkairól Békés István fordította. A felszabadulás óta a légé népszerűbb, legismertebb szovjet költő Magyarországon, s ugyanakkor az egész világon érvényesül már mindaz a művészi vívmány, amellyel eredetisége, zsenialitása megajándékozta az egyetemes kultúrát. * ' FERCH MAGDA A megoldás tehát nem az eltartási terhek növekedésének kritizálása — hanem a megfelelő munkaképes korú nemzedék biztosítása lenne. Persze a ló másik oldalára sem szabad átesni: az aggodalmakat átérezve sem lenne helyes 20 — vagy akár harmincmilliós Magyarország létrehozására törekedni. Mint annyi közgazdasági kérdésnél, itt is az optimumról — a lehető legjobb megoldásról — van csupán szó. Az optimumot régi történelmi idők óta keresi az emberiség: már Platonnak is voltak demográfiai javaslatai. A görög városállamokat körülvevő földek korlátozott voltára tekintettel Platon olyan szaporodást tartott helyesnek, amely a népesség egyszerű reprodukcióját biztosította volna: tehát sem abszolút számban, Sem pedig korösszetételben nem lettek volna jelentősebb ingadozások — és ezzel a javaslatával a görög filozófus tulajdonképpen minden népesedési kérdés kulcspontjára tapintott rá. Ez pedig a következő: sohasem a népesség abszolút száma a döntő szempont. Éppen ellenkezőleg: a népesség alakulásának legfontosabb kritériuma az ingadozások nagysága. Vizsgáljunk 10. avagv 100 milliós népet — mindenképpen rendkívül káros gazdasági kö- vetkezménvekkel jár. ha rövid időszak alatt jelentősen megnő vagv megfogvatkozik a népesség száma, mert az ezzel egvüttjáró korstruktúra-egve netlenség igen nagy zavarokat okozhat az adott ország társadalmi és gazdasági é'etében. Az optimum alapián arra kell t°hát törekedni hogv megfelelő születési arányszámmni biztosítva legven a népesség mindenkori egészséges kor. összetétele. Forgács Katalin
